Tudományos Fórum – Dalos Anna
|
|
Dalos Anna: Veress Sándor válogatott leveleinek közreadásáról ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. április 23. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Cantata profana: Bartók’s Sacred Bridge – New Monograph by László Vikárius Has Been Published
A comprehensive English-language monograph on Bartók’s “most personal credo,” Cantata profana has been issued by the prestigious Oxford University Press, written by László Vikárius, head of the Budapest Bartók Archives, ELTE RCH Institute for Musicology. This volume is part of a distinguished series launched in the 1980s (Studies in Musical Genesis, Structure, and Interpretation). In line with this, the volume pays particular attention to the detailed exploration of the work’s genesis – involving the philological examination of all text and compositional sources –, as well as to the musical analysis and interpretation of the final version of the work. However, due to the specificity of the composition, the scope of the study is exceptionally broad and multilayered. Considering that the creation of the work “was inseparable from the history of Bartók’s involvement with folklore,” the author provides a comprehensive overview of the work’s folkloristic background, primarily of Bartók’s scholarly work – which decisively shaped his interests and compositional style –, as well as of the Romanian colindă repertoire that served as the work’s source of inspiration; furthermore he offers in-depth analysis of how the colindă texts were transformed into a libretto. On the other hand, he outlines a more nuanced picture than ever before of the Cantata’s “compositional preludes” and inspirational background – with a particular focus on the significance of Johann Sebastian Bach as a model. The volume also includes an account of the reception of the work’s earliest performances, as well as an overview of the various interpretations of the libretto, which has become a cultic text on its own. This monograph, which culminates decades of personal research, can also be regarded as a preliminary and companion to the critical edition of Cantata profana, expected to be published in the near future within the framework of the Béla Bartók Complete Critical Edition series.
The volume is available for purchase on the publisher’s website.
The presentation of the book by Tibor Tallián, member of the Hungarian Academy of Sciences, will be held on 4 June 2026 at the Institute for Musicology.
Viola Biró
A Musicologia Hungarica sorozat két új kötete a magyar népzenekutatás történetéről
A Dalos Anna gondozásában megjelenő kismonográfiasorozat a magyar zenetudomány történetét írja újra, felidézve többé-kevésbé elfeledett kutatókat és munkáikat, vagy épp új megvilágításba helyezve ismert alakokat. Az eddigi kötetek nagy része a Horthy-korszakkal foglalkozik, és ebbe a vonulatba illeszkedik a két legújabb, népzenekutatási tárgyú kötet is. A két világháború közötti időszak ugyanis ebből a szempontból is fordulatot hozott: Bartók Béla és Kodály Zoltán „klasszikus”, az első világháború előtt végzett kutatásaira ekkor kezdett ráépülni egy intézményi struktúra és egy új nemzedék, amely meghatározta a magyar népzenekutató iskola kialakulását.
Lipták Dániel Népzenekutató háborús időkben – Dincsér Oszkár (1911–1977) [Musicologia Hungarica 9.] című tanulmánya a korszak népzenekutatásának mindeneséről és modern szemléletű újítójáról, Kodály tanítványáról és Lajtha László munkatársáról szól. A pályakép új megvilágításba helyezi a Lajtha-műhely eredményeit és horizontját, majd beszámol a Dincsér-életmű tragikusan korai megszakadásának, elfeledettségének okairól.
Riskó Kata Népzenekutatás Magyarországon a két világháború között [Musicologia Hungarica 10.] című tanulmánya ugyanezt a tudományterületet ugyanebben a korszakban immár a teljesség igényével, madártávlatból vizsgálja. Számba veszi az alapító atyák és az új nemzedék korabeli törekvéseit, eredményeit, publikációit, ami a szakavatottak számára is számos újdonságot tartogat.
A két kötet megvásárolható a Penna könyvesboltban:
 |
 |
Glossza 93.: Egy életmű apró formákból: Kurtág György világa
Hogyan formálta Kurtág életművét az 1956-os forradalom traumatikus élménye, és milyen hatással volt ez a zenei stílusára és megközelítéseire? Milyen szerepet játszott Márta, Kurtág György felesége a zeneszerző életében, és miként segítette az alkotás folyamatát az együttműködésük? Hogyan tükröződnek Kurtág zenei műveiben a szövegek és a költészet iránti vonzalma?
Kurtág György a kortárs zenetörténet egyik legnagyobb alakja. 100. születésnapjának alkalmából az ELTE HTK Zenetudományi Intézetében Jelek, játékok, üzenetek címmel kiállítás nyílt, amely Kurtág Györgytől kölcsönzött címszavakkal az életmű három kulcspontjára, üzenetére utal. Ez az első alkalom, hogy élő zeneszerzőről készült ilyen kiállítás, ahol sok eredeti dokumentum is megtekinthető a bázeli Paul Sacher Stiftungnak köszönhetően, amely több más szerző mellett Kurtág életművét is gondozza.
A Glossza 93. adásának vendégei Dalos Anna, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója és a kiállítás kurátora, valamint Bali János zeneszerző, fuvola- és furulyaművész, a PPKE oktatója, aki korábban Kurtág György műveinek kiadásában is közreműködött.
A Glossza 93. adása meghallgatható az ELTE Humán Tudományok Kutatóházának oldalán.
A Magyar Tudományos Akadémia tudósít a Zenetörténeti Múzeum kiállításairól
Töredékekből épülő teljesség címmel tudósít az mta.hu a Zenetörténeti Múzeum két időszaki kiállításáról, melyek egyike a 200 éves Akadémián zajló zenetudományi kutatásokat, másika pedig az idén százéves Kurtág György művészetét mutatja be. A teljes cikk itt olvasható.