Kurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat
Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.
További részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Fotó: BMC / Hrotkó Bálint
Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban
Június 22-én az állandó kiállítás megtekintésén felül koncertekkel és kurátori tárlatvezetésekkel várta az érdeklődőket a Zenetörténeti Múzeum.
Az első programon Bartók műveket hallgathatott a közönség Ábrahám Márta (hegedű) és Borbély László (zongora) előadásában. A két muzsikus a Szonáta no. 2. és a Rapszódia no. 2. darabokkal kápráztatta el a nagy létszámú hallgatóságot. A múzeum első termében Laskai Anna zenetörténész tartott lebilincselő előadást a Filharmóniai Társaság 170 évéről készült kiállításban. Olyan, a mai napig is használatos unikális dokumentumot is megtekinthettek az érdeklődők, mint az ún. „Aranykönyv”, vagyis az emlékkönyv, amelyben a zenekarral közreműködő muzsikusok és karmesterek bejegyzéseit olvashatjuk. A Bartók teremben tartott második koncerten kamarazenék csendültek fel. Két, Londonban élő japán művész, Naoko Inoue (hegedű) és Eri Yamamoto (zongora) már többször szerepelt Budapesten. A Szent Iván éjjelén Fülep Márkkal (fuvola) kiegészült kamaraegyüttes változatos műsort kínált a nagy mesterek ismert műveitől a ritkán hallható érdekességekig. Fülep Márk egy rendkívül szép hangú, különleges fuvolán játszik, amely a magyar állam tulajdona, és ezzel a fellépéssel is köszönetét fejezte ki a hangszer használatáért. Az este folytatásában ismét Bartók Béla kapott főszerepet. Erdősné Borz Zsófia művészettörténész olyan változatos műfajú képzőművészeti alkotásokat mutatott be, amelyeknek Bartók volt az ihlető forrása. A látogatók egy interaktív terminállal saját maguk is készíthettek emailban küldhető mail artot. Az este zárásaként Mozart A-dúr, illetve Brahms h-moll klarinétötösét hallgatgatta a közönség az Erdődy palotában. Varga Gáborhoz (klarinét) budapesti zenekarok tagjaiból álló vonósnégyes csatlakozott. A koncertek műsorvezetője Gombos László zenetörténész volt, aki az elhangzó művekről tartott előadásával még színesebbé tette a koncertélményt.
Weiner Leó elveszettnek hitt műve bukkanhatott fel
Weiner Leó (1885‒1960), a világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus elveszettnek hitt kompozíciója bukkant fel Adler Marianne (1890–1966) zongoraművész hagyatékából. A hagyatékból származó kézirategyüttest Brian Lamb, a Hollandiában élő brit műgyűjtő, orgonista és zongorakísérő vásárolta meg a budapesti Darabanth Aukciósház online árverésén 2024 februárjában.
A négykezes zongoramű Weiner Leó Csongor és Tünde című műve egy részleteként került árverezésre. Lamb a számára elérhető információk alapján nem tudta beazonosítani a kompozíciót, ezért arra gyanakodott, hogy ismeretlen művel áll szemben, és Kőry Ágneshez, a Londonban élő zenetörténészhez, a londoni Béla Bartók Centre for Musicianship alapító igazgatójához fordult levélben. A megkeresés neki köszönhetően keresztül jutott el Kusz Veronikához, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársához. Az általa végzett azonosítás során kiderült, hogy a kézirat kétséget kizárólag Weiner tollából való, ám a műnek valóban nincs köze a Csongor és Tünde eddig ismert műalakjához, vagyis a kézirat címlapján – talán idegen kéztől származó – felirat részben téves. Az ugyanitt olvasható „Scherco” [sic!] és „op. 1” megjelölés miatt ugyanakkor felmerült a lehetőség, hogy Weiner elveszettnek hitt első opusza bukkant fel. A zeneszerző eredetileg vonósötösre komponált Scherzóját már 1905 júniusában, Weiner diplomázása előtt egy évvel eljátszották a budapesti Zeneakadémián, egy évvel később pedig zenekari változata is elhangzott a Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenyén (1906. október 22., vezényelt: Kerner István). A közönségsiker ellenére Weiner valószínűleg nem volt teljesen elégedett művével – alighanem ezért is maradhatott kéziratban –, de annyi bizonyos, hogy tovább foglalkoztatta a scherzo-írás problematikája. Gál György Sándor szerint, aki az 1950-es évek végén hosszas interjúkat folytatott az idős zeneszerzővel, Weiner akkor határolódott el végleg a közkedvelt műtől, amikor sikerült megtalálnia az általa ideálisnak érzett scherzo-hangütést a Csongor és Tündében. A szerző saját jegyzékei arról tanúskodnak, hogy Weiner a mű kéziratát megsemmisítette, bár ezek szerint nem végzett tökéletes munkát, hiszen egy négykezes kivonatról, melyet korábban az Adler-családnak adott át feltehetőleg otthoni használatra, megfeledkezhetett. A gyanút, hogy a Weiner keze által lejegyzett ismeretlen mű az op. 1-es „Scherzo” lehet, számos izgalmas zenei és életrajzi tényező igazolja – ezek tudományos bemutatására a közeljövőben a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetben kerül sor.
Brian Lamb, aki gyermekkora óta gyűjt zenei kéziratokat, és szenvedélyesen kutatja a zeneszerzők írásmódja és az interpretációs árnyalatok kapcsolatát, előszeretettel foglalkozik kevésbé előtérben álló komponisták életművével. Ahogy ő maga fogalmazott: „Minden bizonnyal habókosnak tartanak, de ez engem csöppet sem zavar. Csakis az érdekel, hogy minden arra érdemes zenemű napvilágra kerüljön, és ne csak az unalomig ismert legnagyobb zeneszerzőket játsszák.” Mr. Lamb bevallása szerint műgyűjtői tevékenységének csúcspontja, s egyben számára a legszebb 75. születésnapi ajándék a kitűnő korai Weiner-mű felfedezése. A kiadásra és a mű bemutatására vonatkozóan máris megkezdődtek az előkészületek.
Kusz Veronika
IAML2024 Congress – Szabó Ferenc János beszámolója
A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) 2024. június 21. és 28. között, a Dél-afrikai Köztársaság Stellenbosch városában rendezte éves kongresszusát. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa nemcsak részt vett az eseményen, de több feladatot is vállalt.
Diskografentag: International Conference on Recorded Music – Szabó Ferenc János beszámolója
2024. június 10–11-én a University of Surrey adott otthont a bécsi székhelyű Gesellschaft für Historische Tonträger éves konferenciájának, melyhez ebben az évben a University of Surrey „Early Recordings Association” projektje is csatlakozott. Szabó Ferenc János, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa szekcióelnökként és előadóként is részt vett a programon, előadásában a His Master’s Voice 1928. évi magyar zenei hanglemezsorozatát mutatta be. A konferencia keretében az Early Recordings Association workshopot tartott rekonstruált akusztikus hangfelvételi eszközökről, Szabó Ferenc János egy zongoradarab kétféle eljátszásával tesztelhette a 20. század elejének hangfelvételi eljárását.