Hírek, események |
|
Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.
Nagy László hagyatékának bemutatása és rekontextualizálása céljából 2025. november 3-4-én az MNMKK PIM tudományos konferenciát szervez. A konferencián Intézetünk munkatársa, Tari Lujza is előad.
A 100 éve született Nagy László költő, műfordító, képzőművész 1959-ben szülőfalujában, Iszkázon és környékén népdalokat, népszokásdallamokat, mondókákat, gyermekjátékdalokat és számos más műfajú népzenei anyagot gyűjtött. A költő népköltészethez, népzenéhez kötődése korának költőtársaihoz képest is mélyebb. Zeneismeretéről, Bartók iránti tiszteletéről több írása tanúskodik, s a magyar és más népek népi költészetről írt esszéivel, tanulmányaival is messze kitűnik.
Mi történik, amikor a hangzás maga válik kérdéssé, párbeszéddé, új nyelvvé?
Dalos Anna zenetörténész könyvében, Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon, a korszak zenéjét, gondolkodásmódját és fordulópontjait idézi meg. A művek nemcsak koruk tükrei, hanem a zenei gondolkodás útkeresésének pillanatai is. A kötet most angol nyelven, átdolgozott kiadásban is megjelent (With a Lock on the Door. New Music in Hungary (1956–1989), Berlin: Peter Lang, 2025), így a nemzetközi közönség számára is láthatóvá válik ez az izgalmas, sokszínű zenei világ.
A szerzővel Bándoli Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjteményének vezetője beszélget arról, hogyan alakult át a magyar zeneszerzés gondolkodása, milyen új hangzások és formák születtek, és mit hallhatunk ma ezekből a művekből.
A programot zenei részletek kísérik, hogy a közönség együtt fedezhesse fel a korszak zenéjének különleges hangulatát.
Helyszín: FSZEK Ötpacsirta Szalon, Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4.
Iődpont: 2025 november 14. péntek ,18 óra
A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. További információk az esemény Facebook oldalán találhatóak.
Lampert Vera és Biró Viola, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának egykori, illetve jelenlegi munkatársai előadást tartottak Bostonban a Bartók-összkiadás legújabb, az előadók közreadásában megjelent, Bartók valamennyi énekhangra és zongorára írt népdalfeldolgozását tartalmazó kötetéről (10. kötet, München–Budapest: Henle Verlag és Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 2024). Az október 20-án a Bostoni Egyetemen, illetve október 21-én a Harvard Egyetemen tartott két előadást a Bostoni Egyetem zeneszerzéstanára, Ketty Nez kezdeményezte, aki zongoristaként maga is kulcsszerepet vállalt a rendezvényen: Ann Moss énekesnővel a kötetből válogatott Bartók-műveket adtak elő az előadás zenei illusztrációiként, illetve az eseményt záró rövid hangverseny keretében. Az eseményt a Bostoni Egyetem muzikológia és etnomuzikológia tanszéke és bölcsészettudományi központja, valamint a Harvard Egyetem Milman Parry gyűjteménye, folklór és mitológia akkreditációs bizottsága, és zenei tanszéke szervezte, és a Bartók Archívum támogatásával valósult meg.
|
|
LISZT TRANSZCENDENS 200 – KÉRY JÁNOS zongoraművész hangversenye ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem, 2025. október 21. kedd, 17 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A hangversennyel a 12 Transzcendens etűd 1826-os első változatának kiadására emlékezünk a közelgő 200. évforduló alkalmából.
A koncert előtt 16:00 órától a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában kiállításvezetésre kerül sor a Magyar Zenetörténeti Osztály Magyar ábránd. Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállításában.
Az eseményt a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében október 25-én, szombaton megnyílnak a Zenetörténeti Múzeum máskor rejtett terei: 10 órától, illetve 11:30-tól Gömöri-Csonka Szilvia restaurátor avatja be hivatása műhelytitkaiba az érdeklődőket, 14 órától pedig Horváth Orsolya művészettörténész vezeti körbe a látogatókat az Erdődy palotában.
