Hírek, események |
|
|
|
Ferenczi Ilona: Magyar Nyelvű Antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban – könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. november 9. kedd, 17:00. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója. Házigazda: Papp Ágnes, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára.
A könyvet ismerteti: H. Hubert Gabriella irodalomtörténész, Korompay Klára nyelvtörténész, Domokos Mária zenetörténész.
Az antifónákat énekli a budavári Schütz-kórus Hacknauer Bettina vezetésével.
A meghívó itt érhető el.
Az intézeti szabály szerint a bemutatón az orrot és a szájat fedő maszk viselése kötelező.
2021. november 3-26. között kerül megrendezésre a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 rendezvénysorozat, melyen a BTK Zenetudományi Intézet három programmal vesz részt.
2021. november 10., 11:00-12:00 óra között BTK Zenetudományi Intézet „Beethoven Magyarországon” címmel ingyenes tárlatvezetés fakultatív kvízjátékkal
2021. november 17., szerda 16.00 BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem Katalógusok, inventáriumok, adatbázisok. A kapcsolatteremtés és hálózatépítés innovatív lehetőségei a zenei középkorkutatásban
2021. november 18., csütörtök 15.00 BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály című kiállítás megnyitója és harmonika hangverseny
A BTK rendezvényei ezen a linken, míg a programsorozat összes eseménye ide kattintva érhető el.
|
|
A Bartók Archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett bemutató Bartók terem, 2021. október 29. péntek, 16 óra |
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívuma az archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából bemutató rendez.
A vendégeket köszönti LAMM VANDA, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnöke és BALOGH BALÁZS, a
Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója.
BARTÓK: HAT TÁNC BOLGÁR RITMUSBAN (A MIKROKOSMOSBÓL) Zongorán előadja: RÁNKI FÜLÖP
A BARTÓK MUNKÁSSÁGA HONLAPOT bemutatja: RICHTER PÁL, a Zenetudományi Intézet igazgatója; VIKÁRIUS LÁSZLÓ, a Bartók Archívum vezetője; KERÉKFY MÁRTON és BIRÓ VIOLA, a Bartók Archívum munkatársai.
A MIKROKOSMOS KIRITKAI KÖZREADÁSÁRÓL KOVÁCS SÁNDOR beszélget a közreadóval NAKAHARA YUSUKÉVEL.
A BARTÓK LEVELEI SZÉKELY ZOLTÁNHOZ KAMARAKIÁLLÍTÁST ismerteti VIKÁRIUS LÁSZLÓ.
A meghívó itt érhető el.
A rendezvény csak szájat és orrot fedő maszkban látogatható!
|
|
BARTÓK VONÓSNÉGYESEI – A Bartók Archívum nemzetközi konferenciája (angol nyelven) a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében Bartók terem, 2021. október 29. péntek, 10 óra |
A Bartók Archívum 2021. október 29-én angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervez a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók termében.
A teljes program és az absztrakt itt érhető el.
A rendezvény csak szájat és orrot fedő maszkban látogatható!
|
|
Lipták Dániel: A gyors legényes tánctípus dallamai a Maros–Küküllők vidékén Bartók terem, 2021. október 21. csütörtök, 10 óra
|
2021 októberében megjelent a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma két munkatársa, Laskai Anna és Ozsvárt Viktóra szerkesztésében a Dohnányi-tanulmányok 2021. A sorozat legújabb kötete megújult külsőt kapott, amelyhez a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Kiadványszerkesztő-csoportja is hozzájárult. A kötet a Penna Bölcsész Könyvesboltban vásárolható meg.
