Institute for MusicologyInstitute for Musicology MTA HUN-REN BTK ZTI BTK ZTI (magyar) MTA MTA BTK MTA BTK ZTI MTA BTK ZTI (magyar)
MTA BTK Zenetudományi Intézet zti_picbar_02.png zti_picbar_03.png zti_picbar_04.png zti_picbar_05.png zti_picbar_06.png
  • Home
  • About us
  • Events
  • Exhibitions
  • Concerts
  • Databases
  • Publications
  • Staff
  • Contacts
  • Archives for 20th–21st Century Hungarian Music
  • Bartók Archives
  • Department for Hungarian Music History
  • Archives and Department for Folk Music and Folk Dance Research
  • Department of Early Music History
  • Museum of Music History
  • Library of Musicology
 visegrad

Czagány Zsuzsa: „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” – doktori védés

jan24

 

Czagány Zsuzsa: „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” – doktori védés

Magyar Tudományos Akadémia Teréz körúti Díszterem, 2024. április 9. kedd, 11:00

1067 Budapest, Teréz krt. 13.

 

Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Czagány Zsuzsa „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” című MTA doktori munkájának 2024. április 9-én de. 11 óra 00 perckor az MTA Teréz körúti Dísztermében (1067 Budapest, Teréz krt. 13.) tartandó nyilvános vitájára.

 

A további részleteket tartalmazó meghívó letöltése.

  • 2024

Nemzetközi interdiszciplináris konferencia Pozsonyban

2024. március 11. és 13. között Medieval and Early Modern Age Culture and Education in Central Europe címmel nemzetközi interdiszciplináris konferencia zajlott Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galéria tanácstermében, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Comenius Egyetem Bölcsészkara és a rózsahegyi (Ružomberok) Katolikus Egyetem szervezésében. A résztvevők túlnyomó többsége a zenei medievisztika különböző területeiről érkezett, a tágabb értelemben vett interdiszciplinaritást elsősorban a három nyitóelőadást tartó művészettörténészek – a Cseh Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének kutatója, Milada Studničková és a Szlovák Nemzeti Galéria régi gyűjteményének kurátora, Dušan Buran – valamint a pozsonyi történész-középkorász-paleográfus Juraj Šedivý képviselték. A konferencia főágának előadásai – köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport (https://ldzf.zti.hu/) három tagja, Gilányi Gabriella, Czagány Zsuzsa és Enyedi Mózes prezentációi – a közép-európai térség középkori zenetörténetének aktuális kérdéseit (a gregorián ének regionális változatait, a töredékkutatást és notációtörténetet, a monasztikus közösségek liturgikus dallamhagyományait, a ritmizált cantus fractus és a korai polifónia regionális megjelenési formáit) tárgyalták, tükrözve az egyes országok, műhelyek, kutatócsoportok folyamatban lévő, vagy éppen lezáruló projektjeinek tematikus súlypontjait. Ezek mellett lehetőség nyílt az aktuálisan folyó nagyszabású, széles hatósugarú vállalkozások bemutatására is, diszkusszió tárgyává téve az épülő, egyre inkább anyagteljességre törekedő adatbázisokat, forrásjegyzékeket és dallaminventáriumokat, többek között a Földváry Miklós által útjára indított Usuariumot (https://usuarium.elte.hu/), az aktuálisan a kanadai Dalhousie Egyetemen a Digital Analysis of Chant Transmission (https://dact-chant.ca/) nemzetközi hálózat részeiként működtetett Cantus és Cantusindex platformokat (Debra Lacoste, Jennifer Bain), vagy az európai COST-hálózatba betagozódó EarlyMuse – A New Ecosystem of Early Music Studies (https://www.cost.eu/actions/CA21161/ ) projektet (Philippe Vendrix).

  • beszámoló
  • 2024

Megemlékezés Bartók Béla születésének 143. évfordulóján

 

Bartók a művészi alkotómunkáról

 

