| Osztály: | Bartók Archívum |
| Fokozat, beosztás: | az MTA rendes tagja, a „Bartók tematikus műjegyzék” szerkesztője, a „Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása” alapító szerkesztője |
| Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
| Szoba: | 204 |
| Telefon: | (1) 214-6770 / 290 |
Életrajz
*1934. aug. 15. Jászladány. 1953–1958 a Liszt Ferenc Zeneművészi Főiskola zenetudományi tanszakán tanult és nyert zenetörténész diplomát. 1958–1962 az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának munkatársa; 1963-tól a Bartók Archívum tudományos munkatársa, 1972–2004 vezetője. Kutatómunkájával párhuzamosan 1969 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) zenetudományi tanszékén; 1980-tól egy. tanár, 2005-től prof. emeritus; a Doktori Tanács elnöke (1995–2013), a zenetudományi doktori iskola vezetője (1997–2007).
A tudományok doktora minősítést 1982-ben Joseph Haydn zongoraszonátái című könyvével nyerte el; 1995 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-től rendes tagja. Az American Academy of Arts and Sciences külföldi tagja (1997), a British Academy levelező tagja (1998). Az American Musicological Society választott levelező tagja (1988), a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító elnöke (1994–1998), 1997–2002 között az International Musicological Society elnöke. Tagja a Zentralinstitut der Mozartforschung (Salzburg) elnökségének, a Joseph Haydn-Institutnak (Köln). Akadémiai Díj: 1961, Erkel Ferenc-díj: 1972, ASCAP-Deems Taylor award: 1996, Széchenyi-díj: 1999.
A Haydn als Opernkapellmeister (1960) könyv és más Haydn tanulmányok óta e terület nemzetközileg számon tartott képviselője. A Bartók-kutatás terén a közelítésmódok széles skáláján mozgó Tizennyolc Bartók-tanulmány kötet (1981) óta munkájának középpontjában az összkiadás módszertani megalapozása és Bartók kompozíciós módszerének tanulmányozása áll, ezt summázza a Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources könyv (1996; magyar változata: Bartók Béla kompozíciós módszere, 2000). 2007-ig vezette a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása projektet (NKFP pályázat). Jelenleg a Bartók művek tematikus jegyzékén dolgozik.
1960 óta rendszeresen részt vesz nemzetközi zenetudományi kongresszusokon, konferenciákon, tart kurzusokat egyetemeken (USA, Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Kanada, Spanyolország, Olaszország, Dánia stb.). Két szemeszteren át az Amerikai Egyesült Államokban (CUNY Graduate Center New York, University of California Berkeley), egy szemeszteren át a Bécsi Egyetemen volt vendégprofesszor.
Publikációk
I. Külföldön kiadott könyv
The Keyboard Sonatas of Joseph Haydn (átd. kiad.) (Chicago, London: University of Chicago Press, 1995,22010), XX, 389 pp.
Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources (Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press, 1996), XXII, 334 pp.
II. Belföldön kiadott könyv
(Vécsey Jenő […] Somfai László) Haydn művei az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményében (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), XXIV, 166 p. — Haydns Werke in der Musiksammlung der Nationalbibliothek Széchényi in Budapest (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), XXIV, 166 p. — Haydn Compositions in the Music Collection of the National Széchényi Library, Budapest (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), XXIV, 166 p.
(Bartha Dénes, Somfai László, Révész Dorrit) Haydn als Opernkapellmeister (Bp., Mainz: Akadémiai Kiadó, Schott, 1960), 470 + 29 pp.
Joseph Haydn. Sein Leben in zeitgenössischen Bildern (Bp., Corvina; Kassel, Bärenreiter, 1966), VIII, 245 pp.
Anton Webern (Bp.: Gondolat, 1968), 248 pp.
Joseph Haydn. His Life in Contemporary Pictures (átd. kiad.) (Bp.: Corvina; London: Faber and Faber; New York: Taplinger, 1969), XXII, 244 pp.
Joseph Haydn zongoraszonátái (Bp.: Zeneműkiadó, 1977), 313 pp.
Joseph Haydn élete képekben és dokumentumokban (átd. kiad.) (Bp.: Zeneműkiadó, 1977), IX, 243 pp.
Tizennyolc Bartók-tanulmány (Bp.: Zeneműkiadó, 1981), 323 pp.
Bartók Béla kompozíciós módszere (átd. kiad.) (Bp.: Akkord, 2000), XXIV, 339 pp.
III. Belföldön kiadott kötetszerkesztés
(Közr.) Documenta Bartókiana 5–6 (Bp.: Akadémiai Kiadó, Mainz: Schott, 1977, 1981), 246, 312 pp.
(Közr.) Reports of the International Bartók Symposium Budapest 1981. Studia Musicologica 24 (1982), 261–564. pp.
(Közr.) Denijs Dille Nonagenario. Studia Musicologica 35/1–3 (1993–94), 339 pp.
(Közr.) Proceedings of the International Bartók Colloquium, Szombathely, July 3–5, 1995, Part I: Studia Musicologica 36 (1995), 237–476. pp.; Part II: Studia Musicologica 37 (1996), 133 pp.
(Közr.:) Studia Musicologica 48–51 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 2007–2010), 465, 479,370, 431 pp.
IV. Külföldön kiadott könyvrészlet, válogatás
„Haydns Tribut an seinem Vorgänger Werner” in Haydn Jahrbuch 1963/64 (Wien: Universal Edition, 1965), 75–80.