A kötet tartalma:
Richter Pál: Előszó
TANULMÁNYOK
Dalos Anna: Túlélési stratégiák Trianon után. Bartók, Dohnányi, Kodály hármas útja
Kusz Veronika: A Dohnányi-ügy első hulláma (1945–1946)
Pásku Veronika: Dohnányi Ernő Ruralia Hungarica című művének népzenei forrásai
Gombos László: A zene, a mozgás és a cselekmény összefüggései Dohnányi Pierrette fátyola című pantomimjében
Laskai Anna: Dohnányi hangszerelései Schubert f-moll fantáziájából és a Moments musicaux zongoraciklusból
Bozó Péter: Aus dem bürgerlichen Heldenleben: Dohnányi Mesterdalnokok-persziflázsa?
Korody-Paku István: Dohnányiék Gmundenben
Németh Zsombor: Dohnányi Ernő és a Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes
Kovács Ilona: Interpretáció és analízis Dohnányi Ernő zongorás kamarazenéjében. Beszélgetés Frankl Péter zongoraművésszel
Laki Péter: Fischer Annie és a h-moll szonáta
Stachó László: Dohnányi előadói stílusa: a kutatás pillérei
Szabó Ferenc János: Dohnányi Ernő előadóművészi diszkográfiája
RECENZIÓK
Kovács Sándor: Dohnányi amerikai koncertfelvételeiről. Kusz Veronika (összeáll.), The Last Romantic. Dohnányi’s American Concert Recordings/Az utolsó romantikus. Dohnányi amerikai koncertfelvételei
Gombos László: Dohnányi életműve új perspektívában. Kovács Ilona, Dohnányi Ernő új perspektívában
Molnár Szabolcs: A Kaposvár-Tallahassee tengely. Kusz Veronika, A Wayfaring Stranger – Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949–1960
Batta András: Après une lecture de Dohnányi. Kusz Veronika, Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok
Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott. Az eseményen intézetünket Richter Pál, Somfai László, Vikárius László és Szalay Olga képviselte. Az MTA cikke a megemlékezésről az alábbi linken olvasható.
Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Mali István, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar klarinétművésze ajánlotta fel az 1920-as évek körül készült, Stowasser márkájú basszustárogatót a múzeumnak. A hangszer nevét készítője, Stowasser János után kapta, akinek 1897-ben szabadalmazott szoprántárogatója nemzeti hangszereink közé tartozik, és széles körben elterjedt. A hangszerkészítő mester a 20. század elején egész tárogatócsaládot hozott létre, különféle méretekben, hangfekvésekben, így basszusban is.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébe most kerülő hangszer kuriózum, ugyanis ismereteink szerint világszinten csak két darab maradt fenn belőle, a másik hangszer az Egyesült Államokban található. Különlegességét növeli, hogy egyedi példány: korpusza brazil cocobolo rózsafából készült, kézileg kivitelezett rézbillentyűkkel. Bár a mester nem ma faragta ki a rózsafából a basszustárogató testét, a hangszer állapota ennek ellenére kitűnő, játékra is alkalmas, igazi mestermunka. Mali Istvánt az átadásra elkísérte felesége, Schneider Katalin, aki a Magyar Állami Operaház zenekarában volt hegedűs.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Vágvölgyi Éva, a Dohnányi Zeneiskola hegedűtanára, szolfézstanára tízévesen szüleitől kapta a Sáránszky-hegedűt. A tőle vásárolt hangszer különleges helyet foglal el a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményében, amelynek egyik legértékesebb részét a hegedűk jelentik, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedűk csoportja. 2014. október elseje óta a múzeum állandó kiállításának része az Egy 20. századi hegedűkészítő műhely és magyar mesterhegedűk című tárlat, amely Pilát Pál (1860–1931) és Sáránszky Pál (1919–2000) műhelyének tárgyaiból, valamint a Zenetörténeti Múzeum 20. századi hegedűgyűjteményének anyagából mutat be válogatást. Sáránszky által készített hegedűvel eddig még nem rendelkeztünk.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A múzeum dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérték az eladó hangszereket, és nagy öröm volt, amikor rátaláltak az eladásra kínált, nagyon szép, hibátlan állapotú, 1957-ben Sáránszky mester által készített hegedűre. Sáránszky Pál személye a mai hangszerkészítőknek is fontos, hiszen még együtt dolgozhatott a 20. század elejének nagyra értékelt mestereivel is, de hosszú élete révén hatással volt a kortárs hegedűkészítőkre is.