1941-ben – visszatekintve egész addigi zeneszerzői életművére – Bartók úgy nyilatkozott, hogy fejlődése következetes volt és egyenes vonalú. Csupán az 1926-os évet emelte ki, amikor is – idézem – „művem kontrapunktikusabbá vált és egyúttal egészében egyszerűbbé is.” A zeneszerzői nyelv tudományos vizsgálata azóta is többször igazolta az önértékelés pontosságát. E nyilatkozatot követően kellett szembenéznie azonban élete egyik legválságosabb, újabb cezúrát jelentő időszakával. Így írt angol kiadójának, Ralph Hawkes-nak 1942 tavaszán, amikor az új művek tervéről érdeklődött: „A művészi alkotómunka általában az erő, a jókedv, az életöröm stb. túláradása – mindezek nálam, sajnos, hiányoznak jelenleg.” Tudjuk, hogy utóbb barátok összefogásának és legfőképp Serge Koussevitzky kompozíciós megrendelésének hála ismét egy csodálatosan termékeny alkotókorszak kezdődött Bartók utolsó éveiben. Ugyanakkor távolról sem ez volt az első időszak, amikor átmenetileg – látszólag – szünetelt a komponálás. A zeneszerző születésének 143. évfordulóján talán nem indokolatlan, ha utánagondolunk az efféle „szünetek” szerepének, sőt jelentőségének az alkotó pályáján. Ebben az összefüggésben pedig hadd idézzem föl különösen a zeneszerző egy másik, épp 100 évvel ezelőtti látszólag „terméketlenebb” időszakát, melyből az a bizonyos 1926-ra datált stílusbeli megújulás is alighanem merítkezett.

Visszatekintve az 1924-es évre a zeneszerző maga jellemezte önmagát – alighanem éppoly keserűen mint az imént idézett későbbi levelében – „ex-zeneszerző”-nek. A zenekritikus Calvocoressinek írta: „Úgy látszik, hogy a kapcsolat köztem és Anglia közt teljesen megszakadt: sem oda nem hívnak, sem műveimet nem játsszák. Részben én is oka vagyok ennek, amennyiben ex-zeneszerző lett belőlem.” A közvetlen elmúlt időszakot pedig összefoglalóan így jellemezte:

 

Igen nehéz időket kellett átélnem: betegségek a családban és különféle más gond és baj! úgy hogy egyáltalában alig volt kedvem és időm bármihez is. Ez az 1 1/4 év elmúlt, anélkül, hogy akárcsak egy hang új zenét leírtam volna.

A történész természetesen számon tartja – méghozzá jelentős eredeti műként – az említett időszakban komponált öt különleges szlovák népdalfeldolgozást, a Falun ciklust. Ám Bartók mégiscsak úgy érezhette, figyelmen kívül hagyva ezt az akkor talán még elsősorban személyes indíttatásúnak tekintett művét, hogy „egy hang új zenét” sem írt le.

A lélektan ismeri az „alkotói szünet” jelenségét, mely, úgy tetszik, lényeges, sőt nélkülözhetetlen tartozéka az alkotói folyamatnak. Bartók esetleges alkotói szünetei is ilyennek tűnnek. Legkorábbi a zeneakadémiai tanulmányok idején tapasztalt elbizonytalanodással függ össze, amikor ő maga jegyezte meg elégedetlenül: Gruber Emmánál tett első látogatásakor azért nem kapott zongorajátékáért „bókokat”, „mert nincs saját szerzeményem”. Ugyan 1913-ban még azt írta, hogy az asztalfióknak is komponálhat, abból az időszakból apró pedagógiai zongoradarabokon túl alig tudunk elkészült kompozícióról. (Közben persze intenzív népzenei gyűjtőmunkával volt elfoglalva Erdélyben és Algériában, s megjelent első népzenetudományi monográfiája a bihari román népzenéről.)

Bartóknak 1923-ban a Ziegler Mártával való házasságának felbontása és a Pásztory Dittával való házaságkötése után egészen újonnan kellet berendezkednie. Az 1924-es év derekán – július 31-én –, e „nehéz időkben” született meg második fia, Péter. Volt azonban egy fontos zeneszerzői feladat is, mely Bartókot – mondhatni – hátráltatta, akár gátolta: harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin öt éve félretett fogalmazványának kézirata. Bartók nem szeretett munkákat félbehagyni, s ha valamit nem volt módja egyvégtében elvégezni, ahhoz akár évekkel később is visszatért. Legnyilvánvalóbban, s leglátványosabban nagyszabású népzenetudományi munkája tanúskodik erről.

Azért sem indokolatlan épp a népzenei munkákra hivatkoznunk, mert 1924 őszén egy fontos bukaresti koncertút alkalmával sikerült megállapodást kötnie a számára különösen kedves román kolinda-gyűjteményének kiadási tervéről. S alighanem azonnal az újabb tudományos könyvkézirat elkészítéséhez fogott, mely azután egészen 1926 májusáig lekötötte. E munka azután mennyi frusztrációval járt! (Végül sem az Oxford University Press, sem a Román Akadémia nem tudta vállalni a munka megjelentetését, s így egy évtizeddel később Bartók saját költségén jelentette meg könyv leglényegesebb – zenei – részét.) De ugyanakkor mennyi felfedezést is tartogatott! (A Cantata profana balladájának kiválasztása, a librettó megalkotása s a komponálás a kolinda szövegek irodalomtudományi igényű rendszerezése nélkül aligha lett volna lehetséges.) A kolinda-gyűjtemény kéziratának elkészítése kedvéért Bartók félretette a szlovák gyűjtés utolsó kötetének kéziratát is, melyen azt megelőzően dolgozott.

