
Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.