A különleges hangszerek a múzeum állandó kiállításában kapnak helyet, így ezek a jelentős műtárgyak is hozzáférhetők, és egyaránt megtekinthetők a kutatók és a hangszerek iránt érdeklődő, zeneszerető közönség számára.
|
|
Zenekritika és zenei ismeretterjesztés – a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 8–9. péntek–szombat. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Kedves Kollégák, Kedves Érdeklődők!
2021. október 8–9-e között kerül megrendezésre a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája Zenekritika és zenei ismeretterjesztés címmel a Zenetudományi Intézetben. A tudományos előadások sorát kerekasztal-beszélgetés és kamarazenei hangverseny fogja követni.
A konferencia programját elérheti az ezen a linken.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, az esemény nyilvános és ingyenes. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az Intézetben a jelenlegi rendelkezés szerint a programok csak maszkban látogathatóak.
Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság
Munkatársunk, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására kutatócsoportunk két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével. A kézirat, amelynek egységeit – az egyes traktátusokat – feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában jegyezték le az 1430-as évek első felében s fűzték össze könyvvé, a múlt század 80-as éveitől kezdve jól ismert a magyar művelődéstörténeti, könyv- és irodalomtörténeti kutatás előtt, hiszen 16. lapján egy ötsoros magyar nyelvű verses imádság olvasható. Azt már kevesebben tudják, hogy a kódex első és hátsó borítójához, feltehetően azok megerősítéseként egy-egy 12. századi pergamenlapot kötöttek, s hogy e pergamenlapokon a középkori magyar (esztergomi) kottaírás egyik legkorábbi emléke maradt fönn. A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport terepmunkáját Kemecsei Zsolt segítette nagyszerűen, aki a helyszínen nemcsak a teljes kéziratot digitalizálta, hanem különleges műszaki-fénytechnikai eszközök alkalmazásával, ultraibolya- és súrlófény használatával eddig olvashatatlannak s végleg elveszettnek hitt sorokat, szöveges és kottás bejegyzéseket is láthatóvá tett a főszövegben és a töredékes oldalakon egyaránt. A mind paleográfiailag, mind liturgikus-zenei tartalmát tekintve egyedülálló két kottás kódextöredék teljes anyagának megismerése új megvilágításba helyezheti, de legalábbis jelentősen árnyalhatja a magyarországi zenei íráskultúra legkorábbi korszakáról kialakult kutatói véleményt.
A hangjegyes fragmentumok elemző leírása hamarosan elérhető lesz a kutatócsoport http://fragmenta.zti.hu/ weboldalán.
|
|
Tánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet bemutatója BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 15. csütörtök, 18 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Örömmel invitálunk minden kedves kollégát aTánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet bemutatójára!
Helyszín: BTK Zenetudományi Intézet Bartók-termében (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
Időpont: 2021. október 15-én 18:00 órakor.
Kérjük, hogy a részvételi szándékot előzetes regisztrációval jelezzék!
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a kötet szerkesztői: Fuchs Lívia, Fügedi János és Péter Petra.
A kötetbemutató programja:
- Megnyitó performansz: Mészáros Máté: A távolság mechanikája – performatív-részvételi séta Vadas Zsófia Tamara vezetésével.
- A szerkesztők bemutatják a kötetsorozat múltját, a 2020–2021-es kötet szerzőit, írásait, valamint a jövőbeli terveket.
