Június 22-én az állandó kiállítás megtekintésén felül koncertekkel és kurátori tárlatvezetésekkel várta az érdeklődőket a Zenetörténeti Múzeum.

Az első programon Bartók műveket hallgathatott a közönség Ábrahám Márta (hegedű) és Borbély László (zongora) előadásában. A két muzsikus a Szonáta no. 2. és a Rapszódia no. 2. darabokkal kápráztatta el a nagy létszámú hallgatóságot. A múzeum első termében Laskai Anna zenetörténész tartott lebilincselő előadást a Filharmóniai Társaság 170 évéről készült kiállításban. Olyan, a mai napig is használatos unikális dokumentumot is megtekinthettek az érdeklődők, mint az ún. „Aranykönyv”, vagyis az emlékkönyv, amelyben a zenekarral közreműködő muzsikusok és karmesterek bejegyzéseit olvashatjuk. A Bartók teremben tartott második koncerten kamarazenék csendültek fel. Két, Londonban élő japán művész, Naoko Inoue (hegedű) és Eri Yamamoto (zongora) már többször szerepelt Budapesten. A Szent Iván éjjelén Fülep Márkkal (fuvola) kiegészült kamaraegyüttes változatos műsort kínált a nagy mesterek ismert műveitől a ritkán hallható érdekességekig. Fülep Márk egy rendkívül szép hangú, különleges fuvolán játszik, amely a magyar állam tulajdona, és ezzel a fellépéssel is köszönetét fejezte ki a hangszer használatáért. Az este folytatásában ismét Bartók Béla kapott főszerepet. Erdősné Borz Zsófia művészettörténész olyan változatos műfajú képzőművészeti alkotásokat mutatott be, amelyeknek Bartók volt az ihlető forrása. A látogatók egy interaktív terminállal saját maguk is készíthettek emailban küldhető mail artot. Az este zárásaként Mozart A-dúr, illetve Brahms h-moll klarinétötösét hallgatgatta a közönség az Erdődy palotában. Varga Gáborhoz (klarinét) budapesti zenekarok tagjaiból álló vonósnégyes csatlakozott. A koncertek műsorvezetője Gombos László zenetörténész volt, aki az elhangzó művekről tartott előadásával még színesebbé tette a koncertélményt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zenetörténeti Múzeumot is.

A Táncsics Mihály utca a Várnegyed egyik legimpozánsabb utcája, melynek számos híres lakója akadt (például Tóth Árpád), illetve a 9. szám alatt volt az a börtön, ahol olyanok raboskodtak, mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, na és az utca névadója, Táncsics Mihály is. Az utca csupa felújított régi épületei közül a legszebb és legnemesebb a 7. szám alatt található Erdődy-Hatvany-palota, amit 1750-ben építtetett fel gróf Erdődy György országbíró, majd amikor 1912-ben megvásárolta azt Hatvany-Deutsch József, átépíttette. A Zenetudományi Intézet és azzal együtt a Zenetörténeti Múzeum 1984-ben költözött ide.

Fotó: We Love Budapest

A Zenetörténeti Múzeumban ne is keressük a magyar könnyűzene vagy a jazz nyomait, mert az intézmény a hazai komolyzenével foglalkozik, és nem elsősorban, hanem kizárólag. Nemcsak a történetét dolgozza fel, és nemcsak a legfontosabb alakjait és zenekarait idézi fel, hanem a hangszerkészítésről, -javításról is alapos képet kapunk, sőt, van egy komolyabb hangszergyűjteménye is. De kitér az egyéb aspektusokra is, mint a képzőművészet és a komolyzene kapcsolata, illetve a múzeum számottevő érme- és jelvénygyűjteménnyel is bír.

Wágner Gábor teljes cikke itt olvasható.

Forrás: abtk.hu

Pillanatképek egy zenekar történetéből címmel nyílt kiállítás 2023. november 16-án a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóját a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának százhetvenedik évfordulója alkalmából a Zenetörténeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitására.

Helyszín: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum
Időpont: 2023. november 16., csütörtök, 16:00

A megjelenteket üdvözli: Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója és Dalos Anna, tudományos tanácsadó, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője

A kiállítást megnyitja: Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnöke

A kiállítást bemutatja: Laskai Anna, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos segédmunkatársa

Közreműködik
Soltész Ágnes – hegedű, Tóth Balázs – brácsa, Stankowsky Endre – gordonka
Elhangzik: Dohnányi Ernő: Triószerenád, op. 10 (részletek)

A kiállításmegnyitó a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat része!

A meghívó itt érhető el.

Facebook-esemény

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében három izgalmas programmal várták a látogatókat a Zenetörténeti Múzeum munkatársai október közepén.

Hangszer vagy műtárgy? – Egy restaurátorműhely titkai
Betekintés Gömöri-Csonka Szilvia, a múzeum restaurátorának munkájába.
Október 14. (szombat) 10:00–11:00 / 10 fő
11:30–12:30 /10 fő
Regisztráció: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Bartók, az inspiráció
Kurátori tárlatvezetés a múzeum időszaki kiállításán.
Október 14. (szombat) 14:00–15:00 / 15 fő
Regisztráció: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Séta az Erdődy palotában
A barokk palotát Borz Zsófia, a múzeum művészettörténésze mutatja be.
Október 15. (vasárnap) 10:00–11:00

Helyszín: Zenetörténeti Múzeum, 1014, Budapest, Táncsics M. u. 7.
Jegyek: A programokra váltott 2000 (felnőtt) és 1000 (diák, nyugdíjas, pedagógus) forintos belépőjegyek a múzeumba egész nap érvényesek.

Bővebb információ a Múzeumok őszi fesztiválja oldalán található.

Program

Ligeti György: Öt Arany-dal (1952)

Köszöntő: Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója

Ligeti György: Három Weöres-dal (1943/1946–1947)

Közreműködik: Lökösházi Mária (ének) és Holló Mariann (zongora)

Kurátori tárlatvezetés a Zenetörténeti Múzeum 1. és 2. termében: Dalos Anna és Kerékfy Márton

Támogatók

A kiállítás a bázeli Paul Sacher Alapítvány és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet együttműködésében jött létre

A belépés díjtalan

A meghívó itt érhető el

18.00   A 100 éve született Ligeti György kórusai és kamaraművei. Pax et Bonum Kamarakórus (Bartók terem)

Vezényel: Kiss Boldizsár, km. Bene Róza - csembaló, Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora

Két kánon no.1: Ha folyóvíz; Bujdosó; Magos kősziklának; Magány; Pápainé (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)

Passacaglia ungherese; Hungarian Rock (Bene Róza – csembaló)

Öt Arany-dal (Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora)

Két kánon: II. Pletykázó asszonyok; Haj, Ifjúság! (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)

Continuum (Bene Róza – csembaló); Kállai kettős (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)

19.00   Ligeti labirintus (múzeum 1-2. terem). Kerékfy Márton kurátor tárlatvezetése a centenáriumi Ligeti György kiállításban

20.00   Megszólal a legendás fehér Bösendorfer zongora (múzeum 4. terem)

Richter Anna Zsófia – zongora, Dósa Csenge – hegedű, műsorvezető: Gombos László zenetörténész

Brahms A-dúr szonáta op.100; Beethoven: c-moll zongoraszonáta op.111. II. tétel (Arietta)

21.00   Lajtha László emlékszoba (múzeum 6. terem)

A 60 éve elhunyt zeneszerző emlékszobáját Szabó Ferenc János zenetörténész mutatja be.

21.30   In memoriam Lajtha László (múzeum 4. terem)

Nyiredi Fanni – fuvola, Vida Mónika Ruth – zongora, műsorvezető Gombos László zenetörténész (múzeum 4. terem)

Lajtha László és kortársai: Bartók Béla, Claude Debussy, Járdányi Pál és Francis Poulenc művei

22.30   Fúvósötös az éjszakában. A Scherzo Kvintett hangversenye (Bartók terem)

Szalóky Andrea – fuvola, Nagy Attila – oboa, Herr Benedek – klarinét, Badacsonyi Péter –kürt, Szöllősy Szellő – fagott. Műsorvezető Kerényi Judit oboaművész, a Weiner Konzervatórium tanára.