Mind e fontos tudományos munkák közepette is kiemelkedett azonban az 1924-es év tényleges zeneszerzői teljesítménye, A csodálatos mandarin partitúrájának befejezése. Egyik legeredetibb és legerőteljesebb művének kidolgozása közben a zenét is valamelyest revideálta, korszerűsítette. Calvocoressinek írván azért erről is megemlékezett: „Nagy fáradsággal és bajjal végre a „Csodálatos mandarin”-om partitúráját nyáron és ősszel befejeztem”.

Az „egy hang új zenét sem írtam” megjegyzés azonban még valami fontosat sejtet. Az életmű látszólag különálló kompozíciókban manifesztálódó alkotásai mögött egy hosszabb távú program lehet. Erre vall az 1941-es nyilatkozat is fejlődésének „következetességé”-ről. Amikor a zeneszerző elégedetlen saját teljesítményével, az azért lehet, mert csak általa ismert, magának kitűzött programban érzi az elakadást.

A tényleges tudományos és zeneszerzői teljesítménynél is nyilvánvalónak látszik – legalább utólag –, hogy az 1924–25-ös időszak viszonylagos zeneszerzői visszahúzódása nélkülözhetetlen volt ahhoz a döntő stílusbeli megújuláshoz, ami a kolinda-könyv lezárását követő szinte valóban „túláradó” kompozíciós terméshez vezetett, amit az 1926-os zongorás esztendőként szoktunk emlegetni, s amit maga Bartók is stílusfejlődése kiemelkedően fontos állomásaként jellemzett. A nagy alkotót talán éppen ez jellemezheti: a megújulásra való nem szűnő képesség, mely Bartók életművét a kezdetektől a legutolsó művekig végigkíséri. S aminek a terméketlennek tetsző időszakok is – bármily nehéz lehetett elszenvednie azokat–nélkülözhetetlen, kikerülhetetlen építőkövei voltak.

 

2024. március 25.

Vikárius László

 

A szöveg letöltése PDF-ben.

 

bartok commemoratio 20240325 1440

Fotó: Kiss Kata

  • Bartók Béla
  • 2024

Eötvös Péter 80. születésnapja tiszteletére rendezett Tudományos Fórumot a Zenetudományi Intézet

 

Bevezető utóhang: Tudtunk Eötvös Péter hónapok óta tartó súlyos betegségéről, aggódva füleltük a híreket, örültünk minden reménykeltő változásnak. Versenyfutásban készülődtünk erre a Tudományos Fórumra, nagyon vágytuk, hogy az előadások még örömet szerezhessenek a művei tudományos visszhangja iránt mindig is nagyon érdeklődő zeneszerzőnek. Boldogság volt látni online üzenetét, amivel az utolsó előadás utolsó pillanatában megköszönte az ülés résztvevőinek a közreműködést. Alig hatvan órával később Eötvös Péter meghalt. Isten Veled, Péter, hálásak vagyunk a sorsnak, hogy ismerhettünk. (Halász Péter) 

 

Csütörtökön, 2024. március 21-én délután 14 órától a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetében tudományos rendezvény keretében került sor az Eötvös Péter munkássága és művei előtt tisztelgő, a legújabb hazai tudományos eredményeket bemutató ülésszakra. A konferenciát személyes jelenlétével tisztelte meg Kurtág György, Eötvös Péter zeneszerző online vett részt a rendezvényen.

Az Eötvös-kutatás legújabb eredményeit bemutató Tudományos Fórum magyar előadóinak prezentációi A Musical Theatre, Instrumental Theater in Péter Eötvös’s Oeuvre című, Párizsban megrendezett nemzetközi ünnepi szimpóziumon is elhangoztak, Grabócz Márta szervezésében (IRCAM, 2024. január 12–13.).

Az előadások előtti bevezetőt a Strasbourg-i Egyetem professzora, az MTA külső tagja, egyben a Zenetudományi Intézet volt munkatársa, Grabócz Márta tartotta, aki sokoldalú tudományos és zeneélet-szervezői tevékenysége részeként a kortárs magyar zeneszerzők működésével és tevékenységével is foglalkozik. A Tudományos Fórumot Kim Katalin, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője szervezte és vezette le. Az Eötvös-fórum előadásai különösen a zeneszerző operakompozíciói, kamara- és hangszeres műveinek, valamint komponálási módszerének vizsgálata köré épültek. 