- Kerekasztal-beszélgetés a kötet szerzőivel Péter Petra vezetésével, mely során azt kérjük a szerzőktől, mutassák be a saját kutatási területüket, szakmai hátterüket és ennek kapcsán arról is beszéljünk, ki hogyan látja a hazai tánckutatás jövőbeli lehetőségeit.
|
|
Lavottától Kodályig. Zempléni konferenciák a verbunkos zenéről. Magyar zenetörténeti tanulmányok 1990–2020 kötet bemutatója BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 7. csütörtök, 18 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Az 543 oldalas kötetben Barsi Ernő, Bónis Ferenc, Csáky Imre, Dombóvári János, Domokos Mária, Flach Antal, Fülep Márk, Gombos László, Horkay Tamás, Ittzés Mihály, Karpyak Andriy, Kassai István, Kemény Anna Mária, Korolenko Ilona, Papp Géza, Pethő Csilla, Rakos Miklós, Sziklavári Károly, Tátrai Zsuzsanna, Tusnády László tanulmányai, valamint Elek Szilvia és Zempléni Árpád irodalmi alkotásai olvashatók.
- Szerk. Dombóvári János és Sziklavári Károly. Ismerteti Gombos László
Az épületben ismét kötelező a szájat és orrot eltakaró maszk használata!
a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2021. október 6-án 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Martin Haltrich kodikológus, paleográfus, könyvtörténész, a klosterneuburgi apátság könyvtárának és zenei gyűjteményének vezetője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet október 5-én 17.00 óráig.
2021. szeptember 26-án a budapesti Farkasréti temetőben koszorút helyeztek el Bartók Béla halálának 76. évfordulója alkalmából. A Zenetudományi Intézetet Vikárius László, Somfai László és Kim Katalin képviselte.
Bővebben a Liszt Ferenc Zeneakadémia közölt cikket az eseményről, mely az alábbi linken érhető el.
2021. szeptember 15-17. között rendezték meg A nők a történelemben – A XXII. Országos Történész Muzeológus Konferenciát a győri Városháza Dísztermében. Munkatársunk Tóth Emese Gyöngyvér „Örök siralom lőn az tisztös asszonnak…” - Nádasdy Anna alakja levelei és Tinódi éneke alapján című előadásával képviselte a Zenetudományi Intézetet.
A konferenciáról az ujkor.hu közölt hosszabb beszámolót, mely az alábbi linken érhető el.
Gilányi Gabriella, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagja egyike a 32 kutatónak, akik 2021-ben immár másodszor nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. A téma ezúttal „Magyarország középkori hangjelzéstörténete: új források, új módszerek, új értelmezések”. A projekt elsődleges célkitűzése, hogy a kutatás három éve alatt a legújabban feltárt, zömmel töredékes zenei források szisztematikus vizsgálata alapján értékelje a középkori kottaírásokat, s a periódus végén egy új monografikus notációtörténet keretében foglalja össze a hazai zenei paleográfiai kutatás friss eredményeit.
A Magyar Állam tulajdonát képező, Bartók Béla (1881–1945) Székely Zoltánhoz (1903–2001) írt kiemelkedő kulturális értékű leveleit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2021. szeptember 8-án letétként helyezte el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában. A dokumentumok jelentőségét nemcsak Bartók személye, kézírása és a fiatalabb kortárs hegedűművész, kvartett primárius Székely Zoltán művészi rangja adja, hanem a levelek tartalma is. E levelezés ugyanis többek között Bartók egyik főműve, a Székely Zoltán megrendelésére 1937–38-ban komponált úgynevezett „nagy” Hegedűverseny keletkezését is dokumentálja. A levélhagyaték értékét Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, a „Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása” főszerkesztője méltatja.
A levelek kiemelkedő kulturális értékét fémjelzi az is, hogy azokat a tekintélyes angol Sotheby aukciós ház 2017. november 28-án megrendezett árverésére kiadott katalógusában „highly important series of […] letters” (rendkívül fontos levélsorozat) megjelöléssel hirdette.