„Über den durchgehenden Vorschlag” in Bericht über den Neunten internationalen Kongress Salzburg 1964 (Internationale Gesellschaft für Musikwissenschaft) II (Kassel: Bärenreiter, 1966), 56–57.
„Zur Echtheitsfrage des Haydn’schen »Op.3«” in Haydn-Jahrbuch 1965 (Wien: Universal Edition, 1966), 153–165.
„Bartók als Interpret” in Beiträge 1968/69 (Kassel: Bärenreiter, 1969), 41–45.
„Eine Erklärung Bartóks aus dem Jahre 1938” in Documenta Bartókiana 4 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1970), 148–164.
„A Bold Enharmonic Modulatory Model in Joseph Haydn’s String Quartets” in H. C. Robbins Landon (ed.),Studies in Eighteenth-Century Music. A Tribute to Karl Geiringer on His Seventieth Birthday (London: Allen and Unwin, 1970), 370–381.
„Zur Aufführungspraxis der frühen Streichquartett-Divertimenti Haydns” in Beiträge zur Aufführungspraxis 1 (Graz: Akademische Druck- und Verlagsanstalt, 1972), 87–97.
„»Ich war nie ein Geschwindschreiber«: J. Haydns Skizzen zum langsamen Satz des Streichquartettes Hob.III:33” in Festkrift Jens Peter Larsen (Københaven: Hansen, 1972), 274–284.
„Vom Barock zur Klassik: Umgestaltung der Proportionen und des Gleichgewichts in zyklischen Werken J. Haydns” in Jahrbuch für österreichische Kulturgeschichte 2: Joseph Haydn und seine Zeit (Eisenstadt: Institut für österreichische Kulturgeschichte, 1972), 64–72, 64–72.
„Rhythmic Continuity and Articulation in Webern’s Instrumental Work” in Beiträge 1972/73 (Kassel: Bärenreiter, 1973), 100–110.
„Sprache, Wort und Phonem im vokalen Spätwerk Strawinskys” in Rudolf Stephan (hrsg.), Über Musik und Sprache. Sieben Versuche zur neueren Vokalmusik (Veröffentlichungen des Instituts für neue Musik und Musikerziehung 14) (Mainz: Schott, 1974), 34–44.
„The London Revision of Haydn’s Instrumental Style” in Edward Olleson (ed.), Proceedings of the Royal Musical Association 100 (1973–1974), 159–174.
„Tonartenplan in Mozarts Opern” in Mozart Jahrbuch 1974 (Salzburg: Internationle Stiftung Mozarteum, 1975), 83–90.
„Self-Analysis by Twentieth-Century Composers” in Edward Olleson (ed.), Modern Musical Scholarship(Stocksfield, Boston, London: Oriel Press, 1978), 167–179.
„Warum ist Schönbergs Musik so leicht verabsolutierbar?” in Rudolf Stephan (hrsg.), Bericht über den 1. Kongreß der Internationalen Schönberg-Gesellschaft (Wien: Lafite, 1978), 196–201.
„Béla Bartók” (Vera Lampert, László Somfai) in Stanley Sadie (ed.), The New Grove Dictionary of Music and Musicians (London: Macmillan, 1980). — (Jav. kiadása:) in Vera Lampert, László Somfai, Eric Walter White, Jeremy Noble, Ian Kemp, The New Grove Modern Masters: Bartók, Stravinsky, Hindemith(London: Macmillan; New York: Taplinger, 1984), 1–101. — (Olasz kiadása:) Vera Lampert, László Somfai, Eric Walter White, Jeremy Noble (Paolo Paita, trans.), Bartók, Stravinsky. Guide alla musica(Firenze: Ricordi, 1995),11–84, 167–211.
„An Introduction to the Study of Haydn’s String Quartet Autographs” in Christoph Wolff (ed.), The String Quartet Autographs of Haydn, Mozart, and Beethoven. Studies of the Autograph Manuscripts (Isham Library Papers 3) (Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1980), 5–51.
„Remarks on Iconography”, „Related Versions of the Same Work: Remarks on Versions and Arrangements”, „String Quartets: Remarks and Discussion”, „Haydn’s London String Quartets”, „Keyboard Music: Further Comparisons” in Jens Peter Larsen, Howard Serwer, James Webster (ed.), Haydn Studies. Proceedings of the International Haydn Conference, Washington, D.C., 1975 (New York, London: Norton, 1981), 70, 81–82, 229–231, 389–391, 415–416.
„Die Mozart-Rezeption im 19. Jahrhundert in Ungarn” in Mozart Jahrbuch 1980–83 (Kassel: Bärenreiter, 1983), 122–126.
„How to Read and Understand Haydn’s Notation in its Chronologically Changing Concepts” in Eva Badura-Skoda (hrsg.), Joseph Haydn. Bericht über den Internationalen Joseph Haydn Kongress, Wien 1982(München: Henle, 1986), 23–42.
„Bemerkungen zu den Budapester Musik-Autographen von Johann Michael Haydn” in Mozart Jahrbuch 1987/88 (Kassel: Bärenreiter, 1988), 31–48.
„Arbitrary or Historic Reading of the Urtext?” in Mozart Jahrbuch 1987/88 (Kassel: Bärenreiter, 1988), 277–284.
