Hírek, események |
|
Az akadémiai Népzenekutató Csoport 1950–60-as évekbeli népzenegyűjtéseinek eddig feltáratlan forráscsoportja került elő 2023-ban. Az 1739 kiküldetési jelentés személyes hangú terepleírásai a háború utáni magyar vidék életét és átalakuló hagyományát rajzolják ki – e dokumentumok bemutatására vállalkozik Riskó Kata, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A teljes cikk elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának honlapján.
Életének 92. évében, 2026. február 11-én elhunyt Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, a Haydn- és Bartók-kutatás nemzetközi szaktekintélye, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. Hosszú pályája során a magyar és nemzetközi zenetudomány meghatározó személyiségévé vált. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító elnöke (1994–1998), illetve 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnöke. Külföldi szakmai elismertségét ugyancsak jelzi, hogy az American Academy of Arts and Sciences külföldi tagja (1997), a British Academy levelező tagja (1998); az American Musicological Society választott levelező tagja (1988), a Zentralinstitut der Mozartforschung (Salzburg) és a Joseph-Haydn-Institut (Köln) tagja. Díjai között pedig az 1999-ben elnyert Széchenyi-díj mellett szerepel még Akadémiai Díj (1961), Erkel Ferenc-díj (1972), ASCAP-Deems Taylor award (1996), a Magyar Érdemrend Középkeresztje (2015).
1963-tól az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának munkatársa, majd 1972-től hivatalos nyugdíjazásáig, 2005-ig vezetője. Ám archívumi munkaszobájában azóta is aktív munkatársként, napi rendszerességgel dolgozott. Szinte az utolsó pillanatig kivételes felelősségérzettel vett részt a szakmai életben, segítette az általa alapított Bartók-összkiadás (Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása) munkálatait és dolgozott Bartók-műjegyzékén (Béla Bartók Thematic Index), melynek lezáratlan, ám legnagyobbrészt mintaszerűen kidolgozott kézirata kollégái számára nélkülözhetetlen kalauz a művek keletkezéstörténetéhez és kézirataihoz. A Zeneakadémia zenetudományi tanszakán 1969-től tanított, és 2024-ben saját maga döntött úgy, hogy lezárja 55 éven át tartó folyamatos és kiemelkedő jelentőségű oktatói tevékenységét. Tavaly készült életút-interjújában (Hivatása: kutató – Somfai László) két, közel egymás után, rangos amerikai kiadóknál megjelent, de magyarul is olvasható munkáját, a Haydn zongoraszonátáiról írott műfajmonográfiáját (The Keyboard Sonatas of Joseph Haydn. Instruments and Performance Practice, Genres and Styles. University of Chicago Press, 1995) és a Bartók kompozíciós módszeréről írott összefoglaló könyvét (Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources. University of California Press, 1996) emelte ki. Páratlanul gazdag bibliográfiájában – a Magyar Tudományos Művek Tára 469 publikációját listázza – itthon és külföldön megjelent könyvei és tanulmányai mellett meghatározó jelentőségűek kritikai és Urtext-kottakiadásai, zeneszerzői kéziratokról készült kommentált hasonmáskiadásai és úttörő jellegű történeti hangfelvétel-közreadásai és elemzései is. Vizsgálati módszere különösen a notáció és az előadói gyakorlat (Aufführungspraxis) összefüggéseinek tanulmányozásában iskolát teremtő. Távozásával hatalmas űrt hagy maga után a zenetudományban. Tanítványai, közvetlen munkatársai különös szeretettel fogják őrizni emlékét.
Vikárius László
Fotó: Posztós János
|
|
Nakahara Yusuke: Ismeretlen Bartók-vonatkozású dokumentumok a nagyvilágban ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2026. február 19. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
|
|
Jelek, játékok, üzenetek – Kiállítás a százéves Kurtág György tiszteletére ELTE HTK Zenetudományi Intézet, 2026. február 19. csütörtök, 15 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Az ELTE HTK Zenetudományi Intézet, a Paul Sacher Alapítvány és a Budapest Music Center tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóját 2026. február 19-én, csütörtökön 15 órára az ELTE HTK Zenetudományi Intézet székházába a Kurtág György századik születésnapja alkalmából a Zenetörténeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitójára.
