2024

  • Konferencia, kiállítás, kutatás a Klimo Könyvtárban

    2024. október 17-én konferencia zajlott a pécsi Magtár Látogatóközpontban, a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont részeként működő Klimo Könyvtár fennállásának 250. évfordulója alkalmából. A könyvtár Klimo György pécsi püspök (1710–1777) monumentális gyűjteménye: sokfélesége jól tükrözi tulajdonosának sokirányú, kora tudományosságának szinte valamennyi területére kiterjedő érdeklődését, nyitottságát és gyűjtőszenvedélyét. Ennek a sokféleségnek a keresztmetszetét kínálta a 250 éves a Klimo Könyvtár című, Dezső Krisztina és Méreg Martin Zsolt által rendezett jubileumi konferencia is, melynek előadói, köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella, a bölcsészettudományok megannyi ágáról érkezve mutatták be a Klimo Könyvtár, illetve a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjteményeinek Osztálya valamely fondjában folytatott kutatásaik részeredményeit. 

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Németh Zsombor

    jan24

     

    Németh Zsombor: A Waldbauer–Kerpely-kvartett és a kortárs zene

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. október 17. csütörtök, 10 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bővebben...

  • Biró Viola vehette át a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György-plakettjét

    A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében tartotta meg október 11–12-én a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciáját Stílusok, korszakok, átmenetek címmel. A konferencián elhangzott 15 tudományos előadás közül tízben a Zenetudományi Intézet kutatói ismertették a témába vágó aktuális kutatási eredményeiket a gregoriántól a 19. századi magyar zenetörténeten át Bartókig és a 20. századi zene más kérdéseiig. 

    A konferencia végén hetedik alkalommal osztották ki a Társaság díjait, és 40 évnél fiatalabb kutatóknak adható Kroó György-plakettet Biró Viola, a Bartók Archívum tudományos munkatársa vehette át. A díjátadót követő hangverseny műsorát Szabó Ferenc János, a ZTI tudományos munkatársa állította össze és adta elő zongoristaként, illetve Tatai Nóra énekművész zongorakísérőjeként.

     

    biro viola plakett

    Biró Viola átveszi a Kroó György-plakettet Kerékfy Mártontól, a Társaság elnökétől; baloldalt a Társaság idén kilencvenéves tiszteleti tagjai, Somfai László és Földes Imre

    Fotó: Illés Szabolcs

    Bővebben...

  • Stílusok, korszakok, átmenetek – A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciája

    jan24

    jan24

     

    Stílusok, korszakok, átmenetek – A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciája

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. október 11. péntek és október 12. szombat

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 21. tudományos konferenciáját Stílusok, korszakok, átmenetek címmel rendezi meg 2024. október 11–12-án a BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében.

     

    A meghívó a programmal itt érhető el.

     

    Együttműködő partner: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet

     

    A konferencia megrendezését és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság működését támogatja Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia

     

    A konferenciát rendezi a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöksége

    Bővebben...

  • Beszámoló az International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA) éves kongresszusáról

    2024. szeptember 23. és 26. között került sor az International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA) éves kongresszusára. A rendezvényen – melynek a Valenciai Egyetem adott otthont – 52 országból 262 szakember vett részt, kutatók, könyvtárosok, archiváriusok, informatikusok, az audiovizuális ipar képviselői. Magyarországot Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa képviselte, Kocsis Géza, a baseli Paul Sacher Stiftung munkatársa mellett. A kongresszuson került sor a IASA éves közgyűlésére is. Szabó Ferenc János a IASA Discography Committee alelnökeként részt vett a bizottság ülésein, valamint „Audiovisual Collections in Hungary – Where Do We Stand Now?” címmel előadást tartott a magyar audiovizuális gyűjteményekről.

    Bővebben...

  • Somfai László ünnepélyes köszöntése

    2024. szeptember 27-én került sor a 90 éves Somfai László ünnepélyes köszöntésére a Zenetudományi Intézet Bartók-termében. A Dohnányi Vonósnégyes hangversenyét Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának rövid, személyes hangvételű beszéde vezette fel. A Dóczi Áron–Pintér Dávid–Tornyai Péter–Mód Orsolya összeállítású együttes programja Somfai László két fő kutatás területének alfájától omegájáig ívelt: a koncert Joseph Haydn op. 1 no. 1-es B-dúr vonósnégyesével (Hob.III:1, 1757–1762 körül) kezdődött, majd Bartók Béla 6. vonósnégyesével (BB 119, 1939) zárult. A kettő között elhangzott egy válogatás Soós András 2022-ben az Editio Musica Budapest Zeneműkiadónál megjelent Mikrokozmosz-átirataiból, illetve Tornyai Péter Somfai Lászlónak ajánlott műve, a Fritz und Franz (2018), amelyben Bach Musikalisches Opferjének és Haydn „Császárkvartettjének” témái kaptak új, de az eredetihez méltó köntöst. Az ünnepi hangverseny másnapján került sor a Bartók-összkiadás nemzetközi tanácsadó testületének kétévente megrendezésre kerülő tanácskozására, amelyen – többek között – az elmúlt ülés óta elkészült (30.: 1–6. vonósnégyes: Kritikai megjegyzések; 10.: Népdalfeldolgozások énekhangra és zongorára) és az előkészületben lévő (1–2.: A kékszakállú herceg vára) kötetekről, illetve a jövőbeli tervekről esett szó.

     

    somfai90

    A Bartók-összkiadás szerkesztősége és nemzetközi tanácsadó testületének jelenlévő tagjai, 2024. szeptember 28. Balról jobbra: Németh Zsombor, Nakahara Yusuke, Kerékfy Márton, Annette Oppermann, Wolf-Dieter Seiffert, Lampert Vera, Somfai László, Biró Viola, Felix Meyer, Vikárius László, Malcolm Gillies, Tallián Tibor.

    Bővebben...

  • Temesvári Péter 70. Egy hegedűkészítő mester hangszerei – KIÁLLÍTÁS

    jan24

     

    Temesvári Péter 70. Egy hegedűkészítő mester hangszerei kiállításmegnyitó

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. október 3. csütörtök, 16 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    t70 meghivo 1A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tisztelettel meghívja Önt és családját a Zenetörténeti Múzeum Temesvári Péter 70. Egy hegedűkészítő mester hangszerei című kiállításának megnyitójára 2024. október 3-án csütörtökön 16 órára.

     

    A vendégeket köszönti Farkas Zoltána Zenetörténeti Múzeum vezetője

     

    A kiállítást megnyitja Richter Pála Zenetudományi Intézet igazgatója

     

    Közreműködik ifj. Nyári László Junior Príma-díjas hegedűművész egy Temesvári Péter által készített hangszeren 

     

    A kiállítást a múzeum 5. termében bemutatja Baranyi Anna, a kiállítás kurátora

     

    A kiállítás már 15 órától megtekinthető a múzeumban!

     

    A kiálítás meghívójának letöltése

    Bővebben...

  • Bozó Péter vehette át az MTA Bolyai Plakettjét

    Bozó Péter, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa vehette át a szeptember 18-án a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen az MTA Bolyai Plakettjét. Ezzel díjazták A rondóformák és Offenbach. Egy feltáratlan repertoár műfajtörténeti összefüggései című, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal támogatott kutatásának „kiemelkedő” minősítéssel elfogadott zárójelentését. Bozó Péternek – a bölcsészettudományok kutatói közül egyedüliként – lehetősége nyílt kutatásai egy részletét 15 perces előadásban is bemutatni az ünnepség résztvevőinek. További részletek és az ünnepség videofelvétele: https://bit.ly/Bozo-Bolyai

     

    bozo bolyai

    Bozó Péter a plakettel, Tulassay Tivadar, a Bolyai János Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke között

    Fotó: MTA / Szigeti Tamás

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Gombos László

    jan24

     

    Gombos László: Megkésett melódiák, megkésett elemzések. Kodály öröksége Ittzés Mihály életművében

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. szeptember 26. csütörtök, 14 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bővebben...

  • Zenei ikonográfiai konferencia Bécsben

    Laughing your staves off: irony, satire, and parody in visual representations and narratives of music címmel, Bécsben került megrendezésre az Association Répertoire International d’Iconographie Musicale (RIdIM) 23. konferenciája (2024. augusztus 29–31.). A nemzetközi zenei ikonográfiai szervezet tudományos összejövetelének idén otthont adó Universität für Musik und Darstellende Kunst épületében az európai, amerikai, ázsiai és ausztrál művészeti és kutatóintézetek előadói között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának két munkatársa is részt vett.

    Bővebben...

  • Elhunyt Ladislav Kačic pozsonyi zenetörténész

    2024. augusztus 19-én életének 74. évében, hosszan tartó betegség után Pozsonyban elhunyt Ladislav Kačic zenetörténész, Közép-Európa és benne a történelmi Felvidék régi zenéjének hatalmas tudású, elhivatott és elfogulatlan kutatója, a vele közös témákat művelő magyar zenetörténészek felejthetetlen kollégája és barátja.

    1951. május 27-én született Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom). A pozsonyi Előadóművészeti Egyetemen (VŠMU v Bratislave) folytatott zeneelméleti tanulmányokat; ugyanebben az intézményben oktatott pályája utolsó évtizedeiben (2000–2018) zenetörténeti tárgyakat. 1997–2020 között a Szlovák Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének (Slavistický ústav Jána Stanislava SAV) volt tudományos munkatársa, korábban (1983–1996) a Zenetudományi Intézetben (Ústav hudobnej vedy SAV) dolgozott. Pályája elején első munkahelye az OPUS kiadó kotta- és könyvkiadó részlege volt (1973–1982).