„Haydn at the Esterházy Court” in Neal Zaslaw (ed.), Man and Music. The Classical Era, Chapter 10 (London: Macmillan, 1989), 268–292.
„Die Wiener Gluck-Kopisten: Ein Foschungsdesiderat” in Gerhard Croll, Monika Woitas (hrsg.), Gluck-Studien 1 (Kassel: Bärenreiter, 1990), 178–182.
„The Influence of Peasant Music on the Finale of Bartók’s Piano Sonata” in Eugen K. Wolf, Edward H. Roesner (ed.), Studies in Musical Sources and Styles: Essays in Honor of Jan LaRue (Madison, WI: A-R, 1990), 535–554.
„Introduction” in B. Bartók: xvii and xviii Century Italian Cembalo and Organ Music transcribed for piano(New York: Fischer, 1990), IV–VII.
„Diplomatic Transcription versus Facsimile with Commentaries: Methodology of the Bartók Edition” in Wolfgang Gratyer, Andrea Lindmayr (hrsg.), De editione musices. Festschrift Gerhard Croll (Laaber: Laaber Verlag, 1992), 79–97.
„Béla Bartók’s Draft of Four Pieces for Orchestra” in Chris Banks, Arthur Searle, Malcolm Turner (ed.),Sundry sort of music books. Essays on the British Library Collections. Presented to O. W. Neighbour on his 70th birthday (London: The British Library, 1993), 309–318.
„Einfall, Konzept, Komposition und Revision bei B. Bartók” in Hermann Danuser, Günter Katzenberger (hrsg.), Vom Einfall zum Kunstwerk: Der Kompositionsprozeß in der Musik des 20. Jahrhunderts (Laaber: Laaber-Verlag, 1993), 187–218.
„National Idiom, European Tradition, Personality: Three Hungarian Answers [Bartók, Kodály, Weiner]”; „Béla Bartók: The Six String Quartets” in Salzburger Festspiele 1993 (Salzburg: Salzburger Festspiele, 1993), 212–224, 240–246.
„Bartók’s Allegro barbaro: Concept, Notation, Author’s Performance” in Proceedings of the International Musicological Symposium held at Castle Nieborów in Poland, Sept.4–5, 1985. (Kraków: Fundacji Zjednoczonej Europy, 1993), 173–177.
„In His »Compositional Workshop«”; „The »Piano Year« of 1926” in Malcolm Gillies (ed.), Bartók Companion (London: Faber and Faber, 1993), 30–50, 173–188.
„Authentic Text and Presumed Intention” in Haydn Studien 6 (1994), 298–303.
„Why Is a Bartók Thematic Catalog Sorely Needed?” in Peter Laki (ed.), Bartók and His World (Princeton: Princeton University Press, 1995), 64–78.
„Bartók’s Transcription of J. S. Bach” in Annegrit Laubenthat (hrsg.), Studien zur Musikgeschichte: Eine Festschrift für Ludwig Finscher (Kassel: Bärenreiter, 1995), 689–696.
„Sketches During the Process of Compositions: Studies of K. 504 and K. 414” in Stanley Sadie (ed.), Wolfgang Amadè Mozart: Essays on his Life and his Music (Oxford: Clarendon, 1996), 53–65.
„How to Handle »Oral Tradition«-Like Phenomena in a Critical Edition? Methods in Transcribing the Composer’s Recordings for the Bartók Edition” in Christoph-Hellmut Mahling, Stephan Münch (hrsg.),Ethnomusikologie und historische Musikwissenschaft – Gemeinsame Ziele, gleiche Methoden? Erich Stockmann zum 70. Geburtstag (Tutzing: Schneider, 1997), 325–334.
„Classicism as Bartók conceptualized it in his classical period, 1926-1937” in Danuser, Hermann (hrsg.), Die klassizistische Moderne in der Musik des 20. Jahrhunderts (Winterthur: Amadeus, 1997), 123–141.
„Tempo, Metronome, Timing in Bartók’s Music: The Case of the Pianist-Composer” in Jean-Jacques Dünki, Anton Haefeli, Regula Rapp (hrsg.), Der Grad der Bewegung. Tempovorstellungen und -konzepte in Komposition und Interpretation 1900–1950 (Basler Studien zur Musik in Theorie und Praxis 1) (Bern: Peter Lang, 1998), 47–71
„Written and Performed Form in Bartók’s Piano Works of 1915–1920” in Hermann Danuser, Tobias Plebuch (hrsg.), Musik als Text. Bericht über den Internationalen Kongreß der Gesellschaft der Musikforschung Freiburg im Bresgau 1993 Bd. 1 (Kassel: Bärenreiter, 1998), 103–107.
“La revisione londinese dello stile strumentale di Haydn” in Andrea Lanza (ed.), Haydn (Bologna: Mulino, 1999), 67–84.
„Donald F. Tovey’s Essays on Haydn and Mozart” in Gernot Gruber, Siegfried Mauser (hrsg.), Mozartanalyse im 19. und frühe 20. Jahrhundert. Berichte über die Tagung Salzburg 1996 (Laaber: Laaber-Verlag, 1999), 81–88.
„Béla Bartók” in Ludwig Finscher (hrsg.), Die Musik in Geschichte und Gegenwart, 2., neubearb. Ausg. (Kassel: Bärenreiter, 1999), Sp. 341–402.