A megjelenteket üdvözli:
Richter Pál, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet igazgatója
Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora
Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese
Heidy Zimmermann, a Paul Sacher Alapítvány Kurtág-gyűjteményének kurátora
A kiállítást megnyitja:
Grabócz Márta, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja
A megnyitón Borbély László zongoraművész Kurtág György müveiből játszik
A tárlatot bemutatja Dalos Anna, a kiállitás kurátora
Pohárköszöntőt mond Balogh Balazs, az ELTE Humántudományok Kutatóközpontja főigazgatója
2026. január 11-én, 94 éves korában elhunyt Oskár Elschek, a szlovák és a nemzetközi népzenetudomány jeles személyisége. Pozsony szülöttjeként a II. világháború előtti generáció legtöbbjéhez hasonlóan a szlovák és német mellett magyarul is beszélt, s a tudományos életben az angol nyelv is hozzátartozott nyelvismeretéhez.
1954-ben végzett Pozsonyban a Comenius Egyetem zenetudományi és esztétika szakán. Még ugyanabban évben a(z akkor még Cseh)-Szlovák Tudományos Akadémia Művészet és Bölcsészettudományok Osztályának munkatársa lett, melynek 2005-ig aktív munkatársa, néhány éven át igazgatója volt.
Dalos Anna tudományos tanácsadó, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum osztályvezetője Németh István-Csaba főszerkesztővel beszélget Ajtón lakattal. Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956–1989) című kötetének frissen megjelent angol nyelvű kiadásáról – With a Lock on the Door. New Music in Hungary (1956–1989). További témák: a zeneszerzés-történet tudományos – a zenekritikai megközelítéstől jelentősen különböző – kutatása, az elemzett időszak nyugat-európai és amerikai trendjei, ill. azok magyarországi és délkelet-európai recepciója és általában az új magyar zene, ill. a periódus kiemelkedő zeneszerző-egyéniségei. A beszélgetés vége pedig a zenetudomány szépségére és a nemzeti tudományok felbecsülhetetlen értékére hívja fel a figyelmet.
Zsoltárok Közép-Európában címmel meghirdetett nemzetközi tudományos konferencia zajlott december 8-án Budapesten a Szent Adalbert Közép-és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány rendezésében. A konferencia szervezői Kovács Eszter (Országos Széchényi Könyvtár, RMNy-műhely), Mészáros Andor (ELTE BTK, Szent Adalbert Közép-és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány) és Medgyesy S. Norbert (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK) voltak. A rendezvénynek a Charta XXI. Egyesület budapesti Piarista Gimnáziumban található tárgyalóterme adott otthont.
Az ELTE HTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa az Alamire Foundation tanácskozásán
A leuveni (Belgium) székhelyű nemzetközi központ, az Alamire Foundation az európai régizenei szcéna elsőrangú szereplője, amely az 1800 előtti németalföldi zenére és zeneéletre összpontosítva tűzte ki célul akadémiai és gyakorlatorientált kutatások ösztönzését, koordinálását, véghezvitelét. Ennek jegyében 2025 novemberében rövid tanácskozást hívott létre Bécsben hét ország (Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Szlovénia) egy-egy zenetörténészének részvételével a franko-flamand reneszánsz polifónia közép- és kelet-európai művelésének forráshelyzetéről, feldolgozottságáról, mai kutatási irányairól. A szervezés felelősei és a tudományos kerekasztal lebonyolítói Bart Demuyt, az alapítvány főigazgatója – egyben a KU Leuven zenetörténész professzora –, Stef Coninx, az alapítvány értékmegőrzésért és nemzetközi kapcsolatokért felelős tisztségviselője és Aletheia Vanackere tudományos koordinátor voltak. A Belga Nagykövetség épületében lezajlott eseményen személyesen Koenraad Van de Borne, Flandria regionális – osztrák, magyar, cseh, szlovák és szlovén – általános főképviselője (General Representative of Flanders) látta vendégül a meghívottakat.
Az Alamire Foundation a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályával akkor kezdte kiépíteni kapcsolatait, amikor az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége alatt közép-európai koncertkörutat szervezett a Huelgas Ensemble számára, szoros együttműködésben a flamand diplomáciai képviseletekkel. 2024–2025-ben tudományos együttműködés tervével kerestek meg bennünket, utóbb konkrét elképzelésekkel arra vonatkozóan, hogyan ismerhetnék meg közelebbről régiónk Németalföldhöz kötődő régizenei örökségét. A bécsi tudományos fórumon országonként a már kutatott és még kutatásra váró könyvtári és archivális anyagokról, a kutatás legfőbb kihívásairól, a nemzetközi együttműködések lehetőségeiről vázoltak fel izgalmas körképet a kölcsönösen nagy érdeklődés övezte zenetörténeti prezentációk. Papp Ágnes a rendezők kifejezett kérésére a Budapesten őrzött források közül a Zsigmond-kori – töredékekben fönnmaradt – polifón kéziratokat és az ún. Bártfai zenei gyűjtemény 16–17. századi kéziratait, illetve nyomtatványait állította a fókuszba. Az új megközelítésekre is nyitott, nagyszabású digitalizálási és közreadási terveket dédelgető Alamire Foundation e beszámolók alapján kívánt tapasztalatokat gyűjteni tízéves távlatban megvalósítandó közép-európai projektjeihez, amelyekben éppúgy minden bizonnyal helye lesz a múltbéli, rejtőzködő zenei kincsek és kapcsolatok tudományos feltárásának, mint a 21. század tudomány-népszerűsítő, disszeminációs technikáinak.
Papp Ágnes
Az Ecsegi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a salgótarjáni Hagyományőrző Civil Társaság idén az ELTE HTK Zenetudományi Intézettel közösen rendezte meg 2025. december 13-án, Luca napján „A zene mindenkié” című, Kodály Zoltán emlékére tartott rendezvényt. Ennek középpontjában Kodály Zoltán személye, az ő palóc vidéki gyűjtése, az általa rögzített népdalok, valamint a település nevét a magyar művelődéstörténetbe beíró „Ecsegi betlehemes” állt.
Musicological Research under the Auspices of the Hungarian Academy of Sciences (1825–2025) – Exhibition catalogue
A Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825–2025) című kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és az ELTE HTK Zenetudományi Intézete rendezte a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából. A kiállított dokumentumok legnagyobb hányada a Zenetudományi Intézet gyűjteményeiből – Bartók Archívum, Népzenei és Néptánc Archívum, 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum, Régi Magyar Zenetörténeti Osztály, Magyar Zenetörténeti Osztály, Zenetudományi Szakkönyvtár – származik. A kiállított tárgyak válogatásában a Zenetudományi Intézet vezető munkatársai vettek részt. A kiállítás megrendezését további emléktárgyak kölcsönzésével biztosító intézmények: az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára és Dobszay-kutatókönyvtára, a Néprajzi Múzeum, valamint a FSZEK Budapest Gyűjtemény. A kiállítás nem jöhetett volna létre a Magyar Tudományos Akadémia nagyvonalú anyagi támogatása nélkül.
ISBN: 9786155167744
Ára: 2900 Ft
68 oldal, ragasztókötött, puha táblás, behajtható füllel
végig színes
angol–magyar nyelvű
Méret: 23 x 26 cm, 30 dkg
Kiadja: ELTE HTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum
Megjelent: 2025. november 28.
Weiner Leóról (1885–1960) jelent meg kismonográfia a Berlász Melinda által szerkesztett Magyar zeneszerzők című sorozatban Kusz Veronika tollából. A Budapest Music Center gondozásában napvilágot látott kiadvány a Weinerről eddig megjelent emlékezésgyűjteményre (Berlász Melinda szerkesztésében) és szaktanulmányokra (elsősorban Batta András, Berlász Melinda, Tari Lujza, Kassai István munkáira), valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtárában őrzött gazdag hagyatékra épülve az első teljes összefoglalást adja a szerző életéről, pedagógiai tevékenységéről és kompozíciós életművéről.
A kiadvány megvásárolható személyesen a BMC Könyvtárban, valamint megrendelhető az Editio Musica Budapest webshopjában.
ISBN 978 615 82 5954 5
Szerző: Kusz Veronika
Felelős szerkesztő, sorozatszerkesztő: Berlász Melinda
Kiadó: Budapest Music Center
Felelős vezető: Gőz László
Szerkesztő munkatársa: Kégl András
Nyomdai szerkesztés: Zágoni Szakács Enikő
A Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében 2025. december 10-én, szerdán 14 órakor kerül sor a digitális kritikai közreadások tematikájában szervezett online workshop-sorozat negyedik eseményére, amelyen
Kateryna Schöning, PD Dr (University of Vienna) és
Ilias Kyriazis, MMus, MA, MLS (Austrian National Library) mutatják be a
E-LAUTE
An Electronic Linked Annotated Unified Tablature Edition című projektet.
A részletes meghívó itt tölthető le.
A Zoom-meetinghez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: ELTEBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik).
