Földváry Miklós István előadása az Early Music in Central Europe online fórumon
A magyar, cseh és szlovák kezdeményezésű Early Music in Central Europe online előadássorozat újabb eseményére kerül sor 2023. március 1-én délután 17 órakor. A főszereplő Földváry Miklós István, az ELTE BTK Vallástudományi Tanszék, valamint az ELTE „Lendület” Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. Az előadás témája a kutatócsoport által létrehozott, a nyugati latin egyház és liturgia középkori és kora újkori úzusváltozatainak világviszonylatban is az egyik legnagyobb szabású digitális gyűjteménye és adatbázisa, az Usuarium. A szervezők, köztük a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel vár minden érdeklődőt. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet február 28-án 17.00 óráig.
Évfordulók 2023 – a Zenetudományi Intézetben. Konferenciafelhívás
A Zenetudományi Intézet a mai formájában 1974-ben jött létre, története ugyanakkor szervesen magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia által alapított jogelőd kutatóhelyekét, a Bartók Archívumét és a Népzenekutató Csoportét is. 2023-ban több olyan évfordulóról is megemlékezünk, amelyek ezekhez a kutatóműhelyekhez kötődnek. 70 éve alakult meg Kodály Zoltán vezetésével a Népzenekutató Csoport, 60 éve hunyt el Lajtha László zeneszerző, a modern magyar népzene- és néptánckutatás egyik meghatározó alakja, 50 évvel ezelőtt a Bartók Archívum alapító igazgatója, Szabolcsi Bence zenetörténész, akadémikus, és 40 éve távozott a magyar és nemzetközi néptánckutatás vezéregyénisége, a Népzenekutató Csoport, majd a Zenetudományi Intézet vezető néptánckutatója, Martin György.
A Zenetudományi Intézet az évfordulók alkalmából tudományos konferenciát szervez, amelynek témái elsősorban a Népzenekutató Csoport történetét és tevékenységét, illetve Lajtha László, Szabolcsi Bence és Martin György életművét ölelik fel. Olyan előadásokat várunk, amelyek
- a Népzenekutató Csoport máig tartó történetét, tudományos kutatásainak jellemző irányait és módszereit vizsgálják,
- működésének és munkatársainak magyar és külföldi kutatókkal, kutatóműhelyekkel, illetve más tudományterületekkel – köztük a zene-, néprajz- és irodalomtudománnyal – való kapcsolatrendszerét tárják fel,
- vagy kifejezetten Lajtha László, Szabolcsi Bence, illetve Martin György zenetudományban, népzene- és néptánctudományban betöltött szerepével, tudományos közéleti hatásával foglalkoznak.
A konferencia időpontja:
2023. november 30–december 1.
Szervezői:
Richter Pál
Riskó Kata
Varga Sándor
A legfeljebb 250 szavas jelentkezéseket 2023. március 31-ig kérjük elküldeni a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címre.
Liszt Ferenc kétzongorás művei kritikai kiadásban
Liszt Ferenc zenei életműve mintegy 700, egy vagy több változatban fennmaradt kompozíciót számlál. A teljes életmű kritikai kiadására eddig két kísérlet történt. Az első avagy „régi” összkiadás Carl Alexander szász-weimar-eisenachi nagyherceg kezdeményezésére indult meg 1907-ben. A nívós, felerészben Liszt-tanítványokból álló közreadó gárda és a zenei összkiadásokban nagy tapasztalattal rendelkező lipcsei kiadó, a Breitkopf & Härtel együttműködésében 1936-ig az életmű egyharmada vált hozzáférhetővé igényes kiadásban. A kényszerűen abbamaradt munka 1970-ben indult újra, a modern kritikai kiadásoktól elvárt elvek alapján.
Az Új Liszt Összkiadás 1970-től Gárdonyi Zoltán és Szelényi István, 1973-tól Sulyok Imre és Mező Imre, 2009-től Kaczmarczyk Adrienne vezetésével folyt az Editio Musica Budapest Zeneműkiadónál. 2021-ig a mintegy 350 kompozícióból álló szólózongora-életmű túlnyomó része, többek közt számos, kéziratból előkerült, addig ismeretlen kompozíció látott napvilágot. A kutatási és közreadási feladatokat a Nemzeti Kulturális Tanács támogatásának köszönhetően 2021. szeptember 1. óta a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán megalakult Liszt kutatócsoport végzi. A Kaczmarczyk Adrienne vezetésével működő kutatócsoport amellett, hogy befejezi a szólózongoraművek két sorozatát, a következő tíz év során elkészíti a zongorára és zenekarra írt művek, valamint a kétzongorás kompozíciók kritikai kiadását.
