Tudományos Fórum – V. Szűcs Imola
|
|
V. Szűcs Imola: A reformkori kéziratos kottás énekeskönyvek népzenei és műzenei kapcsolatai. Színház és folklorizáció HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. január 23. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Megjelent Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó” – Szamosi Elza művészete című kötete
2024 decemberében, Szamosi Elza és Giacomo Puccini halálának centenáriuma alkalmából megjelent Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó” – Szamosi Elza művészete című kötete. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa kötetének első fejezetében az énekesnő életútját dolgozza fel, a második fejezetben pedig a korabeli operakritika mellett korai hangfelvételek és fénykép-, valamint némafilm-felvételek segítségével elemzi az énekesnő előadói stílusát. A kötet függelékében az énekesnő életére és pályájára vonatkozó dokumentumok, statisztikák és jegyzékek, köztük diszkográfia és képjegyzék, valamint Giacomo Puccini Szamosi Elzához írott leveleinek szövegei kaptak helyet.
A kötet a Gramofon Könyvek kiadásában jelent meg.
A Musicologica Hungarica sorozatban megjelent Dalos Anna új kötete
Dalos Anna, Viták a cigányzenéről a Horthy-korszakban (1920–1944) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet , 2024)
Bartók Béla Cigányzene? Magyar zene? című 1931-es előadása jelentős fordulatot hozott Magyarországon a cigányzene és a magyar népzene megítélésében. E kötet arra tesz kísérletet, hogy megvilágítsa a Bartók-előadás létrejöttének kontextusát, s ezzel együtt azt, milyen ismeretátadási stratégiák és sajtóviták övezték a magyar népzene elfogadottságának általánossá válását. A kötet bemutatja a vitákban részt vevő szereplőket, azokat a társadalmi változásokat és közpolitikai adottságokat, amelyek a közbeszéd alakulását befolyásolták, valamint a városi és a falusi cigányzene kutatásának kezdeti lépéseit. Az a Horthy-korszakbeli diskurzus, amely a cigányzenének a magyar zene történetében betöltött szerepét tisztázta, elválaszthatatlan a magyar népzenetudomány harmincas évekbeli sikertörténetétől: a magyar etnomuzikológia ugyanis – a népművelést az indoktrinációval sikeresen ötvözve, a kutatási eredmények közkinccsé tétele, az oktatás, a sajtó és a zenei ismeretterjesztés révén – kevesebb mint két évtized alatt tudta látványosan megváltoztatni a közgondolkodást a magyar népzenéről és a cigányzenéről.
A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.
Megjelent Kusz Veronika és James A. Grymes új Dohnányi-kötete
Dohnányi Ernő (1877–1960) életművéről jelent meg könyv az Oxford University Press kiadásában James A. Grymes, a University of North Carolina professzora és Kusz Veronika, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa közreadásában. A nemzetközi kooperációban készült, The Last Romantic in His Own Words című kötet a nagy magyar zeneszerző, zongoraművész és karmester írásaiból, leveleiből, nyilatkozataiból ad válogatást, s a dokumentumokat részletes kísérőtanulmányokkal és gazdag jegyzetapparátussal közli. A könyv minden eddiginél teljesebb képet ad a méltatlan politikai okokból sokáig elfeledett muzsikusról, és összefoglalja az immár közel huszonöt éves, nemzetközi Dohnányi-kutatás eredményeit.
A kiadó honlapján: https://global.oup.com/academic/product/the-last-romantic-in-his-own-words-9780197769218?cc=us&lang=en&#
Grymes - Kusz (eds.), The Last Romantic in His Own Words. Ernst von Dohnányi's Selected Writings and Interviews (New York: Oxford University Press, 2024)
Kiváló minősítést kapott a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
Eredményes - Kiváló minősítést kapott a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport záróbeszámolója az MTA Lendület Zsűrijétől.
A kutatócsoport változatlan összetételben a Töredékek, dallamok, kottaírások. A zenei fragmentológia ökoszisztémája című, az NKFIH támogatását élvező projekt keretében folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.