Hírek, események |
|
Megjelent a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Archívumának Magyar zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez című sorozatában a 4. kötet, amely Jemnitz Sándor írásaiból tartalmaz egy válogatást Szabó Ferenc János közreadásában. A sorozat szerkesztője Dalos Anna.
Jemnitz Sándor (1890–1963) zeneszerző és zenekritikus kivételesen nagy zenei szakírói életművet hagyott hátra. Az e kötetben közreadott 172 közleményéből egy holisztikus szemléletű, minden iránt érdeklődő zeneszerző-szakíró gondolatai rajzolódnak ki: gondolatait egyaránt megfogalmazta a zenetörténet, a zeneélet, a zenepolitika, a munkásmozgalom jelenségeiről és eseményeiről, az előadó-művészetről, a zenekritikáról, a gépzenéről, a jazzről és a populáris zenéről, a mindenkori új zenéről és a zenetudomány eredményeiről, de filmekről vagy kiállításokról is. A kötetet Jemnitz szépirodalmi munkáinak és táncjáték-librettóinak válogatása teszi teljessé.
Szabó Ferenc János
A „Tiszta forrás település” címet 2026-ban – Bartók Béla 1906. évi, Tápiószelén és a környező településeken végzett gyűjtőmunkája emlékére – Tápiószele város kapta meg. Augusztus 27-én délután a tápiószelei Simonffy Kálmán Művelődési Ház és Városi Könyvtár nagytermében került sor az ünnepélyes eseményre. Az emléktáblát ezen épület falán leplezte le Richter Pál, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet intézetigazgatója, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, illetve Árendás Péter, a Hagyományok Háza népzenei szakcsoportjának vezetője. A díjat átvette Dobos Imre György, Tápiószele város polgármestere, s az ünnepségen részt vettek a további érintett települések képviselői is.
A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát 2014 óta olyan magyarországi és határon túli települések kapják, ahol a magyar népzenekutatás úttörői – Bartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár Béla és Lajtha László – számottevő gyűjtőmunkát végeztek, és ahol a helyi közösség ma is aktívan ápolja ezt az örökséget. Ezen aktív tevékenységről az ünneplők is meggyőződhettek. A műsorban énekelt Gál Károlyné Lesti Ilona, aki 1970-ben a Röpülj páva! vetélkedőn a döntőig vitte a Tápió mente népdalait, illetve a 2019 óta működő, három ifjú leány alkotta Tápió Énekegyüttes, akik Bartók Béla tápiószelei gyűjtéséből adtak ízelítőt. Az esemény házigazdája Dr. Terék József tárogatóművész, a Tápió mente népzenekutatója, Tápiószele város díszpolgára volt.
Az elismerés és az emléktábla mellett az MTA–ELTE HTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Gyűjteménye és a Néprajzi Múzeum Tápiószele város közművelődési céljaira szabadon felhasználhatóvá tette és adathordozón másolatban átadta ezen gyűjteményeknek a településről származó minden archív anyagát: hangfelvételeket, kottás kéziratokat és egy régi nyomtatott katonai emléklapot is.
 |
 |
 |
 |
Paksa Katalin (1944‒2021) még életében dolgozott válogatott tanulmányait tartalmazó kötetén. Hosszas folyamat során maga válogatta ki az újraközlésre szánt tanulmányokat, alakította ki a kötet tematikus rendjét és adta a kötet címét is. A harminc rövidebb-hosszabb írást hét olyan témakörbe sorolta, amelyek mindvégig érdeklődése középpontjában álltak: Dallamtörténet; Különleges strófák; Népzenei előadásmód, díszítés; Énekes népszokások, egyházi népénekek; Néptánc és népzene; Nagy elődökről; Népzene – nemzeti kultúra. A szerkesztők a tanulmányokhoz összevont irodalomjegyzéket készítettek. A szerzői bibliográfia tájékoztatja az olvasót Paksa Katalin publikációi mellett hangzó és multimédiás kiadványairól, lektorálási tevékenységéről, a magyar népzenét népszerűsítő, tudományos igényű rádió-előadásairól és -sorozatairól. A kötetet a szerző a Széchenyi-díj átvétele után szülővárosában, Zalaegerszegen vele készült interjúval kívánta lezárni. A tanulmányok angol nyelvű összefoglalói is olvashatók a könyvben.