Farkas Zoltán (Bartók Béla Emlékház; HUN–REN BTK Zenetudományi Intézet) Eötvös Péter opera-életművében a személyes stílus hiányának kérdéséről adott elő a zeneszerző ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indulva ki. Eötvös Péter 2021-ben bemutatott, Sleepless című operájának filozófiai konnotációiról tartott előadást Orbán Jolán (PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet), aki a „vendégbarátság, ellenségesség, vendégszeretetgyűlölet” fogalmait és operai megvalósulását járta körül Jacques Derrida és Ludwig Wittgenstein elméletei nyomán. A mítosz és intertextualitás kérdését Könyves-Tóth Zsuzsanna (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) vizsgálta Eötvös Péter két operája kapcsán. Az előadás a Madách Imre Az ember tragédiája által inspirált és a később visszavont Die Tragödie des Teufels opera, és annak újrarendezett szövegkönyve alapján újrakomponált Paradise reloaded (Lilith) mitológiai vonatkozásaira, különösképpen Lilith és Lucifer alakjára tért ki. Eötvös Péter Love and Other Demonscímű operájának időkezeléséről és nagyformájáról tartott előadást Megyeri Krisztina (DLA; Pászti Miklós AMI, Biatorbágy), a történeti helyett a zeneszerző szempontjából elemezve a kompozíciót. Előadásában a modern zenei karakterizálás időkezelését és dramaturgiai elemzését adta. 

A tudományos fórum második ülésszakát megnyitó Grabócz Márta (Strasbourg-i Egyetem; MTA külső tag) Samuel Beckett 1957-ben megjelent Embers [Zsarátnok] c. hangjátéka által inspirált dramaturgia megvalósításait és zenei értelmezéseit vizsgálta Eötvös Péter csaknem öt évtizedet felölelő időintervallum alatt készült öt kamaraművében a „Now, Miss!” -től az Octet Plus-ig. -ig. Laki Péter (Bard College, Annandale-on-Hudson) Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesének zenei dramaturgiájáról tartott előadást, középpontban a zenei „párbaj”, illetve a levelezés mint inspirációs forrásból kiindulva, „’Von Paris aus geht der Ruhm’. Képzeletbeli színház és magánhangzókódolás Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesében” című előadásában. Ifj. Kurtág György (Centre Européen pour l'Improvisation; SCRIME – Université de Bordeaux) előadását Gőz László olvasta fel és látta el kommentárokkal. Az előadást ifj. Kurtág György a hangszínváltozás köré építette fel. Molnár Szabolcs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem; Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) Eötvös Péter első magyar nyelvű operája, a Valuskában megjelenő groteszk intonációt vizsgálta. 

 

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet reprezentatív Bartók-termében megrendezett előadásszakokat egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyet az Intézet munkatársa, Halász Péter moderált. A kerekasztal-beszélgetés kulcstémái között az előadók a nyelvhasználat és kompozíciós inspirációk, módszerek is szerepeltek.

Békéssy Lili Veronika

 

tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium
tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium

 

A Tudományos Fórum a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet szakmai programsorozata. Az Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából szervezett, interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is követhető esemény felvételét hamarosan közzétesszük a Zenetudományi Intézet youtube csatornáján. 

 

A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin

Technikai munkatárs, grafika, tördelés: Gusztin Rudolf

Fotó: Vizinger Zsolt

  • konferencia
  • beszámoló
  • 2024

Emmanuel Vukovich hangversenye Bartók Béla születésnapja tiszteletére

jan24

 

Emmanuel Vukovich hangversenye Bartók Béla születésnapja tiszteletére

HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. március 26. kedd, 14:30

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

 

Vukovich programme Budapest 26 March 2024 MediumMárcius 26-án 14:30-kor Emmanuel Vukovich kanadai hegedűművész, a nemrégen megjelent Resilience album kezdeményezője Bartók Béla születésnapja tiszteletére hangversenyt ad a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

A hangverseny plakátja.

