Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója
Gilányi Gabriella, Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója
/ From Fragment to Workshop. Reconstructing a 15th-Century Graduale Strigoniense. Resonemus pariter 4. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez. Sorozatszerkesztő: Czagány Zsuzsa. Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztály, 2025, pp. 400.
Több olyan hazai zenei kódex ismert, amely hiányos, viszont nagyobb egység, csonka korpusz és/vagy jelentékeny mennyiségű töredékanyag maradt fenn belőle. A most megjelent kötet arra keresi a választ, mit árul el kisebb számú fennmaradt fragmentum az egykori anyakódexről, hol húzódnak a megismerés-azonosítás határai a töredékkutatásban, azaz mekkora részből rekonstruálható az egész?
Gilányi Gabriella évek óta foglalkozik egy izgalmas kottás töredékcsaláddal, amely nyolc pergamen fólióból áll: mindössze ennyit sikerült összegyűjteni a már nem létező anyakódexből. A fragmentumok egy 15. századi, reprezentatív kiállítású magyarországi eredetű graduále maradványai, amelyet könyvkötészeti alapanyagként hasznosítottak újra a tartalom elavulása után. A kutatás és az azonosítás aprólékos folyamata – az őrzőkötetek és a pergamen levelek kodikológiai, liturgikus-tartalmi, dallami, zenei paleográfiai és intézménytörténeti vizsgálata – nem várt eredménnyel zárult: feltárult az anyakódex háttere, eredete és kapcsolata egy sor rokon forrással (kódexek és kódextöredékek). A töredékcsalád utáni nyomozás tehát az eredeti célt messze túlszárnyalva új fénytörésbe állítja a Magyar Királyság késő középkori zenei kódexművészetét.
A színesen illusztrált, kétnyelvű könyvből az NKFIH Mecenatúra pályázat támogatásával magyar és angol internetes kiadvány is készült, amely szabadon elérhető itt: https://resonemus.zti.hu
Sipos János népzenei archívuma
Örömmel jelentjük, hogy megjelent Sipos János ny. munkatársunk új, online kiadványa: www.zti.hu/sipos. Ez a három nyelvű weboldal Sipos János 1987-ben kezdődő törökségi népzenei gyűjtéseinek egy részét mutatja be.
Sipos János gyűjt 1989-ben, Anatóliában
A Publikációk alatt megtekinthetjük többek között Sipos könyveit, e-könyveit, cikkeit és konferencia szerepléseit.
A Keresés lehetővé teszi a videó- és hangfelvételek műfaj, szövegkezdet, hangszer, adatközlők, illetve gyűjtési hely alapján történő megtekintését és meghallgatását.
A Hang- és a video tárban a gyűjtések teljes, vágatlan formája szerepel, a videók esetében gyakran „road-movie” formában.
A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989)
Ignácz Ádám, A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2025)
Ez a kismonográfia azt mutatja be, miként indult meg és milyen transzformációkon ment keresztül az intézményes munkásdalkutatás az egykori keleti blokkban. A kötet kiemelt figyelmet szentel a munkásdalkutatók közötti nemzetközi együttműködéseknek; feltárja, hogy a tudományág kelet-európai képviselői az 1950-es évek végétől kezdődően milyen találkozókat szerveztek, milyen – a kutatási anyagok, információk országok közötti áramlását biztosító – intézményeket működtettek, és miként keresték a Nyugat, illetve a harmadik világ hasonló akadémiai-ideológiai profillal rendelkező szakembereivel a kooperáció lehetőségét. A cserekapcsolatok megélénkülése, továbbá a vasfüggönyön túlról beáramló tudás az 1960-as évek közepére alapjaiban változtatta meg az addig nemzeti keretek között dolgozó kelet-európai kutatók gondolkodását. Mindez ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy a munkásdalkutatás – amely sokáig az 1945 előtti munkásmozgalom zenei emlékeinek összegyűjtését tekintette a legfontosabb feladatának – lassanként az újabb politikai dalokra, a nyugati folk revivalre és a modern populáris zene néhány műfajára is nyitottá vált. A nemzetközi hálózatok és cserekapcsolatok problémaköréhez a kötet elsősorban magyarországi perspektívából közelít: arra kérdez rá, hogy a külföldi partnerek miként vettek részt a munkásdalkutatás első magyarországi intézményeinek – az MTA Munkásdal Bizottságának és az MTA Bartók Archívum munkásdalrészlegének – kialakításában, illetve hogy a nemzetközi téren legaktívabb magyar kutatók – a zenetudós Maróthy János és a műgyűjtő Szatmári Antal – kapcsolatrendszerei miként formálták (át) ezen intézmények munkáját.
A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.
A Zenetudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Glossza Podcast Workshopon
2025. február 13-án a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának szerkesztősége workshop-ot rendezett. A Humán Tudományok Kutatóházában megtartott egésznapos programon a Zenetudományi Intézet három munkatársa is részt vett: Lipták Dániel, Németh István Csaba és Németh Zsombor.