|
The building of the RCH Institute for Musicology will be closed between November 1, 2022 and March 31, 2023 due to technical reasons. The staff of the Institute can be reached by email. Thank you for your understanding!
This closure only concerns the Institute itself, the Museum of Music History is still open from 10:00 to 16:00 every day, except for Mondays. |
Patriarch visited the Hungarian Institute for Musicology
|
|
On December 13, 2018, His Holiness Patriarch Mor Ignatius Aphrem II visited the Hungarian Institute for Musicology. |
Official link
Hungarian violin makers - The Legacy of the Reményi Family
Hungarian violin makers - The Legacy of the Reményi Family
Exhibition in the 5th room of the Museum of Music History
Curator: Anna BARANYI
The exhibition is open: From 19 April 2018 to 4 March 2019
The exhibition presents the life’s work of three generations of the violin-making Reményi family: Mihály Reményi (1867 Pest – 1939 Budapest) violin maker and expert, his sons László Reményi (1895 Budapest – 1964 Budapest) and Zoltán Reményi (1900 Budapest – 1973 Toronto), and his grandson Michael Reményi. Mihály Reményi set up his workshop and business in 1890; it operated from the beginning of the 20th century at 58–60 Király Street. His son Zoltán opened the Reményi House of Music in Queen Street of Toronto in 1959, which Michael Reményi moved to Bloor Street and developed further.
Among the craftsmen who worked at the Reményi workshop, there were Dezső Bárány, András Bergmann, Kálmán Cseri, Miksa Frirsz, János Michelberger, István Muntyán, Sándor Papp, József Mirth, Pál Damm, Pál Sáránszky and Ernő Szép, whose works also can be seen at the exhibition. Most of the 24 master crafted instruments on display are property of Michael Reményi of Toronto, while others come from the collections of the Museum of Music History, Róbert Baki, Bence Holló and Semmelweis Tibor. Additionally, thanks to the Szentes family, we can present a range of books and documents connected with violin making.
Pictures of the opening ceremony:
Aranybulla 800 a Magyar Tudomány Ünnepén
2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.
A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.
Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.
További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!
Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán közreadott változatával nyitották meg a felújított Magyar Állami Operaházat
Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa és volt igazgatója 1998-ban indította el az Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozatot, amelynek részeként a 2006-ban megjelent háromkötetes partitúrát Szacsvai Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője adta közre.
A Hunyadi Lászlót annak 1844-es pesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját követően Erkel Ferenc egy nyitánnyal és további számokkal bővítette az általa vezetett előadások során. Számos előadási utasítás, apróbb kiegészítés, húzás, transzponálás, áthangszerelés is módosította időlegesen vagy akár véglegesen a premieren elhangzott műalakot. A Hunyadi László kritikai közreadása a szerzői kézirat és ennek korai másolata mellett az Erkel keze alatt használt és kisebb hiányokkal fennmaradt nemzeti színházi szólamanyagegyüttes (összesen mintegy 6000 kottaoldal) minden eltérését feldolgozva kísérelte meg beazonosítani és rögzíteni a Fassung letzter Handnak tekinthető szerzői változatot. A közreadott opera tehát egy olyan, 1862 táján kialakult műalakot rögzít, amelyben már minden utólagos betét szerepel, ugyanakkor mellőzi a későbbi idegenkezű (nem szerzői), ám mindmáig meggyökeresedett beavatkozásokat.
A Zenetudományi Intézet által rendelkezésre bocsátott kritikai kiadás partitúrája alapján a közreadott változatot a debreceni Csokonai Színház operatársulata mutatta be 2010-ben, Kocsár Balázs karmester vezetésével, majd 2012-ben Héja Domonkos irányításával a Magyar Állami Operaház együttese készített ebből CD felvételt (MÁO Opera Trezor sorozat, 2017). 2022. március 13-án ugyanez a közreadott verzió szólalt meg – a Magyar Állami Operaház színpadán rendezett változatban első alkalommal – az Andrássy úti palota ünnepélyes megnyitásakor.