    Ladislav Kačic a szlovákiai zenetörténet-írásnak azt a csapását követte, amelyen Richard Rybarič (1930–1989) indult el, és amely nem állt messze Bárdos Kornél munkamódszerétől sem. Kačic alapkutatásokat folytatott, hogy minél teljesebben összegyűjtse a mai Szlovákia területéről származó, 17–18. századi zeneéletre vonatkozó forrásanyagot. Érdeklődésének homlokterében mindvégig a zenetörténet barokk korszaka állt, és különösen foglalkoztatta őt a régióban működő szerzetesrendek (ferencesek, jezsuiták, piaristák) zenéje, amely tárgya volt 1998-as PhD-értekezésének is. „Missa franciscana der Marianischen Provinz im 17. und 18. Jahrhundert” című, a forrásközlés szempontjából mérföldkőnek számító, terjedelmes közleményét 1991-ben Budapesten jelentette meg a Studia Musicologica folyóiratban. Tekintélyes életművében fő helyet foglalnak el monográfiái és forráskiadásai, amelyek számos, a 18. században alkotó szerzetes-muzsikust emeltek ki az ismeretlenségből (Gaudentius Dettelbach OFM, Georgius Zrunek OFM, Pantaleon Roškovský OFM, Paulín Bajan OFM, Petrus Peťko SchP, Ferdinandus Pankiewicz SchP, František Budinský SJ), de éppily figyelemre méltóak más pozsonyi – vagy Pozsonyban is aktív – zenészekkel (Paul Charles Durand, Franz Paul Rigler, Anton Zimmermann, Joseph Umstatt) foglalkozó munkái. Kritikai kottakiadásai közül a magyar zenetörténészek számára különösen kedves a lőcsei tabulatúrás könyv közreadása (Pestrý zborník / Tabulatura miscellanea, 2005). Utolsó nagy horderejű levéltári kutatásával az Esterházy Imre érsek pozsonyi udvartartásában patronált zenei együttes adatait tárta fel.

    Nyitottsága arra predesztinálta őt, hogy évtizedeken keresztül nemzetközi konferenciák egész sorát szervezze meg a szívéhez közel álló témakörökben, és ilyenkor rendszerint együttműködött más szakterületek – szlavisztika, nyelvészet, irodalom- és történettudomány, művészet- és egyháztörténet – képviselőivel. E konferenciák anyagát többnyire meg is jelentette kötetté szerkesztve. Az általa rendezett tudományos ülésszakokat rendszeresen látogatták elsősorban a Szlovákiával szomszédos országok zenetörténészei – de Szlovéniából, Német- és Horvátországból is –, akik rendre úgy érezhették, hogy valódi regionális partnerség szerveződik Pozsonyban Kačic szárnyai alatt. Ha ezt szóba hozták, ő maga nagyvonalúan és szerényen kitért a méltatás elől.

    Életművéért hálásak vagyunk, emlékét megőrizzük! Lux perpetua luceat ei!

     

    Papp Ágnes

     

    A gyászjelentés letöltése.

    Bővebben...

  • 32. internationale Studientagung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Hymnologie – Papp Ágnes beszámolója

    Az IAH (iah-hymnologie.de) 2024. július 29. és augusztus 4. között Prágában tartotta kétévente esedékes nemzetközi tudományos konferenciáját mintegy 60 résztvevővel. A munkaközösség a liturgikus, gyülekezeti, templomi és vallásos ének és zene kutatásával és ápolásával foglalkozik a történetitől a kortársi egyházi énekanyagig és énekeskönyvekig, nemzetközi, felekezetközi és interdiszciplináris platformon. Jóllehet az IAH tagságában 31 ország képviselteti magát Izlandtól Taiwanig, Finnországtól Dél-Afrikáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, a témákban és az aktivitásban is folyamatosan érzékelhető az európai túlsúly. Érthető tehát, hogy a társaság mindig is szorgalmazta a brit és tengeren túli Hymn Socety-k működését és az azokkal való kapcsolattartást. Az IAH 1959-es alapításának hetvenedik évfordulójához közeledve a prágai konferencián útjára indították az „IAH History” projektet, mely a magyar zenetörténészek számára is tartogat érdekességeket. Az 1970-es és 1980-as években a magyar himnológia ugyanis korszakos egyéniségein (Csomasz Tóth Kálmán, Czeglédy Sándor, Papp Géza, Schulek Tibor és mások) keresztül nagy tekintéllyel volt jelen a testületben; olyannyira, hogy 1983-ra Budapest kapta a 12. nemzetközi tudományos konferencia rendezési jogát.

    Bővebben...

  • Somfai László születésnapjára

    Éppen tíz esztendeje, 2014. augusztus 15-én – kerek 80. születésnapján – datálta szerzője egyik igen fontos kötetének előszavát. A Zeneműkiadó gondozásában harminchárom év után immár másodszor, utánnyomásban megjelent 18 Bartók-tanulmány (bartóki ihletésű címével) kiemelkedő jelentőségű, mintaadó, mesteri gyűjtemény. Az első ízben a zeneszerző centenáriumán, 1981-ben megjelent, s írója szerint „tisztes ünneprontás”-nak szánt kötet László Ferenc egykorú ítélete szerint a „Bartók-év Bartók-könyve” lett. Az akkori lelkes recenzens így fogalmazott: „Ha mások »iskolateremtők«, akkor amit Somfai teremt a Bartók-kutatásban, nem iskola, hanem a szó legszebb értelmében vett – magas szintű, önálló gondolkodásra ösztönző – szabadegyetem.”

     

    somfai laszlo 20240722

    Somfai László hozzászólása a Béla Bartók's Viola Concerto Revisited konferencián, 2024. július 22.

     

    A nemzetközileg mindenekelőtt Haydn- és Bartók-kutatóként ismert zenetörténész, Somfai László ma már 90 éves. A nagy örömünkre még mindig gyarapodó életmű méltatása helyett egyetlen – kiemelkedő jelentőségű – vállalkozását emelem ki, mely a mai napig is intenzíven foglalkoztatja. A 18 Bartók-tanulmány 1980-ban fogalmazott utószavában írta: 

    „Hatalmas a Bartókról, a Bartók ürügyén írott irodalom, jószerivel természetellenesen nagy, de eredményeit nyugtalanító aszimmetriák teszik összekapcsolhatatlanokká. Nincs még egy hasonlóan nagy zeneszerzői életmű, amelynek feltárásában a biográfia, a filológia és a stílusanalízis – kezdetben a lehetőségek béklyójában, ma már inkább a kutatóegyéniségek szükségtelen szakosodása folytán – ilyen mérhetetlenül elkülönülve dolgoznék. Napi munkámból magam tudom persze a legjobban, mennyire gátolja a hiteles megközelítést és a komplex vizsgálatot a Bartók-oeuvre kritikai összkiadásának hiánya. 1972 óta, amióta a budapesti Bartók Archívum vezetőjeként ezen változtatni remélek, legfőbb feladatként az összkiadás előkészítésén dolgozunk […] egyebek közt azért is, hogy a Bartók-kutatás megérhesse ugyanazt a pezsgést, amit a Bach, a Mozart, a Berlioz, a Schoenberg és a többi kritikai kiadás a maga területén elindított.”

    Az akkor oly fájóan hiányzó kritikai összkiadás – hála a gyűjtemények és kézirattulajdonosok támogatásának – 2016 óta folyamatosan készülhet, s jelenhet meg. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadóval együttműködve az összkiadások egyik világszerte legelismertebb kiadója, a müncheni Henle Verlag gondozza, szerkeszti és terjeszti a sorozatot. A kutatómunka, a közreadás, a kísérőtanulmányok, a kritikai apparátus a Bartók Archívumban készül – bevonva távolra szakadt kiváló munkatársakat. 

    Somfai László a sorozat alapító szerkesztőjeként nemcsak kívülről követheti az egyes kötetek munkálatait. Hiszen az eddig megjelent nyolc kötetből négyben – egyedül vagy munkatársaival, egykori növendékeivel együtt – közreadói feladatot vállalt. A Bartók-összkiadás egyik korai mintakötete, az 1914 és 1920 között készült zongoraművek közreadása alkalmas volt rá, hogy a sorozat fokozatosan kialakult szerkesztési elveihez igazítva–alakítva az összkiadás 38. köteteként jelenhessen meg 2019-ben. A kiváló karnagy Szabó Miklós mellett fontos szerzői szerepe volt a kórusműveket tartalmazó többszerzős kötetben is, mely végül Kerékfy Márton és Pintér Csilla Mária gondozásában jelenhetett meg ugyanabban az évben. A Bartók Archívum fiatal munkatársával, Németh Zsomborral közösen adták közre legfrissebben (2022-ben) Bartók kiemelkedően fontos műsorozatát, hat vonósnégyesét rendkívül gazdagon dokumentálva a forrásokat, a keletkezés- és előadástörténetet. De még a Móricz Klára közreadásában 2017-ben megjelent Concerto-kötet készülésekor is hozzá fordulhattunk, hogy a zenekari művek notációjával és előadási problémáival kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ő foglalja össze. Emellett számos aktuális kérdésben is mindig számíthatunk érdeklő figyelmére, tanácsára, változatlan tettrekészségére. Az összkiadás munkálatainak legfontosabb forrásbázisa egyelőre lezáratlan, ám lényegében teljes, angol nyelven írott Bartók-műjegyzéke, melynek számítógépes „kézirata” mindenkor munkatársai rendelkezésére áll. Akárcsak felbecsülhetetlen értékű, rendkívül részletes filológiai jegyzetei, melyeket a Bartók-kéziratok eredetijének tanulmányozásakor – elsősorban Bartók Péter meghívására még Homosassában, de más gyűjteményekben is – készített.