„Bartók’s Notations in Composition and Transcriptions” in Elliott Antokoletz, Victoria Fischer, Benjamin Suchoff (ed.): Bartók Perspectives: Man, Composer, and Ethnomusicologist (New York: Oxford University Press, 2000), 213–225.
„Joseph Haydn und das Clavier — eine subjektive Einführung” in Georg Feder, Walter Reicher (hrsg.),Internationales musikwissenschaftliches Symposium „Haydn & das Clavier” (Tutzing: Schneider, 2002), 9–18.
„»Written between the desk and the piano«: dating Béla Bartók’s sketches” in Patricia Hall, Friedemann Sallis (ed.), A Handbook to Twentieth-Century Musical Sketches (Cambridge: Cambridge University Press, 2004), 114–130.
„Clever Orator versus Bold Innovator” in Tom Beghin, Sander M. Goldberg (ed.), Haydn and the Performance of Rhetoric (Chicago, London: University of Chicago Press, 2007), 213–228.
„Notational Irregularities as Attributes of a New Style. The Case of Haydn’s »Sun« Quartet in F Minor, Op. 20, no. 5” in Robert Curry, David Gable, Robert L. Marshall (ed.), Variations on the Canon. Essays on Music from Bach to Boulez in Honor of Charles Rosen on His Eightieth Birthday (Rochester: University of Rochester Press, 2008), 27–38.
V. Belföldön kiadott könyvrészlet, válogatás
„Mozart »Haydn«-kvartettjei” in Zenetudományi Tanulmányok 5 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1958), 233–300.
„A klasszikus kvartetthangzás megszületése Haydn vonósnégyeseiben” in Zenetudományi Tanulmányok 8 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1960), 295–420.
„Ismeretlen Haydn-kéziratok az eszterházai színház opera-repertoárjából” in Zenetudományi Tanulmányok 8 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1960), 507–527.
„Az Erkel-kéziratok problémái” in Zenetudományi Tanulmányok 9 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1961), 81–158.
„Franz Joseph Haydn” in Szabolcsi Bence, Tóth Aladár (Bartha Dénes, szerk.), Zenei Lexikon II (Bp.: Zeneműkiadó, 1965), 148–165.
„Nichtvertonte Libretti und andere Bühnenpläne Bartóks” in Documenta Bartókiana 2 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1965), 28–52.
„A Himnusz ősbemutatójának szólamanyaga” in Bónis Ferenc (szerk.), Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 1 (Bp.: Zeneműkiadó, 1969), 57–62.
„Bartók egynemű kórusainak szövegforrásairól” in Bónis Ferenc (szerk.), Magyar Zenetörténeti Tanulmányok2 (Bp.: Zeneműkiadó, 1969), 359–376.
„Eine Erklärung Bartóks aus dem Jahre 1938” in Documenta Bartókiana 4 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1970), 148–164.
„Egy sajátos forma-struktúra az 1920-as évek Bartók kompozícióiban” in Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve 1970–71 (Bp., 1971), 31–36.
„A Characteristic Culmination Point in Bartók’s Instrumental Forms” in József Ujfalussy, János Breuer (ed.),International Musicological Conference in Commemoration of Béla Bartók 1971 (Bp.: EMB, 1972), 53–64.
„Fúvós-szimfóniák (1920)” in In memoriam Igor Stravinsky (Bp.: Zeneműkiadó, 1972), 86–114.)
„Bartók rubato játékstílusáról” in Bónis Ferenc (szerk.), Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 3 (Bp.: Zeneműkiadó, 1973), 225–235.
„A zeneszerzői autoanalízis” in Zeneelmélet, stíluselemzés (Bp.: Zeneműkiadó, 1977), 109–119.
„Vierzehn Bartók-Schriften aus den Jahren 1920/21” in Documenta Bartókiana 5 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1977), 15–168.
„Über Bartóks Rubato-Stil. Vergleichende Studie der zwei Aufnahmen »Abend am Lande« des Komponisten” in Documenta Bartókiana 5 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1977), 193–201.
„Regiszter-dinamika Haydn fortepiano kottázásában” in Zenetudományi dolgozatok 1978 (Bp.: MTA ZTI, 1979), 41–50.
„Bartók formai terminológiájának korai forrásai” in Zenetudományi dolgozatok 1979 (Bp.: MTA ZTI, 1979), 7–17.
„A 18. századi kottapapír” in Zenetudományi dolgozatok 1980 (Bp.: MTA ZTI, 1980), 247–257.
„Drei Themenentwürfe zu dem Violinkonzert aus den Jahren 1936/37” in Documenta Bartókiana 6 (Bp., Mainz: Akadémiai Kiadó, Schott, 1981), 247–255.
„Die »Allegro barbaro«-Aufnahme von Bartók textkritisch bewertet” in Documenta Bartókiana 6 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1981), 259–275.
„W. A. Mozart 4-hangos ornamense” in Zenetudományi dolgozatok 1983 (Bp.: MTA ZTI, 1983), 17–33.
„Bartók vázlatok I: Témafeljegyzések a Zongora-szonáta I. tételéhez” in Zenetudományi dolgozatok 1984(Bp.: MTA ZTI, 1984), 71–81.
„Bartók vázlatok III: Témafeljegyzések az 1. hegedű-zongoraszonátához” in Zenetudományi dolgozatok 1985(Bp.: MTA ZTI, 1985), 21–36.