  • koncert
  • 2024
  • Tudományos Fórum – Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából
  • Megjelent a Studia Musicologica 64.
  • Pávai István Széchenyi-díjat kapott
  • Dalos Anna – Kerékfy Márton – Heidy Zimmermann: Ligeti-labirintus – Barangolás Ligeti György életművében (2023)
  • Szabó Ferenc János: His Master Voice, 1928. A Vallás- és a Közoktatásügyi Minisztérium gramofonakciója (2024)
  • Pia Shekhter (IAML) látogatása Budapesten
  • Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775. Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia workshopja a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Tudományos Fórumán
  • Liszt Ferenc zongorára és zenekarra írt művei kritikai kiadásban: megjelent a De profundis, psaume instrumental
  • Laskai Anna: Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából - Kiállítási katalógus
  • Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.): Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia
  • A Zenetudományi Intézet közleménye
  • Tudományos fórum – Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia
  • DEPO – Törökbálint
  • Eötvös Péter 80 – nemzetközi zenetudományi tanácskozás Párizsban
  • Töredékkutatás Szombathelyen
  • Tudományos fórum – Felföldi László
  • A Zenetörténeti Múzeumban járt a We Love Budapest
  • Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – megjelent tanulmánykötet
  • 2023 december 14-én, életének 93. esztendejében elhunyt Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző, népzenegyűjtő
  • Ünnepi zárvatartás
  • Karácsonyi ünnepség a Zenetudományi Intézetben
  • Tánctudományi Tanulmányok – kötetbemutató
  • Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére
  • Lányi 100 – Szimpózium a száz éve született Lányi Ágoston tiszteletére
  • A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai a Visegrád+ projekt nemzetközi műhelykonferenciáján
  • Ligeti-labirintus
  • Saying Farewell to Bianca Ţiplea Temeş
  • Lányi 100 – Szimpózium a száz éve született Lányi Ágoston tiszteletére
  • Évfordulók a Zenetudományi Intézetben – konferencia
  • Tudományos fórum – Martin Eybl
  • Doktoranduszok látogatása a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének könyvtárában
  • Pillanatképek egy zenekar történetéből – Megnyitó ünnepség a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulóján megrendezett kiállítás alkalmából
  • Könyvtár zárvatartás
  • Beszámoló Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek könyvbemutatójáról
  • Pillanatképek egy zenekar történetéből. A Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulójára készült kiállítás megnyitása
  • Beszámoló a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia gyöngyösi kutatásáról
  • Konferencia Pejačević Dóra halálának 100. évfordulójára
  • Beszámoló a 2023. szeptember 15–17. között Portugáliában, Queluzban megrendezett Historically Informed Performance – Theory and practice of the 18th Century Musical and Theatrical Repertoire című konferenciáról
  • Beszámoló a Bartók szlovák népzenei gyűjtéséről tartott tudományos ülésről
  • Beszámoló A dal kimozdítása konferenciáról és koncertről
  • A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának Elismerő Oklevelét kapta Kaczmarczyk Adrienne és Vavrinecz Veronika
  • Nemzetközi etnomuzikológiai konferencia Kolozsváron
  • A Zenetudományi Intézet munkatársainak előadásai a Magyar Tudomány Ünnepe Budapest 150 konferenciáján
  • Múzeumok Őszi fesztiválja a Zenetörténeti Múzeumban
  • Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek – könyvbemutató
  • Tudományos ülés Bartók szlovák népzenei gyűjtéséről
  • „Nem egyéni munka, hanem sokak együttműködése hozza létre” – 70 évvel ezelőtt alakult meg az MTA Népzenekutató Csoportja
  • Lampert Vera és Riskó Kata kapták a Kroó György-díjakat
  • A dal kimozdítása – konferencia és koncert
  • Magyar népzenekutató és zenetörténész Isztambulban
  • Rádióbeszélgetés a Magyar isteni szolgálat... című könyv bemutatója kapcsán
  • Múzeumok őszi fesztiválja a Zenetörténeti Múzeumban
  • Beszámoló a Magyar isteni szolgálat... című könyv bemutatójáról
  • Tudományos fórum – Ignácz Ádám
  • A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 20. tudományos konferenciája ZENETÖRTÉNETEK BUDAPESTRŐL - Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából
  • Gionata Brusa (Würzburg) előadása az ʿEarly Music in Central Europeʾ online fórumon
  • Népzeneelmélet a közép- és felsőfokú szakoktatásban – kerekasztal beszélgetés – beszámoló
  • Koszorúzás Bartók Béla halálának 78. évfordulóján
  • Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella a „Jezsuita – Pray – Kódex” konferencián
  • A Ligeti György születésének századik évfordulója tiszteletére rendezett LIGETI-LABIRINTUS című kiállítás záróeseménye
  • Bolyai-nap a Magyar Tudományos Akadémián
  • Előadások a Zenetudományi Intézet két műhelyéből a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 54. Vándorgyűlésén
  • Magyar isteni szolgálat... – könyvbemutató
  • A Nemzetközi Kodály Társaság 26. szimpóziuma
  • Kerekasztalbeszélgetés a népzeneelmélet közép- és felsőfokú szakoktatásáról egy új oktatási segédkönyv megjelenése alkalmából
  • Tudományos fórum – Dalos Anna
  • MedRen 2023 – Élménybeszámoló – Nagy Torma Julianna írása
  • A VI. Régizenei Nyári Akadémiáról
  • Színes képek a Nemzetközi Kodály Társaság 26th szimpóziumáról – Sipos János írása
  • Gratulálunk az augusztus 20-a alkalmából kitüntetett munkatársainknak!
  • MedRen 2023 – Nagy Torma Julianna Münchenben
  • Kodály és az emberiség – Dalos Anna előadása Los Angelesben
  • ELVESZETT ÉS MEGTALÁLT TÖREDÉKEK – A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai Cascaisban
  • Megjelent három, 19. századi alföldi kéziratos énekes- és kántorkönyv hasonmás kiadása
  • Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2023 – A BTK munkatársainak nyertes pályázatai
  • Zenetudományi Intézet – Zenetörténeti kincsek kutatása világhírű zeneszerzőktől a népzenéig
  • Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban
  • The Medieval Music Manuscripts of the Cistercian Order in Poland. A Palaeographic Approach – online előadás
  • Hangszer vagy műtárgy? Tanulmányok hangszerekről, zenetörténetről, képzőművészetről
  • Ligeti György emléktáblájának felavatása
  • Czagány Zsuzsa előadást tart a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán
  • Kodály és a zenetörténet – Tallián Tibor rendes tag székfoglaló előadása
  • Táncház 50 – HALF A CENTURY OF THE HUNGARIAN TÁNCHÁZ MOVEMENT
  • Analytische Zugänge zur Volksmusik heute – nemzetközi szimpózium Prof. Dr. Walter Deutsch 100. szültésnapja alkalmából
  • Búcsú a hangszerektől
  • Töredékek, anyakódexek, hordozók A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport konferenciája, könyvbemutatója, poszterkiállítása és koncertje
  • Elhunyt Gerenday Ágnes karnagy, intézetünk korábbi munkatársa
  • Kylwiria and Other Exploration – Conference
  • Búcsú a hangszerektől – Nemessányi Sámuel kiállítás lezárása
  • TÖREDÉKEK, ANYAKÓDEXEK, HORDOZÓK – hangverseny, poszterkiállítás és könyvbemutató
  • LIGETI-LABIRINTUS – Kiállítás Ligeti György születésének századik évfordulóján
  • Grabócz Márta: Kétféle zenetudomány? A formától a kollektív emlékezetig (invariánsok, memóriakutatási hipotézisek) – Székfoglaló előadás
  • Nyílt nap a német Henle zeneműkiadónál
  • Állami kitüntetések 2023. március 15-én
  • Könyvbemutató, koncert és kiállításvezetés Bartók Béla születésének 142. évfordulóján
  • Half a century of the Hungarian táncház movement – Call for papers
  • Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat
  • Földváry Miklós István előadása az Early Music in Central Europe online fórumon
  • Évfordulók 2023 – a Zenetudományi Intézetben. Konferenciafelhívás
  • Liszt Ferenc kétzongorás művei kritikai kiadásban
  • SZABOLCSI BENCE-emlékülés
  • Kiváló minősítést kapott a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
  • December 31-én vetíti az M5 a Penna magazin 10. részét
  • Magyarország zenetörténete a 19. században – kutatástörténeti konferencia
  • A feneketlen kút – A Bartók Archívum munkája és jelentősége
  • Kodály Zoltán és a magyar tehetség – Dalos Anna előadása Kecskeméten
  • Tallián Tibor: Kodály és a zenetörténet – Székfoglaló előadás
  • Erdélyi-Molnár Klára előadása Újvidéken
  • November 20-án vetíti az M5 a Penna magazin 8. részét
  • Aranybulla 800 a Magyar Tudomány Ünnepén
  • Somfai László kutató professor emeritus címet vehetett át
  • Lajtha László írásai I–II. – Könyvbemutató
  • Elżbieta Witkowska-Zaremba (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
  • Ötvenöt esztendő. A BTK Zenetudományi Intézet ünnepi konferenciája a 80 éves Berlász Melinda, Domokos Mária és Bereczky János tiszteletére
  • Ránki György válogatott írásai
  • A Tiszta forrás település címet 2022-ben Méhkerék nyerte el
  • Tanulmánykötet jelent meg a Częstochowai pálos kantuáléról
  • Október 23-án vetíti az M5 a Penna magazin 7. részét
  • Rangos nemzetközi díjat kapott az „Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei c. kötet
