Kiállítás Dévai Tibor emlékére
|
|
Kiállítás Dévai Tibor emlékére ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2025. november 11., kedd, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2025. november 11-én, kedden 16 órakor a Zenetörténeti Múzeum megnyitja a Dévai Tibor zongoraművész és pedagógus hagyatékát bemutató kamarakiállítást.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Concepts and Criteria of “Éditions authentiques” in Music
|
|
|
Concepts and Criteria of “Éditions authentiques” in Music Institute for Musicology, ELTE Research Centre for the Humanities, Bartók Hall, 14–15 November 2025 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
With the participation of distinguished scholars from abroad, the Budapest Bartók Archives is holding a two-day conference on questions of “authenticity” in editing in music.
Ajtón lakattal – zenés beszélgetés Dalos Annával
Mi történik, amikor a hangzás maga válik kérdéssé, párbeszéddé, új nyelvvé?
Dalos Anna zenetörténész könyvében, Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon, a korszak zenéjét, gondolkodásmódját és fordulópontjait idézi meg. A művek nemcsak koruk tükrei, hanem a zenei gondolkodás útkeresésének pillanatai is. A kötet most angol nyelven, átdolgozott kiadásban is megjelent (With a Lock on the Door. New Music in Hungary (1956–1989), Berlin: Peter Lang, 2025), így a nemzetközi közönség számára is láthatóvá válik ez az izgalmas, sokszínű zenei világ.
A szerzővel Bándoli Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjteményének vezetője beszélget arról, hogyan alakult át a magyar zeneszerzés gondolkodása, milyen új hangzások és formák születtek, és mit hallhatunk ma ezekből a művekből.
A programot zenei részletek kísérik, hogy a közönség együtt fedezhesse fel a korszak zenéjének különleges hangulatát.
Helyszín: FSZEK Ötpacsirta Szalon, Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4.
Iődpont: 2025 november 14. péntek, 18 óra
A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. További információk az esemény Facebook oldalán találhatóak.
A Repríz 3. adásának meghívottja Ferenczi Ilona

Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.
Nagy László 100 konferencia
Nagy László hagyatékának bemutatása és rekontextualizálása céljából 2025. november 3-4-én az MNMKK PIM tudományos konferenciát szervez. A konferencián Intézetünk munkatársa, Tari Lujza is előad.
A 100 éve született Nagy László költő, műfordító, képzőművész 1959-ben szülőfalujában, Iszkázon és környékén népdalokat, népszokásdallamokat, mondókákat, gyermekjátékdalokat és számos más műfajú népzenei anyagot gyűjtött. A költő népköltészethez, népzenéhez kötődése korának költőtársaihoz képest is mélyebb. Zeneismeretéről, Bartók iránti tiszteletéről több írása tanúskodik, s a magyar és más népek népi költészetről írt esszéivel, tanulmányaival is messze kitűnik.