„Bartók vázlatok III: A »Fekete zsebkönyv« kidolgozatlan témafeljegyzései” in Zenetudományi dolgozatok1986 (Bp.: MTA ZTI, 1986), 7–19.
„Notáció és játékstílusok: A »Quintenquartett« nyitótételének eredetisége” in Péteri Judit (szerk.), Régi Zene 2 (Bp.: Zeneműkiadó, 1987), 96–113.
„Népdalciklus-tervek Bartók 1907-es gyűjtőfüzetében” in Zenetudományi dolgozatok 1990–1991 (Bp.: MTA ZTI, 1992), 89–99.
„Gondolatok a vázlatkutatásról (Mozart K. 504)” Zenetudományi dolgozatok 1995–1996 (Bp.: MTA ZTI, 1997), 75–82.
„Bagatell-problémák” in Zenetudományi dolgozatok 1997–1998 (Bp.: MTA ZTI, 1998), 67–81.
Kottakép és műalkotás. Alapkutatás és alkalmazott kutatás a zenetudományban (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 1995–1998) (Bp.: MTA, 1999), 18 pp.
„Inventio és elaboratio J. S. Bach zenéjében. Széljegyzetek vokális töredékekhez” Zenetudományi dolgozatok1999 (Bp.: MTA ZTI, 1999), 257–263.
„Zenei köznyelv a 18. században. Kutatástörténeti visszatekintés Szabolcsi Bence gondolatának utóéletéről” in Zenetudományi dolgozatok 2000 (Bp.: MTA ZTI, 2000), 25–29.
„A 20. század legnagyobbjai között: Bartók Béla” in Kárpáti János (szerk.), „Symphonia Hungarorum”: Magyarország zenekultúrájának ezer éve (Bp.: Budapesti Történeti Múzeum, 2001), 184–191.
„Klasszicizmus, neoklasszicizmus és Bartók klasszikus középső stíluskorszaka (1926–1937)” in Zemplényi Ferenc, Kulcsár Szabó Ernő (szerk.), Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára(Bp.: Gondolat Kiadói Kör, 2003), 406–425.
„A népzenekutató zeneszerző dilemmája: Bartók román polkájának ütembeosztása” in: Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona (szerk.), Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára (Bp.: L’Harmattan, 2004), 291–301.
„Mi a magyar Bartók Béla zenéjében? Nacionalizmus, »népek testvérré válása«, világzene” in: Romsics Ignác, Szegedy-Maszák Mihály (szerk.), Mi a magyar? (Bp.: Habsburg Történeti Intézet – Rubicon, 2005), 231–257.
„Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel” in: Sebő Ferenc (szerk.), PATRIA – Magyar népzenei felvételek 1936–1963. A teljes gyűjtemény dokumentációja és a lemezkísérő mellékletek hasonmásai. DVD-ROM Melléklet (Budapest: Hagyományok Háza, 2010).
VI. Külföldi folyóiratban megjelent tanulmány, válogatás
„Zur Authentizität des Haydn-Porträts von Loutherbourg” in Österreichische Musikzeitschrift 23/5 (1968), 276–277.
„»Folklore basis versus progression«: Il caso Bartók” in Musica/Realtà 5 (1981), 43–49.
„The Budapest Bartók Archives” in Fontes artis musicae 29/1–2 (1982), 59–65.
„Stilfragen der Klaviersonaten von Haydn” in Österreichische Musikzeitschrift 37/3–4 (1982), 147–153.
„Kompositionsprozess und Quellenlage bei Bartók” in Österreichische Musikzeitschrift 39/2 (1984), 65–77.
„Haydn Quartets: An Authentic New Wave” in Opus 3/4 (1987), 18–21.
„Le »style savant« de Haydn: Les stratégies thématiques dans le quatuor »les Quintes«” in Analyse musicale13 (October 1988), 51–57.
„Nineteenth-Century Ideas Developed in Bartók’s Piano Notation in the Years 1907–14” in 19th-century Music 11/1 (1987), 73–91. — Reprint in Joseph Kerman (ed.), Music at the Turn of Century (Berkeley, Los Angeles, Oxford: University of California Press, 1990), 181–199.
„Mozart’s first thoughts: the two versions of the Sonata in D major, K284” in Early Music 19/4 (1991), 601–613.
„Definitive Authorized Version vs. Authentic Variant Forms in Bartók’s Music” in Revista de Musicologia16/2 (1993), 37–47.
„Experimenting with Folkmusic-Based Concert Sets: Béla Bartók’s Arrangements Reconsidered” in melos. En Musiktidskrift 12–13/95 (1995), 66–76.
(Luis Carlos Gago, trans.) „El desarrollo de ideas del siglo XIX en la notación para piano de Bartók, 1907–14” in Quodlibet: Revista de especialización musical 3 (1995), 60–87.
„Haydns Klaviersonaten: Probleme und Pseudoprobleme” in Concerto 172 (2002), 18–22.
„Béla Bartók’s Concept of »Genuine and Valuable Art«” in Danish Yearbook of Musicology 32 (2004), 15–27.
„Desiderata Bartókiana: A Survey of Missing Links in Bartók Studies” in International Journal of Musicology9: Bartók International Congress 2000 (Frankfurt/M: Lang, 2006), 385–420.
„Trends, Accomplishment, Deficiency in Haydn Performance Today” in: Haydn-Studien 9/1–4 (München: Henle, 2006), 58–67.
„La notación de las dinámicas y de los acentos en las sonatas para teclado de Haydn”; „Reflexiones acerca de los tempi en el estilo de Haydn” in Quodlibet. Revista de especialización musical 34 (Jun. 2006), 73–92, 94–103.
„The two Sonatas for Violin and Piano (1921–1922): Avantgarde Music à la Bartók” in Joseph Willimann (ed.), Schweizer Jahrbuch für Musikwissenschaft, Neue Folge 27 (2007) (Bern: Lang, 2008), 87–103.
VII. Belföldi folyóiratban megjelent tanulmány, válogatás
„Liszt Faust-szimfóniájának alakváltásai” in Magyar Zene 1/6 (1961), 559–573, 1/7–8, 78–102.
„Erkel »zeneszerzői műhely«? Erkel Ferenc kései stílusának néhány kérdéséről” in Muzsika 3/11 (1960), 18–21.
„Albrechtsberger-Eigenschriften in der Nationalbibliothek Széchényi Budapest” I–III. in Studia Musicologica1 (1961), 175–202, 4 (1963), 179–190), 9/1–2 (1967), 191–220.
„Die musikalische Gestaltwandlungen des Faust-Symphonie von Liszt” in Studia Musicologica 2 (1962), 88–137. — (Átd. formája:) „Die Gestaltwandlungen der Faust-Symphonie” in Klara Hamburger (hrsg.), Franz Liszt. Beiträge von ungarischen Autoren (Bp.: Corvina, 1978), 292–324.
„Die Metamorphose der »Faust-Symphonie« von Liszt” in Studia Musicologica 5 (1964), 283–293.
„A Haydn-interpretáció problémái” in Magyar Zene 6/5 (1965), 483–496.
„Bartók — saját műveinek interpretátora” in Magyar Zene 9/4 (1968), 354–360.
„»Per finire«. Some Aspects of the Finale in Bartók’s Cyclic Form” in Studia Musicologica 11 (1969), 391–408.
„»Per finire« — Gondolatok Bartók finálé-problematikájáról” in Magyar Zene 11/1–4 (1970), 3–15.
„Bartók 2. rapszódiájának rutén epizódja” in Muzsika 14/3 (1971), 1–3.
„Bartók 5. vonósnégyese. A zeneszerző kiadatlan formai analízise” in Muzsika 14/12 (1971), 26–28.
„Kottaírás és jelentés a Magyar Vonósnégyes Beethoven-értelmezésében” in Muzsika 15/8 (1972), 1–6.
„Symphonies of Wind Instruments: Observations on Stravinsky’s Organic Construction” in Studia Musicologica 14 (1972), 355–383.
„Két Webern-tétel (op. 9/V– op. 27/II): Analízis-variációk” I–II in Magyar Zene 14/1, 2 (1973), 9–23, 165–186.
„Miért oly könnyen abszolutizálható Schoenberg zenéje?” in Magyar Zene 15/3 (1974), 267–275.
„Az »Árvátfalvi kesergő« Bartók 1. rapszódiájában” in Muzsika 20/5 (1977), 9–11.
„A rondó-jellegű szonáta-expozíció Bartók 2. zongoraversenyében. Széljegyzetek egy sajtóhibáról és egy kifejtetlen Bartók-autoanalízisről” in Muzsika 20/8 (1977), 16–20.
„Strategics of Variation in the Second Movement of Bartók’s Violin Concerto 1937–1938” in Studia Musicologica 19 (1977), 161–202. — (Reprint kiadása:) Ellen Rosand (ed.), The Garland Library of the History of Western Music 10 (New York, London: Garland), 1985), 291–332.
„Opus-Planung und Neuerung bei Haydn” in Studia Musicologica 22 (1980), 87–110.
„Opusz-tervezés és újítás Haydnnál” in Magyar Zene 21/2 (1980), 134–150.
„Manuscript versus Urtext: The Primary Sources of Bartók’s Work” in Studia Musicologica 23 (1981), 17–66.
„The Rondo-like Sonata Form Exposition in the First Movement of the Piano Concerto No. 2” in The New Hungarian Quarterly 22/84 (1981), 86–92.
„Nyersforma, kidolgozás, javítás Haydnnál: op.71/D-dúr menüett” in Magyar Zene 23/3 (1982), 120–129.
„Haydn’s Eszterháza: The Influence of Architecture in Music” in The New Hungarian Quarterly 23/87 (1982), 195–201.
(Adrienne Gombocz, László Somfai), „Bartóks Briefe an Calvocoressi (1914–1930)” in Studia Musicologica24 (1982), 199–231.
„Haydn »in tempore belli« vonósnégyese” in Muzsika 25/9 (1982 szept.), 1–6.
„A tenuto jelentése és jelentősége a bécsi klasszikus zenében” in Magyar Zene 25/2 (1984), 165–178.
„»...csak utólag vettem észre”: Anton Webern elemzése Op. 28-as Vonósnégyesének Adagio formájáról” inMagyar Zene 25/4 (1984), 367–376.
„Analytical Notes on Bartók’s Piano Year of 1926” in Studia Musicologica 26 (1984), 5–58.
„Liszt’s Influence on Bartók Reconsidered” in The New Hungarian Quarterly 27/102 (1986), 210–219.
„Bartók és a Liszt-hatás” in Magyar Zene 27/4 (1986), 335–351.