    A tudományos teljesítmény hatását ma a kutató munkáira történő hivatkozások számával igyekeznek mérni. S elsődleges – ha nem épp kizárólagos – a minél frissebb publikációkra vonatkozó hivatkozások figyelése. Legalább ilyen fontos értékmérőnek tűnik az, ha valaki régebbi munkáját még mindig alapvetőként, meghatározóként tartja számon a kutatás. Somfai László bizony már pályája kezdetén – az 1960-as évektől kezdve – egy sor olyan közleménnyel jelentkezett a filológia, a történeti forráskutatás, vagy épp a stíluselemzés területén, melyekre a mai napig rendszeresen hivatkozunk. Egyszerűen alapvető az, amit Bartók „egyneműkarainak” (a Gyermek- és nőikari munkáinak, illetve a férfikari Elmúlt időkből) szövegforrásairól 1969-ben közölt, amit „magyar kulminációs pont”-nak nevezett el Bartók zenekari műveinek vizsgálatakor, vagy amit Bartók műveinek zárótételeiről („per finire”) megállapított. De pályáján, melyet végigkísérnek a továbbiakban is az ilyen és más felfedezés számba menő, ám mindig a lényegre koncentráló közlemények, ott vannak a meghatározó nagyobb szabású munkák is, kritikai kotta-, kommentált kézirathasonmás-, hangfelvétel-közreadások, valamint a könyvek és monográfiák. (Ilyenek a Haydn-ikonográfiától a Haydn zongoraszonáták átfogó vizsgálatáig, vagy a Bartók komponálási módszeréről szóló, eredetileg angolul, majd magyar fordításban is megjelent alapkönyvéig.) Közben szinte minden lehetséges zenetudományi műfajban alkotott és alkot – a mai napig. Friss és azonnali visszhangot kiváltó az elmúlt évek terméséből az 1. vonósnégyes kihagyott B–A–C–H motívumot használó szakaszáról vagy épp az 5. kvartett koncepciójáról írott dolgozata. 

     

    advosoryboard 20220930 1024x576

    A Bartók-összkiadás szerkesztősége és nemzetközi tanácsadó testületének jelenlévő tagjai a Bartók és hegedűművész partnerei kiállításon 2022. szeptember 30.

    (hátsó sor: Kerékfy Márton, Denis Herlin, Németh Zsombor, Wolf-Dieter Seiffert, Somfai László; első sor: Vikárius László, Biró Viola, Lampert Vera, Nakahara Yusuke, Sigrai László)

     

    Somfai László kerek születésnapjairól – ismételt határozott kérése ellenére, hogy ne ünnepeljék – különféle módokon igyekeztek megemlékezni tanítványai, munkatársai. Hatvanadik születésnapjára nagyszabású hazai konferenciát szerveztek. Egy évtizeddel később ugyancsak konferencia, valamint egy Amerikában megjelent ünnepi tanulmánykötet, Festschrift köszöntötte, melyben hazai kollégák, tanítványok mellett többen a nemzetközi zenetudomány legkiválóbb osztrák, német, angol, amerikai képviselői is eredeti, új tanulmánnyal tisztelegtek 70. születésnapja alkalmából. Azóta is különféle hazai és nemzetközi konferenciákkal, kiadványokkal – hol nyíltabban, hol burkoltabban – megemlékeztünk a számunkra, közvetlen munkatársai számára kiemelkedően fontos évfordulókról. Hogy hagyhatnánk említés nélkül a 90. születésnapot? 

     

    Vikárius László

    Bővebben...

  • Kortárs zenei percek a 20. Crescendo Nyári Akadémián

    Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa 2024 júliusában részt vett a 20. Crescendo Nyári Akadémián (Crescendo Summer Institute).

    Bővebben...

  • Quadraginta annis! Nemzetközi konferencia a középkori liturgikus zenéről – beszámoló

    quadraginta annis 01A Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) az 1982-es strassburgi konferenciáján kezdeményezte a középkori latin egyházi egyszólamúság, vagyis a gregorián és rokonai, határterületei munkacsoportjának létrehozását Cantus Planus néven. Helmut Hucke személyében elnököt is választottak. Rajeczky Benjaminnak és Falvy Zoltánnak, a Zenetudományi Intézet akkori igazgatójának nemzetközi kapcsolatai nyilvánvaló szerepet játszottak abban, hogy a munkacsoport első konferenciája Magyarországon, Veszprémben rendeztetett meg, azzal a nyilvánvaló szándékkal is, hogy egy, a többiekhez képest „szabad” szocialista országban mind a nyugatiak, mind a keleti blokk kutatói találkozhassanak. Így is történt. Az első találkozó közel harmadát magyar kutatók tették ki: az említetteken kívül Dobszay László, Szendrei Janka, Ullmann Péter és a fiatal Mezei János. E két utóbbi a mostani gödöllői eseményen is részt vett. Veszprémben két lengyel kutatónő képviselte a bevonni kívánt „keletieket”, a többiek nyugatról jöttek, köztük olyan meghatározó tudósok, mint Michel Huglo, Ruth Steiner, akik életük végéig a Cantus Planus törzstagjai voltak (Steiner elnöke is), továbbá Leo Treitler, Karlheinz Schlager és Ismael Fernandez de la Cuesta. A bolognai, 1987-es IMS-konferencia után 1988-ban Tihanyban gyűltünk össze, ekkor formálódott ki a Cantus Planus profilja, így a világi egyszólamúság (a trubadúrének és társai) jórészt kiszorult a tematikából, viszont megjelent a bizánci zene is, amelynek kutatói ugyan a közelmúltban önálló munkacsoportba szerveződtek, ám egy részük hűséges maradt a Cantus Planushoz is. A svéd Corpus Troporum döntően latin filológiai, egyben liturgikai projektje is ekkortól lett (tevékenysége befejezéséig) a munkacsoport állandó tématerületeinek egyike. Az akkori, komoly számban bevont fiatalok, a „Tihany generation”, ma a gregorián kutatásának meghatározó középnemzedékéhez tartoznak, és fogékonyságuk lett az alapja annak, hogy a digitális technikák kreatív befogadásával világszerte több kutatóhelyen igen jelentős lépések történtek a teljes középkori forrásanyagot (kódexeket, illetve töredékeket) megcélzó feldolgozás felé. Ennek egyik zászlóshajója volt a ZTI-ben Dobszay irányításával megvalósult CAO-ECE program. Tihanytól kezdve kétévente, vagy ha a nagy IMS-konferenciák ötéves periódusa úgy hozta, egymás utáni évben (ekkor kisebb számban) gyűlt és gyűlik össze az egyre szaporodó közösség. A Cantus Planus a jelzett kiválás ellenére ma is az IMS legnagyobb munkacsoportja, listáján kb. 350 kutató szerepel, köztük komoly létszámban doktorvégzett vagy éppen doktorandusz fiatalok.

    Bővebben...

  • 100 éve született Bartók Péter (1924–2020)

    1924. július 31-én született Bartók Béla (1881–1945) és Pásztory Ditta (1903–1982) gyermekeként Bartók Péter. Túlzás nélkül állítható, hogy Bartók Péter egész életét édesapja életműve, szellemi hagyatéka ápolására tette fel. Édesanyja, Pásztory Ditta hazatelepülése után rendszeresen járt Magyarországra, s döntő szerepe volt abban, hogy Ditta újra kezdett zongorázni; ő szorgalmazta, illetve a legkorszerűbb technikai felszereléssel látta el, hogy otthon Bartók műveiből, illetve a Bartók repertoárján is szereplő néhány régebbi szerző darabjaiból felvételeket készíthessenek az ő előadásában. Hangmérnökként létrehozta a Bartók Records hanglemezvállalatot, mely 1949 és 1969 között művészileg kiemelkedően értékes felvételeket jelentetett meg, alapvetően Bartók és néhány kortársa zenéjét kívánva népszerűsíteni. Édesanyja halála (1982) után az 1980-as években, hosszas pereskedést követően, melyben maga képviselte saját ügyét, tudott csak apja amerikai hagyatékához hozzájutni. A birtokába került kéziratokról kezdettől mintaszerűen igyekezett gondoskodni. Biztonságba helyezte őket, s egyik első dolga volt, hogy a kéziratokról a New York-i Bartók Archives-ban készült fotómásolatok egy teljes sorozatát 1988-ban saját költségén juttatta el Budapestre, hogy az amerikai hagyatéktól mindaddig elvágott egyetlen nyilvános kutatóhelyen az ott folyó kutatásokat támogassa. Bartók írásainak kéziratmásolatait a Bartók Béla Írásai könyvsorozat előkészítését támogatandó küldte meg még a kompozíció-kéziratok előtt.

     

    bartok peter 1932

    Bartók Péter, Bartók Béla és Pásztory Ditta (1932)

     

          Éveken át dolgozott a teljes kéziratanyag tökéletes minőségű, eredeti méretű hiteles színes másolatainak elkészítésén. Majd 2001-ben ebből is egy teljes sorozatot, mintegy 17 000 oldalnyi zenei és levélkézirat másolatát küldte el ugyancsak saját költségén Budapestre, s ennek köszönhetően vált a budapesti gyűjtemény immár a teljes életmű méltó forrásgyűjteményével rendelkező kutatóhelyévé. (Az eredeti kéziratokat letétként a legnagyobb 20–21. századi kéziratgyűjteménybe, a Bartóktól kiemelkedő műveket megrendelő Paul Sacher által alapított Sacher-Stiftung gyűjteményében helyezte el.) 

          Édesapja zeneműveinek hibáktól, bizonytalanságoktól mentes javított kiadását kezdeményezte a zeneszerző kiadóival (Editio Musica Budapest, Universal Edition Bécs, Boosey & Hawkes London) együttműködve. Utóbb saját kiadóját (Bartók Records and Publications) is felhasználta kiadatlan művek, illetve kézirat-hasonmások és további javított kottakiadások megjelentetésére. Maga szervezett ehhez egy közreadó-gárdát, s a munkában a legnagyobb odaadással vett részt maga is. Hosszú ideig rendszeresen konzultált a budapesti Bartók Archívummal, mindenekelőtt akkori vezetőjével, Somfai Lászlóval zenei, közreadási kérdésekről. 

