A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek – KÓTA Művészeti Bizottságának egykori elnöke május 6-án hunyt el.
Gerenday Ágnes, a Budapesti Lantos Kórus (korábban: Budapesti Ifjúsági Kórus) művészeti vezetője 1976-ban végezte tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán többek között Gaál Margit, Vásárhelyi Zoltán, Maklári József, Ónody Márta, Szőnyi Erzsébet, Nagy Olivér és Szokolay Sándor növendékeként.
Az Akadémia elvégzése után egy évig az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató csoportjában dolgozott Sárosi Bálint és Vikár László irányításával, majd a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán tanított öt évig zeneelméletet, zenetörténetet, karvezetést és tantárgy-pedagógiát. 10 évig tanított a Budapesti Tanítóképző Főiskola esti és levelező tagozatán.
Külsős zenei szerkesztőként 28 éven át közreműködött a Kossuth és a Bartók Rádió számos zenei és irodalmi műsorának létrehozatalában, munkatársa volt a Calypso Rádiónak és rövid ideig az Egri Katolikus Rádiónak.
1983-tól 2016-ig a mindenkori kulturális minisztérium Művészeti Főosztályán dolgozott a hivatásos zenei élet referenseként. Ezért a munkájáért szakmai tanácsadói címet kapott, majd elnyerte a Magyary Zoltán díjat.
Számos kórusnál töltött be zongorakísérői és helyettes karnagyi szerepet – Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára Új Világ Férfikara, Volánbusz Liszt Ferenc Férfikar, Solymári Férfikar, Láng-Acélhang Férfikar. Ez utóbbi vezetését 2009-től vette át édesapjától, Gerenday Endrétől.
A Budapest Ifjúsági Kórusban végzett szakmai tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Forrás: Papageno