„»Learned Style« in Two Late String Quartet Movements of Haydn” in Studia Musicologica 28 (1986), 325–349.
„Újabb Bartók »opusz 1«?” in Muzsika 29/5 (1986), 3–5.
„Bartók és a Liszt-hatás. Adatok, időrendi összefüggések, hipotézisek” in Magyar Zene 27/4 (1986), 335–351.
„A 4. vonósnégyes genezise: Bartók és a kottapapírok” in Magyar Zene 29/3 (1988), 324–332.
„Bartók and the Paper-Studies: The Case of String Quartet No. 4” in Hungarian Music Quarterly 1/1 (1989), 6–13.
„Joseph Haydn zongoraszonátái: Margináliák új kiadás helyett” in Magyar Zene 31/2 (1990), 147–164.
„Problems of the Chronological Organization of the Béla Bartók Thematic Index in Preparation” in Studia Musicologica 34 (1992), 345–366.
„Fragments in Bartók’s Oeuvre” in Hungarian Music Quarterly 3/3–4 (1992), 8–13.
„Bartók and Szigeti” in The New Hungarian Quarterly 128 (1992), 157–163.
„Béla Bartók Thematic Catalogue: Sample of the Work in Progress” in Studia Musicologica 35 (1993–94), 229–241.
„Hangversenyzene és népdalfeldolgozás-ciklus” in Muzsika 38/9 (1995), 7–11.
„Bartók Archívum: a forrásanyagra épített kutatás távlatai” in Magyar Tudomány 40/8 (1995), 898–203.
„Perspectives of Bartók Studies in 1995” in Proceedings of the International Bartók Colloquium Szombathely, July 3–5, 1995, Part I, Studia Musicologica 1995.
„Idea, Notation, Interpretation: Written and Oral Transmission in Bartók’s Works for Strings” in Proceedings of the International Bartók Colloquium Szombathely, July 3–5, 1995, Part II, SM 37 (1996), 37–49.
„Bartók és a magyar népzene” in Magyar Tudomány 41/8 (1996), 1035–1040.
„Historic Performance of the Music of Yesterday: Béla Bartók’s Fight for Perfect Notation and Why it is Misleading Today” in Hungarian Music Quarterly 8 (1997), 2–11.
„Bartók tematikus műjegyzék. Minta és problémák” in Magyar Zene 37/1 (1998), 69–90.
„Tempó, metronóm, időtartam Bartók notációjában” in Muzsika 42/7 (1999), 9–14.
„Vázlatkutatás és segédtudományok. Bartók-művek mikro-kronológiájának vizsgálati módszerei” in Magyar Zene 37/3 (1999), 225–236.
„Donald F. Tovey elemzései és a »précis-writing«” in Magyar Zene 39/3 (2001), 11–17.
„Régi-új filológiai módszerek a Bartók-vázlatok kutatásában”. Magyar Zene 39/3 (2001), 261–274.
„»Staccato vonás?« Kottakép és jelentése” in Magyar Zene 41/1 (2003), 49–61.
„Invention, Form, Narrative in Béla Bartók’s Music”, in Studia Musicologica 44/3–4 (2003), 291–303.
„Okos orátor vagy merész újító? Gondolatok a zenei retorikáról és Haydn vonósnégyeseinek notációjáról” inMagyar Zene 41/4 (2003), 423–435.
„A nagy crescendók komponistája” in Muzsika 49/3 (2006), 6–13. — Angolul: „Bartók’s Great Crescendos” inHungarian Quarterly 47 (Autumn 2006), 156–168.
„Zenei életmű-összkiadások. À propos Bartók” in Holmi 18/8 (2006), 1052–1061.
„Haydn Mrs. Bartolozzinak ajánlott két »Londoni« szonátája. Következetlen kottázás vagy manipulált korabeli kiadás?” in Magyar Zene 44/3 (2006), 279–294.
„Perfect Notation in Historical Context. The Case of Bartók’s String Quartets” in Studia Musicologica 47/3–4 (2006), 293–309.
„Haydn cigány adagiója” in Magyar Zene 45/2 (2007), 187–195.
„Bartók 2. vonósnégyese és Kodály »útbaigazítása«” in Magyar Zene 46/2 (2008), 167–182.
„Strófaszerkezetű témák, Quatrain, Liedform. Bartha Dénes elméletéről” in Magyar Zene 46/4 (2008), 383–392.
„Az utolsó Bartók-partitúrák és a »klasszikus« stílus értelmezései” in Magyar Zene 47/1 (2009), 3–13.
„The Haydn Year and the Twilight of Quartet Playing” in Hungarian Quarterly 50 (Summer 2009), 70–78. — Magyar változat: „A Haydn-év és a kvartettezés alkonya” in Holmi 21/7 (2009. július), 946–953.
„Két zeneszerzés-esszé Haydn op. 76-os Erdődy-kvartett-sorozatából” in Magyar Zene 47/4 (2009), 407–416.
„Ötven év a Haydn-kutatásban. Visszaemlékezés kritikával” in Magyar Zene 47/4 (2009), 345–355.
„»Romlott testëm« és a »páva«-dallam. Széljegyzetek Bartók 1. vonósnégyesének egy témájáról” in Magyar Zene 48/2 (2010), 203–213.
„»...they are full of invention, fire, good taste, and new effects« Two Compositional Essays in the ‘Erdődy’ Quartets Op. 76” in Studia Musicologica 517/3–4 (2010), 317–324.