Mozart: Divertimento; Franz Danzi: 2. fúvósötös; Haydn: B-dúr divertimento

Mozart: Sonata da chiesa; Rheinberger: Sonata; Hidas Frigyes 3. fúvósötös 4. t.

A valamennyi budapesti rendezvényre érvényes központi karszalagok a múzeum pénztárában már megvásárolhatók! Felnőtt: 2500 forint, 6-18 korig: 1200 forint. 

A múzeum saját jegyei (felnőtt 2000, nyugdíjas/diák 1000 ft) helyben egész estére érvényesek!

Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK

Mali István, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar klarinétművésze ajánlotta fel az 1920-as évek körül készült, Stowasser márkájú basszustárogatót a múzeumnak. A hangszer nevét készítője, Stowasser János után kapta, akinek 1897-ben szabadalmazott szoprántárogatója nemzeti hangszereink közé tartozik, és széles körben elterjedt. A hangszerkészítő mester a 20. század elején egész tárogatócsaládot hozott létre, különféle méretekben, hangfekvésekben, így basszusban is.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK

A Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébe most kerülő hangszer kuriózum, ugyanis ismereteink szerint világszinten csak két darab maradt fenn belőle, a másik hangszer az Egyesült Államokban található. Különlegességét növeli, hogy egyedi példány: korpusza brazil cocobolo rózsafából készült, kézileg kivitelezett rézbillentyűkkel. Bár a mester nem ma faragta ki a rózsafából a basszustárogató testét, a hangszer állapota ennek ellenére kitűnő, játékra is alkalmas, igazi mestermunka. Mali Istvánt az átadásra elkísérte felesége, Schneider Katalin, aki a Magyar Állami Operaház zenekarában volt hegedűs.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK

Vágvölgyi Éva, a Dohnányi Zeneiskola hegedűtanára, szolfézstanára tízévesen szüleitől kapta a Sáránszky-hegedűt. A tőle vásárolt hangszer különleges helyet foglal el a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményében, amelynek egyik legértékesebb részét a hegedűk jelentik, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedűk csoportja. 2014. október elseje óta a múzeum állandó kiállításának része az Egy 20. századi hegedűkészítő műhely és magyar mesterhegedűk című tárlat, amely Pilát Pál (1860–1931) és Sáránszky Pál (1919–2000) műhelyének tárgyaiból, valamint a Zenetörténeti Múzeum 20. századi hegedűgyűjteményének anyagából mutat be válogatást. Sáránszky által készített hegedűvel eddig még nem rendelkeztünk.

Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK

A múzeum dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérték az eladó hangszereket, és nagy öröm volt, amikor rátaláltak az eladásra kínált, nagyon szép, hibátlan állapotú, 1957-ben Sáránszky mester által készített hegedűre. Sáránszky Pál személye a mai hangszerkészítőknek is fontos, hiszen még együtt dolgozhatott a 20. század elejének nagyra értékelt mestereivel is, de hosszú élete révén hatással volt a kortárs hegedűkészítőkre is.

A különleges hangszerek a múzeum állandó kiállításában kapnak helyet, így ezek a jelentős műtárgyak is hozzáférhetők, és egyaránt megtekinthetők a kutatók és a hangszerek iránt érdeklődő, zeneszerető közönség számára. 

2016. június 25. szombat
MTA BTK Zenetudományi Intézet, I. Táncsics u. 7.

Múzeumunk idén is részt vesz június 25-én a Múzeumok Éjszakája rendezvényein

Belépés a Múzeumok Éjszakája városszerte érvényes központi karszalagjaival (a helyszínen is váltható: felnőtt 1500, gyermek 6 év alatt ingyen, 18 éves korig 600 Ft) és egész estére a múzeum szokásos jegyeivel (diák-nyugdíjas-tanár 300, felnőtt 600)

Részletes program >