          A kéziratok alapján javított kiadásokat kezdeményezett és gondozott Bartók úttörő jelentőségű etnomuzikológiai műveiből is. Új kiadásban adta közre az A magyar népdal (The Hungarian Folk Song), valamint a török népdalgyűjtemény (Turkish Folk Music from Asia Minor) angol változatát. Támogatta a Magyar Népdalok: Egyetemes Gyűjteménynek a Bartók Archívum munkatársai által gondozott kiadványsorozata elindítását, mely az 1930-as években Bartók által rendezett és kiadásra előkészített addigi teljes magyar népdalkincs különösen becses történeti monumentumának tekinthető. (A teljes gyűjtemény jelenleg kereshető formában online tanulmányozható.) Sokat tett a sokáig kiadatlan, illetve csak részlegesen kiadott nagy szlovák népzenei gyűjtemény közreadásáért. 

          Angolul írt visszaemlékezései (My Father, 2002, magyarul: Apám, fordította Péteri Judit, 2004), melynek magyar kiadását szeretettel segítette, ritka értékes és őszinte emberi dokumentum, Bartók egyedülálló személyiségéről, emberi nagyságáról felbecsülhetetlen közvetlenségű élményt ad. A kötet különleges értéke a zeneszerző fiához írt leveleinek közlése, mely mindenekelőtt az amerikai időszak megismeréséhez teljességgel hiánypótló jelentőségű.

     

    ifj bartok bela bartok peter denijs dille 1987

    Ifj. Bartók Béla, Bartók Péter és Denijs Dille (1987)

     

          Apja iránti odaadó szeretetének, egyúttal az ő megalkuvásmentes magatartásához híven sokáig ellenállt a magyar állam részéről többször fölmerült kezdeményezésnek, hogy Bartók hamvainak hazahozatalához hozzájáruljon. A rendszerváltás előhírnökének tekinthető, hogy bátyjával, ifj. Bartók Bélával (1910–1994) egyetértésben, rendkívül gondos előkészítést követően 1988-ban – ismét saját költségükre – hozatták haza Bartók földi maradványait, hogy itt, hazájában kerüljenek végső nyugvóhelyre, a Farkasréti temetőbe.

     

    Vikárius László

    Bővebben...

  • Quadraginta annis! Nemzetközi konferencia a középkori liturgikus zenéről

    cp40 plakat kicsi2024. július 30-án a gödöllői Premontrei Apátság épületeiben, előadótermeiben kezdetét veszi a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society) Cantus Planus gregorián munkacsoportjának 40. jubileumi konferenciája. A Quadraginta annis alcímet viselő tanácskozás a legnagyobbnak ígérkezik a kutatóközösség történetében: az ötnapos rendezvényen 106 előadó 100 előadása hangzik el, 21 párhuzamosan futó szekcióülés, 2 plenáris ülés és 2 kerekasztal-beszélgetés keretei között. Első ízben lesz Forum of the Next Generation, amelyen 13 fiatal előadó mutatkozhat be 10-perces villámelőadással. Az előadók Európa szinte minden országából érkeznek, de számos kolléga jön az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából, a Közel- és a Távol-Keletről, a világ vezető kutatóműhelyeiből. A legtöbben a nyugati latin egyház középkori és kora újkori egyszólamú zenéjével, a gregorián énekkel és annak liturgikus kereteivel, hagyományaival foglalkoznak, de itt lesznek a bizánci és más keleti egyházak zenéjének kutatói is, sőt, a buddhista rituális zenéről is szó esik majd.

    A konferencia rendezői a gödöllői házigazdák mellett a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és az itt működő ‘Lendület’ Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport, valamint az ELTE Vallástudományi Tanszéke és annak Liturgiatörténeti Kutatócsoportja. 

    A konferencia rendezési joga a Nemzetközi Zenetudományi Társaság 2022-es athéni kongresszusán nem véletlenül került Magyarországhoz: a Cantus Planus munkacsoport megalakulását 1984-ben éppen a magyarországi zenei medievisztika akkori vezető szakemberei – Rajeczky Benjamin, Dobszay László és Szendrei Janka – kezdeményezték a kor legnevesebb európai és amerikai gregoriánkutatóival együtt. Az első tanácskozásra Veszprémben került sor, majd ezt követően, egészen 2004-ig az egyre nagyobb létszámú munkacsoport 2-3-évente mindig Magyarországon találkozott. A mostani 40. konferencia rendezőinek szakmai pályafutása nagyrészt valamelyik korai Cantus Planus-konferencián kezdődött: a magyar gregorián- és liturgiakutatás mai középnemzedéke a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben felvirágzó kutatóműhelyekben nőtt fel.

    Czagány Zsuzsa

     

     

    A konferencia honlapja, benne a teljes programmal, itt elérhető: https://cp2024.zti.hu/

    A program letölthető itt.

     

    Bővebben...

  • Béla Bartók’s Viola Concerto Revisited

    Violist Tabea Zimmermann, together with the director G. Henle Verlag, Munich, Norbert Gertsch visited the Budapest Bartók Archives. Zimmermann first performed Bartók’s last work, left behind in sketches, some forty years ago in the version prepared for publication by Tibor Serly (published by Boosey & Hawkes in 1949). Ever since, she regularly performs and teaches this important work of the viola repertoire. This is why she has come to Budapest to discuss with Bartók scholars the possibility of knowing a more authentic form of the piece. For this special occasion, the Bartók Archives organised an English-language conference devoted to the work. At the conference, greeted by Pál Richter, director of the Institute for Musicology, several aspects of this difficult work were addressed by the different speakers. These included the biographical background (László Vikárius), questions of style and references to earlier works by the composer (Virág Büky), the role of the viola in Bartók’s other works (Péter Laki); Bartók as orchestrator (Csilla Mária Pintér), special problems of the autograph draft and its interpretation (Yusuke Nakahara), and formal and structural characteristics of existing reconstructions (Zsombor Németh). The work that has become performable at all thanks to Tibor Serly’s “reconstruction,” and orchestration of the incomplete draft score, can now be studied in an excellent-quality facsimile edition accompanied by a transcription (Nelson Dellamaggiore) and a philological commentary (László Somfai), edited by Peter Bartók. This is why it is worth reconsidering how the composition could be better presented in a new critical edition based on principles of modern Urtext editions.

    Bővebben...

  • Ismét Bartók Brácsaversenyéről

    Tabea Zimmermann brácsaművésznő és Norbert Gertsch, a müncheni G. Henle zeneműkiadó igazgatója tett látogatást a budapesti Bartók Archívumban. A művésznő mintegy negyven éve játszotta először Bartók utolsó, vázlatokban hátrahagyott versenyművét Serly Tibor kiadásra előkészített, majd 1949-ben a Boosey & Hawkes kiadónál megjelent változatában. A brácsairodalom megkerülhetetlen alkotását azóta is rendszeresen adja elő és tanítja. Ezért is foglalkoztatja a mű hitelesebb változatának lehetősége, s erről kívánt megbeszélést tartani Bartók-kutatókkal. Ez alkalomból az Archívum angol nyelvű ülésszakot rendezett a mű problematikájáról, minél többféle megközelítésben. A Zenetudományi Intézet igazgató, Richter Pál által megnyitott konferencia előadásai az életrajzi hátteret (Vikárius László), a zenei stílus kérdéseit és korábbi művekkel való mélyebb kapcsolatát (Büky Virág), Bartók brácsahasználatát más műveiben (Laki Péter), a komponista zenekari műveinek instrumentáriumát (Pintér Csilla Mária), a kézirat problematikáját és értelmezési lehetőségeit (Nakahara Yusuke), valamint az eddigi rekonstrukciók formai-strukturális jellegzetességeit (Németh Zsombor) vizsgálták. A mű, mely Serly Tibor úttörő „rekonstrukciós”-feltáró-hangszerelő munkájának köszönhetően vált előadhatóvá, ismertté és a brácsarepertoár kiemelkedő jelentőségű darabjává, ma már – Bartók Péternek köszönhetően – kiváló minőségű, átírással (Nelson Dellamaggiore) és gondos filológiai tanulmánnyal (Somfai László) kísért hasonmás kiadásban tanulmányozható. Ezért is merülhet föl, hogy érdemes – az azóta kialakult Urtext-kiadások szellemében – újragondolni a mű hitelesebb közreadásának lehetőségeit. 

    Bővebben...

  • Nemzetközi konferencia Bartók Béla Brácsaversenyéről

    jan24

     

    Nemzetközi konferencia Bartók Béla Brácsaversenyéről

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. július 22. hétfő, 15 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bartók InvitationA HUN-REN BTK ZTI Bartók Archívum – a G. Henle Verlaggal és az Editio Musica Budapesttel közösen – július 22-én, hétfőn15 órától angol nyelvű, nemzetközi zenetudományi konferenciát rendez Bartók Béla töredékben maradt Brácsaversenyéről, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A részletes program és az előadások összefoglalói a meghívón olvashatók.

     

     

     

    Bővebben...

  • Kurtág György nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat

    Kurtág GyörgyKurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.

     

    További részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

     

    Fotó: BMC / Hrotkó Bálint

    Bővebben...

  • Múzeumok Éjszakája a Zenetörténeti Múzeumban

    Június 22-én az állandó kiállítás megtekintésén felül koncertekkel és kurátori tárlatvezetésekkel várta az érdeklődőket a Zenetörténeti Múzeum.