João Pedro d’Alvarenga, Manuel Pedro Ferreira és Alberto Medina de Seiça szerkesztésében megjelent a Fragmenta musicae – Contemporary Perspectives tanulmánykötet. Előzménye a lisszaboni NOVA egyetem Centro de Estudios de Sociologia e Estetica Musical (CESEM) központja és a Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100-c.1600) projekt szervezésében 2023. júliusában Cascaisban megrendezett Lost & Found: Traces of Early Music. An International Colloquium on Fragmentology nemzetközi konferencia. A tanácskozás 29 előadásából a kötetbe végül húsz, középkori és kora újkori kottás töredékekkel foglalkozó tanulmány került be. Többségük a liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásai, forráscsoportjai köré szervezett európai és tengerentúli kutatóműhelyek, kutatási projektek eredményeit mutatja be. Van köztük egy-egy gyűjteményt átfogóan jellemző összefoglalás, töredékekből rekonstruálható énekkészlet, repertórium, polifon gyűjtemény elemzése, de olyan is, amely források fragmentumokból kirajzolódó vándorlásának útvonalát követi nyomon, vagy távoli helyszínek, intézmények között teremt kapcsolatot. A magyarországi zenei fragmentológia számára nagy dicsőség, hogy a rangos Brepols kiadó gondozásában megjelent kötetben az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két munkatársa, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa írása is helyet kapott. Mindkettő ugyanazzal a forrással foglalkozik: a középkori Magyarország délvidékén, feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában összeállított és használt 15. századi iskoláskönyvvel, Laskai Demeter kéziratával, illetve az annak előzéklapjaiként fennmaradt 12. századi kottás kódextöredékekkel. Gilányi Gabriella a fragmentumokon megőrződött hangjegyírást, a középkori „pre-esztergomi” notáció egyik legkorábbi dokumentumát állította írásának középpontjába, Czagány Zsuzsa pedig a hordozókönyv első lapján halványan olvasható, a közelmúltban rekonstruált bejegyzést és annak kultúrhistóriai hátterét elemezte, felvázolva a kézirat lehetséges késő 15. századi boszniai kapcsolatait. A kötet online változata, Open Access-kiadványként, elérhető a https://doi.org/10.1484/M.EM-EB.5.138187 linken.
Czagány Zsuzsa
November 27-én Vácott a püspöki palota melletti PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpontban az egyházmegye egyik intézményének 150 éves jubileumát ünnepelték. A művelődéstörténeti jelentőséggel is bíró eseményt Varga-Kohári Mária, a palotával szemközti épületben működő Váci Egyházmegyei Könyvtár vezetője szervezte. A „Könyvtár ‒ Könyvek ‒ Emberek” című tudományos konferencia előadásai, valamint emléktábla-avatás és kötetlen ünneplés összekötötte a múltat a jelennel.
|
|
|
Musical Discourses on the National Idea in 19th and 20th Centuries: Music Historiography and Criticism Revisited ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem és Haydn terem, 2025. december 4–5., csütörtök–péntek 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya és az International Musicological Society Study Group Music and Cultural Studies kétnapos nemzetközi konferenciát tart a kulturális nemzetépítés 19. és 20. századi zenei diskurzusairól a zenetörténetírásban és zenekritikában. Az esemény egyben tisztelgés a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója előtt.
A program és további információk a konferencia honlapján érhetők el.
A konferenciát személyes részvétellel tartjuk, ám az előadásokat a Zenetudományi Intézet Zoom-alkalmazáson keresztül, élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a programban szereplő linkekre kattintva tud kapcsolódni pár perccel az esemény megkezdése előtt.
Az ELTE HTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport nagy örömmel adja hírül, hogy megjelent a kutatócsoport tagja, Szoliva Gábriel monográfiája az esztergomi székesegyház 13. századi kottás breviáriuma (Breviarium notatum Strigoniense) második, szanktorále kötetének rekonstrukciójával. A rekonstrukció alapjául a kódexnek a zágrábi Metropolitanska knjižnica Zagrebačke nadbiskupije régikönyves gyűjteményében 2019-ben fölfedezett, 15–17. századi nyomtatványok borítójának megerősítéséhez fölhasznált 258 töredéke szolgált, kiegészülve a breviáriumból származó további 14, zágrábi és budapesti könyvtárakban megtalált fragmentummal. A hasonmás kiadást kísérő háromnyelvű (magyar, angol és horvát) tanulmány magába foglalja a fragmentumokon fönnmaradt tartalom aprólékos filológiai, liturgia- és dallamtörténeti elemzését, amelynek segítségével a kódex biztonsággal elhelyezhető a középkori Magyarország gregorián forrásainak láncában. Mellékszálként arra a 17. század végi könyvkötői munkamódszerre is fény derül, amelynek során a kódexet Zágrábban földarabolták, s lapjait a helyi székesegyházi könyvtár nyomtatványainak tábláira ragasztották.
