Végvári Rezső 1931 július 26-án született Budapesten. Koreográfusi oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett, zeneszerzést a Bartók Konzervatóriumban Major Ervinnél tanult. Működött a Vasas Művészegyüttestánckarvezetőjeként, a Duna Művészegyüttes zenekarvezetőjeként, a 100 Tagú Cigányzenekar zeneigazgatójaként. 1969-től kezdve húsz éven át vett részt a Magyar Rádió népzenei műsorainak szerkesztésében. Számos hangfelvételt készített hagyományőrző előadókkal, ismeretterjesztő előadásokat tartott, népdalfeldolgozásai neves énekes előadóművészek tolmácsolásában váltak népszerűvé. Első népzenegyűjtő útja 1952-ben, Kodály Zoltán biztatására, a karancsalji falvakba vezetett, Sárosi Bálint és Avasi Béla társaságában; kapcsolata az MTA Népzenekutató Csoportjával a továbbiakban szorosnak és termékenynek bizonyult. Az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában az 1958–1990 közti időszakból huszonkét hangszalag őrzi a mai Magyarország és Erdély 32 településén, továbbá a Tolnába áttelepített moldvai csángók és bukovinai székelyek körében gyűjtött értékes, vokális és hangszeres népzenei felvételeit. A Dunapatajról és környékéről való gyűjtéseiből százhetven dalt tartalmazó daloskönyv-tervezetét közlésre előkészítve bízta nemrégiben Intézetünkre. A kötet várhatóan a jövő év tavaszán megjelenik.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet december 14-én megtartotta szokásos karácsonyi ünnepségét. Először a Bartók-teremben gyülekeztünk, ahol a munkatársak kisebb és nagyobb gyermekei énekszóval és zongorajátékukkal köszöntötték az ünnepet: a műsor ádventi és karácsonyi énekektől az Evita musical egy slágeréig terjedve széles spektrumot fogott át, és hangos sikert aratott. Majd a Haydn-teremben folytatódott az összejövetel, a karácsonyfa mellett a munkatársak saját készítésű finomságainak majszolásával, a Richter-pince borainak kóstolásával, a gyerekek könyvajándékainak átadásával, néptánc-tanulással és a legkisebbek részéről heves fogócskázással. Nagy öröm, hogy a mindennapok gondjai mellett azért nyílik még alkalom ilyen vidám és felhőtlen munkahelyi együttlétre is.

Két év telt el a Magyar Tánctudományi Társaság szakfolyóirata, a Tánctudományi Tanulmányok legutóbbi kötetének megjelenése óta. Az eltelt időben a tánckutatók újabb eredményekkel jelentkeztek, amelyeket a kötet szerkesztői, Fuchs Lívia, Fügedi János és Péter Petra négy tematikus egységbe rendeztek: táncantropológia, gesztuskutatás, táncpedagógia és forráskutatás.  A kötet nyitótanulmányában Colin Quigley a szerkesztők felkérésére írta meg a táncantropológia történetét a kezdetektől napjainkig, elsősorban az amerikai és a brit eredmények figyelembe vételével. A táncantropológia fejezet mutatja be Joan Kealiinohomoku írását a balettről mint etnikai táncról, valamint Bondea Vivien funkcionalista szemléletű tanulmányát egy moldvai falu tánckultúrájáról. A gesztuskutatáson belül Darida Veronika és Kormos Janka filozófiai értelemben tekintenek a táncra mint gesztusra. Gál Eszter a kontaktimprovizáció oktatását ismerteti, tanulmányára mintegy korszaknyitó eredményre tekinthetünk, amely mozdulatelemzési eszközökkel vizsgálja a modern tánc e szinte strukturálhatatlan válfaját. A kötetet két, forrásokat feltáró tanulmány zárja, Lenkei Júlia a színháztudományi szempontjából jelentős Németh Antal kapcsolatát mutatja be a mozdulatművészettel, Keresztény Csenge pedig Martin György 1969-es romániai gyűjtéseit veti erős kritika alá.

A kötet bemutatójának ezúttal is a BTK Zenetudományi Intézet Bartók terme adott otthont. Az estét Harcsa Veronika és Szabó Réka performansza nyitotta meg, majd a szerkesztők ismertették röviden a kötet tartalmát. Ezután a jelenlévő és online becsatlakozó szerzők osztottak meg gondolatokat a kutatásaikról. A kötet jellemzője és nagy értéke a tánc sok szempontú, igen színvonalas vizsgálatának felmutatása. Az esemény nemcsak a tánctudósok és kutatók, de gyakorló táncművészek számára is vonzó program volt, jó példaként demonstrálva az elméleti és a gyakorlati szakemberek egymást  inspiráló együttműködését. A kötet a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Tánctudományi Társaság közös kiadásaként jelent meg.

Szabó Bálint és Fügedi János

Lányi Ágoston, a Zenetudományi Intézet volt tudományos munkatársa, az egykori Néptánc Osztály táncírója születésének 100. évfordulójára a Magyar Tánctudományi Társaság szervezett egy napos szimpóziumot a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetben 2023. december 2-án. A magyar táncíró szakma szép számban összegyűlt képviselőit, az érdeklődőket és a zoomon bekapcsolódókat Richter Pál igazgató úr köszöntötte, majd az esemény főszervezője, Fügedi János megnyitotta az ülést. Két szekcióban összesen kilenc előadás hangzott el. A mozdulatelemzés és a táncjelírás-elmélet "nagy öregjei" mellett a fiatal kutatók is számos témában tartottak előadást. Találkozhattunk jelmódosítási javaslattal, a páros táncok lejegyzési problémáinak ismertetésével, a kargesztusok analízisével, játékosítási módszertannal az egyetemi táncnotációs képzésben, a táncírás használatának kísérleteivel az általános iskolai oktatásban, valamint interdiszciplináris, strukturális és esztétikai elemzéssel is. 

