Megjelent a Források a 19. század zenetörténetéhez sorozat első kötete
A Források a 19. század zenetörténetéhez címmel induló sorozatunk a 19. század reprezentatív zenetörténeti forrásait közli annotált kritikai kiadásban. Első kötetünkben Eckhardt Mária, a neves Liszt-kutató közreadásában először jelenik meg magyarul teljes terjedelmében a 24 éves Liszt Ferenc mély emberséggel és bátorsággal megfogalmazott, máig aktuális cikksorozata a művészek társadalmi helyzetéről. A korabeli vitákat kiváltó, ám Liszt atyai jó barátja, Lamennais elismerését is elnyerő írások a Gazette musicale de Paris hasábjain jelentek meg 1835 májusa és novembere között. Liszt vehemens társadalomkritikája mögé támogatólag állt a folyóirat, amikor 1835. június 14-én egy egész lapszámot szentelve közölte Joseph d’Ortigue Liszt Ferencről szóló életrajzi tanulmányát. Az írás alaphangját a két fiatal zenész közös szellemi horizontja, többek között Lamennais és Berlioz iránti rajongása határozta meg. Liszt Ferenc e legkorábbi, magyar fordításban először megjelenő életrajzának közreadását Kaczmarczyk Adrienne, a HTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője jegyzi. A forrásszövegeket Pethő-Vernet Csilla zenetörténész fordításában közöljük. A kötet és a sorozat szerkesztője Kim Katalin.
Kim Katalin
Töredékek, kódexek, digitális rekonstrukciók Műhelykonferencia Fribourgban
A svájci Fribourgi Egyetem (Université de Fribourg / Universität Freiburg) Bölcsészettudományi Tanszékének Középkori Intézete két szempontból is előkelő helyet foglal el a medievisztikai s azon belül a középkori zenetörténeti kutatások digitális világában. 2005-ben a tanszék időközben visszavonult professzora Christoph Flüeler kezdeményezésére itt indult útjára az e-codices, a svájci gyűjtemények középkori kéziratainak, köztük liturgikus kottás kódexeinek online, szabadon hozzáférhető virtuális könyvtára, 2019-ben pedig, ugyancsak Flüelernek köszönhetően, a Fragmentarium digitális laboratóriuma, amely hasonló módon teszi elérhetővé a középkor kéziratainak töredékesen fennmaradt emlékeit. A mindkét platform által közvetített forrásanyag mára megkerülhetetlen a medievisztikában érdekelt tudományterületek kutatói számára. Az interaktivitás és interoperabilitás jegyében a Fragmentarium időről-időre kurzusokat, műhelykonferenciákat, valós és online tanácskozásokat szervez, hogy a kutatók-kutatócsoportok minél szélesebb körét megmozgatva gyűjtse össze és jelenítse meg internetes felületén a világ legkülönbözőbb pontjain felbukkanó fragmentumok digitális másolatait és meghatározott rendszerbe foglalt leírásait. Az oldalon így egyformán elérhetők a párizsi Bibliothèque Nationale de France gyűjteményi egységeinek kódextöredékei, vagy a trieri Stadtbibliothek nevezetes Bohn-kollekciójának darabjai, de az is megtalálja a számítását, aki éppenséggel ausztráliai vagy új-zélandi könyvtárak kéziratos töredékanyagában kíván tájékozódni. Sőt, a feldolgozott anyagok közt – Hende Fanni jóvoltából – megtaláljuk az MTA Könyvtár és Információs Központban őrzött 35 töredék deskripcióját, vagy a Román Akadémia kolozsvári könyvtára töredékeinek Adrian Papahagitól származó leírásait. A Fragmentariumon ma 25 ország 200 gyűjteményének 8000-nél is több töredéke tanulmányozható.
Két új tanulmánykötet a Horthy-korszak zeneéletéről
 |
 |
Az NKFIH 142100-as Zene és zeneélet a Horthy-korszakban című pályázat keretében két új tanulmánykötetet jelent meg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum gondozásában. Mindkettő – az angol nyelvű Music & Politics in Hungary Between the Two World Wars című angol nyelvű kiadvány, amelynek szerzői Dalos Anna, Kaskötő Marietta, Kusz Veronika, Laskai Anna, Németh Zsombor, Riskó Kata, Szabó Ferenc János és Zipernovszky Kornél és Dalos Anna Zene, nemzet, politika című, négy terjedelmes tanulmányt tartalmazó kötete – a két világháború közötti időszak zeneéletét vizsgálja eddig feltáratlan források alapján a korszak meghatározó muzsikusainak, köztük Dohnányi Ernőnek, Farkas Ferencnek, Hubay Jenőnek és Sámy Zoltánnak az életpályáját, a népzenetudomány formálódását, a nemzetközi kapcsolatokat, a jazz recepcióját, az egyházzene alakulását, valamint a magánjellegű hangfelvételek történetét elemezve. E kiadványok első alkalommal összegezik az elmúlt években intenzívvé váló kutatások eredményeit.
Individual Agency and Musical Networks in Nineteenth- and Twentieth-Century Music History and Music Historiography – Call for Papers
Institute for Musicology of the Research Centre for the Humanities ELTE, Budapest and Study Group Music and Cultural Studies IMS announce the interdisciplinary conference Individual Agency and Musical Networks in Nineteenth- and Twentieth-Century Music History and Music Historiography
Megjelent a Dohnányi Ernő válogatott levelei című forráskiadvány
Megjelent a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Archívumának Magyar zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez című sorozatában a 3. kötet, amely Dohnányi Ernő leveleit tartalmazza Kusz Veronika és Laskai Anna közreadásában. A sorozat szerkesztője Dalos Anna.
Dohnányi Ernő (1877–1960), a 20. századi magyar zenetörténet meghatározó alakja viszonylag kevés levelet hagyott hátra, különösen életének első feléből. A kötet mintegy 170 fennmaradt dokumentumot tesz közzé, amelyek jelentős része most jelenik meg először nyomtatásban. A levelek bepillantást engednek a sokoldalú muzsikus mindennapjaiba, művészi és intézményvezetői tevékenységébe, személyes dilemmáiba, valamint az emigráció éveinek tapasztalataiba.
A különböző magyarországi és külföldi gyűjteményekből összeállított fontos alapműként szolgál a kutatók, valamint a 20. századi magyar zenetörténet iránt érdeklődő olvasók számára.
Dohnányi Ernő 1957 körül (ZTI 20–21. Századi Magyar Archívum, Dohnányi-gyűjtemény)