Hírek, események |
|
A Bartók Archívum új adatbázist tett közzé „Népzene Bartók műveiben” címmel, mely Bartók eredeti népi dallamokat felhasználó műveinek népzenei forrásait mutatja be. Tartalma Lampert Vera Népzene Bartók műveiben (Budapest: Helikon, 2005) című kötetében, valamint a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása már megjelent köteteiben (München, Budapest: G. Henle Verlag, Editio Musica Budapest, 2016–) közölt adatokon alapul. Azonban – élve a digitális kiadás kínálta lehetőségekkel – ezeket az adatokat sokféle szempont szerint kereshető formában, magukat a népzenei forrásokat (hangfelvételeket és lejegyzéseket) pedig lehetőség szerint teljes körűen teszi közzé.
Az adatbázis a Zenetudományi Intézet honlapján az Adatbázisok menüpont alatt, illetve közvetlenül innen is elérhető. Szerkesztője Kerékfy Márton, társszerkesztője Biró Viola, a kottagrafikai munkákat Nakahara Yusuke és Büky Virág végezte. A bevezető szöveget Lampert Vera írta.
Az adatbázisról Biró Viola ismertetője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Vikárius László, a Bartók Archívum vezetőjének emlékező beszéde Bartók sírjánál 2020. szeptember 26-án.
Koszorúzás az MTA székházában a Bartók emléktáblánál
A Zenetudományi Intézet igazgatója és a BTK ZTI Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum munkatársai az emlékezés koszorúját helyezték el az MTA székházában, abban a helyiségben, ahol Bartók 1934-től dolgozott a magyar népdalok rendezésén.
Koszorúzás Bartók sírjánál
Fotó: Zeneakadémia.
A BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának kiegészítései Berta Péter, a Magyarságtudományi Kutatóintézet munkatársának cikkéhez.
|
|
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport meghívja Önt legújabb kiadványainak hangversennyel egybekötött bemutatójára.
A rendezvényen a kiadványok kedvezményesen vásárolhatók meg.
Tekintettel a járványhelyzetre, az Intézetben kézfertőtlenítési és maszkviselési kötelezettség áll fenn, a teremben pedig legföljebb 50 fő tartózkodhat egyszerre. A távolságtartási protokollnak megfelelően a székek egymástól 1,5–2 méterre állnak. Azokat, akik helyet kívánnak biztosítani maguknak a teremben, arra kérjük, hogy részvételi szándékukat 2020. szeptember 21-ig Meszéna Beátánál, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen jelezzék. Azok számára, akik nem vállalják a személyes jelenlétet, mégis szeretnének részesei lenni az eseménynek, azt javasoljuk, hogy a ZOOM rendszerén keresztül csatlakozzanak hozzánk. Ennek technikai részleteit és a szükséges linket a bemutató előtti napon, szeptember 23-án küldjük el.
A mostoha körülmények ellenére mindenkit szeretettel várunk, akár a valóságos, akár a virtuális térben,
|
|
Lipták Dániel: Dincsér Oszkár hagyatéka a Zenetudományi Intézetben Bartók terem, 2020. szeptember 24. csütörtök, 11 óra
|
Mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. EŐSZE LÁSZLÓ Széchenyi-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja 2020. augusztus 17-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Hamvasztás utáni búcsúztatását 2020. szeptember 30-án 10.00 órakor a Farkasréti temető Hóvirág utcai ravatalozójában tartjuk evangélikus szertartás szerint.
„Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog”
(Jn 11, 25)
Életéért hálát adnak, halálát siratják, emlékét szívükben őrzik: fia és lánya, menye és veje, unokái, dédunokái; Csekő Imre és családja, rokonai, barátai, kollégái, tisztelői.
Dr. Eősze Lászlót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Táviratcím: Csekő, 1026 Budapest, Hollósy Simon utca 14.
A University of California Press 20. századi zenetörténeti sorozatában megjelent Dalos Anna Zoltán Kodály’s World of Music című monográfiája.
A kötetről a kiadó honlapján lehet tájékozódni.
