Töredékkutatás Szombathelyen
2024. január 18-án a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Gilányi Gabriella, Tóka Borbála és Czagány Zsuzsa a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárba látogattak, hogy a gyűjtemény vezetője, Rétfalvi Balázs és munkatársai szíves engedélyével és támogatásával megvizsgálják és digitalizálják az ott őrzött középkori kottás kódextöredékeket. Valójában nem a Levéltár, hanem az Egyházmegyei Könyvtár töredékeiről van szó: a két intézmény fragmentumanyagát ugyanis 2022-ben egyesítették, s azóta egy helyen, a Könyvtárban érhető el a korábban megosztott kollekció.
Tudományos fórum – Felföldi László
|
|
Felföldi László: Új paradigmaváltás felé a magyar néptánckutatásban HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. január 25. csütörtök, 11 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Zenetörténeti Múzeumban járt a We Love Budapest
A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zenetörténeti Múzeumot is.
A Táncsics Mihály utca a Várnegyed egyik legimpozánsabb utcája, melynek számos híres lakója akadt (például Tóth Árpád), illetve a 9. szám alatt volt az a börtön, ahol olyanok raboskodtak, mint Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos, na és az utca névadója, Táncsics Mihály is. Az utca csupa felújított régi épületei közül a legszebb és legnemesebb a 7. szám alatt található Erdődy-Hatvany-palota, amit 1750-ben építtetett fel gróf Erdődy György országbíró, majd amikor 1912-ben megvásárolta azt Hatvany-Deutsch József, átépíttette. A Zenetudományi Intézet és azzal együtt a Zenetörténeti Múzeum 1984-ben költözött ide.
Fotó: We Love Budapest
A Zenetörténeti Múzeumban ne is keressük a magyar könnyűzene vagy a jazz nyomait, mert az intézmény a hazai komolyzenével foglalkozik, és nem elsősorban, hanem kizárólag. Nemcsak a történetét dolgozza fel, és nemcsak a legfontosabb alakjait és zenekarait idézi fel, hanem a hangszerkészítésről, -javításról is alapos képet kapunk, sőt, van egy komolyabb hangszergyűjteménye is. De kitér az egyéb aspektusokra is, mint a képzőművészet és a komolyzene kapcsolata, illetve a múzeum számottevő érme- és jelvénygyűjteménnyel is bír.
Wágner Gábor teljes cikke itt olvasható.
Forrás: abtk.hu
Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – megjelent tanulmánykötet
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.
Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a következő linken érhetők el:
2023 december 14-én, életének 93. esztendejében elhunyt Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző, népzenegyűjtő
Végvári Rezső 1931 július 26-án született Budapesten. Koreográfusi oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett, zeneszerzést a Bartók Konzervatóriumban Major Ervinnél tanult. Működött a Vasas Művészegyüttestánckarvezetőjeként, a Duna Művészegyüttes zenekarvezetőjeként, a 100 Tagú Cigányzenekar zeneigazgatójaként. 1969-től kezdve húsz éven át vett részt a Magyar Rádió népzenei műsorainak szerkesztésében. Számos hangfelvételt készített hagyományőrző előadókkal, ismeretterjesztő előadásokat tartott, népdalfeldolgozásai neves énekes előadóművészek tolmácsolásában váltak népszerűvé. Első népzenegyűjtő útja 1952-ben, Kodály Zoltán biztatására, a karancsalji falvakba vezetett, Sárosi Bálint és Avasi Béla társaságában; kapcsolata az MTA Népzenekutató Csoportjával a továbbiakban szorosnak és termékenynek bizonyult. Az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában az 1958–1990 közti időszakból huszonkét hangszalag őrzi a mai Magyarország és Erdély 32 településén, továbbá a Tolnába áttelepített moldvai csángók és bukovinai székelyek körében gyűjtött értékes, vokális és hangszeres népzenei felvételeit. A Dunapatajról és környékéről való gyűjtéseiből százhetven dalt tartalmazó daloskönyv-tervezetét közlésre előkészítve bízta nemrégiben Intézetünkre. A kötet várhatóan a jövő év tavaszán megjelenik.