Liszt Ferenc zongorára és zenekarra írt művei kritikai kiadásban: megjelent a De profundis, psaume instrumental
Az 1970-ben megindult Új Liszt Összkiadás számára Gárdonyi Zoltán tíz sorozatra bontotta Liszt zeneszerzői életművét. Az életmű közel felét kitevő kétkezes zongoraművek kiadása az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó támogatásával folyt 1970–2021 között, és 58 kötet után immár a végéhez közeledik. Miután 2021 szeptemberében az összkiadás új otthont kapott a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán, az osztály frissen megalakult Liszt-kutatócsoportja megkezdte két további sorozat kiadásának előkészítését. A kétzongorás és négykezes művek sorozatában 2023 januárjában jelent meg az első kötet (III/1. Grand duo, Franz Schuberts Grosse Fantasie symphonisch bearbeitet, közr. Sas Ágnes, Kaczmarczyk Adrienne), a zongorára és zenekarra írt műveket tartalmazó VII. sorozat első kiadványa (VII/2. De profundis) pedig ez év januárjában látott napvilágot.
A III. és a VII. sorozat közreadási elveit az összkiadás főszerkesztője, Kaczmarczyk Adrienne dolgozta ki és foglalta össze a kötetekben is olvasható sorozatelőszókban. Ezek az elvek összhangban állnak a kétkezes zongoraművek pótkötet-sorozata számára 2005-ben szintén általa kidolgozott közreadási elvekkel. A 2005-ben kialakított koncepció értelmében Liszt teljes művei mellett az összkiadásban helyet kapnak a kéziratban maradt kompozíciók és a nagyobb töredékek is: a hiányosan fennmaradt, illetve befejezetlen művek. Ez utóbbiak közé tartozik a Mendelssohn-motívumokra írt Grand duo, valamint a De profundis.
A De profundist Liszt hangszeres zsoltárként határozta meg, mivel a mű a hagyományos akkordikus kísérettel (faux-bourdon) ellátott „A mélységből kiáltok Hozzád, Uram” kezdetű 129. (130.) zsoltárra épül. A mű ajánlása a liberális katolicizmus kiemelkedő képviselőjének, Félicité de Lamennais abbénak szól, aki amellett, hogy a huszonéves Liszt lelkiatyja volt, egy prózaversében (Les Morts / A holtak ) maga is idézte e zsoltár kezdő sorait. A hangszeres zsoltár – Jay Rosenblatt, az összkiadáskötet közreadója előszava szerint – vízválasztó Liszt életművében. Egyrészt azért, mert Liszt Lamennais útmutatásait követve kötelezte el magát végleg a muzsikus pálya mellett (korábban a papi hivatást is fontolgatta), másrészt azért, mert a De profundisban olyan meghatározó stílusjegyei jelentek meg, amelyek – mint a szonátaciklus tételeit egyesítő nagyforma és a tételek összefogását megalapozó tematikus transzformációs technika – a weimari alkotókorszak (1848–1861) szimfonikus műveit jellemzik. Jay Rosenblatt 1990-ben adta először közre a művet, amelynek végén csupán néhány ütem hiányzik. Ezek pótlására, a kompozíció párhuzamos szakasza alapján Rosenblatt tett javaslatot, s így a De profundis előadhatóvá vált. Az 1990. május 5-én megtartott ősbemutatón Steven Mayer zongoraművész és a hágai Residentie Orkest adta elő Jacek Kaspszyk vezényletével. Mayer 1991-ben felvételt is készített a Vásáry Tamás által vezényelt Londoni Szimfonikus Zenekarral (ASV, CD DCA 778, 1991). Az összkiadáskötetet a mű keletkezéstörténetét és jelentőségét tárgyaló angol, német és magyar nyelvű előszók, számos kézirat-fakszimile és angol nyelvű kritikai jegyzetapparátus teszi teljessé.
További részletek kötetről a Lisztiana holnapján érhetők el.
Kaczmarczyk Adrienne
Laskai Anna: Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából - Kiállítási katalógus
Laskai Anna, Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából. Kiállítási katalógus / Snapshots From the History of an Orchestra. An Exhibition to Celebrate the 170th Anniversary of the Budapest Philharmonic Society / An Exhibition Catalogue (Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023).
2024. január 18-án jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának munkatársa, Laskai Anna szerkesztésében a Pillanatképek egy zenekar történetéből. Kiállítás a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 170. évfordulója alkalmából című kétnyelvű kiállítási katalógus. A 2023. novemberében megnyílt kiállítás továbbra is látogatható a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában. A tárlat a tárgyi és irattári emlékek mellett a Magyarország legrégebb óta működő szimfonikus zenekara archívumában megőrzött legfontosabb dokumentumtípusokat, magyar zeneszerzők ősbemutatóit, a filharmonikusok élén szereplő külföldi vendégkarmestereket, az országhatáron kívül megvalósult turnékat, valamint a zenekar mindennapjait is bemutatja a kezdetektől napjainkig. A katalógus a rövid bevezető szövegek mellett a kiállításon szereplő valamennyi dokumentum fényképét és leírását is tartalmazza.