    Az első programon Bartók műveket hallgathatott a közönség Ábrahám Márta (hegedű) és Borbély László (zongora) előadásában. A két muzsikus a Szonáta no. 2. és a Rapszódia no. 2. darabokkal kápráztatta el a nagy létszámú hallgatóságot. A múzeum első termében Laskai Anna zenetörténész tartott lebilincselő előadást a Filharmóniai Társaság 170 évéről készült kiállításban. Olyan, a mai napig is használatos unikális dokumentumot is megtekinthettek az érdeklődők, mint az ún. „Aranykönyv”, vagyis az emlékkönyv, amelyben a zenekarral közreműködő muzsikusok és karmesterek bejegyzéseit olvashatjuk. A Bartók teremben tartott második koncerten kamarazenék csendültek fel. Két, Londonban élő japán művész, Naoko Inoue (hegedű) és Eri Yamamoto (zongora) már többször szerepelt Budapesten. A Szent Iván éjjelén Fülep Márkkal (fuvola) kiegészült kamaraegyüttes változatos műsort kínált a nagy mesterek ismert műveitől a ritkán hallható érdekességekig. Fülep Márk egy rendkívül szép hangú, különleges fuvolán játszik, amely a magyar állam tulajdona, és ezzel a fellépéssel is köszönetét fejezte ki a hangszer használatáért. Az este folytatásában ismét Bartók Béla kapott főszerepet. Erdősné Borz Zsófia művészettörténész olyan változatos műfajú képzőművészeti alkotásokat mutatott be, amelyeknek Bartók volt az ihlető forrása. A látogatók egy interaktív terminállal saját maguk is készíthettek emailban küldhető mail artot. Az este zárásaként Mozart A-dúr, illetve Brahms h-moll klarinétötösét hallgatgatta a közönség az Erdődy palotában. Varga Gáborhoz (klarinét) budapesti zenekarok tagjaiból álló vonósnégyes csatlakozott. A koncertek műsorvezetője Gombos László zenetörténész volt, aki az elhangzó művekről tartott előadásával még színesebbé tette a koncertélményt.

    Bővebben...

  • IAML2024 Congress – Szabó Ferenc János beszámolója

    A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) 2024. június 21. és 28. között, a Dél-afrikai Köztársaság Stellenbosch városában rendezte éves kongresszusát. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa nemcsak részt vett az eseményen, de több feladatot is vállalt.

    Bővebben...

  • Diskografentag: International Conference on Recorded Music – Szabó Ferenc János beszámolója

    2024. június 10–11-én a University of Surrey adott otthont a bécsi székhelyű Gesellschaft für Historische Tonträger éves konferenciájának, melyhez ebben az évben a University of Surrey „Early Recordings Association” projektje is csatlakozott. Szabó Ferenc János, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa szekcióelnökként és előadóként is részt vett a programon, előadásában a His Master’s Voice 1928. évi magyar zenei hanglemezsorozatát mutatta be. A konferencia keretében az Early Recordings Association workshopot tartott rekonstruált akusztikus hangfelvételi eszközökről, Szabó Ferenc János egy zongoradarab kétféle eljátszásával tesztelhette a 20. század elejének hangfelvételi eljárását.

    Bővebben...

  • Czagány Zsuzsa előadása az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának vitaülésén

    Czagány ITI Rebakucs meghívó 2024 június2024. június 25-én, kedden délután 16 órakor Czagány Zsuzsa Töredékek, dallamok, kottaírások. Hangjelzett kódextöredékek a középkori Magyarországról címmel előadást tart a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztályának vitaülésén.

     

    Az előadás helyszíne: HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, Bp., 1118. Ménesi út 11–13., első emeleti tanácsterem.

     

    Az előadásról felvétel készül, amely a következő előadás után lesz elérhető a https://mtabtk.videotorium.hu/ portálon.

     

    A meghívó innen tölthető le.

    Bővebben...

  • Kim Katalin és Gusztin Rudolf részvétele a „Discourses on music at the margins of the Habsburg Empire, c. 1750–1914” projekt műhelybeszélgetésén az Osztrák Tudományos Akadémián

    1620px Campus Akademie Bäckerstrasse 132024. július 17–18-án Bécsben Kim Katalin és Gusztin Rudolf részt vett a Tatjana Marković zenetörténész által vezetett „Discourses on music at the margins of the Habsburg Empire, c. 1750–1914” című projekt Musical life of the Austro-Hungarian southern border area and local centreselnevezésű műhelybeszélgetésén (workshop), melynek az Osztrák Tudományos Akadémia adott otthont. Kim Katalin Über die Rezeption der Huldigungsoper ‚Erzsébet‘ /‘Elisabeth‘ von Ferenc Erkel aus dem Jahr 1857 c. előadásában Erkel Ferenc operáinak recepciójába adott betekintést az Erzsébet c. opera példáján keresztül, továbbá elemezte id. Ábrányi Kornél, a 19. századi zeneélet és zenei publicisztika, valamint zenetörténetírás meghatározó alakjának Erkel-recepcióját, amelyet a zeneíró Erkel-életrajzában és a 19. század magyar zeneéletéről írt nagyhatású monográfiájában fogalmazott meg. Gusztin Rudolf National Identity on the Austria-Hungary Border. The Dalfüzér/Liederkranz of Sopron/Ödenburg c. előadásában a soproni Dalfüzér példáját keresztül rávilágított arra, hogy a nemzet/nemzetiség értelmezése sokszínű és változó volt a 19. század Magyarországában, így oka van, hogy a németajkú, többségében német repertoárral rendelkező dalárda miért tartotta magát magyarnak, s miért tekintettek így rá az osztrák dalegyletek is.

    A ZTI MZO két munkatársa mellett Tatjana Marković Reconstruction of musical life along the Habsburg southern military border – Carl Remay‘s theatre troupe címmel és Pál-Ádány Rebeka ‘The Ministry of Compassion has Begun’: Charity Concerts after the Great Flood of Szeged címmel mutatta be kutatásait. A második napon került sor egy hasznos megbeszélésre a jövőbeni közös munkát illetően, melynek ereményei reményeink szerint bő egy éven belül további műhelymegbeszélések, publikációk, valamint egy konferencia formájában öltenek testet.

    (Kép forrása: Amselino, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons, https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Campus_Akademie_B%C3%A4ckerstrasse_13.jpg)

     

    Gusztin Rudolf

     

     

    Bővebben...

  • Kim Katalin és Horváth Pál az Országos Színháztörténeti Múzeum konferenciáján

    2024. június 7-én a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajza József születésének 220. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát A Nemzeti Színház műsorkínálata az induló évtizedben (1837–1848) címmel. A Bajor Gizi Színészmúzeumban tartott eseményen a Magyar Zenetörténeti Osztály két munkatársa is szerepelt. Kim Katalin, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának előadásai a Nemzeti Színházban, valamint Horváth Pál, az osztály tudományos segédmunkatársa Magyar operarepertoár a Nemzeti Színház első évtizedében címmel tartottak előadást.

     

    Horváth Pál

     

    A Nemzeti Színház műsorkínálata az induló évtizedben szórólap

    Bővebben...

  • Kim Katalin és Horváth Pál az Országos Színháztörténeti Múzeum konferenciáján

    2024. június 7-én a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajza József születésének 220. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát A Nemzeti Színház műsorkínálata az induló évtizedben (1837–1848) címmel. A Bajor Gizi Színészmúzeumban tartott eseményen a Magyar Zenetörténeti Osztály két munkatársa is szerepelt.

    Bővebben...

  • Rendhagyó tudományos fórum – Carl Van Eyndhoven

    jan24

     

    Carl Van Eyndhoven: “Je n’enseigne pas, je raconte” – Some Reflections on Dille’s Bartók Research

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. június 20. csütörtök, 10 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    Bővebben...

  • Geyer Stefi hegedűművész életútja – Levelezése Bartók Bélával

    geyer bartok valogatott 102 sMájus 30-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor a Geyer Stefi életéről szóló kötet bemutatójára. A 20. század elején Geyer Stefi meghatározó szereplője volt a hazai és a nemzetközi koncertéletnek, a gyorsan felejtő közönség azonban már csak úgy emlékszik rá, mint Bartók Béla ifjúkori reménytelen szerelmére, aki a neki ajánlott Hegedűversenyen kívül, még a kapcsolatuk megszakítása után is, számos további kompozíció megírására ihlette. Személye a nagyközönség számára ismeretlen volt, ahogyan, néhány levéltől eltekintve, a Bartókkal 1907 és 1908 között folytatott levelezést is csak a Bartók kutatók szűk köre ismerhette, jó ideig ennek is csak az egyik felét, Bartók Geyer Stefihez írt leveleit, a Paul Sacher Stiftung kis példányszámban megjelent facsimile kiadásából. Húsz évvel az 1908-as szakítás után, Stefi második férjének, Walter Schultessnek köszönhetően, a két művész ismét kapcsolatba került egymással. Az egykori szerelem igaz barátsággá szelídült, néhány közös hangversenyt is adtak, levelezésük újra felvett fonala pedig csak azt követően szakadt meg ismét, amikor Bartók Amerikába ment. A kötetben közölt utolsó Bartók-tétel, egy 1945. július 16-ára datált levéltöredék azonban azt mutatja, hogy ekkor sem szakadt volna meg végleg. Bartók Béla és Geyer Stefi teljes levelezését 2021-ben, a zürichi Peter Lang kiadó adta közre, Váradi Helga és Dominik Sackmann gondozásában. Ez a kötet jelent meg most magyarul a Balassi Kiadónál, Váradi Helga és Vikárius László közreadásában. 

    Bővebben...

  • Geyer Stefi hegedűművész életútja. Levelezése Bartók Bélával – könyvbemutató

    jan24

     

    Geyer Stefi hegedűművész életútja. Levelezése Bartók Bélával – könyvbemutató

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 30. csütörtök, 15 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    geyer stefi meghivoA Balassi Kiadó és a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézete tisztelettel meghívja 2024. május 30-án 15 órára a Zenetudományi Intézet Bartók termében tartandó könyvbemutatóra!

     

    A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója.