2023. november 28-án és 29-én Pozsonyban, a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport négy tagja (Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Göbölösné Gaál Eszter, Nagy Torma Julianna) részvételével került sor az Early Music in Central Europe: Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections elnevezésű, a Visegrád+ pályázat keretei közt működő nemzetközi kutatócsoport első szakmai találkozójára. Az idén indult projektet, legalábbis annak előzményeit voltaképpen a szükség hívta életre: a világjárvány ideje alatt a középkori liturgikus egyszólamúság, a gregorián ének és gregorián paleográfia régóta együttműködő cseh, szlovák és magyar kutatói az együttműködés virtuális terébe kényszerültek. A másfajta kommunikáció azonban olyannyira jól működött, hogy az addig többé-kevésbé kötetlen szakmai beszélgetések hivatalosabb – ám még mindig virtuális – szintre emelkedhettek. Ekkor jött létre az Early Music in Central Europe (EMCE) online fórum, amely a zenei medievisztika legrangosabb nemzetközi, ugyanakkor közép-európai témákkal foglalkozó kutatóit hívta meg előadónak, és szervezett előadásaik köré szakmai diskurzust. A Visegrád+ pályázat nemcsak újabb szintet lépett e folyamatban, hanem vissza is hozta a lengyel fél bekapcsolásával immár négytagúvá bővült társaságot a valóságos térbe.

November 29-én nyitották meg ünnepélyes keretek közt a bázeli Zenemúzeumban) a Ligeti-Labyrinth (Ligeti-labirintus) című kiállítást, amely Ligeti György zeneszerző születésének századik évfordulójáról emlékezik meg. A kiállítás – amely a BTK Zenetudományi Intézete és a komponista hagyatékát őrző bázeli Paul Sacher Alapítvány együttműködésében jött létre – korábban, április 13. és október 3. között Budapesten, a Zenetörténeti Múzeumban volt látható. Most új környezetben, de azonos koncepció mentén, ugyanazon kiállított tárgyak tekinthetők meg Bázelben. A kiállítás katalógusa, amelyet a három kurátor, Dalos Anna, Kerékfy Márton és Heidy Zimmermann jegyez, három nyelven: angolul, magyarul és németül is elérhető. A bázeli kiállítás 2024. április 7-ig lesz látogatható.

Bianca Ţiplea Temeş, musicologist from Cluj-Napoca and researcher of the lifework of György Kurtág and György Ligeti, passed away one day after her 54th birthday, on 22 November 2023. She studied musicology at the Gh. Dima Academy of Music in Cluj and earned her PhD in Musicology from the National University of Music in Bucharest. With the support of major scholarships, she studied and conducted research in Madrid, Cambridge, Berlin, and in the collections of the Paul Sacher Foundation in Basel. In addition to teaching music theory at the Cluj Academy of Music, she was program manager of the Transylvania State Philharmonic for many years. Since 2016, she had organized the biennial programs of the Cluj Ligeti Festival (A Tribute to György Ligeti in his Native Transylvania), of which she was founding director: in addition to major concerts, she organized in the framework of the festival musicological conferences on the oeuvre of György Ligeti and his contemporaries. The conference papers were published in a series of books edited by her, which have become a key part of the literature on Ligeti. As a Romanian musicologist from Cluj-Napoca, she played a decisive role in the revival of Hungarian-Romanian musical relations. She gave several lectures at conferences organized by the Institute for Musicology RCH and maintained friendly relations with several staff members of the Institute. Her enthusiasm, openness, impartiality as well as her commitment and desire to build on the works of Ligeti and Kurtág will remain an example for both present-day and future generations of musicologists. We will preserve her memory.

S-a stins din viaţă Bianca Țiplea Temeș

La numai o zi după ce a împlinit 54 de ani, în data de 22 noiembrie 2023, s-a stins din viață Bianca Țiplea Temeș, muzicolog din Cluj-Napoca, cercetător al operei lui György Kurtág și György Ligeti. A absolvit secția de muzicologie a Academiei de Muzică Gh. Dima din Cluj-Napoca și a obținut titlul de doctor în muzicologie la Universitatea Națională de Muzică din București. A avut posibilitatea de a studia și cerceta cu sprijinul unor burse importante la Madrid, Cambridge, Berlin precum și la colecțiile Fundației Paul Sacher din Basel. Timp de mai mulți ani a predat teoria muzicii la Academia de Muzică din Cluj și a fost director de programe al Filarmonicii de Stat Transilvania. Pe baza experienţelor acumulate acolo a organizat din 2016 în calitate de director-fondator programele Festivalului Ligeti de la Cluj (Omagiu lui György Ligeti în Transilvania natală): pe lângă numeroase concerte semnificative, a organizat în cadrul festivalului conferințe bienale de muzicologie despre opera lui György Ligeti și a contemporanilor săi. Studiile prezentate la aceste conferințe au fost publicate într-o serie de cărți pe care le-a editat, şi care au devenit o parte esențială a literaturii despre Ligeti. În calitate de muzicolog român din Cluj-Napoca, a jucat un rol decisiv în intensificarea relațiilor muzicale româno-maghiare. A ținut mai multe prelegeri la conferințe organizate de Institutul de Muzicologie din Budapesta și a întreținut relații de prietenie cu mai mulți colegi de la Institutul nostru. Entuziasmul, deschiderea, imparțialitatea, angajamentul ei față de lucrările lui Ligeti și Kurtág precum și dorința sa de a le valorifica vor rămâne un exemplu pentru generaţii de muzicologi din prezent şi din viitor. Îi vom păstra amintirea.