Előzetes regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
|
|
Paweł Gancarczyk: The Lviv Fragments, Josquin des Prez, and Matthias Corvinus ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. október 16. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Peter Lang Kiadó gondozásában látott napvilágot Dalos Anna, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója munkája az 1956 és 1989 közötti magyar zeneszerzés történetéről (With a Lock on the Door. New Music in Hungary, 1956–1989). A monográfia, amely a 2020-ban megjelent Ajtón lakattal. Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon című kötet jelentősen átdolgozott változata, az új zenével kapcsolatos diskurzusokat vizsgálja az időszak teljes új zenei repertoárjának bevonásával. A munka áttekintést nyújt azon zeneszerzői technikák és gondolkodásmódok recepciójáról, amelyek a több mint három évtized folyamán tevékenykedő négy zeneszerző-nemzedék műveiben megjelennek. Szó esik benne a dodekafónia, a szerializmus, az elektronikus zene, a posztszerializmus, az experimentalizmus, a minimalizmus, a neostílusok, a neokonzervativizmus fogadtatásáról, a nyugathoz és a kelethez való kreatív viszonyról, továbbá a magyar zeneszerzés egyéni sajátosságairól, például a nemzeti zene fogalmának alakváltásairól. A könyv nemcsak elemzi az adott időszakban írt műveket, hanem a kortárs kritikai befogadás kontextusában is értelmezi azokat, felhasználva a zeneszerzők egyidős megnyilatkozásait vagy későbbi visszaemlékezéseit is.
2025. szeptember 22-én emléktáblát avattak Vargyas Lajos Széchenyi-díjas népzenekutató és folklorista egykori lakóhelyén, Budapesten, a Bimbó út 4. számú ház falán.
Az emléktáblát az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézete és Zenetudományi Intézete, a Néprajzi Múzeum, az ELTE BTK Néprajzi Intézete és a Magyar Néprajzi Társaság állíttatta, számos résztvevő – egykori tanítványok, kollégák, barátok és rokonok – jelenlétében.
További részletek az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont oldalán olvashatók.
|
|
|
|
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 22. tudományos konferenciája ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. október 9–11., csütörtök–szombat 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 22. tudományos konferenciáját 2025. október 9–11-én a 80 éves Komlós Katalin tiszteletére és a 100 éve született Sárosi Bálint emlékére rendezi meg az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Bartók termében (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.).
A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva.
|
|
Illés Szabolcs: Korábbi korok zeneművei a formálódó főváros zeneoktatásában és hangversenyéletében 1850 és 1909 között ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. szeptember 25. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Egy sorozat véget ért, de kutatása és társadalmi hasznosulása csak most kezdődik. A Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század c. sorozatot, s egyúttal annak 6. alsorozatát, a Ferences Iskoladrámákat lezáró VI. kötet bemutatóját Fájdalmas Anya ‒ aki a csíksomlyói kéziratos forrásegyüttes legmeghatározóbb típusának, a passiójátéknak egyik főszereplője ‒ liturgikus emléknapján, szeptember 15-én tartották az ELTE HTK Zenetudományi Intézetben. Az iskoladráma-megelevenítések, az előadások és a kötet közreműködőivel tartott kerekasztal-beszélgetés méltó megemlékezés volt a magyar nyelvterület fennmaradt drámaszövegei kritikai közreadás-sorozatára, továbbá bepillantást engedett a szövegközlés és jegyzetelésének nehéz, ám sokszor izgalmas pillanataiba, egyúttal pedig a jövő kutatásának elindítását prófétálta.
|
|
Könyvbemutató: Ferences iskoladrámák VI. ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. szeptember 15. hétfő, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2025. szeptember 15-én, hétfőn 16 órakor mutatják be a Zenetudományi Intézet Bartók termében a Csíksomlyói magyar és latin–magyar nyelvű drámák, töredékek a 18. századból alcímet viselő forráskiadványt, ami a XVIII. századi magyarországi drámai emlékeket (RMDE) közreadó sorozatban jelent meg a Balassi Kiadó gondozásában, annak lezárásaként.
A több tudományterület képviselőinek együttműködésével készült kötetet Berecz Ágnes, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója és Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója ismerteti, az esemény házigazdája Kővári Réka, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kiadvány zenei részeinek gondozója lesz, és valamennyi sajtó alá rendező megszólal egy rövid kerekasztal-beszélgetésben. A kötetben közzétett drámai emlékekből részleteket mutat be a Boldog Özséb Színtársulat (PPKE BTK) Medgyesy S. Norbert vezetésével.
Dr. Jerry-Louis Jaccard a Brigham Young Egyetem (USA, Utah) professzor emeritusa, a Nemzetközi Kodály Társaság Életmű-díjas elnöke a magyar zenekultúra értékeinek több mint negyven éve elkötelezett terjesztője volt a László Vikár Fórum (LFV) alapítója a Nemzetközi Kodály Társaságon belül. A fórum minden korább ülésén magam is ott voltam, annál inkább mert Vikár László a tanárom volt, aki PhD dolgozatomat is irányította, és akinek munkásságát a török népek között azóta is folytatom.