    A könyv megjelenését méltatja Tallián Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

    A kötetet bemutatja Váradi Helga és Vikárius László, a kötet sajtó alá rendezői.

    Moderátor Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója, a kötet szerkesztője.

     

    Közreműködik Kokas Katalin, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Kelemen Olga, Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész.

     

    A meghívó letöltése.

     

    A könyv kiadását támogatta a Schulthess Családi Alapítvány

    A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható!

    Bővebben...

  • Grabócz Márta: Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18­–20. századi zeneművekben című kötet bemutatója

    Május 23-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében Tudományos Fórum keretében mutatták be Grabócz Márta, az MTA külső tagjának Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18­–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetét. Az eseményt Kim Katalin, a Tudományos Fórum szervezője nyitotta meg, majd Tallián Tibor bevezetője után a Zenetudományi Intézet három munkatársa mutatta be a könyvet. Kaczmarczyk Adrienne, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és Dalos Anna, a 20­–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője egy-egy tematika mentén különböző fejezeteket ismertettek. A rendezvény zárásaként Grabócz Márta Nagy Dániellel, a kötet szerkesztőjével beszélgetett. A szerző többek között rámutatott arra is, milyen az általa használt elemzési mód, amely a kötetben tárgyalt szerzők – Mozart, Beethoven, Liszt, Bartók, Kurtág, Dusapin, Eötvös, Mâche – műveinek széles időbeli spektruma ellenére egységessé formálja a kötetet.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Grabócz Márta

    jan24

     

    Grabócz Márta: Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetének bemutatója

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 23. csütörtök, 10 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    grabocz marta 4025321A kötetet bemutatja Dalos Anna, Kaczmarczyk Adrienne, Tallián Tibor és Vikárius László

    A szerzővel Nagy Dániel, a kötet szerkesztője beszélget

     

    A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin
    Technikai munkatárs: Gusztin Rudolf

     

    Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám a programot a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, a későbbiekben pedig az Intézet honlapján elérhetővé teszi.
    Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt:

    https://us06web.zoom.us/j/7690441289?pwd=7ygb4abOEWy28m40wIbDmv2yhyW7Gq.1&omn=81237664994
    (Meeting ID: 864 8168 7111. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)

     

    Bővebben...

  • Várt és váratlan felfedezések erdélyi levéltárakban – A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport töredékfeltáró útja

    Régóta tervezett erdélyi kutatókörútjukra indultak 2024. május 12-én a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Tóka Borbála. A három helyszínen – Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában –folytatott kutatásnak kettős célja volt: egyrészt minél több középkori kottás kódextöredék föltárása, azonosítása és digitalizálása, másrészt az új leletek elhelyezése a középkori Erdély liturgikus-zenei forrástérképén. Az utóbbi cél persze inkább távlati, hiszen az eléréséhez szükséges mélyelemző munkára jórészt a helyszíni terepszemlét követően kerül majd sor.

    Bővebben...

  • Tudományos fórum – Nakahara Yusuke

    jan24

     

    Nakahara Yusuke: Még egyszer Veress Sándor I. szimfóniájáról. Fejlesztés vagy elvetés és megalkotás

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 16. csütörtök, 10 óra

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    video

    Bővebben...

  • Tanulmányok a Studien zur Musikwissenschaft legújabb kötetében

    „Musical Practice in the long nineteenth century. Unknown Ego documents from Central Europe” alcímmel jelent meg a Studien zur Musikwissenschaft 62. kötete. A Guido Adler által alapított tekintélyes zenetudományi periodika különszáma a 2022-ben azonos címmel, Bécsben megrendezett tudományos workshop előadásainak tanulmánnyá átdolgozott változatait közli. A bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen (MDW) lezajlott szakmai találkozó a személyes források, ego-dokumentumok (naplók, levelek) kutatásának újabb eredményeire, egyben a forrástípus vizsgálatának módszertani lehetőségeire összpontosított. A megbeszélések tanulságait is magukba foglaló esettanulmányok a hosszú 19. század eddig ismeretlen és kiadatlan ego-dokumentumain keresztül arra mutatnak rá, hogy a levelekből és visszaemlékezésekből milyen zenetörténeti tanulságok rajzolódhatnak ki. A Martin Eybl, Gesa Finke és Békéssy Lili Veronika által szerkesztett kötet szerzői között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének több munkatársa is szerepel. 

    Bővebben...

  • Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíj – 2024

    kodaly osztondij 2024

    Fotó: Filharmónia Magyarország

     

    Idén ismét három állami zenei ösztöndíj segíti a pályakezdő előadó- és alkotóművészeket: Fischer Annie zenei előadó-művészeti ösztöndíjban és Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban hat-hat, Lakatos Ablakos Dezső jazz-előadóművészeti ösztöndíjban pedig három fiatal részesült. A díjakat Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára és Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója adta át május 6-án a Zenetudományi Intézetben.

    A Zenetudományi Intézet munkatársai közül hárman részesültek támogatásban: Laskai Anna, Gusztin Rudolf és Horváth Pál nyerte el a Kodály Zoltán zenei alkotó ösztöndíjat – gratulálunk nekik ehhez a szép szakmai sikerhez!

     

    Halász Péter

    Bővebben...

  • ZTI 50 – Konferencia a Zenetudományi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján

    Ötven éve, 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia összevonta korábbi zenetudományi kutatóhelyeit, a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumból kibővült Zenetudományi Intézetet. Így jött létre az azóta is működő, a zenetudomány számos területét művelő Zenetudományi Intézet. Az évforduló alkalmából a ZTI kutatói április 11–12-én konferencián ismertették a kutatások történetével és az aktuális kutatási témákkal kapcsolatos gondolataikat.

    Bővebben...

  • Szabó Ferenc János előadása a svédországi Örebro Egyetemen

    20240411 142930 Ulrik Volgsten 1000A svédországi Örebro Egyetem zenei, színházi és művészeti fakultása 2024. április 9. és 11. között a stockholmi Olasz Kulturális Intézetben rendezte meg a Neue Sachlichkeit North and South. Transforming Music during the European Interwar Years (and Beyond) című konferenciát. A szimpózium előadói a Neue Sachlichkeit jelenséget vizsgálták zeneszerzés-történeti, zeneesztétikai, hatás- és médiatörténeti, valamint előadóművészeti szempontból. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa „Record criticism and new attitudes of music listeners” című előadásában Polgár Tibor zeneszerző a Tükör folyóiratban megjelent hanglemezkritikáinak elemzésével a harmincas évek új, objektívebb, a gépzene által életre hívott zenehallgatási módjait tárgyalta.

    A konferencia programja itt megtekinthető: https://www.oru.se/english/schools/music-theatre-and-art/research/conference-neue-sachlichkeit-north-and-south-9-11-april-2024/

    Bővebben...

  • Konferencia a Zenetudományi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján

    jan24

    jan24

     

    Konferencia a Zenetudományi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. április 11. csütörtök és április 12. péntek

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

    ZTI50

     

    A Zenetudományi Intézet 50 évvel ezelőtt vált műzenei, népzenei és néptánc-kutatásokat összefogó, komplex intézménnyé. Ebből az alkalomból a ZTI kutatói április 11–12-én konferencián mutatják be az elmúlt évtizedek kutatási irányait és eredményeit, illetve a jelenben folyó projektek némelyikét.

     

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

     

    A meghívó a programmal itt érhető el.

    Bővebben...

  • Czagány Zsuzsa: „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” – doktori védés

    jan24

     

    Czagány Zsuzsa: „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” – doktori védés

    Magyar Tudományos Akadémia Teréz körúti Díszterem, 2024. április 9. kedd, 11:00

    1067 Budapest, Teréz krt. 13.

     

    Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Czagány Zsuzsa „Antiphonale Varadinense s. XV. Kritikai kiadás és monográfia” című MTA doktori munkájának 2024. április 9-én de. 11 óra 00 perckor az MTA Teréz körúti Dísztermében (1067 Budapest, Teréz krt. 13.) tartandó nyilvános vitájára.

     

    A további részleteket tartalmazó meghívó letöltése.

    Bővebben...

  • Nemzetközi interdiszciplináris konferencia Pozsonyban

    2024. március 11. és 13. között Medieval and Early Modern Age Culture and Education in Central Europe címmel nemzetközi interdiszciplináris konferencia zajlott Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galéria tanácstermében, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Comenius Egyetem Bölcsészkara és a rózsahegyi (Ružomberok) Katolikus Egyetem szervezésében. A résztvevők túlnyomó többsége a zenei medievisztika különböző területeiről érkezett, a tágabb értelemben vett interdiszciplinaritást elsősorban a három nyitóelőadást tartó művészettörténészek – a Cseh Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének kutatója, Milada Studničková és a Szlovák Nemzeti Galéria régi gyűjteményének kurátora, Dušan Buran – valamint a pozsonyi történész-középkorász-paleográfus Juraj Šedivý képviselték. A konferencia főágának előadásai – köztük a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport (https://ldzf.zti.hu/) három tagja, Gilányi Gabriella, Czagány Zsuzsa és Enyedi Mózes prezentációi – a közép-európai térség középkori zenetörténetének aktuális kérdéseit (a gregorián ének regionális változatait, a töredékkutatást és notációtörténetet, a monasztikus közösségek liturgikus dallamhagyományait, a ritmizált cantus fractus és a korai polifónia regionális megjelenési formáit) tárgyalták, tükrözve az egyes országok, műhelyek, kutatócsoportok folyamatban lévő, vagy éppen lezáruló projektjeinek tematikus súlypontjait. Ezek mellett lehetőség nyílt az aktuálisan folyó nagyszabású, széles hatósugarú vállalkozások bemutatására is, diszkusszió tárgyává téve az épülő, egyre inkább anyagteljességre törekedő adatbázisokat, forrásjegyzékeket és dallaminventáriumokat, többek között a Földváry Miklós által útjára indított Usuariumot (https://usuarium.elte.hu/), az aktuálisan a kanadai Dalhousie Egyetemen a Digital Analysis of Chant Transmission (https://dact-chant.ca/) nemzetközi hálózat részeiként működtetett Cantus és Cantusindex platformokat (Debra Lacoste, Jennifer Bain), vagy az európai COST-hálózatba betagozódó EarlyMuse – A New Ecosystem of Early Music Studies (https://www.cost.eu/actions/CA21161/ ) projektet (Philippe Vendrix).