E posztumusz könyv szerkesztői igyekeztek Paksa Katalin munkáját az ő elgondolása szerint végigvinni. Köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémiát a kötet megjelenésének támogatásáért, és valamennyi közreműködőt a kiadás létrejöttében nyújtott munkájáért. Paksa Katalin életművének rövidebb-hosszabb tanulmányait olvasva ‒ még azok számára is, akik nem ismerték őt ‒ egy olyan világ bontakozik ki, ami más dimenzióba vezet. Vagy másképp fogalmazva, ahogy ő maga végül címként választotta: ösvényeket nyitogat bárki számára magyar zenei anyanyelvünk minél mélyebb megértése felé.
Kővári Réka
|
|
Zene és zeneélet a két világháború közötti Magyarországon – Konferencia a Horthy-korszak zeneéletéről ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. szeptember 10. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Zene és zeneélet a két világháború közötti Magyarországon címmel konferenciát rendez szeptember 10-én a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum. A konferencia az NKFIH 142.100-as számú pályázat záróeseménye, amelyen a projekt munkatársai nemcsak kutatásaikból nyújtanak ízelítőt, de bemutatják az NKFIH és az MMA támogatásával 2021 és 2026 között megjelent köteteiket is.
Idén július 6–10. között a Varsói Egyetem (Uniwersytet Warszawski) rendezte meg – együttműködve a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézetével (Instytut Sztuki PAN) és a Chopin Intézettel (Narodowy Instytut Fryderyka Chopina) – a középkor és a reneszánsz zenéjével foglalkozó, nagymúltú konferenciát, a MedRen-t (teljes nevén: Medieval and Renaissance Music Conference). A régizene specialistáit felvonultató tudományos tanácskozás mindvégig hat párhuzamos ülésszakkal, mintegy 250 aktív résztvevővel zajlott. A Zenetudományi Intézetet négy kutató képviselte. Az előadásokat hangversenyek és könyvtári tárlatlátogatások színesítették Varsó különböző izgalmas helyszínein.
A Források a 19. század zenetörténetéhez címmel induló sorozatunk a 19. század reprezentatív zenetörténeti forrásait közli annotált kritikai kiadásban. Első kötetünkben Eckhardt Mária, a neves Liszt-kutató közreadásában először jelenik meg magyarul teljes terjedelmében a 24 éves Liszt Ferenc mély emberséggel és bátorsággal megfogalmazott, máig aktuális cikksorozata a művészek társadalmi helyzetéről. A korabeli vitákat kiváltó, ám Liszt atyai jó barátja, Lamennais elismerését is elnyerő írások a Gazette musicale de Paris hasábjain jelentek meg 1835 májusa és novembere között. Liszt vehemens társadalomkritikája mögé támogatólag állt a folyóirat, amikor 1835. június 14-én egy egész lapszámot szentelve közölte Joseph d’Ortigue Liszt Ferencről szóló életrajzi tanulmányát. Az írás alaphangját a két fiatal zenész közös szellemi horizontja, többek között Lamennais és Berlioz iránti rajongása határozta meg. Liszt Ferenc e legkorábbi, magyar fordításban először megjelenő életrajzának közreadását Kaczmarczyk Adrienne, a HTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője jegyzi. A forrásszövegeket Pethő-Vernet Csilla zenetörténész fordításában közöljük. A kötet és a sorozat szerkesztője Kim Katalin.
Kim Katalin
A svájci Fribourgi Egyetem (Université de Fribourg / Universität Freiburg) Bölcsészettudományi Tanszékének Középkori Intézete két szempontból is előkelő helyet foglal el a medievisztikai s azon belül a középkori zenetörténeti kutatások digitális világában. 2005-ben a tanszék időközben visszavonult professzora Christoph Flüeler kezdeményezésére itt indult útjára az e-codices, a svájci gyűjtemények középkori kéziratainak, köztük liturgikus kottás kódexeinek online, szabadon hozzáférhető virtuális könyvtára, 2019-ben pedig, ugyancsak Flüelernek köszönhetően, a Fragmentarium digitális laboratóriuma, amely hasonló módon teszi elérhetővé a középkor kéziratainak töredékesen fennmaradt emlékeit. A mindkét platform által közvetített forrásanyag mára megkerülhetetlen a medievisztikában érdekelt tudományterületek kutatói számára. Az interaktivitás és interoperabilitás jegyében a Fragmentarium időről-időre kurzusokat, műhelykonferenciákat, valós és online tanácskozásokat szervez, hogy a kutatók-kutatócsoportok minél szélesebb körét megmozgatva gyűjtse össze és jelenítse meg internetes felületén a világ legkülönbözőbb pontjain felbukkanó fragmentumok digitális másolatait és meghatározott rendszerbe foglalt leírásait. Az oldalon így egyformán elérhetők a párizsi Bibliothèque Nationale de France gyűjteményi egységeinek kódextöredékei, vagy a trieri Stadtbibliothek nevezetes Bohn-kollekciójának darabjai, de az is megtalálja a számítását, aki éppenséggel ausztráliai vagy új-zélandi könyvtárak kéziratos töredékanyagában kíván tájékozódni. Sőt, a feldolgozott anyagok közt – Hende Fanni jóvoltából – megtaláljuk az MTA Könyvtár és Információs Központban őrzött 35 töredék deskripcióját, vagy a Román Akadémia kolozsvári könyvtára töredékeinek Adrian Papahagitól származó leírásait. A Fragmentariumon ma 25 ország 200 gyűjteményének 8000-nél is több töredéke tanulmányozható.