54. születésnapja után egy nappal, 2023. november 22-én elhunyt Bianca Ţiplea Temeş kolozsvári zenetörténész, Kurtág György és Ligeti György életművének kutatója. Zenetudományi tanulmányait a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián végezte, PhD-fokozatát a bukaresti Nemzeti Zenei Egyetemen szerezte meg. Jelentős ösztöndíjak támogatásával tanulhatott és kutathatott Madridban, Cambridge-ben, Berlinben és a bázeli Paul Sacher Alapítvány gyűjteményeiben. Amellett, hogy zeneelméletet tanított a kolozsvári Zeneakadémián, sok éven át a Kolozsvári Filharmóniai Társaság programmenedzsere volt. Itt szerzett tapasztalataira építve 2016 óta szervezte az általa alapított kolozsvári Ligeti-fesztivál (A Tribute to György Ligeti in his Native Transylvania) kétévente megrendezett programjait: a nagyszabású hangversenyek mellett a fesztivál keretében éves rendszerességgel zenetudományi konferenciákat is szervezett Ligeti György és kortársai életművéről. A konferenciaelőadások az általa szerkesztett, mára a Ligetiről szóló irodalom meghatározó jelentőségűvé vált könyvsorozatában jelentek meg. Kolozsvári román zenetudósként meghatározó szerepet játszott a magyar-román zenei kapcsolatok felvirágoztatásában. Több alkalommal is tartott előadást a BTK Zenetudományi Intézete által szervezett konferenciákon, és baráti viszonyt ápolt az Intézet több munkatársával. Lelkesedése, nyitottsága, elfogulatlansága, Ligeti és Kurtág életműve melletti elkötelezettsége és építeni akarása példaszerű a jelen és a jövő zenetudós-nemzedékei számára. Emlékét megőrizzük.

Program
9:15 Richter Pál Megnyitó
9:20 Fügedi János Köszöntő

Táncírástechnika és -oktatás
Levezető elnök: Könczei Csilla
09:30 Fügedi János: Újabb változtatási javaslatok a magyar táncírásgyakorlatban
09:50 Kovács Henrik és Oláh Nóra: A vajdaszentiványi sebes lejegyzése
10:10 Dudás Dávid: A kar mozdulatainak lejegyzése a design drawing módszerrel
10:30 Papp Nóra: Kinetográfiaoktatási kísérletek a néptáncpedagógusok körében
10:50 Oláh Nóra: Játékosítás a kinetográfia oktatásában

11:10 Szünet

Táncelemzések és tánckultúra-vizsgálat
Levezető elnök: Misi Gábor
11:40 Könczei Csilla: Lányi Ágoston szerepe a Lábán-táncjelírás erdélyi elterjedésében
12:00 Karácsony Zoltán: Lányi Ágoston formai-morfológiai elemző módszere: A lippentősről
12:20 Balogh János: Egy táncfolyamat etnokulturális rétegeinek vizsgálata tánclejegyzés alapján
12:40 Kiss Marton Zsolt: A kontraszt esztétikuma: Ellentétek struktúrája és szintjei Kiss Ferenc férfitáncaiban

13:00 Szünet

14:00 Megemlékezés Lányi Ágostonról - Kerekasztal
Résztvevők: Felföldi László, Fügedi János, Karácsony Zoltán, Könczei Csilla, Lányi Mária, Neuwirth Annamária

A személyes részvételhez kérjük, regisztráljon az alábbi két e-mail cím egyikén: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A program itt érhető el.

Facebook-esemény

Zoom-link

A Zenetudományi Intézet a mai formájában 1974-ben jött létre, története ugyanakkor szervesen magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia által alapított jogelőd kutatóhelyekét, a Bartók Archívumét és a Népzenekutató Csoportét is. 2023-ban több olyan évfordulóról is megemlékezünk, amelyek ezekhez a kutatóműhelyekhez kötődnek. 70 éve alakult meg Kodály Zoltán vezetésével a Népzenekutató Csoport, 60 éve hunyt el Lajtha László zeneszerző, a modern magyar népzene- és néptánckutatás egyik meghatározó alakja, 50 évvel ezelőtt a Bartók Archívum alapító igazgatója, Szabolcsi Bence zenetörténész, akadémikus, és 40 éve távozott a magyar és nemzetközi néptánckutatás vezéregyénisége, a Népzenekutató Csoport, majd a Zenetudományi Intézet vezető néptánckutatója, Martin György.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet az évfordulók alkalmából 2023. november 30–december 1. között tudományos konferenciát rendez, amelynek témái elsősorban a Népzenekutató Csoport történetét és tevékenységét, illetve Lajtha László, Szabolcsi Bence és Martin György életművét ölelik fel.

A programfüzet az absztraktokkal itt érhető el.

2023. november 21-én a Zeneakadémia Doktori Iskolájának DLA és PhD képzésében résztvevő hallgatók egy csoportja meglátogatta a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet zenetudományi szakkönyvtárát. 

Pillanatképek egy zenekar történetéből címmel nyílt kiállítás 2023. november 16-án a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában.

A Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára november 23-án csütörtökön és november 29-én szerdán zárva lesz.

HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7., Bartók terem, 2023. november 9. csütörtök, 15 óra. 

A ZTI kiadványaként megjelent kötetet Richter Pál, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese ismertették. Kim Katalin a könyv bevezető gondolatát ragadta meg a Taraf De Haidouks együttes „Turceasca” című számának vetítésével, amely jól szimbolizája a globalizáció és a multikulturalizmus jelenségét, mert a napjainkra világhírűvé vált dél-romániai falusi cigányzenekar játéktechnikája egyaránt tartalmaznak népi, dzsessz sőt klasszikus zenei elemeket.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóját a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának százhetvenedik évfordulója alkalmából a Zenetörténeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitására.

Helyszín: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum
Időpont: 2023. november 16., csütörtök, 16:00

A megjelenteket üdvözli: Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója és Dalos Anna, tudományos tanácsadó, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője

A kiállítást megnyitja: Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnöke

A kiállítást bemutatja: Laskai Anna, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos segédmunkatársa

Közreműködik
Soltész Ágnes – hegedű, Tóth Balázs – brácsa, Stankowsky Endre – gordonka
Elhangzik: Dohnányi Ernő: Triószerenád, op. 10 (részletek)

A kiállításmegnyitó a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat része!

A meghívó itt érhető el.

Facebook-esemény

Október végén a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két napot töltött a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban, ahol Ferencz Beatrix könyvtárvezető segítségével számba vette és digitalizálta a túlnyomórészt ma is borítókként szolgáló középkori kottás kódextöredékeket. A 14. század óta folyamatosan fennálló gyűjtemény ősnyomtatványain, antikváin, 17. századi nyomtatványain, régi magyar könyvein több száz fragmentum maradt fönn, amelyekből ez alkalommal 130-at tudtunk megvizsgálni.