A Kusz Veronika közreadásában megjelent Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok című kötet bemutatója elmarad.
A Zene és rendszerváltás című konferencia elmarad.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet „TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS (FIATAL KUTATÓ)” közalkalmazotti munkakörének betöltésére.
A pályazat részletei itt érhetőek el.
A Zenetörténeti Múzeum a megszokott rend szerint június 2-től ismét nyitva tart!
(Kedd-Vasárnap: 10:00-16:00, Hétfő: zárva)
A kiállítótérben egyidejűleg legfeljebb 20 fő látogató tartózkodhat a személyek közötti előírt védőtávolságot megtartva, illetve a múzeum területén a látogatók kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (pl. maszk, sál, kendő) viselni!
The Museum of Music History will be open again from June 2, as usual!
(Tuesday-Sunday: 10:00-16:00, Monday: closed)
Maximum 20 visitors can be in the exhibition space at the same time, keeping the prescribed safety distance between the persons, and the visitors are obliged to wear a device covering their mouth and nose (eg. mask, scarf, shawl) in the museum area!
2020. március 15-én a Zenetudományi Intézet munkatársai közül Berlász Melinda nyugalmazott főmunkatárs Széchenyi-díjat, Czagány Zsuzsanna osztályvezető, tudományos főmunkatárs Szabolcsi Bence-díjat és Fügedi János tudományos főmunkatárs a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést vehetett át. Mindhárom kollégánknak szívből gratulálunk, és további eredményes munkájukhoz jó egészséget, nyugodt munkakörülményeket és töretlen munkakedvet kívánunk!
|
|
|
|
|
|
Tallián Tibor: Ujfalussy József Mozartja Bartók terem, 2020. február 20. csütörtök, 10 óra |
|
|
Ozsvárt Viktória: Ritmus és dallam szerepe Lajtha László zenéjében – Táncok, indulók és katonazenék Bartók terem, 2020. január 23. csütörtök, 10 óra |
|
|
|
|
|
|
2019. december 17. kedd, 16 óra
BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
A BTK Zenetudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum és a Hagyományok Háza közös szervezésében kerül sor a "Tiszta forrás település" cím ünnepélyes átadására. Köszöntőt mond Richter Pál igazgató,
közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének hallgatói.
2019. december 2-án otthonában váratlanul elhunyt Bónis Ferenc Széchenyi-díjas zenetörténész, a tudományok doktora, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egykori tanítványa, 87 éves korában. A magyar zenetudomány kiemelkedő alakja volt, aki jelentős szerzői, közreadói és szerkesztői életművet hagyott az utókorra a 19. századi magyar zenetörténet, Erkel és Mosonyi művészete, de mindenekelőtt Kodály és Bartók életműve vonatkozásában. A Magyar Kodály Társaság és az Erkel Ferenc Társaság elnöke volt. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottságának, valamint a Magyar Muzsikus Fórum elnökségégének. 1950-től a Magyar Rádió lektor-gyakornoka, majd műsorszerkesztője, 1970-től rovatvezetője, 1993-tól szerkesztőség-vezetője, 1994–1996 között pedig vezető szerkesztője volt. 1961 és 1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívuma, illetve későbbi nevén a Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa volt, 1972 és 1981 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oktatójaként is működött. 1959-től szerkesztette a Magyar Zenetudomány köteteit, 1968-tól pedig a Magyar Zenetörténeti Tanulmányok című könyvsorozatot. 1977-től rendezte sajtó alá Szabolcsi Bence életműkiadását. Utolsó nagyszabású kiadványai Bartók, illetve Kodály ikonográfiájának összefoglaló munkái, valamint levelezésük kiemelkedően fontos dokumentum-együtteseinek közreadása (Bartók és Paul Sacher, Bartók és Annie Müller-Widmann, valamint Kodály és a bécsi Universal Edition levelezése).
|
|
Brauer-Benke József: Hangszerek és ideológiák: „ősi, népi, nemzeti és multikulturális hangszerek” Bartók terem, 2019. eember 12. csütörtök, 10 óra |