 |
 |
Az NKFIH 142100-as Zene és zeneélet a Horthy-korszakban című pályázat keretében két új tanulmánykötetet jelent meg a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum gondozásában. Mindkettő – az angol nyelvű Music & Politics in Hungary Between the Two World Wars című angol nyelvű kiadvány, amelynek szerzői Dalos Anna, Kaskötő Marietta, Kusz Veronika, Laskai Anna, Németh Zsombor, Riskó Kata, Szabó Ferenc János és Zipernovszky Kornél és Dalos Anna Zene, nemzet, politika című, négy terjedelmes tanulmányt tartalmazó kötete – a két világháború közötti időszak zeneéletét vizsgálja eddig feltáratlan források alapján a korszak meghatározó muzsikusainak, köztük Dohnányi Ernőnek, Farkas Ferencnek, Hubay Jenőnek és Sámy Zoltánnak az életpályáját, a népzenetudomány formálódását, a nemzetközi kapcsolatokat, a jazz recepcióját, az egyházzene alakulását, valamint a magánjellegű hangfelvételek történetét elemezve. E kiadványok első alkalommal összegezik az elmúlt években intenzívvé váló kutatások eredményeit.
Institute for Musicology of the Research Centre for the Humanities ELTE, Budapest and Study Group Music and Cultural Studies IMS announce the interdisciplinary conference Individual Agency and Musical Networks in Nineteenth- and Twentieth-Century Music History and Music Historiography
Megjelent a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Archívumának Magyar zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez című sorozatában a 3. kötet, amely Dohnányi Ernő leveleit tartalmazza Kusz Veronika és Laskai Anna közreadásában. A sorozat szerkesztője Dalos Anna.
Dohnányi Ernő (1877–1960), a 20. századi magyar zenetörténet meghatározó alakja viszonylag kevés levelet hagyott hátra, különösen életének első feléből. A kötet mintegy 170 fennmaradt dokumentumot tesz közzé, amelyek jelentős része most jelenik meg először nyomtatásban. A levelek bepillantást engednek a sokoldalú muzsikus mindennapjaiba, művészi és intézményvezetői tevékenységébe, személyes dilemmáiba, valamint az emigráció éveinek tapasztalataiba.
A különböző magyarországi és külföldi gyűjteményekből összeállított fontos alapműként szolgál a kutatók, valamint a 20. századi magyar zenetörténet iránt érdeklődő olvasók számára.
Dohnányi Ernő 1957 körül (ZTI 20–21. Századi Magyar Archívum, Dohnányi-gyűjtemény)
2026. június 18. és 20. között a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma nemzetközi zenetudományi konferenciát rendezett a százéves Kurtág György tiszteletére. A háromnapos szimpózium lehetőséget teremtett arra, hogy a Kurtág-életmű kutatásának aktív szereplői eszmét cseréljenek, bemutassák egymásnak eredményeiket és új kutatási irányokat vessenek fel. A két vezérszónok Friedemann Sallis, a University of Calgary Professor Emeritusa és Grabócz Márta, az Université de Strasbourg Professor Emeritusa, az MTA külső tagja volt. Az ülésszakot – amelyen huszonhat előadás hangzott el – három hangverseny, workshop, kiállítás-tárlatvezetés kísérte. Az előadók Finnországból, Franciaországból, Olaszországból, Svájcból, Kanadából, az USÁ-ból, Görögországból, Litvániából, Romániából, Szerbiából, Japánból, Izraelből, Németországból és Magyarországról érkeztek. A konferenciát záró hangversenyt Kurtág György is megtisztelte jelenlétével.
Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella, a Régi Zenetörténeti Osztály kutatói meghívást kaptak arra az interdiszciplináris konferenciára, amelyet „Nem elrejtőzni a világ elől.” A pálos rend nyomában Északkelet-Magyarországon címmel rendezett meg a Tokaj-Hegyalja Egyetem Kulturális Örökség Tudományok Tanszéke és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum 2026. június 3–5. között.
2026. június 25. és 27. között, Kecskeméten került sor a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 57. vándorgyűlésére, melyen Benyovszky Mária, a Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtárának vezetője és Szabó Ferenc János, a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos főmunkatársa is részt vett, Szabó Bálint, a HTK adatgazdásza pedig előadást tartott. A vándorgyűlés megnyitó ünnepségén Rajk Judit és Szabó Ferenc János Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kurtág György műveiből adtak elő egy válogatást.
Sorozatunk hetedik adásának vendége Szoliva Gábriel ferences szerzetes, zenetörténész, a ZTI Régi Zenetörténeti Osztályán működő Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagja. A beszélgetés apropóját Gábriel legújabb publikációja adja: Breviarium notatum Strigoniense saeculi XIII, Pars sanctoralis (Musicalia Danubiana 27).
A Zenetudományi Intézet könyvtára a modern szakirodalom és kottatár mellett különböző típusú hangfelvételekkel és értékes 18-20. századi kottás és szöveges kézirat-, ill. muzeális 17-19. századi kottás és szöveges nyomtatvány-gyűjteménnyel rendelkezik. Erről a számottevő gyűjteményről, a benne lévő hagyatékokról, azok osztályozásáról és kéziratkatalógusairól, ill. az 1961-ben alapított könyvtár történetéről hallhatjuk a Repríz 6. adásában Szepesi Zsuzsannát, a könyvtár nyugalmazott vezetőjét.
|
|
Biró Viola – Büky Virág: Kutatóút San Antonióban ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. június 25. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
A boroszlói Egyetemi Könyvtár (Biblioteka Uniwersytecka we Wrocławiu) nagyszerű hely, nemcsak a helyi egyetemistáknak, de az odalátogató magyarországi kutatóknak is. Hogyne lenne az, mikor minden adott, ami egy kutatást sikeressé tehet: a tágas terek, bennük a pont megfelelő mennyiségű kávézósarokkal, a tökéletesen működő analóg és digitális infrastruktúra, a segítőkész személyzet, no és persze a kutatnivaló, amit első szóra kihoznak az embernek, legyen az 13. századi kézirat, 1481-es ősnyomtatvány vagy 17. századi nyomtatványól lefejtett kódextöredék. Elsősorban ez utóbbiak miatt utazott oda a Régi Zenetörténeti Osztály Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoportjának három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Tóka Borbála 2026 június 8-án.
2025 decemberében jelent meg Vikárius Lászlónak, az ELTE HTK Zenetudományi Intézete Bartók Archívuma vezetőjének Bartók Béla Cantata profana vegyeskarra és zenekarra, tenor- és baritonszólóval című kompozíciójáról angol nyelven írt monográfiája az Oxford University Press kiadásában. Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója köszöntő szavai után a kötet bemutatóját Tallián Tibor, az MTA rendes tagja tartotta meg 2026. június 4-én a Zenetudományi Intézet Bartók Termében.
2026. május 28. és 30. között nagyszabású nemzetközi tudományos összejövetelnek adott otthont a római Nepomucenum, a csehországi kispapok Nepomuki Szent Jánosról elnevezett pápai kollégiuma, a Pontificio Collegio Nepomuceno. Az Archbishop Jan of Jenštejn: Politics, Liturgy, Devotion and Art around 1400 címmel meghirdetett konferencia társszervezői a Cseh Tudományos Akadémia Történeti és Filozófiai Intézetei, a római Cseh Történeti Intézet (Istituto Storico Ceco di Roma), az ostravai egyetem (Ostravská Univerzita) és a Cseh Köztársaság Szentszéki Nagykövetsége voltak. A konferencia az 1379-től 1396-ig hivatalban lévő, sorrendben harmadik prágai érsek Johannes de Jenštejn (Jan z Jenštejna) személye, teológiai, filozófiai, irodalmi és zenei munkássága köré épült.
|
|
– |
|
International Musicological Conference on György Kurtág’s 100th Birthday ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. június 18–20. csütörtök–szombat 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2026. június 18. és 20. között a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma nemzetközi konferenciát rendez a 100 éves Kurtág György tiszteletére.
További információk a meghívóban.