Zágráb–Nekcse, Horvátország (2023. október 5–7.)

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Békéssy Lili Veronika a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Horvát Zenetudományi Társaság szervezésében, Pejačević Dóra horvát–magyar zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vett részt.

Zágráb–Nekcse, Horvátország (2023. október 5–7.)

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Békéssy Lili Veronika a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Horvát Zenetudományi Társaság szervezésében, Pejačević Dóra horvát–magyar zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vett részt.

Az ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő konferencia első napján Zágrábban hangzottak el előadások, ezt követően pedig október 6-án és 7-én a még felújítás alatt lévő Pejačević-kastély közelében, a nekcsei városházán.

Az elhangzott előadás Pejačević Dóra magyar felmenőinek, a Vay-és Teleki családok zenei és kulturális vonatkozásait tárgyalta, különös tekintettel a család tagjainak 19. századi budapesti kötődéseire. Az előadásban szó esett Pejačević Dóra egykori tanárának, Noseda Károlynak hatásáról, aki a szervita téri templom (ma Belvárosi Szent Anna Templom) orgonistájaként kezdte pályáját.

A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.

A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.

A konferencia tematikus szekciói között angol, olasz és a versailles-i kutaközpontból érkezett francia szakértők előadásai nyomán a barokk színházi előadói gyakorlatról, annak újjáélesztési kísérleteiről, sőt a 18. századi bábszínházak világáról is képet kaphattak a résztvevők. A korabeli hangszerek, játéktechnika és előadói gyakorlat vizsgálata ezúttal a klarinét, az orgona, a csembaló és a gitár kapcsán került terítékre kanadai, olasz, portugál és spanyol kutatók előadásában. A salzburgi Mozarteum professzora Vittorio Guielmi egy napra szintén tiszteletét tette a rendezvénysorozaton. A második nap délelőttjén tartott előadásán a viola da gamba francia repertoárjáról és Marain Marais stílusának továbbéléséről tartott egy általános, főként gyakorlat-központú előadást. Aznap este pedig lisszaboni szólókoncertjén az elmondottak illusztrálásával is megpróbálkozott.

Külön szekció szólt a korabeli táncokból ma levonható tanulságokról, a színpadi énektechnika rekonstrukciós lehetőségeiről és a korabeli librettók tanulmányozásából nyerhető információkról is.

A kifejezetten eredményes vitákat és megbeszéléseket generáló konferencia kiváló lehetőségeket teremtett a hasonló témában, de különböző területeken és országokban kutató művészek és zenetudósok eszmecseréjére és gondolataik ütköztetésére. A beszélgetések során teljes egyetértés született a konferencia céljának tekinthető, a kutatás és forráselemzés fontosságát kiemelő alapelvekről, melyek az egyre tágabban értelmezett és ezáltal nagymértékben kommercializálódó régizenélés mai környezetében a szükségesnél lényegesen kevesebb alkalommal kerülnek az előadások fókuszába.

Illés Szabolcs

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 2023. október 26-án 15 órakor nemzetközi tudományos ülést rendezett a Bartók Béla szlovák népzenei gyűjtését közreadó Slovenské ľudové piesne könyvsorozat negyedik, befejező kötetének megjelenése alkalmából. Miután Bartók az 1920-as években a kéziratot átadta kiadásra a Matica slovenská társaságnak, a sorozat előző kötetei 1959-ben, 1970-ben, illetve 2007-ben láttak napvilágot.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Franz Liszt Academy of Music, Hungary és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 2023. október 28-án A dal kimozdítása címmel közös interdiszciplináris konferenciát rendezett a BMC Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtárában. Az esemény szervezői Kappanyos András (BTK ITI), Fazekas Gergely (LFZE) és Ignácz Ádám (BTK ZTI) voltak.

2023. október 18-án a Makovecz utcai Akadémiai Szalonban tartott díjátadó ünnepségen kimagasló zenepedagógiai munkássága elismeréseképpen oklevelet kapott Kaczmarczyk Adrienne, a BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa, a Nemzeti Kulturális Tanács által támogatott Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, valamint Vavrinecz Veronika nyugalmazott zenei könyvtáros. 

Kaczmarczyk Adrienne 1995-től óradíjasa, 2003 óta rendes oktatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének. 2005-ben vette át az Editio Musica Budapestnél megjelenő Liszt Ferenc Zeneműveinek Kiadása kritikai kottakiadás sorozatszerkesztési feladatait. 1996 óta több mint huszonöt kötet szerkesztése fűződik a nevéhez, azon felül pedig legalább húsz önálló közreadást, kommentárt, revideált újrakiadást jegyez. „Boronkay Antal méltató szavai szerint Adrienne méltó gazdája lett a nagy elődök örökségének, s ezzel a tevékenységével az eddig mintegy 1000 Liszt-mű közreadásával büszkélkedő Liszt Összkiadás több mint egynegyede – közel 300 Liszt zongoramű megjelenése fűzhető Kaczmarczyk Adrienne munkásságához.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) A Liszt-kötetek tudományos mérlegre tett, hiteles kottaközlései és mellettük a tartalmas bevezető tanulmányok egyaránt messzemenően szolgálják nemcsak a szűken vett tudományosságot, hanem a gyakorló muzsikusokat is. 

Az idén 90. születésnapját ünneplő Vavrinecz Veronika mintegy hat évtizedes aktív zenei könyvtárosi tevékenységet tudhat maga mögött. Alapítója és vezetőségi tagja volt a Magyar Könyvtáros Egyesület Zenei Szekciójának, máig aktív tagja a nemzetközi szövetség (IAML) Magyar Nemzeti Bizottságának. 1984-től 1994-ig vezette az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárát, majd jelentékenyen hozzájárult a győri Richter János Archívum létrejöttéhez. Hazai és nemzetközi zenei bibliográfiák adatgyűjtői és szerkesztői munkája mellett a Zenetudományi Intézet megbízásából Bárdos Kornél várostörténeti köteteihez több magyarországi város egyházi és főúri gyűjteményében fennmaradt kottaállományról készített tematikus műjegyzéket. „A sok ezer számba vett 18–19. századi kézirat és nyomtatvány egy elfeledett régi Magyarország zenei örökségét tárta fel a kései utódok számára.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) Nyugdíjas évei kezdetétől tevékenyen részt vállal a BTK Zenetudományi Intézet életében: a könyvtári állományrevízióban és adatfeldolgozásban, többek között a Major Ervin hagyaték kottáinak feldolgozásában.

Az elismeréshez mindkettejüknek szívből gratulálunk!

Szőnyiné Szerző Katalin laudációi teljes terjedelemben olvashatók a világhálón a Parlando 2023/5. számában. 

A rendezvényről beszámoló az MMA oldalán itt olvasható. 

2023. október 18-án a Makovecz utcai Akadémiai Szalonban tartott díjátadó ünnepségen kimagasló zenepedagógiai munkássága elismeréseképpen oklevelet kapott Kaczmarczyk Adrienne, a BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa, a Nemzeti Kulturális Tanács által támogatott Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, valamint Vavrinecz Veronika nyugalmazott zenei könyvtáros. 

Kaczmarczyk Adrienne 1995-től óradíjasa, 2003 óta rendes oktatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének. 2005-ben vette át az Editio Musica Budapestnél megjelenő Liszt Ferenc Zeneműveinek Kiadása kritikai kottakiadás sorozatszerkesztési feladatait. 1996 óta több mint huszonöt kötet szerkesztése fűződik a nevéhez, azon felül pedig legalább húsz önálló közreadást, kommentárt, revideált újrakiadást jegyez. „Boronkay Antal méltató szavai szerint Adrienne méltó gazdája lett a nagy elődök örökségének, s ezzel a tevékenységével az eddig mintegy 1000 Liszt-mű közreadásával büszkélkedő Liszt Összkiadás több mint egynegyede – közel 300 Liszt zongoramű megjelenése fűzhető Kaczmarczyk Adrienne munkásságához.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) A Liszt-kötetek tudományos mérlegre tett, hiteles kottaközlései és mellettük a tartalmas bevezető tanulmányok egyaránt messzemenően szolgálják nemcsak a szűken vett tudományosságot, hanem a gyakorló muzsikusokat is. 

Az idén 90. születésnapját ünneplő Vavrinecz Veronika mintegy hat évtizedes aktív zenei könyvtárosi tevékenységet tudhat maga mögött. Alapítója és vezetőségi tagja volt a Magyar Könyvtáros Egyesület Zenei Szekciójának, máig aktív tagja a nemzetközi szövetség (IAML) Magyar Nemzeti Bizottságának. 1984-től 1994-ig vezette az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárát, majd jelentékenyen hozzájárult a győri Richter János Archívum létrejöttéhez. Hazai és nemzetközi zenei bibliográfiák adatgyűjtői és szerkesztői munkája mellett a Zenetudományi Intézet megbízásából Bárdos Kornél várostörténeti köteteihez több magyarországi város egyházi és főúri gyűjteményében fennmaradt kottaállományról készített tematikus műjegyzéket. „A sok ezer számba vett 18–19. századi kézirat és nyomtatvány egy elfeledett régi Magyarország zenei örökségét tárta fel a kései utódok számára.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) Nyugdíjas évei kezdetétől tevékenyen részt vállal a BTK Zenetudományi Intézet életében: a könyvtári állományrevízióban és adatfeldolgozásban, többek között a Major Ervin hagyaték kottáinak feldolgozásában.

Az elismeréshez mindkettejüknek szívből gratulálunk!

Szőnyiné Szerző Katalin laudációi teljes terjedelemben olvashatók a világhálón a Parlando 2023/5. számában. 

A rendezvényről beszámoló az MMA oldalán itt olvasható. 

2023. október 23–24-én Traditional Music – Folk Recoveries, Adaptations, Restitutions (Muzici tradiționale– recuperări, preluări, restituiri)címmel, második alkalommal került megrendezésre nemzetközi etnomuzikológiai konferencia Kolozsváron a Georghe Dima Zeneakadémia (Academia Națională de Muzică „Gheorghe Dima") népzenei tanszékének szervezésében. A helyszínt az Erdélyi Néprajzi Múzeum (Muzeul Etnografic Al Transilvaniei) biztosította.

2023. november 14. 10.00–16.00 óra között a Zenetudományi Intézet munkatársai adnak elő a Magyar Tudomány Ünnepe Budapest 150 konferenciáján. Az eseményt a Humán Tudományok Kutatóháza kistermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.) tartják, és online is követhető lesz. A személyes részvétel regisztrációhoz kötött.

A konferenciát a MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya szervezi. A teljes program és további részletek elérhetők az MTA honlapján.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében három izgalmas programmal várták a látogatókat a Zenetörténeti Múzeum munkatársai október közepén.

A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában megjelent intézetünk tudományos főmunkatársa Brauer-Benke József „Hangszerek és ideológiák: Ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek.” című monográfiája. A kötetnek intézetünk igazgatója Richter Pál volt a lektora és a témaválasztást a tavaly elhúnyt Sárosi Bálint ihlette, aki összességében azon a véleményen volt, hogy „Nincsenek népi hangszerek, csak hangszerek, amelyeken népzenét is játszanak.” Ezzel Sárosi rávilágított arra a tényre, hogy bár a „népi hangszer” fogalom egy gyakran használt kifejezés, de a korábbi definíciók áttekintése arra mutat, hogy több olykor egymásnak is ellentmondó jelentéstartalommal használták és használják, és egy minden szempont tekintetbevételével egzaktnak tekinthető „népi hangszer” definíció meghatározása komoly kihívásnak tűnik. Az „ősi” és a „nemzeti hangszer” fogalmakkal is hasonló a helyzet, mert egyiknek sem alakultak ki egységes, tudományosan elfogadott kritériumai, és az adott ország értelmiségi rétege döntötte el, nem egyszer kitalált hagyományként, hogy mit tekint nemzeti hangszernek. Mivel nemcsak a nacionalizmus, hanem a multikulturalizmus is megtalálta a maga szimbolikus hangszereit, összességében úgy tűnik, hogy a hangszereknek, mint a különböző ideológiák szimbólumainak, hasonló szerepe van, mert a nemzeti hangszerek szimbolikájához hasonlóan a multikulturális hangszerek is pszichológiai és kulturális határjelzőként funkcionálnak, és egyszerre fejezik ki az összetartozást, valamint a másoktól való elkülönülést. Mivel a szimbólumok nemcsak a közös múltból, hanem a jelenből is származhatnak, így válhatnak a multikulturális hangszerek adott politikai állásfoglalás szimbólumává.

Brauer-Benke József

A kötetet Richter Pál, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin, zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese ismertetik.

A kötet kedvezményes ára a helyszínen: 3.500 Ft.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az esemény nyilvános és ingyenes.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 2023. október 26-án 15 órakor nemzetközi tudományos ülést rendez a Zenetudományi Intézet Bartók termében Bartók Béla szlovák népzenei gyűjtését közreadó Slovenské ľudové piesne könyvsorozat utolsó kötetének megjelenése alkalmából. Az Alica Elscheková és Oskár Elschek által szerkesztett sorozat ismertetésén túl előadás hangzik el a szlovák népzene szerepéről Bartók kompozícióiban, valamint a Bartók által készített eredeti fonográffelvételek szlovák-magyar együttműködésben történő megjelentetésének tervéről. Az angol nyelvű ülésen Hana Urbancová, a Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatója Bartók népzenekutatói munkásságának a szlovák etnomuzikológiára gyakorolt hatását ismerteti.

A meghívó itt érhető el.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum munkatársai Bartók Béla halála napja alkalmából évről évre összegyűlnek a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki irodájában, amely helyiség 1934 és 1970 között az akadémiai népzenekutatás színtere volt. Idén egyúttal az MTA Népzenekutató Csoport 70 évvel ezelőtti megalapítása is alkalmat adott a megemlékezésre.

2023. október 6-án délután a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetben immár hatodik alkalommal adták át a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság (MZZT) szakmai elismeréseit. A Kroó György-díjat Lampert Vera zenetörténész, a Kroó György-plakettet Riskó Kata népzenekutató, a Zenetudományi Intézet kutatója kapta. 

Mindkét díjat zenei tárgyú kutatói, kritikusi, oktatói, illetve ismeretterjesztő tevékenység elismerésére alapították 2018-ban. Kroó György (1926–1997), aki meghatározó szerepet játszott az MZZT alapításában, mind a négy a felsorolt területen egyaránt kiemelkedő tevékenységet fejtett ki.

A díjátadót Szöllőssi Kata (hegedű), Kiss Csongor (gordonka) és Farkas Lili (zongora) zeneakadémiai hallgatók hangversenye követte

A rendezvényről a Papageno beszámolója itt olvasható.

Forrás: abtk.hu

A dal alighanem a legősibb művészeti formák közé tartozik, amely egyszerre hozza működésbe a nyelvet és a zenét. Felfejthetetlenül gazdag a múltja, és végtelenül sok válfaja létezik. Az Irodalomtudományi Intézet, a Zeneakadémia és a Zenetudományi Intézet közös szervezésében zajló, szakmai és szakmán túli érdeklődők számára egyaránt nyitott konferencián a dal legkülönfélébb formái kerülnek majd reflektorfénybe. Itt megfér egymás mellett Brahms, Kurtág, Karády, a hip-hop és a death metal, s megannyi más téma, az előadók és a megközelítésmódok tarkasága pedig minden bizonnyal izgalmas vitákat generál majd, s valódi, szakterületeken átívelő diskurzus alakulhat ki. A konferencia zárásaként, 19.00 órától Harcsa Veronika, Razvaljajeva Anasztázia és Bolcsó Bálint legújabb, Schubert NOW! című projektjét hallgathatjuk meg élőben, premier előtti formájában.

Időpont: 2023. október 28. szombat, 9:20

Helyszín: BMC Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár (Mátyás utca 8, Budapest 1093, Magyarország)

A konferencia szervezői: Kappanyos András (HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet); Fazekas Gergely (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem); Ignácz Ádám (HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet)

A konferencia előadói: Belinszky Anna; Csobó Péter; Csörsz Rumen István; Fazekas Gergely; Ignácz Ádám; Jákfalvi Magdolna; Káli Anita; Kappanyos András; Kékesi Kun Árpád; Mesterházi Máté; Szemere Anna; Sziklai Sára Bíbor; Tófalvy Tamás

A konferencia részletes programja ide kattintva elérhető.

További információ a BMC honlapján található.

2023. szeptember 11. és 15. között került sor Isztambulban az International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA) 54. éves kongresszusára. A több száz előadót és három, olykor négy párhuzamos szekciót felvonultató eseménynek az Isztambuli Egyetem Rektorátusa adott otthont. A rendezvényhez az International Council for Traditions in Music and Dance (ICTMD) 4. fóruma is csatlakozott, így az előadások jelentős része népzenetudományi kérdésekkel foglalkozott. Több magyar kutató között a Zenetudományi Intézet két munkatársa – Sipos János és Szabó Ferenc János – is részt vett a konferencián.

A Magyar isteni szolgálat... - Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból kötet bemutatóján a Bartók Rádió Musica Sacra című műsorának munkatársa, Veres Emese Gyöngyvér beszélgetett Harangozó Imre néprajzkutatóval, Kővári Réka népzenekutatóval, egyházzenésszel és Papp Ágnes zenetörténésszel.

A beszélgetés a mediaklikk.hu oldalon hallgatható meg (11 perc 30 másodperctől).

