Hivatása: Kutató – Somfai László
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Hivatása: Kutató című interjúsorozatának hetedik adásában Somfai László zenetörténészt kérdezi életéről, munkásságáról és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának történetéről kollégája Vikárius László.
Somfai László, a Zenetudományi Intézet kutatóprofesszora, a Bartók tematikus műjegyzék szerkesztője, a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása alapító szerkesztője. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb kutatói közé tartozik.
Őt kérdezi Vikárius László, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Bartók Archívum jelenlegi vezetője, aki Somfai László tanítványaként és munkatársaként több évtizede dolgozik vele együtt.
Forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Megjelent Szabó Ferenc János új monográfiája
Többéves kutatás eredményeként 2025 októberében megjelent Szabó Ferenc János az Eternola Mechanikai Rt. történetét és diszkográfiáját feltáró kötete a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány kiadásában, a kiadó magyar diszkográfiasorozatának folytatásaként. Az Eternola Mechanikai Rt. története és jellegzetesen 1920-as évekbeli repertoárja az 1980-as évek óta vonja magára a magyar hanglemeztörténet kutatóinak figyelmét, hangfelvételei iránt pedig a 2010-es évek végétől kezdődően már a nemzetközi diszkográfiai kutatás is érdeklődni kezdett. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos munkatársának kötete az Eternola Mechanikai Rt. történetének és hanglemezeinek első monografikus összefoglalása. A könyv első része egy részletes tanulmány, amely bemutatja az Eternola Mechanikai Rt. történetét, nemzetközi kapcsolatrendszerét, illetve elemzi a cég repertoárját. E tanulmány mintegy bevezetőként szolgál a kötet nagyobb részét kitevő diszkográfiához, amelyet a szerző a magyar és külföldi gyűjteményekben fennmaradt eredeti lemezek, valamint a magyar és jugoszláv lemezkatalógusok és más szekunder források alapján állított össze. Bár maga a cég csak rövid ideig létezett – nem élte túl a gazdasági világválságot –, s mindössze kettő dokumentálható hangfelvételi ülést tartott, a Trianon utáni Magyarország első önálló lemezcégeként mégis fontos mind a magyar hanglemeztörténet, mind pedig a zenetörténet szempontjából.
Concepts and Criteria of “Éditions authentiques” in Music
|
|
|
Concepts and Criteria of “Éditions authentiques” in Music Institute for Musicology, ELTE Research Centre for the Humanities, Bartók Hall, 14–15 November 2025 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
With the participation of distinguished scholars from abroad, the Budapest Bartók Archives is holding a two-day conference on questions of “authenticity” in editing in music.
A Repríz 3. adásának meghívottja Ferenczi Ilona
Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István-Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.
Nagy László 100 konferencia
Nagy László hagyatékának bemutatása és rekontextualizálása céljából 2025. november 3-4-én az MNMKK PIM tudományos konferenciát szervez. A konferencián Intézetünk munkatársa, Tari Lujza is előad.
A 100 éve született Nagy László költő, műfordító, képzőművész 1959-ben szülőfalujában, Iszkázon és környékén népdalokat, népszokásdallamokat, mondókákat, gyermekjátékdalokat és számos más műfajú népzenei anyagot gyűjtött. A költő népköltészethez, népzenéhez kötődése korának költőtársaihoz képest is mélyebb. Zeneismeretéről, Bartók iránti tiszteletéről több írása tanúskodik, s a magyar és más népek népi költészetről írt esszéivel, tanulmányaival is messze kitűnik.