Csáti graduál 1602. A graduál hasonmása és átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. I. Ferenczi Ilona: Közreadás és bevezető tanulmány. II. Hasonmás kiadás. (= Műhelytanulmányok a 16–17. század zenetörténetéhez 1.1 és 1.2.) HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2024.

A frissen útjára indított Műhelytanulmányok a 16-17. század zenetörténetéhez sorozat legelső kötetpárja a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményében őrzött, hányattatott sorsú Csáti graduált, a legkorábbi fennmaradt, magyar nyelvű, kéziratos protestáns szertartási énekeskönyvet teszi elérhetővé a nagyközönség számára. A kritikai közreadás – fakszimile és átírás – Ferenczi Ilona többéves munkájának eredménye. A szerző a bevezető tanulmányban szólt a könyvműfaj helyéről a korai protestáns időszakban, valamint a Csáti graduál ma megismerhető tartalmáról és feltételezett hiányairól. Az olvasó összefogott tájékoztatást kap a forrás zenei lejegyzésmódjáról, végül a közreadói beavatkozásokról. A kétféle - alfabetikus és műfaji - tartalommutató nélkülözhetetlen segítséget nyújt a fakszimile kötet tanulmányozásához is. A Bevezetés és a Közreadói megjegyzések (a sorozatelőszóval együtt) angol nyelven is olvashatók a kétnyelvű kötetben. Az eredeti kézirat hasonmását tartalmazó második kötet hű képet ad az egyszerű és mégis díszített íráskép mellett a 16-17. század fordulóján használt magyar nyelvről, egyszersmind a reformáció első száz évének értékes énekelt örökségéről egy valószínűleg átlagos kelet-magyarországi protestáns gyülekezet gyakorlatában.

Csáti graduál 1602. A graduál hasonmása és átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. I. [Gradual of Csát 1602. The facsimile and transcription of the gradual with introduction and notes I.] Ferenczi, Ilona: Közreadás és bevezető tanulmány. II. Hasonmás kiadás [Transcription and introductory study II. Facsimile edition]. (= Műhelytanulmányok a 16–17. század zenetörténetéhez 1.1 és 1.2. [Studies to the Hungarian Music History of the 16^th and 17^th Centuries]) Institute for Musicology, HUN-REN Research Centre for the Humanities 2024.

The Gradual of Csát, the earliest surviving manuscript Protestant gradual in Hungarian, currently preserved in the Scholarly Collections of the Sárospatak Reformed College – following a post-WWII absence of sixty years –, appears as the first pair of volumes (1.1 and 1.2) in the newly launched series of Studies to the Hungarian Music History of the 16^thand 17^th Centuries. The critical edition – consisting of both the facsimile reproduction and the modern transcription – is the result of many years of work by Ilona Ferenczi. In her “Introduction,” the author discusses the place of the book genre in the early Protestant period, as well as the gradual’s contents known today as well as its presumed omissions. Readers are informed of the musical notation and orthography of the source and, eventually, of the editorial interventions. The two types of indexes - alphabetical and genre - are indispensable aids to the study of the facsimile volume. The “Introduction” and the “General Editorial Comments” as well as the “Foreword to the series” and the “Author’s foreword” are also available in English (vol. 1.1, 179–200, vol. 2, 11–13). The second volume, which contains the facsimile of the original manuscript, faithfully reproduces the simple yet ornate writing style as well as the Hungarian language in use at the turn of the 16^th and 17th centuries. Thus, the publication presents the valuable vocal heritage of the first hundred years of the Reformation within the practice of what was probably an average Protestant congregation in Eastern Hungary.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztálya és az MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hívja az érdeklődőket Szoliva Gábriel angol nyelvű online előadására, melyre 2025. április 9-én 17.00 órakor kerül sor. A téma a 13. századi Esztergomi hangjelzett breviárium (Breviarium notatum Strigoniense) második kötetének helyreállítása 272 töredéke alapján, és a rekonstruált kódex hamarosan megjelenő, háromnyelvű monográfiával kísért hasonmás kiadása. Az esemény a Visegrádi Alap által támogatott Early Music in Central Europe – Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections projekt keretében zajlik. 

A meghívó letöltése.

Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni április 8-án 17.00 óráig lehet a következő linken: https://forms.gle/8Q3ZhfnAGeWe87Rp6

Czagány Zsuzsa

2024. november 26-án délután és 27-én délelőtt kerül sor a Visegrádi Alap által támogatott Early Music in Central Europe: Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections pályázat résztvevőinek második nemzetközi műhelykonferenciájára a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szervezésében.

A konferencia keretében november 26-án 18 órakor a Trio Passacaglia ad hangversenyt a Zenetudományi Intézet Bartók-termében. Az együttes műsorán középkori, reneszánsz és korabarokk művek, valamint kortárs magyar szerzők kompozíciói szerepelnek. Mind a tanácskozás kerekasztal-beszélgetéseire, mind a hangversenyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

További részletek a csatolt programban olvashatók.

2024. október 17-én konferencia zajlott a pécsi Magtár Látogatóközpontban, a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont részeként működő Klimo Könyvtár fennállásának 250. évfordulója alkalmából. A könyvtár Klimo György pécsi püspök (1710–1777) monumentális gyűjteménye: sokfélesége jól tükrözi tulajdonosának sokirányú, kora tudományosságának szinte valamennyi területére kiterjedő érdeklődését, nyitottságát és gyűjtőszenvedélyét. Ennek a sokféleségnek a keresztmetszetét kínálta a 250 éves a Klimo Könyvtár című, Dezső Krisztina és Méreg Martin Zsolt által rendezett jubileumi konferencia is, melynek előadói, köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella, a bölcsészettudományok megannyi ágáról érkezve mutatták be a Klimo Könyvtár, illetve a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjteményeinek Osztálya valamely fondjában folytatott kutatásaik részeredményeit. 

A Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) az 1982-es strassburgi konferenciáján kezdeményezte a középkori latin egyházi egyszólamúság, vagyis a gregorián és rokonai, határterületei munkacsoportjának létrehozását Cantus Planus néven. Helmut Hucke személyében elnököt is választottak. Rajeczky Benjaminnak és Falvy Zoltánnak, a Zenetudományi Intézet akkori igazgatójának nemzetközi kapcsolatai nyilvánvaló szerepet játszottak abban, hogy a munkacsoport első konferenciája Magyarországon, Veszprémben rendeztetett meg, azzal a nyilvánvaló szándékkal is, hogy egy, a többiekhez képest „szabad” szocialista országban mind a nyugatiak, mind a keleti blokk kutatói találkozhassanak. Így is történt. Az első találkozó közel harmadát magyar kutatók tették ki: az említetteken kívül Dobszay László, Szendrei Janka, Ullmann Péter és a fiatal Mezei János. E két utóbbi a mostani gödöllői eseményen is részt vett. Veszprémben két lengyel kutatónő képviselte a bevonni kívánt „keletieket”, a többiek nyugatról jöttek, köztük olyan meghatározó tudósok, mint Michel Huglo, Ruth Steiner, akik életük végéig a Cantus Planus törzstagjai voltak (Steiner elnöke is), továbbá Leo Treitler, Karlheinz Schlager és Ismael Fernandez de la Cuesta. A bolognai, 1987-es IMS-konferencia után 1988-ban Tihanyban gyűltünk össze, ekkor formálódott ki a Cantus Planus profilja, így a világi egyszólamúság (a trubadúrének és társai) jórészt kiszorult a tematikából, viszont megjelent a bizánci zene is, amelynek kutatói ugyan a közelmúltban önálló munkacsoportba szerveződtek, ám egy részük hűséges maradt a Cantus Planushoz is. A svéd Corpus Troporum döntően latin filológiai, egyben liturgikai projektje is ekkortól lett (tevékenysége befejezéséig) a munkacsoport állandó tématerületeinek egyike. Az akkori, komoly számban bevont fiatalok, a „Tihany generation”, ma a gregorián kutatásának meghatározó középnemzedékéhez tartoznak, és fogékonyságuk lett az alapja annak, hogy a digitális technikák kreatív befogadásával világszerte több kutatóhelyen igen jelentős lépések történtek a teljes középkori forrásanyagot (kódexeket, illetve töredékeket) megcélzó feldolgozás felé. Ennek egyik zászlóshajója volt a ZTI-ben Dobszay irányításával megvalósult CAO-ECE program. Tihanytól kezdve kétévente, vagy ha a nagy IMS-konferenciák ötéves periódusa úgy hozta, egymás utáni évben (ekkor kisebb számban) gyűlt és gyűlik össze az egyre szaporodó közösség. A Cantus Planus a jelzett kiválás ellenére ma is az IMS legnagyobb munkacsoportja, listáján kb. 350 kutató szerepel, köztük komoly létszámban doktorvégzett vagy éppen doktorandusz fiatalok.

2024. július 30-án a gödöllői Premontrei Apátság épületeiben, előadótermeiben kezdetét veszi a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society) Cantus Planus gregorián munkacsoportjának 40. jubileumi konferenciája. A Quadraginta annis alcímet viselő tanácskozás a legnagyobbnak ígérkezik a kutatóközösség történetében: az ötnapos rendezvényen 106 előadó 100 előadása hangzik el, 21 párhuzamosan futó szekcióülés, 2 plenáris ülés és 2 kerekasztal-beszélgetés keretei között. Első ízben lesz Forum of the Next Generation, amelyen 13 fiatal előadó mutatkozhat be 10-perces villámelőadással. Az előadók Európa szinte minden országából érkeznek, de számos kolléga jön az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából, a Közel- és a Távol-Keletről, a világ vezető kutatóműhelyeiből. A legtöbben a nyugati latin egyház középkori és kora újkori egyszólamú zenéjével, a gregorián énekkel és annak liturgikus kereteivel, hagyományaival foglalkoznak, de itt lesznek a bizánci és más keleti egyházak zenéjének kutatói is, sőt, a buddhista rituális zenéről is szó esik majd.

A konferencia rendezői a gödöllői házigazdák mellett a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és az itt működő ‘Lendület’ Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport, valamint az ELTE Vallástudományi Tanszéke és annak Liturgiatörténeti Kutatócsoportja. 

A konferencia rendezési joga a Nemzetközi Zenetudományi Társaság 2022-es athéni kongresszusán nem véletlenül került Magyarországhoz: a Cantus Planus munkacsoport megalakulását 1984-ben éppen a magyarországi zenei medievisztika akkori vezető szakemberei – Rajeczky Benjamin, Dobszay László és Szendrei Janka – kezdeményezték a kor legnevesebb európai és amerikai gregoriánkutatóival együtt. Az első tanácskozásra Veszprémben került sor, majd ezt követően, egészen 2004-ig az egyre nagyobb létszámú munkacsoport 2-3-évente mindig Magyarországon találkozott. A mostani 40. konferencia rendezőinek szakmai pályafutása nagyrészt valamelyik korai Cantus Planus-konferencián kezdődött: a magyar gregorián- és liturgiakutatás mai középnemzedéke a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben felvirágzó kutatóműhelyekben nőtt fel.

Czagány Zsuzsa

A konferencia honlapja, benne a teljes programmal, itt elérhető: https://cp2024.zti.hu/

A program letölthető itt.