A kötet ára 4200 Ft, megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban, valamint a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, illetve megrendelhető a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail-címen.
Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.): Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia
Kusz Veronika–Laskai Anna (közr.), Franz Schubert–Dohnányi Ernő: f-moll fantázia zenekarra / Franz Schubert–Ernst von Dohnányi: Fantasy in F Minor for Orchestra (Budapest: Budapesti Filharmóniai Társaság, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, 2023)
2023. december 21-én jelent meg a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának két munkatársa, Kusz Veronika és Laskai Anna közreadásában Dohnányi Ernő Franz Schubert zongorára írt kompozíciójának, az f-moll fantázia zenekari hangszerelésének hasonmás fakszimile-kiadása.
A kötet tartalmából:
1928 novemberében Budapesten is megemlékeztek a száz éve elhunyt komponista-géniuszról, Franz Schubertről. A hangversenysorozat záró estjén hangzott el az a különleges kompozíció, melynek autográf hasonmás kiadását kezében tartja az olvasó: Schubert négy kézre írt zongoraművének, az f-moll fantáziának (D. 940) Dohnányi Ernő által készített zenekari hangszerelése. A Dohnányi-életmű 21. századi újrafelfedezése nyomán a közönségnek mind gyakrabban nyílik lehetősége meggyőződni a szerző színes és érzékeny zenekarkezeléséről. E tekintetben különösen izgalmasnak bizonyulnak azok az átdolgozások, amelyeket mások műveiből készített – kiváltképp, amikor olyan közkedvelt mesterműről van szó, mint a Schubert-fantázia. A kétnyelvű, gazdagon illusztrált bevezető tanulmány kíséretében közreadott partitúra-kézirat nem titkolt célja, hogy ráirányítsa a zenekedvelők, muzsikusok, sőt reménybeli előadók figyelmét a méltatlanul elfeledett hangszerelésre. A kötet vásárlói két kuriózumszámba menő hangfelvételt is meghallgathatnak a kiadványban közölt QR-kódra kattintva: az eredeti Schubert-zongoraművet Dohnányi Ernő és tanítványa, Kilényi Edward 1954-es előadásában, valamint a kompozíció zenekari változatát a Vajda Gergely vezette Budapesti Filharmóniai Társaság felvételén.
A kötet ára 3200 Ft, megvásárolhatók a Penna Bölcsész Könyvesboltban, a nagyobb könyvesboltokban vagy megrendelhetőek a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail-címen.
A Zenetudományi Intézet közleménye
Intézetünk korábbi munkatársa Facebook-lapján 2024 február 5-én utalt a Hungaricana – Népzenei Gyűjtemény MTA–BTK Zenetudományi Intézet elnevezésű online adatbázisra, s azt állította, hogy annak impresszuma munkatársunknak a weblap megteremtésében betöltött központi szerepét elhallgatja.
A valóban éppoly népszerű, mint amilyen gazdag adatbázis impresszuma tudományos igényű, terjedelmes ismertetőt ad a gyűjteményről magáról, illetve arról a hosszú folyamatról, amely az említett online közlést lehetővé tette. Megnevezi és értelmezi az egyes gyűjteményrészeket, továbbá név és tevékenység szerint sorolja mindazokat, akik e publikáció létrejöttében közreműködtek. Köztük természetesen elsőként és többször is szerepel az online közlés tervezője, aki az Arcanum munkatársaival együttműködve alkalmazta gyűjteményünkre az adatbázis megjelenését és funkcióit. Sajnáljuk, hogy munkatársunk a korábbi, általa fogalmazott impresszum helyett az online publikációkban komoly tapasztalattal rendelkező kollégákkal egyeztetett, sokoldalúan tájékoztató, jogi szempontokat érvényesítő és szakmailag etikus, végleges impresszumot és elnevezést hatalmi aszimmetriaként éli meg, pedig létrejöttét csak a tudományos tájékoztatás megbízhatósága, arányossága és a Zenetudományi Intézet érdeke vezérelte.
Tudományos fórum – Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia
Martin Eybl, Konstantin Hirschmann, Constanze Köhn, Emilia Pelliccia: Paper and Copyists in Viennese Opera Scores, 1760–1775 HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. február 1. csütörtök, 14:00–16:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |