A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Czagány Zsuzsa a párizsi Fragmenta Liturgica konferencián
Az École nationale des Chartes, a párizsi Sciences et Lettres tudományegyetem (Université PSL) nagymúltú intézete adott otthont 2024. november 6-án és 7-én a Fragmenta Liturgica című kollokviumnak, amelyen a rendezők, Laura Albiero és Francesco Siri meghívására 12 ország 21 kutatója vett részt. Az előadások csaknem kivétel nélkül középkori liturgikus, ezen belül leginkább liturgikus kottás kódextöredékekkel foglalkoztak, hiszen az előadók nagyrészt a gregoriánkutatás területéről érkeztek. A tanácskozáson a (zenei) fragmentológia valamennyi vezető európai műhelye képviseltette magát Norvégiától Portugáliáig, Franciaországtól Magyarországig. Az egyetlen Európán kívüli előadó a Tokiói Egyetem Párizsban tanult docense, Shin Nishimagi volt.
Konferencia, kiállítás, kutatás a Klimo Könyvtárban
2024. október 17-én konferencia zajlott a pécsi Magtár Látogatóközpontban, a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont részeként működő Klimo Könyvtár fennállásának 250. évfordulója alkalmából. A könyvtár Klimo György pécsi püspök (1710–1777) monumentális gyűjteménye: sokfélesége jól tükrözi tulajdonosának sokirányú, kora tudományosságának szinte valamennyi területére kiterjedő érdeklődését, nyitottságát és gyűjtőszenvedélyét. Ennek a sokféleségnek a keresztmetszetét kínálta a 250 éves a Klimo Könyvtár című, Dezső Krisztina és Méreg Martin Zsolt által rendezett jubileumi konferencia is, melynek előadói, köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella, a bölcsészettudományok megannyi ágáról érkezve mutatták be a Klimo Könyvtár, illetve a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjteményeinek Osztálya valamely fondjában folytatott kutatásaik részeredményeit.
Tudományos fórum – Németh Zsombor
|
Németh Zsombor: A Waldbauer–Kerpely-kvartett és a kortárs zene HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. október 17. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Biró Viola vehette át a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György-plakettjét
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében tartotta meg október 11–12-én a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciáját Stílusok, korszakok, átmenetek címmel. A konferencián elhangzott 15 tudományos előadás közül tízben a Zenetudományi Intézet kutatói ismertették a témába vágó aktuális kutatási eredményeiket a gregoriántól a 19. századi magyar zenetörténeten át Bartókig és a 20. századi zene más kérdéseiig.
A konferencia végén hetedik alkalommal osztották ki a Társaság díjait, és 40 évnél fiatalabb kutatóknak adható Kroó György-plakettet Biró Viola, a Bartók Archívum tudományos munkatársa vehette át. A díjátadót követő hangverseny műsorát Szabó Ferenc János, a ZTI tudományos munkatársa állította össze és adta elő zongoristaként, illetve Tatai Nóra énekművész zongorakísérőjeként.
Biró Viola átveszi a Kroó György-plakettet Kerékfy Mártontól, a Társaság elnökétől; baloldalt a Társaság idén kilencvenéves tiszteleti tagjai, Somfai László és Földes Imre
Fotó: Illés Szabolcs
Stílusok, korszakok, átmenetek – A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciája
|
|
Stílusok, korszakok, átmenetek – A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciája HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. október 11. péntek és október 12. szombat 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciáját Stílusok, korszakok, átmenetek címmel rendezi meg 2024. október 11–12-án a BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében.
A meghívó a programmal itt érhető el.
Együttműködő partner: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet
A konferencia megrendezését és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság működését támogatja Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia
A konferenciát rendezi a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöksége