Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2023 – A BTK munkatársainak nyertes pályázatai
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül 2023-ban Dóbék Ágnes, Papp Ingrid, Riskó Kata, Somogyi Szilvia, Szakál Anna, Turbucz Dávid és Ulicsni Viktor nyerte el az ösztöndíjat.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2023. június 8-i ülésén döntött az idén benyújtott pályázatokról. Ebben az évben 834 érvényes pályázat érkezett, amelyek közül a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 részesül a támogatásban.
A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket a szeptemberi Bolyai-napon adják majd át.
Zenetudományi Intézet – Zenetörténeti kincsek kutatása világhírű zeneszerzőktől a népzenéig
Az Erdődy–Hatvany Palotában található BTK Zenetudományi Intézet különleges zenetörténeti kincseket, egyedülálló gyűjteményeket, archívumokat őriz. Intézeteinket bemutató videósorozatunk legújabb epizódjában a zenetudományi kutatásokba tekintünk be.
Kiállítótér egyedülállóan a Zenetudományi Intézethez kapcsolódik a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A Zenetörténeti Múzeum az 1969-es alapításától gyűjti a zenetörténet Magyarországon fellelhető tárgyi emlékeit: hangszereket, régi hanghordozókat, fotókat, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat. Farkas Zoltán, a múzeum vezetője számára a legfőbb kihívás az, hogy a zenetudomány eredményeit emberközelien mutassa be a nagyközönség számára.
Az intézetben található Bartók Archívumot 1961-ben alapították a Bartók-hagyaték megőrzésére. Az alapja a híres zeneszerző magyarországi hagyatéka, amelyet ifj. Bartók Béla helyezett el itt tartós letétbe. Az eredeti kéziratok tekintetében a világ második legnagyobb Bartók-gyűjteményének számít. Az archívum az életmű kutatásának központi intézményének tekinthető és a mai napig nemzetközi érdeklődés övezi. Az archívum munkatársainak egyik legfőbb vállalkozása a Bartók-összkiadás elkészítése, amely Somfai László irányításával indult meg, és jelenleg Vikárius László vezetésével folyik.
Az intézet különleges gyűjteménye a magyar népzenei és néptánchagyományt rögzítő hang- és filmfelvételek. Ezek archiválása, hiteles adatolása, sokoldalú feltárása, hozzáférhetőségük biztosítása fontos feladat. Az archívum a hangzó felvételekből mintegy 18 500 órányi anyagot őriz. Arról, hogy ezek digitalizálása miként zajlik, Buzás Attila hangmérnök mesél a filmben. A Néptánc Archívum Európa egyik legnagyobb néptáncgyűjteményét óvja, amely főként a Kárpát-medence magyarságának táncaira, tánczenéjére és táncéletére vonatkozik. Az archívum filmtára mintegy 400 ezer méter filmen majdnem 700 óra terjedelmű anyagot tartalmaz, a kézirattára pedig több tízezer lap terjedelmű kéziratos anyagot őriz. Emellett a táncfotótára és a táncírástára is szintén fontos része, ez utóbbinak a kétharmadát a lábánkinetográfiai lejegyzések teszik ki. Hogy ez pontosan mit jelent, azt Karácsony Zoltán mondja el az archívum bemutatása mellett.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Lipták Dániel gyakorló népzenészek sorából érkezett és kezdte el feldolgozni Dincsér Oszkár hagyatékát, aki a magyar népzenekutatás egyik kulcsfigurája volt. Nevét leginkább a Két csíki hangszer című úttörő szemléletű tanulmány, valamint a népzenei gramofonfelvételek kapcsán ismeri a szakma. Hagyatéka 2018 végén bukkant fel, és 2019 májusában került az intézet birtokába.
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport elsődleges célja a 20. századi magyar zene dokumentumainak összegyűjtése, archiválása és kutatása. Az archívumban olyan kiemelkedő gyűjtemények találhatók, mint Dohnányi Ernő és Lajtha László hagyatéka. Idén tavasszal nyílt meg a Zenetörténeti Múzeumban a kutatócsoport és a bázeli Paul Sacher Alapítvány által közösen rendezett Ligeti-labirintuscímű kiállítás, amely a száz éve született Ligeti György művészi alkatába, elgondolásaiba és eredményeibe nyújt betekintést. Ligeti egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban”. A labirintusba a kiállítás kurátorai, Dalos Anna és Kerékfy Márton vezeti be a nézőket.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Forrás: abtk.hu
Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban
|
|
Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban – hangversenyek és kiállításvezetések BTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2023. június 24. szombat, 18.00–24.00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
18.00 A 100 éve született Ligeti György kórusai és kamaraművei. Pax et Bonum Kamarakórus (Bartók terem)
Vezényel: Kiss Boldizsár, km. Bene Róza - csembaló, Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora
Két kánon no.1: Ha folyóvíz; Bujdosó; Magos kősziklának; Magány; Pápainé (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
Passacaglia ungherese; Hungarian Rock (Bene Róza – csembaló)
Öt Arany-dal (Thurnay Viola – ének, Kérges Barnabás – zongora)
Két kánon: II. Pletykázó asszonyok; Haj, Ifjúság! (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
Continuum (Bene Róza – csembaló); Kállai kettős (Pax et Bonum Kamarakórus, vezényel: Kiss Boldizsár)
19.00 Ligeti labirintus (múzeum 1-2. terem). Kerékfy Márton kurátor tárlatvezetése a centenáriumi Ligeti György kiállításban
20.00 Megszólal a legendás fehér Bösendorfer zongora (múzeum 4. terem)
Richter Anna Zsófia – zongora, Dósa Csenge – hegedű, műsorvezető: Gombos László zenetörténész
Brahms A-dúr szonáta op.100; Beethoven: c-moll zongoraszonáta op.111. II. tétel (Arietta)
21.00 Lajtha László emlékszoba (múzeum 6. terem)
A 60 éve elhunyt zeneszerző emlékszobáját Szabó Ferenc János zenetörténész mutatja be.
21.30 In memoriam Lajtha László (múzeum 4. terem)
Nyiredi Fanni – fuvola, Vida Mónika Ruth – zongora, műsorvezető Gombos László zenetörténész (múzeum 4. terem)
Lajtha László és kortársai: Bartók Béla, Claude Debussy, Járdányi Pál és Francis Poulenc művei
22.30 Fúvósötös az éjszakában. A Scherzo Kvintett hangversenye (Bartók terem)
Szalóky Andrea – fuvola, Nagy Attila – oboa, Herr Benedek – klarinét, Badacsonyi Péter –kürt, Szöllősy Szellő – fagott. Műsorvezető Kerényi Judit oboaművész, a Weiner Konzervatórium tanára.
Mozart: Divertimento; Franz Danzi: 2. fúvósötös; Haydn: B-dúr divertimento
Mozart: Sonata da chiesa; Rheinberger: Sonata; Hidas Frigyes 3. fúvósötös 4. t.
A valamennyi budapesti rendezvényre érvényes központi karszalagok a múzeum pénztárában már megvásárolhatók! Felnőtt: 2500 forint, 6-18 korig: 1200 forint.
A múzeum saját jegyei (felnőtt 2000, nyugdíjas/diák 1000 ft) helyben egész estére érvényesek!
The Medieval Music Manuscripts of the Cistercian Order in Poland. A Palaeographic Approach – online előadás
Irina Chachulska (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A kutatócsoportunk részvételével, cseh és szlovák társprojekt-vezető kollégáinkkal együttműködve 2020-ban alakult és 2023 februárja óta a Visegrád+ program támogatását élvező Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2023. június 14-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Irina Chachulska, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézetének fiatal munkatársa, a középkori gregorián paleográfia művelője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet június 13-án 17.00 óráig. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Hangszer vagy műtárgy? Tanulmányok hangszerekről, zenetörténetről, képzőművészetről
A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában és Gombos László, az intézet Zenetörténeti Múzeumának tudományos munkatársa szerkesztésében megjelent a Hangszer vagy műtárgy?Tanulmányok hangszerekről, zenetörténetről, képzőművészetről című, 128 oldalas, illusztrált kötet.
Mit tegyen egy múzeum a rábízott hangszerekkel? Ha változatlanul vagy csupán külsőleg restaurálva helyezik vitrinbe, a hangszer eredeti funkciója, a hangadás sikkad el, a játszhatóság helyreállításához viszont gyakran olyan jelentős beavatkozások szükségesek, hogy a műtárgy már nem lesz azonos korábbi önmagával. Ez volt a fő kérdése 2019-ben a Zenetörténeti Múzeum 50. jubileumi konferenciájának, amelynek válogatott előadásai olvashatók e kötetben átdolgozott, szerkesztett változatban.
Mivel a muzeológiai probléma zenetörténeti, hangszertörténeti és képzőművészeti témákkal határos, a különféle szakterületek kutatásai számos ponton összekapcsolódva egészítik ki egymást. Így a tanulmányok különleges hangszerek, egyedi dokumentumok és neves zongorakészítő műhelyek történetéről és jelentőségéről is szólnak, valamint zenei éremkollekciók, nagy mesterekhez köthető gyűjtemények és emlékhelyek kialakulását és helyzetét mutatják be másfélszáz színes reprodukció segítségével.
A kötet ára: 4500 Ft. Vásárlással, megrendeléssel kapcsolatos információk itt találhatók.
Forrás: abtk.hu