  • Tudományos fórum – Lipták Dániel
  • Sipos János: Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről – KÖNYVBEMUTATÓ
  • „Modell és inspiráció”. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 19. tudományos konferenciája
  • „Praeceptor Hungariae” – Emlékezés Kodály Zoltán akadémiai szobránál
  • A felsőfokú magyar népzene oktatásának jelene és jövője
  • BARTÓK, az inspiráció – BARTÓK és hegedűművész partnerei – KIÁLLÍTÁS
  • Bartók Béla halálának 77. évfordulójára emlékezve a Zenetudományi Intézet és a Bartók Archívum is koszorút helyezett el a zeneszerző sírján
  • Szeptember 25-én vetíti az M5 a Penna magazin 6. részét
  • Életének 74. évében elhunyt Frank Tibor, az MTA Zenetudományi Bizottságának tagja, az MTA rendes tagja
  • A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai a Musical Interactions 1400–1650 konferencián
  • In memoriam Tátrai Vilmos jubileumi koncertsorozat
  • Musical Practice in the Long Nineteenth Century: Unknown Ego-Documents from Central Europe – hibrid workshop
  • Bölcsészet sokszínűen - Kutatók Éjszakája a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban
  • Augusztus 28-án vetíti az M5 a Penna magazin 5. részét
  • Elhunyt Sárosi Bálint
  • Július 31-én vetíti az M5 a Penna magazin 4. részét
  • Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián
  • Nemessányi Sámuel, a „magyar Stradivarius” Konferencia – Kiállítás – Könyvbemutató – Hegedűkészítő verseny
  • A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei – Kiállítás az archívum fennállásának tizedik évfordulóján
  • Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai – Könyvbemutató
  • Towards a Common Regional History of Our Nation-Building Strategies – Nemzetközi műhelykonferencia
  • „Utazó színigazgatók és zenészek 1870–1920” koncert a Zenetudományi Intézetben
  • Átadták az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzését igazoló okleveleket
  • Tudományos fórum extra – Tíz éves a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma
  • Penna – az élő bölcsészet magazinja
  • A BTK Zenetudományi Intézet a Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhelye elismerést kapott
  • Az MTA közgyülése az akadémia rendes tagjává választotta intézetünk korábbi igazgatóját, Tallián Tibor professor emeritust
  • A Bartók-összkiadás sorozat egyik kötetét adta át Ferenc pápának Orbán Viktor
  • A Zalka-antifonálé és töredékei Győrben
  • Kusz Veronika előadása a Bolyai-ösztöndíj 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi ülésen
  • Tudományos fórum – Kaczmarczyk Adrienne
  • Maria Kachmar (Lviv) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
  • Megjelent a 18. századi csíksomlyói passiójátékok kritikai közreadásának soron következő két kötete (1740‒1762)
  • Tudományos fórum – Bukáné Kaskötő Marietta
  • Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán közreadott változatával nyitották meg a felújított Magyar Állami Operaházat
  • Amerre én járok. Tanulmányok a 70 éves Pávai István tiszteletére – Könyvbemutató
  • Segítsünk az ukrajnai menekülteknek!
  • A Magyar Tudományos Akadémiához került a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának gyűjteménye
  • Baranyi Anna 70. születésnapi köszöntése
  • „MEMBRA DISIECTA” ÉS „MUSICA AETERNA” A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a kolozsvári Román Akadémia Könyvtárának „FRAGMED” kiállításán
  • Tudományos fórum - Czagány Zsuzsa
  • Tudományos fórum - Riskó Kata
  • A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak előadásai a IV. Scriptorium konferencián
  • Tudományos fórum - Göbölösné Gaál Eszter
  • Bárdos Kornél 100
  • „Amerre én járok...” – tudományos konferencia a 70 éves Pávai István tiszteletére
  • Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály – kiállításmegnyitó
  • Tudományos fórum - Ketty Nez
  • Bukáné Kaskötő Marietta, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának fiatal kutatója elnyerte az ELKH Bárány Róbert-Díját
  • Kusz Veronika előadása az MTA rendezvényén
  • A magyar néptánckutatás eredményei 2020–2021: Beszámolók – Könyvbemutatók
  • Ferenczi Ilona: Magyar Nyelvű Antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban – Könyvbemutató
  • Magyar Tudomány Ünnepe 2021
  • A Bartók Archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett bemutató
  • BARTÓK VONÓSNÉGYESEI – A Bartók Archívum nemzetközi konferenciája (angol nyelven)
  • Tudományos fórum - Lipták Dániel
  • Laskai Anna–Ozsvárt Viktória (szerk.): Dohnányi-tanulmányok 2021