Hangszer vagy műtárgy? – Egy restaurátorműhely titkai
Betekintés Gömöri-Csonka Szilvia, a múzeum restaurátorának munkájába.
Október 14. (szombat) 10:00–11:00 / 10 fő
11:30–12:30 /10 fő
Regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bartók, az inspiráció
Kurátori tárlatvezetés a múzeum időszaki kiállításán.
Október 14. (szombat) 14:00–15:00 / 15 fő
Regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Séta az Erdődy palotában
A barokk palotát Borz Zsófia, a múzeum művészettörténésze mutatja be.
Október 15. (vasárnap) 10:00–11:00

Helyszín: Zenetörténeti Múzeum, 1014, Budapest, Táncsics M. u. 7.
Jegyek: A programokra váltott 2000 (felnőtt) és 1000 (diák, nyugdíjas, pedagógus) forintos belépőjegyek a múzeumba egész nap érvényesek.

Bővebb információ a Múzeumok őszi fesztiválja oldalán található.

19. századi, alföldi, katolikus kántorkönyvek fakszimile közreadásának bemutatójára került sor a Zenetudományi Intézetben 2023. szeptember 28-án, Szent Mihály arkangyal ünnepének előestéjén. A lelkes hallgatóságot a ház igazgatója, Richter Pál köszöntötte, majd pár szóban utalt a kéziratos énekeskönyvek növekvő jelentőségére a 18–19. századi egyházi ének kutatásában. A kéziratok tulajdonosa és a kötet egyik közreadója, Harangozó Imre – tanár, néprajzkutató, az MMA levelező tagja – röviden ismertette a forrásoknak a Békés megyei Újkígyósra vezető történetét, ízes beszédével és személyes pillanatokkal gazdagítva mondanivalóját. A kötetet szakmai szempontból Papp Ágnes zenetörténész, egyházzenész – a BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa – méltatta. Ha a viszonylag késői, nem a régiségek közé tartozó, kántorkönyv jellegű forrásanyag sokáig kívül is esett a magyar zenetörténeti kutatás látókörén, történeti, magyar egyházzene-történeti értéke mára már kétségbevonhatatlan, és a kellő történeti távlatunk is megvan ahhoz, hogy az énekeskönyv-nyomtatványok árnyékában megbúvó kántorkéziratokat értékelhessük, feldolgozhassuk. Jelen kötet is bizonyítja, hogy nem pusztán egy megkövült repertoár rögzítéséről van szó, hanem a tényleges, mindennapos kántori gyakorlat dokumentálásáról, ami számos, a korabeli hivatalos énekeskönyvekben megjelent és meg nem jelent énekhez, valamint orgonaletétjeikhez kapcsolódó kérdés megválaszolására nyújt alkalmat.

A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport mindenkit szeretettel hív az Early Music in Central Europe online fórum következő előadására, melyre 2023. október 11-én 17.00 órakor kerül sor. Az előadó ezúttal Gionata Brusa, a würzburgi egyetemen működő Corpus Monodicum csoport munkatársa, a középkori liturgikus források kiváló ismerője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni az alábbi linken lehet lehet október 10-én 17.00 óráig: https://docs.google.com/.../1FAIpQLScdoaegAnc3Of.../viewform

Október 5. csütörtök 14:30-kor a konferenciát megnyitja Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin, a konferencia szervezője.

A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva.

A programfüzet innen tölthető le.

Együttműködő partner: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet

A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság működését támogatja a Magyar Tudományos Akadémia és a Budavári Önkormányzat

A konferenciát rendezi a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöksége

2023. szeptember 14-én délután zenés kerekasztal-beszélgetés keretei között ismerkedhettünk meg a népzeneelmélet oktatását segítő új kötettel, amelynek címe: A magyar népzene elmélete dióhéjban. A könyvbemutatónak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók terme adott otthont.

Dr. Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója és Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója Halász Péterrel, az igazgatói titkárság munkatársával koszorút helyeztek el Bartók Béla sírján, a zeneszerző halálának 78. évfordulójára emlékezve.

A Jézus Társasága feloszlatásának 250. és Pray György születésének 300. évfordulója alkalmából szeptember 28-án és 29-én kerül sor a Jezsuita – Pray – Kódex tudományos konferencia megrendezésére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban. A tanácskozás második napjának előadói között a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella is szerepel. Czagány Zsuzsa a Pray-kódex szakramentáriumának énektételeivel foglalkozik, különös tekintettel a középkori Magyarország liturgikus-zenei forrásaiban nyomon követhető utóéletükre, Gilányi Gabriella pedig zenei-paleográfiai kutatásainak legújabb eredményeit is belefoglalva tárgyalja a kódex különböző korú hangjegyírásait.

Czagány Zsuzsa

A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva. 

További részletek a rendezvény honlapján találhatók.

Program

Ligeti György: Öt Arany-dal (1952)

Köszöntő: Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója

Ligeti György: Három Weöres-dal (1943/1946–1947)

Közreműködik: Lökösházi Mária (ének) és Holló Mariann (zongora)

Kurátori tárlatvezetés a Zenetörténeti Múzeum 1. és 2. termében: Dalos Anna és Kerékfy Márton

Támogatók

A kiállítás a bázeli Paul Sacher Alapítvány és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet együttműködésében jött létre

A belépés díjtalan

A meghívó itt érhető el

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2023. szeptember 19-én rendezték meg a Bolyai-napot, amelynek keretében Bolyai-emléklapot vettek át a támogatási időszakról szóló záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasok, köztük a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, Kusz Veronika, valamint a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet kutatói közül Martí Tibor tudományos munkatárs, és Mihalik Béla Vilmos tudományos főmunkatárs, tudományos titkár. A Bolyai-emléklapban részesülők között van még Kármán Gábor, a HUN-REN BTK TTI tudományos főmunkatársa is. 