Liszt kétzongorás művei közül a sorozat 1. kötetében két kompozíció jelent meg. A Grand duo Liszt egyetlen olyan műve, amely eleve erre a hangszerösszeállításra íródott. A 23 éves zeneszerző három Mendelssohn-zongoradarabra alapozta művét, amelyeket a Dalok szöveg nélkül 1832-ben kiadott 1. füzetéből választott ki. Noha a duót Liszt és Chopin 1834. december 25-én bemutatta Párizsban, Liszt a kedvező fogadtatás ellenére sem publikálta szerzeményét. A ránk maradt autográf munkakézirat, a kompozíció helyenként hiányos, kidolgozatlan második fele számos szövegkritikai kérdést vet fel (ld. pl. a kötet 48. oldalát). A kötetben kiadott másik kompozíció Schubert ún. Wanderer-fantáziája, amelyet Liszt 1851-ben zongorára és zenekarra, majd legkésőbb 1855-ig két zongorára írt át. Az eredeti Schubert-művet ő ismertette meg még a bécsi koncertlátogatókkal is az 1840-es évek második felében. Lisztet nemcsak a fantázia szépsége ragadta meg; a Schubert-mű mintául szolgált saját kompozíciós módszeréhez, a weimari alkotókorszakában (1848–1860) kidolgozott és emblematikussá vált ún. egybekomponált ciklikus formához.
A két kompozíciót Sas Ágnes adta közre, a keletkezés- és bemutatástörténetet feldolgozó előszót Kaczmarczyk Adrienne írta, a kritikai jegyzeteket a két szerző közösen jegyzi. A három nyelvű kötet az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó gondozásában jelent meg.
SZABOLCSI BENCE-emlékülés
|
|
SZABOLCSI BENCE-emlékülés MTA Székház Felolvasóterem, 2023. január 23. hétfő 14:00 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., I. emelet |
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és a Zenetudományi Bizottság tisztelettel meghívja Önt a zenetörténész akadémikus halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett SZABOLCSI BENCE-emlékülésre.
14.00: Somfai László, az MTA rendes tagja, elnök: Emlékezés Szabolcsi Bencére
14.10: Tallián Tibor, az MTA rendes tagja: Kodály, Szabolcsi és a Fontes Musicae Hungaricae
14.40: Dalos Anna, az MTA doktora: Szabolcsi, Zsdanov, 1948
15.10: Szünet
15.20: Demeter Tamás, az MTA doktora: Zenei köznyelv és zenei stílus
15.50: Péteri Lóránt PhD: Kelet-, Külső- és Közép-Európa – régiók Szabolcsi Bence életében és írásaiban
Az emlékülés meghívója itt érhető el.
Kiváló minősítést kapott a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
2022. december 7-én online, a ZOOM keretében került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézeteiben működő három- és ötéves Lendület kutatócsoportok, köztük a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult, a középkori kottás kódextöredékek föltárásával, szisztematikus földolgozásával és online megjelenítésével foglalkozó Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport értékelésének záró eseményére. Az eseményen a kutatócsoportok vezetői a bölcsészet- és társadalomtudományok egy-egy területének képviselőiből összeállított Lendület Zsűri előtt rövid prezentáció kíséretében mutathatták be kutatásukat és számolhattak be annak eredményeiről. A bemutatót hosszú folyamat előzte meg: a vezetők által benyújtott terjedelmes, a kutatás célkitűzéseit, módszereit, eredményeit összefoglaló, a hazai és a nemzetközi tudományosságban kiváltott hatására részletesen kitérő írásos beszámolót három anonim szakértő bírálta el. A Lendület Zsűri mindezek alapján, valamint a prezentációt figyelembe véve hozott döntést a kutatócsoportok minősítéséről. Nagy örömünkre szolgált, hogy e folyamat végén a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a legmagasabb kiváló minősítést kapta. A mára kilenc tagúvá bővült csapat (Czagány Zsuzsa, Enyedi Mózes, Gilányi Gabriella, Göbölösné Gaál Eszter, Meszéna Beáta, Nagy Torma Julianna, Szoliva Gábriel, Tóka Borbála, Varga László Dávid) a projekt fennmaradó két évében tovább folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.