  • Megemlékezés Bartók Béláról és Kodály Zoltánról az MTA Székházban
  • Két különleges hangszerrel gyarapodott a Zenetörténeti Múzeum
  • Zenekritika és zenei ismeretterjesztés – konferencia
  • A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport látogatása Šibenikben
  • Tánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet – könyvbemutató
  • Lavottától Kodályig. Zempléni konferenciák a verbunkos zenéről. Magyar zenetörténeti tanulmányok 1990–2020 – könyvbemutató
  • Martin Haltrich (Klosterneuburg) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
  • Koszorúzás Bartók Béla halálának évfordulóján
  • Tóth Emese Gyöngyvér előadás A nők a történelemben konferencián
  • Bolyai-ösztöndíjat kapott Gilányi Gabriella
  • A BTK Bartók Archívumába kerültek Bartók Béla Székely Zoltánhoz írt kiemelkedő kulturális értékű levelei
  • Tudományos fórum - Kusz Veronika
  • A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak előadásai az IMS „Cantus Planus” online fórumán
  • Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből – könyvbemutató
  • Rácz József és Balog József hegedű-zongora estje
  • A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai az IMS ‘Cantus Planus’ Research Forum konferencián
  • Szepesi Zsuzsanna: A BTK ZTI Könyvtárának Rácz Aladár-hagyatéka – Online könyvbemutató
  • Elhunyt Dr. Gombocz Istvánné Konkoly Adrienne, a Bartók Archívum volt munkatársa
  • Tudományos fórum - Németh Zsombor
  • Czagány Zsuzsa előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
  • Minikonferencia Tóth Margit emlékére
  • Ozsvárt Viktória doktori védése
  • Nakahara Yusuke doktori védése
  • Tudományos fórum - Dalos Anna
  • Paweł Gancarczyk (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
  • Kusz Veronika előadása az MTA 194. közgyűlésén
  • Gilányi Gabriella előadása a RefoRC konferenciáján
  • Zene és zeneélet a 20. századi Magyarországon – online konferencia
  • Tudományos fórum - Kővári Réka
  • 140 éve született Bartók Béla
  • Elhunyt Kárpáti János, a Tudományok Doktora, a Zeneakadémia Könyvtárának volt igazgatója
  • Tudományos fórum - Gilányi Gabriella
  • Elhunyt Almási István erdélyi népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia tagja
  • 77 éves korában 2021. február 13-án elhunyt Paksa Katalin Széchenyi-díjas népzenekutató, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa
  • Elhunyt Huszár László a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója
  • „a zene a kifejezés határára érkezett” – Beethoven Magyarországon kiállításmegnyitó
  • Elhunyt Bartók Péter (1924–2020)
  • „a zene a kifejezés határára érkezett” – Beethoven Magyarországon KIÁLLÍTÁS
  • Beethoven Reception and Reception History. An International Musicological Online Conference
  • Elismerő oklevelet kapott az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától Gilányi Gabriella
  • Tudományos fórum - Ignácz Ádám
  • From Wombs to Worship: Three Mothers – Anne, Elizabeth, and Mary – in the Liturgies of Prague and Cambrai. Barbara Haggh-Huglo online előadása
  • Új adatbázis: „Népzene Bartók műveiben”
  • 75 éve hunyt el Bartók Béla
  • Dr. Eősze László temetése
  • Amerikai könyv Kodály Zoltánról
  • Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok - könyvbemutató ELMARAD
  • Zene és rendszerváltás online konferencia ELMARAD
  • Patriarch visited the Hungarian Institute for Musicology
  • Hungarian violin makers - The Legacy of the Reményi Family
  • Ligeti György emléktáblájának felavatása
  • Megjelent a Csáti graduál (1602) hasonmása és átirata
  • Konferencia és kiállításmegnyitó a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében
  • Elhunyt Ladislav Kačic pozsonyi zenetörténész
  • 32. internationale Studientagung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Hymnologie – Papp Ágnes beszámolója
  • Konferencia Pejačević Dóra halálának 100. évfordulójára
  • Beszámoló a 2023. szeptember 15–17. között Portugáliában, Queluzban megrendezett Historically Informed Performance – Theory and practice of the 18th Century Musical and Theatrical Repertoire című konferenciáról
  • Előadások a Zenetudományi Intézet két műhelyéből a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 54. Vándorgyűlésén
  • Aranybulla 800 a Magyar Tudomány Ünnepén
  • Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán közreadott változatával nyitották meg a felújított Magyar Állami Operaházat
  • 40/30 catalogue
  • Start
  • Prev
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • Next
  • End

Page 17 of 65


↑ Top

© HUN-REN BTK ZTI 2025