    Bővebben...

  • Megemlékezés Bartók Béla születésének 143. évfordulóján

     

    Bartók a művészi alkotómunkáról

     

    1941-ben – visszatekintve egész addigi zeneszerzői életművére – Bartók úgy nyilatkozott, hogy fejlődése következetes volt és egyenes vonalú. Csupán az 1926-os évet emelte ki, amikor is – idézem – „művem kontrapunktikusabbá vált és egyúttal egészében egyszerűbbé is.” A zeneszerzői nyelv tudományos vizsgálata azóta is többször igazolta az önértékelés pontosságát. E nyilatkozatot követően kellett szembenéznie azonban élete egyik legválságosabb, újabb cezúrát jelentő időszakával. Így írt angol kiadójának, Ralph Hawkes-nak 1942 tavaszán, amikor az új művek tervéről érdeklődött: „A művészi alkotómunka általában az erő, a jókedv, az életöröm stb. túláradása – mindezek nálam, sajnos, hiányoznak jelenleg.” Tudjuk, hogy utóbb barátok összefogásának és legfőképp Serge Koussevitzky kompozíciós megrendelésének hála ismét egy csodálatosan termékeny alkotókorszak kezdődött Bartók utolsó éveiben. Ugyanakkor távolról sem ez volt az első időszak, amikor átmenetileg – látszólag – szünetelt a komponálás. A zeneszerző születésének 143. évfordulóján talán nem indokolatlan, ha utánagondolunk az efféle „szünetek” szerepének, sőt jelentőségének az alkotó pályáján. Ebben az összefüggésben pedig hadd idézzem föl különösen a zeneszerző egy másik, épp 100 évvel ezelőtti látszólag „terméketlenebb” időszakát, melyből az a bizonyos 1926-ra datált stílusbeli megújulás is alighanem merítkezett.

    Visszatekintve az 1924-es évre a zeneszerző maga jellemezte önmagát – alighanem éppoly keserűen mint az imént idézett későbbi levelében – „ex-zeneszerző”-nek. A zenekritikus Calvocoressinek írta: „Úgy látszik, hogy a kapcsolat köztem és Anglia közt teljesen megszakadt: sem oda nem hívnak, sem műveimet nem játsszák. Részben én is oka vagyok ennek, amennyiben ex-zeneszerző lett belőlem.” A közvetlen elmúlt időszakot pedig összefoglalóan így jellemezte:

     

    Igen nehéz időket kellett átélnem: betegségek a családban és különféle más gond és baj! úgy hogy egyáltalában alig volt kedvem és időm bármihez is. Ez az 1 1/4 év elmúlt, anélkül, hogy akárcsak egy hang új zenét leírtam volna.

    A történész természetesen számon tartja – méghozzá jelentős eredeti műként – az említett időszakban komponált öt különleges szlovák népdalfeldolgozást, a Falunciklust. Ám Bartók mégiscsak úgy érezhette, figyelmen kívül hagyva ezt az akkor talán még elsősorban személyes indíttatásúnak tekintett művét, hogy „egy hang új zenét” sem írt le.

    A lélektan ismeri az „alkotói szünet” jelenségét, mely, úgy tetszik, lényeges, sőt nélkülözhetetlen tartozéka az alkotói folyamatnak. Bartók esetleges alkotói szünetei is ilyennek tűnnek. Legkorábbi a zeneakadémiai tanulmányok idején tapasztalt elbizonytalanodással függ össze, amikor ő maga jegyezte meg elégedetlenül: Gruber Emmánál tett első látogatásakor azért nem kapott zongorajátékáért „bókokat”, „mert nincs saját szerzeményem”. Ugyan 1913-ban még azt írta, hogy az asztalfióknak is komponálhat, abból az időszakból apró pedagógiai zongoradarabokon túl alig tudunk elkészült kompozícióról. (Közben persze intenzív népzenei gyűjtőmunkával volt elfoglalva Erdélyben és Algériában, s megjelent első népzenetudományi monográfiája a bihari román népzenéről.)

    Bartóknak 1923-ban a Ziegler Mártával való házasságának felbontása és a Pásztory Dittával való házaságkötése után egészen újonnan kellet berendezkednie. Az 1924-es év derekán – július 31-én –, e „nehéz időkben” született meg második fia, Péter. Volt azonban egy fontos zeneszerzői feladat is, mely Bartókot – mondhatni – hátráltatta, akár gátolta: harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin öt éve félretett fogalmazványának kézirata. Bartók nem szeretett munkákat félbehagyni, s ha valamit nem volt módja egyvégtében elvégezni, ahhoz akár évekkel később is visszatért. Legnyilvánvalóbban, s leglátványosabban nagyszabású népzenetudományi munkája tanúskodik erről.

    Azért sem indokolatlan épp a népzenei munkákra hivatkoznunk, mert 1924 őszén egy fontos bukaresti koncertút alkalmával sikerült megállapodást kötnie a számára különösen kedves román kolinda-gyűjteményének kiadási tervéről. S alighanem azonnal az újabb tudományos könyvkézirat elkészítéséhez fogott, mely azután egészen 1926 májusáig lekötötte. E munka azután mennyi frusztrációval járt! (Végül sem az Oxford University Press, sem a Román Akadémia nem tudta vállalni a munka megjelentetését, s így egy évtizeddel később Bartók saját költségén jelentette meg könyv leglényegesebb – zenei – részét.) De ugyanakkor mennyi felfedezést is tartogatott! (A Cantata profana balladájának kiválasztása, a librettó megalkotása s a komponálás a kolinda szövegek irodalomtudományi igényű rendszerezése nélkül aligha lett volna lehetséges.) A kolinda-gyűjtemény kéziratának elkészítése kedvéért Bartók félretette a szlovák gyűjtés utolsó kötetének kéziratát is, melyen azt megelőzően dolgozott.

    Mind e fontos tudományos munkák közepette is kiemelkedett azonban az 1924-es év tényleges zeneszerzői teljesítménye, A csodálatos mandarin partitúrájának befejezése. Egyik legeredetibb és legerőteljesebb művének kidolgozása közben a zenét is valamelyest revideálta, korszerűsítette. Calvocoressinek írván azért erről is megemlékezett: „Nagy fáradsággal és bajjal végre a „Csodálatos mandarin”-om partitúráját nyáron és ősszel befejeztem”.

    Az „egy hang új zenét sem írtam” megjegyzés azonban még valami fontosat sejtet. Az életmű látszólag különálló kompozíciókban manifesztálódó alkotásai mögött egy hosszabb távú program lehet. Erre vall az 1941-es nyilatkozat is fejlődésének „következetességé”-ről. Amikor a zeneszerző elégedetlen saját teljesítményével, az azért lehet, mert csak általa ismert, magának kitűzött programban érzi az elakadást.

    A tényleges tudományos és zeneszerzői teljesítménynél is nyilvánvalónak látszik – legalább utólag –, hogy az 1924–25-ös időszak viszonylagos zeneszerzői visszahúzódása nélkülözhetetlen volt ahhoz a döntő stílusbeli megújuláshoz, ami a kolinda-könyv lezárását követő szinte valóban „túláradó” kompozíciós terméshez vezetett, amit az 1926-os zongorás esztendőként szoktunk emlegetni, s amit maga Bartók is stílusfejlődése kiemelkedően fontos állomásaként jellemzett. A nagy alkotót talán éppen ez jellemezheti: a megújulásra való nem szűnő képesség, mely Bartók életművét a kezdetektől a legutolsó művekig végigkíséri. S aminek a terméketlennek tetsző időszakok is – bármily nehéz lehetett elszenvednie azokat–nélkülözhetetlen, kikerülhetetlen építőkövei voltak.

     

    2024. március 25.

    Vikárius László

     

    A szöveg letöltése PDF-ben.

     

    bartok commemoratio 20240325 1440

    Fotó: Kiss Kata

    Bővebben...

  • Eötvös Péter 80. születésnapja tiszteletére rendezett Tudományos Fórumot a Zenetudományi Intézet

     

    Bevezető utóhang: Tudtunk Eötvös Péter hónapok óta tartó súlyos betegségéről, aggódva füleltük a híreket, örültünk minden reménykeltő változásnak. Versenyfutásban készülődtünk erre a Tudományos Fórumra, nagyon vágytuk, hogy az előadások még örömet szerezhessenek a művei tudományos visszhangja iránt mindig is nagyon érdeklődő zeneszerzőnek. Boldogság volt látni online üzenetét, amivel az utolsó előadás utolsó pillanatában megköszönte az ülés résztvevőinek a közreműködést. Alig hatvan órával később Eötvös Péter meghalt. Isten Veled, Péter, hálásak vagyunk a sorsnak, hogy ismerhettünk. (Halász Péter) 

     

    Csütörtökön, 2024. március 21-én délután 14 órától a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetében tudományos rendezvény keretében került sor az Eötvös Péter munkássága és művei előtt tisztelgő, a legújabb hazai tudományos eredményeket bemutató ülésszakra. A konferenciát személyes jelenlétével tisztelte meg Kurtág György, Eötvös Péter zeneszerző online vett részt a rendezvényen.