Kirgizisztán Iszik-Kul megyéjének Csolpon-Ata városában 2025. augusztus 1-3 között tartották meg a Hagyományos kultúra és művészet: a megőrzés és a továbblépés problémái elnevezésű nemzetközi kongresszust, a Ruh Sanat nemzetközi fesztivál keretében. Az esemény szervezői a Kirgiz Kulturális Minisztérium, a Kirgiz Oktatási Minisztérium, a Kirgiz Nemzeti Akadémia, valamint a Török Kultúra és Örökség Alapítvány voltak.
50 évvel ezelőtt hunyt el Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató. A megemlékezés keretében bemutatják A magyarországi délszlávok zenei hagyományai kötet háromnyelvű, bővített kiadását.
Ez év augusztusában először az ELTE HTK Zenetudományi Intézet és a Zenetörténeti Múzeum is részt vett a Mesterségek Ünnepén, a népi kézművességnek a Budai Várban megrendezett, négy napon át tartó, nagyszabású és igen népszerű rendezvényén. 19-én és 20-án a Táncsics utcában felállított sátrak és egyéb látványosságok között sétáló vendégeket az Erdődy-Hatvany palota belső udvara folklórarchívumunk legszebb népzenei hangfelvételeivel csalogatta. A betérők hosszan elgyönyörködtek az épület szépségében, annak apró részleteiben. A kellemesen hűvös udvarban megtekintették Pávai Istvánnak a magyar népzenekutatás kezdeteiről készített tablóit, végül sokan meglátogatták a Múzeum állandó, illetve jelenlegi időszakos kiállításait is. A nemzeti ünnepnapon Múzeumunk rekordlátogatottságot ért el, amelyhez hasonlót csak a Múzeumok Éjszakáján tapasztalhattunk. Köszönjük a készséges együttműködést a Mesterségek Ünnepe szervező intézményének, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének, amelynek weboldalain látványos hívogató szerepelt a ZTI programjára. Bízunk abban, hogy a következő években, akár még jelentősebb mértékben is, újra részt vehetünk ezen a hangulatos rendezvényen, erősítve a magyar zenetudomány és a Zenetörténeti Múzeum ismertségét és megbecsültségét.
Augusztus 28-29-én konferenciát tartanak a 90 éve született Dobszay László, a Zenetudományi Intézet egykori tudományos tanácsadójának életéről és sokoldalú munkásságáról. A kétnapos eseményt három helyszínen rendezik, amelyek mindegyike kötődött az ő működéséhez: a Zeneakadémián, az ELTE-n és a Zenetudományi Intézetben.
Nemzeti ünnepünk alkalmából, 2025. augusztus 20-án, kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Lipták Dániel népzenekutató, népzenész, a Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa.
Gratulálunk a díjazottnak!
Fotó: Bartos Gyula
A tavalyi sikeres, kolozsvári, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai levéltárak, könyves gyűjtemények köré szervezett kutatóút sikerén fölbuzdulva a Zenetudományi Intézet Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoportjának tagjai ismét Erdély felé vették útjukat. A cél ezúttal Brassó és Sepsiszentgyörgy volt: a brassói Evangélikus Egyházközség Levéltára és Könyvtára (a Fekete templom archívuma) és a Brassó-belvárosi Szent Péter és Szent Pál Katolikus Plébánia könyvtára, illetve a Székely Nemzeti Múzeum középkori liturgikus zenei kódexeinek és kora újkori könyveinek, a rajtuk fennmaradt kottás kódextöredékeknek a számbavételével, helyszíni vizsgálatával és digitalizálásával. A tervezett három helyszínből végül összesen hat lett, hiszen a sepsiszentgyörgyi gyűjtemények vezetői, Boér Hunor, Csáki Árpád és Pénzes Lóránd rugalmasságának köszönhetően a Székely Nemzeti Múzeumban nemcsak a helyben őrzött fragmentumokat, de a Székely Mikó Kollégium Gróf Teleki Domokos Könyvtárából, valamint a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltárából áthozott fragmentumokat is megnézhettük. Brassóban pedig – a Fekete templom archiváriusa, Ziegler Ágnes szívós közbenjárásával – teljesen váratlanul bebocsátást nyertünk a Román Állami Levéltár helyi fióklevéltárába is.