Ahogy a szerző fogalmaz a kötet Előszavában, a kódex „egy képzeletbeli kapu, amelyen keresztül beléphetünk a középkori esztergomi székesegyház kórusába, a káptalan zsolozsmájának helyszínére, sőt dallamainak megszólaltatásával benyomást szerezhetünk az egykori »hangzó katedrálisról«.”
A kötet megszületéséhez szükséges kutatást az MTA Lendület és Mecenatúra programjai, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja támogatta. A szerző és a szerkesztő külön háláját fejezi ki Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Oberfrank Ferencnek, az MTA köztestületi igazgatójának és Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának a könyv megjelentetésében nyújtott hathatós támogatásukért is.
A Musicalia Danubiana sorozat 27. köteteként Czagány Zsuzsa szerkesztésével napvilágot látott kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban kapható (1053 Budapest, Magyar utca 40), illetve az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen rendelhető.
Amint az a címéből is kiderül, a konferencia tematikus vezérfonala a 13. századi francia liturgikus zene közép-európai (elsősorban csehországi) recepciója volt. A téma nagyonis aktuális, és jól beleillik abba a folyamatba, amely az elmúlt évtized digitális forrásbősége és nyílttá váló publikációs rendszere következtében a Rajnától keletre művelt tudományos kutatás horizontjának soha nem tapasztalt kitágulásához vezetett. Többek között ahhoz, hogy a magunk tudományterületén újra föltegyünk néhány alapvető, egy-egy térség és hagyomány eredetét feszegető kérdést, s hosszú ideje rögzült teóriák érvényességét vonjuk kétségbe. Például azt, hogy az ezredforduló táján születő, hagyományosan német orientációjúnak tekintett közép-európai egyházak liturgikus zenéjét ne csak (dél)német, hanem mondjuk francia és/vagy olasz mintákra vezessük vissza. A dolog persze árnyaltabb annál, minthogy egyszavas válaszokat adjunk az eredetkérdésekre, s az is igaz, hogy a magyarországi gregoriánkutatás mindig is számolt a német nyelvterületen kívülről érkező hatások lehetőségével.
Különleges konferenciát rendezett a Bartók Archívum a „hitelesség” kérdéséről a zenei közreadás területén, neves külföldi kutatók közreműködésével – melynek gondolatát a Bartók-összkiadás előkészítése és tíz évvel ezelőtt bejelentett kiadása alapozta meg és tette aktuálissá (G. Henle Verlag, München és Editio Musica Budapest). Az 2025. november 14–15-én az ELTE HTK Zenetudományi Intézetében tartott szimpózium Mozarttól Bartókig és a forráskutatástól a hagyományos zenei repertoárig igen gazdag és sokszínű tematikát kínált. Bár a konferencia elsődlegesen a „hiteles közreadás” fogalmának illetve megvalósítása feltételeinek és lehetőségeinek vizsgálatát tűzte ki célul, a négy ülésszak előadásai sokféle megközelítésben járták körül a „hitelesség” kérdését.
Gilányi Gabriellát, a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársát nemrég megjelent kötete kapcsán – Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója – debütáló műsorvezetőnk, Lipták Dániel kérdezi a középkori magyar és európai gregorián, ill. a töredékek kutatásáról. A Repríz alapkoncepciójának megfelelően az érdeklődők szélesebb körének szánt, közvetlen hangvételű és személyes mozzanatokat is felvillantó tudománynépszerűsítő beszélgetés érinti a zenei fragmentológia munkamódszerét: a liturgikus tartalom, a dallamanyag és a kottaírás elemzését, melyet a hordozókönyv interdiszciplináris megközelítése egészít ki. Szóba kerülnek a töredékek felfedezésének hagyományos módszerei (a történelmi Magyarország területén lévő könyv- és levéltárakba tett kutatóutak) és olyan új lehetőségei, mint pl. a töredékkutatás szakértőinek szóló Twitter-csatornák.
|
|
Mingshanwang: Articulating Bach: Approaching the Unwritten in Bach’s Keyboard Concertos through Historical Sources and Modern Interpretation on the Piano and Harpsichord – Lecture Recital ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. november 19. csütörtök, 13 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