Bartók Béla levelei Székely Zoltánhoz
Bartók Béla és Székely Zoltán kapcsolatáról
Bartók zeneszerzői és előadóművészi pályáján és életművében meghatározó szerepet játszott a Hubay Jenő körül kialakult világhírű hegedűs iskola egy sor kimagasló képviselője. Közülük a hegedű- és zeneszerzés tanulmányokat is – utóbbit Kodály Zoltán irányításával – folytató Székely Zoltánnal való kapcsolata különösen hosszú és eredményes volt. Ebből az egyre inkább baráti viszonyból több remekmű született. Székely Zoltánnak szóló ajánlással íródott a 2. rapszódia hegedűre és zongorára, illetve hegedűre és zenekarra (1928–29), valamint a Hegedűverseny, amelyet újabban a Geyer Stefinek ajánlott, s csak a szerző halála után ismertté vált fiatalkori Hegedűverseny mellett 2. Hegedűversenyként is emlegetnek. A 2. rapszódiát Bartók ajánlotta fel a hegedűművésznek, a Hegedűversenyt Székely rendelte meg a zeneszerzőtől.
„Szorgalmas voltam: az 1. és 2. tételnek partiturája készen van, a 3. tétel vázlatban (egészen az egyébként rövidre tervezett Coda kivételével) szintén készen van, 5 lap meg is van már belőle hangszerelve. Azt hiszem nagyon jól sikerült a 3. tétel: tulajdonképen szabad variációja az 1.-nek (ugy hogy sikerült kifognom rajtad, mégis variációkat irtam), nagyon briliáns, hatásos és új dolgok is vannak benne [...]” – olvasható Bartók Székely Zoltánnak írott 1938. szept. 14-i levelében a Hegedűverseny komponálásáról.
A két kiemelkedő művész közötti kapcsolat 1921. április 23-án kezdődött, amikor egy, a kortárs modern zenének szentelt merész műsorral léptek fel együtt. Az ekkor elhangzott Debussy-szonátát később is többször játszották külföldi, elsősorban hollandiai és angliai fellépéseiken. Hamarosan Karol Szymanowski, Ernest Bloch és más jelentős kortárs szerzők műveit is előadták. Bartók rendkívül népszerű Román népi táncok (1915) című zongoradarab-sorozatát Székely Zoltán zongorakísérettel hegedűre írta át, ami a zeneszerző jóváhagyásával 1925-ben jelent meg, és ebben a formában azóta is az egyik leggyakrabban játszott művének mondható. A 2. rapszódia ajánlása Bartók „válasza” volt az átiratért.
Székely Zoltán a legfontosabb nagy hegedűművész, aki Bartóknak mind szólóműveit (a Hegedűverseny mellett mindkét Hegedűrapszódiát, valamint a két Hegedű-zongoraszonátát), mind pedig vonósnégyeseit rendszeresen előadta. A Hungarian Quartet néven világhírűvé vált együttesének az 1960-as években készült hangfelvétele Bartók hat vonósnégyeséből máig etalonnak tekinthető. A neki ajánlott Hegedűverseny ősbemutatójának hangfelvétele ugyancsak kivételesen értékes zenetörténeti dokumentum.
Koncsek József Gergő (balról) az MNV Zrt. munkatársa átadja a Bartók-leveleket Vikárius Lászlónak, a Bartók Archívum vezetőjének és
Richter Pálnak, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának.
A levelek
Bartók levelezésének – a gazdag családi levelezést kivéve – viszonylag kevés kiemelkedő jelentőségű, egységesen és szinte teljes egészében fennmaradt dokumentumcsoportja ismert. A Geyer Stefinek 1907–1908-ban írt levelei, illetve svájci ismerőseivel, Annie Müller-Widmann asszonnyal, valamint a karmester-mecénás Paul Sacherral folytatott levelezése az 1930-as évekből alkotja a kevés kiemelkedő jelentőségű levélből álló dokumentumegyüttest. Mindhárom említett levelezést – zenetörténeti jelentőségükre való tekintettel – önálló kötetben adták közre. Ezek mellett is egészen különleges helyet kapnak a Székely Zoltánnak írt levelek, melyek számtalan közös – elsősorban hollandiai, de amellett svájci, angliai, franciaországi – koncert szervezését, és legfőképp a Hegedűverseny komponálását dokumentálják.
A levelezés 1923-tól 1940-ig hosszú időszakot fog át. Az első ismert levél még Bartók első felesége, Ziegler Márta kézírásával készült, azt Bartók csupán aláírásával látta el. A gyűjtemény tartalmaz egy utóiratként megfogalmazott külön levelet Bartók második feleségétől, Pásztory Dittától is, de a levelek döntő többsége Bartók sajátkezű írásával készült.
Valamennyi Bartók által írt és fennmaradt levél tartalma ismert volt a kutatás számára a Székely Zoltán pályájáról – még életében és közreműködésével – elkészült kiváló angol nyelvű monográfia révén. Claude Kenneson Székely and Bartók: The Story of a Friendship (Portland, Oregon: Amadeus Press, 1994) című könyvében ugyanis függelékben – Bartók mindkét fia, ifj. Bartók Béla és Bartók Péter hozzájárulásával – angol fordításban megtalálhatók a levelek. A nagyrészt magyar, kisebb részt német vagy angol nyelven írott levelek jelentős részének eredeti szövege mindeddig azonban nem volt hozzáférhető. Demény János összesen öt Székely Zoltánnak vagy holland feleségének, Igminia Evertsnek szóló levelet, valamint egy Paul Sachernek írt, Székely Zoltánt ajánló levelet közölt a Bartók Béla levelei (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) című kötetében, közülük kettőt magyar eredeti szöveggel, a többit magyar fordításban.
A dokumentumegyüttes összesen több mint 40, nagyrészt kézzel írott levelet, illetve levelezőlapot, valamint néhány további dokumentumot tartalmaz. Az egyéb dokumentumok között kitüntetett érdekességű a Székely-házaspár nem véletlenül „Rapszódia” elnevezést kapott nijmegeni házának vendégkönyve, amely Bartókon és a családtagokon kívül még számos látogató muzsikustól őriz bejegyzéseket.
Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és a dokumentumok
A dokumentumok további sorsa
A levelezést mint kiemelkedő kulturális jelentőségű dokumentumegyüttest őrzi a budapesti Bartók Archívum, ami ideális lehetőséget teremt kutatására, tudományos feldolgozására és közzétételére. Az 1961. szeptember 26-án megnyílt Bartók Archívum fennállásának 60. évfordulója kiváló alkalom arra is, hogy egy kisebb kamarakiállítás keretében már a közeljövőben bemutathassák a gyűjtemény néhány különlegesen érdekes darabját.
|
|
Kusz Veronika: A Suite en valse-tól a Szálasi-konferenciáig és tovább. Dohnányi Ernő válságos évei (1943‒1946) Bartók terem, 2021. szeptember 23. csütörtök, 10 óra |
2021. július 28-án különleges körülmények között zajlott le a Cantus Planus Research Forum a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) Cantus Planus munkacsoportja szervezésében. Ez a munkacsoport a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. A magyar zenei medievisztikát a fórumon a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte.
|
|
Bozó Péter Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből című könyvének bemutatója 2021. Szeptember 1. 16:00 JCC Budapest - Bálint Ház (1065 Budapest, Révay utca 16.) |
A Rózsavölgyi és Társa Kiadó minden kedves érdeklődőt szeretettel meghív Bozó Péter Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből című könyvének bemutatójára.
A könyvről Bársony Ágnes és Molnár Szabolcs zenetörténész beszélget a szerzővel.
A bemutató helyszíne: JCC Budapest - Bálint Ház (1065 Budapest, Révay utca 16.)
Időpontja: 2021. szeptember 1., szerda, 16 óra
Az eseményen közreműködik: Subedi Anna (koloratúrszoprán), Kaszanyitzky András (cselló) és Harazdy Miklós (zongora)