„Kritikai kiadás – megjegyzésekkel az előadónak” in Magyar Zene 50/1 (2012), 55–78.
VIII. Külföldön megjelent kritikai kottakiadás
Christoph Willibald Gluck, Il re pastore. Der König als Hirte. Dramma per musica in drei Akten in Christoph Willibald Gluck, Sämtliche Werke III:8 (Kassel: Bärenreiter, 1968), XVI, 391 pp.
Wolfgang Amadeus Mozart, „Sinfonie in D (»Prager Sinfonie«) KV 504 in Wolfgang Amadeus Mozart, Neue Ausgabe sämtlicher Werke (Kassel: Bärenreiter, 1971), IX–XIII, 63–125.
Christoph Willibald Gluck, Tetide. Serenata teatrale in einem Akt in Christoph Willibald Gluck, Sämtliche Werke III:22 (Kassel: Bärenreiter, 1979), XII, 276 pp.
IX.Belföldön megjelent kritikai kottakiadás
Johann Georg Albrechtsberger, Concerto per l’organo (cembalo o pianoforte) ed archi 1762 (Musica Rinata 1) (Bp.: EMB, 1963), 72 pp.
Johann Michael Haydn, Sinfonia in D (1774) […] (Musica Rinata 4) (Bp.: EMB, 1964), 51 pp.
Leopold Florian Gassmann, Sinfonia in As […] (Musica Rinata 18) (Bp.: EMB, 1970), X, 48 pp.
Johann Nepomuk Gayer, Tre sinfonie 1787 […] (Musica Rinata 20) (Bp.: EMB, 1972), 107 pp.
(Közr.), Johann Georg Albrechtsberger, Concertino in D per trombula (flauto), mandora (chitarra) ed archi 1769 […] (Musica Rinata 21) (Bp.: EMB, 1974), 36 pp.
X. Fakszimile kiadások
(Közr.), Joseph Haydn, Symphony F sharp Minor (No.45) („Farewell-Symphony”). Facsimile of the original Haydn manuscript […] / Symphonie Fis-moll (No.45) („Abschieds-Symphonie”) […] (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), 60 pp.
(Közr.), Joseph Haydn, String Quartet in G, 1799, Hoboken III: 81. Reprint of the Original Manuscript […] with Commentaries (Bp.: EMB; Melville, N.Y.: Belwin and Mills, 1972), [40] pp.
(Közr.), Joseph Haydn, String Quartet in F, 1799, Hoboken III: 82. Reprint of the Original Manuscript […] with Commentaries (Bp.: EMB; Melville, N.Y.: Belwin and Mills, 1972), [38] pp.
(Közr.), Joseph Haydn, Symphony No.7 „Le midi”. Facsimile Edition of the Original Manuscript […] with Commentaries (Bp.: EMB, 1972), [77] pp.
(Közr.), Bartók Béla, Két román tánc zongorára. Az eredeti kézirat fakszimile kiadása / Two Rumanian Dances for piano […]. (Bp.: EMB, 1974), 38 pp.
(Közr.), Joseph Haydn, Két vonósnégyes Op. 77, 1799. Az eredeti kézirat hasonmás kiadása. […] / Zwei Streichquartette Op. 77, 1799 […] (Bp.: EMB, 1980), 88 pp.
(Közr.), Béla Bartók, Andante für Violine und Klavier […] (1902). Faksimile Wiedergabe der Originalhandschrift […] / Andante hegedűre és zongorára […] (Bp.: EMB, 1980), 18 pp.
(Közr.), Bartók Béla, Zongoraszonáta (1926). Az eredeti kézirat […] fakszimile kiadása / Sonata (1926) Piano Solo […] (Bp., Wien: EMB, Universal Edition, 1980), 16, [8] pp.
(Közr.), Bartók Béla fekete zsebkönyve. Vázlatok 1907–1922 Az eredeti kézirat fakszimile kiadása / Béla Bartók, Black Pocket-book. Sketches 1907–1922 / Skizzenbuch 1907–1922 (Bp.: EMB, 1987), [74], XXXI pp.
(Közr.), Béla Bartók, Viola Concerto. FacsimileEdition of the Autograph Draft with a Commentary […] /Brácsaverseny / Bratschenkonzert / […] Concerto de viola ([Homosassa, FL:] Bartók Records, 1995), 84 pp.
XI.Kritikai hanglemezkiadások
(Somfai László, Kocsis Zoltán, Sebestyén János, szerk.), Bartók hangfelvételei. Centenáriumi összkiadás, / Centenary Edition of Bartók’s Records (Complete), 1–2. album [kísérő tanulmánnyal] (Budapest: Hungaroton, 1981) LPX 12326–33, 12334–38; 83+74 pp. — [Bővített CD kiadás új kísérő tanulmánnyal:]Bartók zongorázik / Bartók at the Piano 1920–1945 (Bp.: Hungaroton, 1991), HCD 12326–31; Bartók felvételek magángyűjteményekből / Bartók Recordings from Private Collections 1910–1944 (Bp.: Hungaroton Classic,1995), HCD 12334–37.
(Szerk.), Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel / Hungarian Folk Music Gramophone Records with Bartók’s Transcriptions [kísérő tanulmánnyal] (Bp.: Hungaroton, 1981), LPX 18058–60; 72+59 pp.