    Az Eötvös-kutatás legújabb eredményeit bemutató Tudományos Fórum magyar előadóinak prezentációi A Musical Theatre, Instrumental Theater in Péter Eötvös’s Oeuvre című, Párizsban megrendezett nemzetközi ünnepi szimpóziumon is elhangoztak, Grabócz Márta szervezésében (IRCAM, 2024. január 12–13.).

    Az előadások előtti bevezetőt a Strasbourg-i Egyetem professzora, az MTA külső tagja, egyben a Zenetudományi Intézet volt munkatársa, Grabócz Márta tartotta, aki sokoldalú tudományos és zeneélet-szervezői tevékenysége részeként a kortárs magyar zeneszerzők működésével és tevékenységével is foglalkozik. A Tudományos Fórumot Kim Katalin, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője szervezte és vezette le. Az Eötvös-fórum előadásai különösen a zeneszerző operakompozíciói, kamara- és hangszeres műveinek, valamint komponálási módszerének vizsgálata köré épültek. 

    Farkas Zoltán (Bartók Béla Emlékház; HUN–REN BTK Zenetudományi Intézet) Eötvös Péter opera-életművében a személyes stílus hiányának kérdéséről adott elő a zeneszerző ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indulva ki. Eötvös Péter 2021-ben bemutatott, Sleepless című operájának filozófiai konnotációiról tartott előadást Orbán Jolán (PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet), aki a „vendégbarátság, ellenségesség, vendégszeretetgyűlölet” fogalmait és operai megvalósulását járta körül Jacques Derrida és Ludwig Wittgenstein elméletei nyomán. A mítosz és intertextualitás kérdését Könyves-Tóth Zsuzsanna (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) vizsgálta Eötvös Péter két operája kapcsán. Az előadás a Madách Imre Az ember tragédiája által inspirált és a később visszavont Die Tragödie des Teufels opera, és annak újrarendezett szövegkönyve alapján újrakomponált Paradise reloaded (Lilith) mitológiai vonatkozásaira, különösképpen Lilith és Lucifer alakjára tért ki. Eötvös Péter Love and Other Demonscímű operájának időkezeléséről és nagyformájáról tartott előadást Megyeri Krisztina (DLA; Pászti Miklós AMI, Biatorbágy), a történeti helyett a zeneszerző szempontjából elemezve a kompozíciót. Előadásában a modern zenei karakterizálás időkezelését és dramaturgiai elemzését adta. 

    A tudományos fórum második ülésszakát megnyitó Grabócz Márta (Strasbourg-i Egyetem; MTA külső tag) Samuel Beckett 1957-ben megjelent Embers [Zsarátnok] c. hangjátéka által inspirált dramaturgia megvalósításait és zenei értelmezéseit vizsgálta Eötvös Péter csaknem öt évtizedet felölelő időintervallum alatt készült öt kamaraművében a „Now, Miss!” -től az Octet Plus-ig. -ig. Laki Péter (Bard College, Annandale-on-Hudson) Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesének zenei dramaturgiájáról tartott előadást, középpontban a zenei „párbaj”, illetve a levelezés mint inspirációs forrásból kiindulva, „’Von Paris aus geht der Ruhm’. Képzeletbeli színház és magánhangzókódolás Eötvös Péter Korrespondenz című vonósnégyesében” című előadásában. Ifj. Kurtág György (Centre Européen pour l'Improvisation; SCRIME – Université de Bordeaux) előadását Gőz László olvasta fel és látta el kommentárokkal. Az előadást ifj. Kurtág György a hangszínváltozás köré építette fel. Molnár Szabolcs (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem; Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) Eötvös Péter első magyar nyelvű operája, a Valuskában megjelenő groteszk intonációt vizsgálta. 

     

    A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet reprezentatív Bartók-termében megrendezett előadásszakokat egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyet az Intézet munkatársa, Halász Péter moderált. A kerekasztal-beszélgetés kulcstémái között az előadók a nyelvhasználat és kompozíciós inspirációk, módszerek is szerepeltek.

    Békéssy Lili Veronika

     

    tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium
    tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium tf eotvos80 20240321 00001 Medium

     

    A Tudományos Fórum a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet szakmai programsorozata. Az Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából szervezett, interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is követhető esemény felvételét hamarosan közzétesszük a Zenetudományi Intézet youtube csatornáján. 

     

    A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin

    Technikai munkatárs, grafika, tördelés: Gusztin Rudolf

    Fotó: Vizinger Zsolt

    Bővebben...

  • Emmanuel Vukovich hangversenye Bartók Béla születésnapja tiszteletére

    jan24

     

    Emmanuel Vukovich hangversenye Bartók Béla születésnapja tiszteletére

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. március 26. kedd, 14:30

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    Vukovich programme Budapest 26 March 2024 MediumMárcius 26-án 14:30-kor Emmanuel Vukovich kanadai hegedűművész, a nemrégen megjelent Resilience album kezdeményezője Bartók Béla születésnapja tiszteletére hangversenyt ad a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

     

    A hangverseny plakátja.

    Bővebben...

  • Tudományos Fórum – Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából

    jan24

     

    Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából

    HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. március 21. csütörtök, 14:00

    1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

     

    Musical Theatre, Instrumental Theater in Péter Eötvös’s Oeuvre címmel, Grabócz Márta szervezésében létrejött párizsi nemzetközi ünnepi szimpózium (IRCAM, 2024. január 12–13.) magyar résztvevőinek magyar nyelvű előadásai

     

    Előadók:

    Farkas Zoltán

    Grabócz Márta

    Könyves-Tóth Zsuzsanna

    ifj. Kurtág György

    Laki Péter

    Megyeri Krisztina

    Molnár Szabolcs

    Orbán Jolán

      

    A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin

    Technikai munkatárs: Gusztin Rudolf

     

    A programfüzet az előadások absztraktjaival innen tölthető le.

     

    Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám a programot a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt: https://us06web.zoom.us/j/86481687111?pwd=osnamjRw0GbGHSVHAGy8GSVSPJUb0P.1. (Meeting ID: 864 8168 7111. Passcode: 287075. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)

     

    Bővebben...

  • Megjelent a Studia Musicologica 64.

    studia 2023Megjelent a Studia Musicologica című nemzetközi zenetudományi szakfolyóirat legfrissebb száma. A szám tanulmányai Ligeti György zeneszerző emléke előtt tisztelegnek, többek között olyan szerzők tollából, mint Paul Griffiths, Andreas Dorschel, Laki Péter, Elisabeth Reisinger, Benjamin R. Levy, Ewa Schreiber, Wolfgang Marx és Amy Bauer. A folyóirat olvasói emellett Komlós Katalin laudációját is megismerhetik, amely abból az alkalomból hangzott el, hogy Sir John Eliot Gardinert 2023 januárjában díszdoktorává avatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

    A szám vendégszerkesztői Dalos Anna, Julia Heimerdinger, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann; segédszerkesztője Nagy Torma Julianna és Patrick Devine; a főszerkesztő: Bozó Péter.

    Bővebben...

  • Pávai István Széchenyi-díjat kapott

    httpszti.hufilesesemenyek2021Pavai konferencia online meghivo MediumNemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából nyugalmazott tudományos főmunkatársunk, Pávai István etnomuzikológus, intézetünk szenior kutatója  Széchenyi-díjban részesült. Kitüntetéséhez a Zenetudományi Intézet vezetése és munkatársai nevében gratulálunk, és további kutatómunkájához töretlen energiát, jó egészséget kívánunk!

    Bővebben...

  • Dalos Anna – Kerékfy Márton – Heidy Zimmermann: Ligeti-labirintus – Barangolás Ligeti György életművében (2023)

    ligeti labirintusLigeti György, a 20. század második felének eredeti és nagyhatású zeneszerzője egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban.” Születésének centenáriumán, 2023-ban Budapesten és Bázelben is látható a Ligeti-labirintus című kiállítás, amely kilenc tematikus fejezetben, közel másfélszáz eredeti dokumentumon keresztül nyújt bepillantást a zeneszerző alkotói habitusába, elgondolásaiba és eredményeibe. A kiállítás egyidejűleg három változatban – magyarul, angolul és németül – megjelenő katalógusa elmélyülésre hív Ligeti fantasztikus zenei világában: a tárlaton látható kéziratok, fényképek, levelek, programfüzetek, plakátok, kritikák és egyéb tárgyak színes reprodukcióit magyarázó szövegek értelmezik, a kiállítás kilenc témáját pedig egy-egy rövid tanulmány világítja meg. A pazar megjelenésű kötetet számos, korábban nem látható fotóval gazdagított életrajzi áttekintés és névmutató teszi nélkülözhetetlen kézikönyvvé nemcsak zenészeknek, hanem mindazoknak, akiket érdekel e kaleidoszkópszerűen színes zeneszerzői életmű szellemi háttere.

     

    A könyv megvásárolható a lira.hu webáruházban.

    Bővebben...

  • Szabó Ferenc János: His Master Voice, 1928. A Vallás- és a Közoktatásügyi Minisztérium gramofonakciója (2024)

    his masters voiceGróf Klebelsberg Kuno kezdeményezése nyomán a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „gramofonakciót” hirdetett 1928-ban. A magyar zene idegen befolyás – elsősorban a jazz – elle­ni védelme érdekében létrehozott hanglemezsorozatot az angliai székhelyű His Master’s Voice lemezcég gyártotta le, és a miniszté­rium a sorozat lemezeit gramofonokkal együtt juttatta el a magyar iskolákba, a trianoni határokon túli magyar településekre, a külföldi magyar intézetekbe és az amerikai magyarsághoz. A zenetörténeti kutatás eddig elsősorban Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László szerepét tárgyalta a sorozat létrejöttében. E kismonográfia elsőként tárja fel a többi felvétel tartalmát, az egész sorozat kelet­kezéstörténetét, valamint az akció megvalósításának politikai-ideo­lógiai hátterét.

     

    A könyv megvásárolható a lira.hu webáruházban.

    Bővebben...