Gratulálunk az augusztus 20-a alkalmából kitüntetett munkatársainknak!
Nemzeti ünnepünk alkalmából, 2023. augusztus 20-án állami kitüntetésben részesült intézetünk két munkatársa, Dalos Anna és Fügedi János.
Dalos Anna
Fügedi János
Dalos Anna tudományos tanácsdó kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben, míg Fügedi János nyugalmazott tudományos főmunkatárs hosszabb időn át a népművészeti mozgalom szervezése területén végzett tevékenysége elismeréseként Martin György-díjban részesült.
Hír a kitüntetésekről a BTK honlapján, ide kattintva érhető el.
MedRen 2023 – Nagy Torma Julianna Münchenben
2023. július 24. és 28. között 51. alkalommal került sor Európa egyik legnagyobb zenetudományi konferenciája, a középkor és reneszánsz egy- és többszólamú zenéjével foglalkozó „International Medieval and Renaissance Music Conference”, rövidebben a MedRen megrendezésére.
A 2003-as jenai helyszín után az esemény újra Németországban, ezúttal a müncheni Bajor Tudományos Akadémián zajlott. A MedRen hagyományosan a középkor és kora újkor többszólamú zenéjének specialistáit fogta össze, az elmúlt években azonban a középkori liturgikus egyszólamúság kutatói is egyre nagyobb számban találják meg helyüket a közösségben, és működnek együtt a rokon területeken tevékenykedő kollégáikkal.
A konferencián közel kétszáz előadás hangzott el; volt szó többek között gregorián adatbázisok építéséről és beépítéséről a RISM rendszerébe, a Notre-Dame-repertoárról, zsidó és iszlám kéziratokról, középkori grúz és reneszánsz örmény zenéről, Hildegard von Bingenről, Josquinről, Lassusról és Senflről, késő középkori zeneelméletről, valamint 14. századi itáliai polifóniáról, trópusokról és Benedicamusokról.
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoportot a rendezvényen Nagy Torma Julianna képviselte, aki An unknown late medieval notated liturgical manuscript from the Episcopal Library in Székesfehérvár című előadásában egy nemrégiben Székesfehérváron talált késő középkori, feltehetően a lamspringei Szent Adorján monostorban készült és használt kottás kéziratról beszélt.
Nagy Torma Julianna, Czagány Zsuzsa
Forrás: abtk.hu
Kodály és az emberiség – Dalos Anna előadása Los Angelesben
2023. július 31. és augusztus 4. között a Los Angelesi Colburn School ad otthon az idén ötven éves Nemzetközi Kodály Társaság (International Kodály Society) évfordulós konferenciájának. A Connecting Humanity Through Music című szimpóziumon, négy párhuzamos ülésszakon közel száz előadó beszél Kodály Zoltán zenepedagógiai módszeréről és annak korszerű alkalmazási lehetőségeiről a világ minden táján. Augusztus 2-án délelőtt meghívott előadóként Dalos Anna, a BTK Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója tart keynote előadást. Zoltán Kodály’s Humanism című referátuma – a nagyrészt az 1920-as és 1930-as években keletkezett Magyar Népzene-sorozat elemzésével – arra a kérdésre keresi a választ, milyen emberi gesztusok, érzések, tragédiák keltették fel a népzenekutató és zeneszerző Kodály érdeklődését és váltottak ki belőle együttérzést a parasztság iránt.
ELVESZETT ÉS MEGTALÁLT TÖREDÉKEK – A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai Cascaisban
A lisszaboni NOVA egyetemen működő CESEM (Centro de Estudos de Sociologia e Estética Musical / Centre for the Study of the Sociology and Aesthetics of Music) Early Music Studies kutatócsoport nemzetközi kollokviumot tartott 2023. július 19 ̶ 22. között a Lisszabon melletti Cascaisban Lost and Found: Traces of Early Music címmel. A konferenciára a kutatócsoport Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100-c.1600) 2021 óta futó projektjének részeként került sor, s a projekt két szálának megfelelően az előadások is két tematikus egység köré szerveződtek. Egy részük a középkori liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásait, másikuk a 16. századi Portugália polifon zenéjének eddig jobbára ismeretlen, túlnyomórészt a coimbrai Santa Cruz kolostorban fönnmaradt kéziratait, illetve szerzőit és műveit mutatta be.
Megjelent három, 19. századi alföldi kéziratos énekes- és kántorkönyv hasonmás kiadása
Harangozó Imre – Kővári Réka (közread.): Magyar isteni szolgálat... – Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2022. 261 p.
Az elmúlt századokból elő- vagy nyilvánosságra kerülő egy-egy kéziratos énekeskönyv mindig felkelti a vallásos énekek, népénekek iránt fogékony ember érdeklődését. Ha pedig mindehhez még kotta is társul, akkor a kutató már a mennyben érzi magát.
Még a múlt évezredben került az akkor ifjú tanító, hitoktató, a népi kultúra megőrzéséért és megismertetéséért azóta is híven munkálkodó újkígyósi Harangozó Imre tulajdonába három kéziratos énekeskönyv, amelyek a 19. század folyamán íródtak az Alföld különböző pontjain. A most megjelent kötet első, legnagyobb, zenei szempontból legértékesebb (a dél-alföldi Bácska területéről való) adai, valamint az utolsó, legrövidebb (a közép-alföldi Békésben fekvő) újkígyósi énekeskönyv a címlapon közli az utókorral, hogy hol is készült, ill. hol voltak használatban a bennük rögzített énekek, énekszövegek. A második kéziratos keletkezési helyét a közreadás során sikerült megállapítanunk, amikor is néhány (halottas) énekszövegben a helység plébánosának és papjának neveit olvastuk: Jászfényszaru (Észak-Alföld, Jászság).
A kántorkönyvek anyaga ugyan eltér egymástól, azonban – akár e három kéziratost együtt, akár csak a legelsőt tekintjük – jól mutatják a kor egyházzenei és kántori gyakorlatát. A teljes énekanyag túlnyomó többsége szentmisékre való, de emellett Újkígyóson zsolozsma-anyagot is olvashatunk (igaz, átköltött formában). Az adai kántorkönyv a magas zeneművészettől (M. Haydn-szerzemény magyarítása) a népi(es) műzenén (az ún. pásztormisén) keresztül a személyes halottas énekekig új és régi énekanyagot egyaránt tartalmaz, közülük többet kottával, néhányat kísérettel is. A jászfényszarui énekeskönyv főként halottas anyagával mutatja azt a – különben az adai kéziratosban is meglévő – gyakorlatot, hogy a halotti vagy emlékmisére a hozzátartozók mit vártak el a kántortól (az elhunyt nevén kívül pl. foglalkozására vonatkozó adatokat is olvashatunk az énekszövegekben).
A kötetben közreadott kéziratosok a liturgia-, kegyesség-, zene-, irodalom- és helytörténet, valamint a vallási néprajz számára is adalékokkal szolgálnak.
Kővári Réka