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 54. Vándorgyűlését 2023. július 12-14. között Tatabányán, az Edutus Egyetemen rendezte meg. Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete július 14-én, a délutáni ülésszak keretében tartotta szekcióülését. A szekcióülésen három előadás hangzott el. Kim Katalin és Vikárius László a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két kutatási műhelyének képviseletében beszélt, míg Grégász Miklós a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának könyvtárosa élményszerű lelkes beszámolóban ismertette Jan Kubelik (1880—1940) hegedűművész és zeneszerző életével kapcsolatos személyes kutatásait, „Jelenetek Jan Kubelik és családja életéből, varrónőjük vizuális örökségén és a kortárs magyar sajtón keresztül” címmel.

Kim Katalin a Magyar Zenetörténeti Osztály 18. százados kutatásairól számolt be „Vokális-hangszeres zenélés a 18. századi Magyarországon” című előadásában, a zeneélet azon szegmensét mutatva be, amely a korszakban a legjelentősebb volt. A Bárdos Kornél által megalapozott várostörténeti kutatások közül az előadás kiemelt példaként foglalkozott Tata zeneéletével, amely a 19, század elején az Esterházy Ferenc gróf (1746–1811) által megszervezett és Menner Bernát (1786–1846) által vezetett együttes működésének köszönhetően lendült fel. Volt munkatársunk, Rennerné Várhidi Klára hagyatékában fennmaradt piarista jegyzetanyag megerősíti Bárdos feltételezését, miszerint Tatán rendelkezésre álltak a rendszeres vokális-hangszeres gyakorlat feltételei már a 18. század második felében is.

Vikárius László a Bartók Archívum legfontosabb hosszútávú projektjébe, a 2016 óta megjelenő Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása munkálataiban engedett bepillantást. „Egy sajátos zenei könyvműfaj: zeneművek kritikai összkiadása — Bartók példáján” című előadásában a zenében az összkiadások kivételes jelentőségét hangsúlyozta. Egyetlen példasorból, a Tizenöt magyar parasztdal(1914, rev. 1918), az ahhoz kapcsolódó későbbi Három magyar népdal(1942), valamint első ízben az összkiadásban megjelenő kiadatlan további darabok keletkezéstörténetéből kiindulva ismertette magát a sorozatot, eddig megjelent nyolc kötetét (szeszélyesnek tűnő, ám szigorú műfaji rendet követő kötetszámozását) és a közreadásokhoz felhasznált kéziratos és nyomtatott zenei, illetve népzenei források sokféleségét.

Kim Katalin

Vikárius László

Grégász Miklós

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 54. Vándorgyűlését 2023. július 12-14. között Tatabányán, az Edutus Egyetemen rendezte meg. Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete július 14-én, a délutáni ülésszak keretében tartotta szekcióülését. A szekcióülésen három előadás hangzott el. Kim Katalin és Vikárius László a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két kutatási műhelyének képviseletében beszélt, míg Grégász Miklós a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának könyvtárosa élményszerű lelkes beszámolóban ismertette Jan Kubelik (1880—1940) hegedűművész és zeneszerző életével kapcsolatos személyes kutatásait, „Jelenetek Jan Kubelik és családja életéből, varrónőjük vizuális örökségén és a kortárs magyar sajtón keresztül” címmel.

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet és az Ipolyi Arnold Népfőiskola tisztelettel meghívja a Magyar isteni szolgálat... Alföldi kéziratos kántorkönyvek a 19. századból (Közreadja: Harangozó Imre - Kővári Réka; Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2022.) című kötet könyvbemutatójára.

A vendégeket köszönti Richter Pál zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója.

Házigazda: Kővári Réka egyházzenész, népzenekutató (HUN-REN BTK ZTI).

A könyv létrejöttéről beszél: Harangozó Imre tanár, néprajzkutató, akadémikus, az MMA levelező tagja (Nemzeti Művelődési Intézet Makoldi Sándor Központ).

A kötetet ismerteti: Papp Ágnes zenetörténész, egyházzenész (HUN-REN BTK ZTI).

Közreműködik: Kővári Réka (ének), Richter Pál (zongora).

A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az esemény nyilvános és ingyenes.

A meghívó itt érhető el.

2023. július 31. és augusztus 4. között a Los Angeles-i Colburn School adott otthont az idén ötven éves Nemzetközi Kodály Társaság (International Kodály Society) évfordulós konferenciájának. A rendezvényen a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet két munkatársa, Dalos Anna és Sipos János is részt vett.

A Connecting Humanity Through Music című szimpóziumon, négy párhuzamos ülésszakon közel száz előadó beszélt Kodály Zoltán zenepedagógiai módszeréről és annak korszerű alkalmazási lehetőségeiről a világ minden táján.

Dalos Anna előadása. Fotó: IKS Symposium 2023 Facebook

2023. augusztus 2-án délelőtt meghívott előadóként Dalos Anna, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója tartott keynote előadást. Zoltán Kodály’s Humanism című referátuma – a nagyrészt az 1920-as és 1930-as években keletkezett Magyar Népzene-sorozat elemzésével – arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen emberi gesztusok, érzések, tragédiák keltették fel a népzenekutató és zeneszerző Kodály érdeklődését és váltottak ki belőle együttérzést a parasztság iránt.

A szimpóziumon Sipos János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa a László Vikár Forum egyik alapító tagjaként vett részt. Előadásának témája Bartók Béla 1936-os törökországi népzenegyűjtő útja volt, amely során a 8-szótagos parlando, izometrikus török dallamokat lényegében azonosnak találta a megfelelő magyar dallamokkal. Ezek a dallamok beletartoznak a később Dobszay László és Szendrei Janka által kibővített úgynevezett magyar pszalmodizáló dallamstílusba.

László Vikár Forum

Sipos János 1987–1993 közötti törökországi népzenekutató munkája során felfedezte, hogy ennek a kibővített stílusnak szinte minden dallamához állítható török párhuzam. Előadásában a népzenei elemzésben, osztályozásban is hasznos „stílus” fogalmát járta körül. Ezt a magyarhoz igen hasonló török pszalmodizáló dallamstílus 6, 7, 8, 11-szótagos, szabad vagy feszes ritmusban előadott, azonos vagy eltérő szótagszámú sorokból álló, stilárisan mégis egybetartozó dallamaival szemléltette.

Forrás: abtk.hun-ren.hu