Tudományos fórum - Riskó Kata
|
|
Riskó Kata: „Mi lenne ebből a fölséges cserjéből […], ha sugár, lombos fává nevelnék!” A magyar zene összegyűjtésének eszméje (1889–1896) Bartók terem, 2022. január 27. csütörtök, 10 óra |
Emléknap a 100 éve született Bárdos Kornél zenetörténész tiszteletére
2021. december 16-án, szerdán került sor a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél zenetörténész születése centenáriumának megünneplésére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett esemény részeként az ebből az alkalomból készült kamarakiállítás bemutatása mellett elhangoztak Bárdos Kornél egykori tanítványainak és munkatársainak emlékbeszédei. Ezen az ünnepélyes alkalmon került sor továbbá a BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is.
A Bárdos Kornél születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett emlékdélután keretében Vashegyi György karmester, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ két rezidens együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus művészeti vezetője és Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója mondott nyitóbeszédet. A két intézmény közötti megállapodási szerződést Káptalan István, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ főigazgatója és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről Richter Pál írta alá.
Az ünnepségen Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője ismertette Bárdos Kornél életművét és bemutatta a Magyar Zenetörténeti Osztály által készített kamarakiállítást Bárdos Kornél hagyatékának részleteiből.
Ezt követően került sor Bárdos Kornél életművének méltatására. Bárdos egykori tanítványai és munkatársai osztották meg személyes és szakmai élményeiket. Beszédet mondott Csányi Tamás, a budapesti Villányi úti Ciszterci Szent Imre-templom karnagya, Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Emlékház igazgatója és a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, Gupcsó Ágnes zenetörténész, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály nyugalmazott szakalkalmazottja, Bárdos Kornél Székesfehérvár-monográfiájának társszerzője, Király Péter, Németországban működő zenetörténész, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, az MMA rendes tagja, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, és Vavrinecz Veronika zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, Bárdos Kornél várostörténeti köteteinek társszerzője.
A program részeként a Quartetto Speranza Joseph Haydn Op. 17 No. 4 c-moll vonósnégyesének 1. és 2. tételét, továbbá az esemény zárásaként az Op. 76 No. 1 G-dúr vonósnégyes 2. és 4. tételét adta elő.
Az esemény keretében emlékhonlap is készül a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak szerkesztésében. A honlapon az emléknapon elhangzott beszédek írásos változatai, a jelenlegi kamarakiállítás virtuális változata, Bárdos Kornél zenetörténész életrajza és bibliográfiája mellett elérhetők lesznek a Papp Ágnes zenetörténész, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára és a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa által az emléknapra készített interjúk és megemlékezések is.
A program itt érhető el.
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak előadásai a IV. Scriptorium konferencián
Szeretettel invitálunk minden érdeklődőt Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, a PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a BTK Moravcsik Gyula Intézet által 2021. december 16‒17-én megrendezésre kerülő, kéziratosságról szóló IV. Scriptorium konferenciára, amelyen a Zenetudományi Intézet „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoportjának két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella vesznek részt (17-én 11 órától…) – ezúttal a zenetudomány komfortzónáján kissé kívül eső, irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti szempontból fontos előadásokkal.
A járványhelyzetre való tekintettel a konferencia előadásainak egy része on-line, másik része személyes részvétellel, Bölcsészettudományi Kutatóközpontban hangzik el. A konferencia összes előadása követhető az alábbi zoom-linken:
A program és meghívó itt érhető el.
Tudományos fórum - Göbölösné Gaál Eszter
|
|
Göbölösné Gaál Eszter: Contra pestem. Misepropriumok járványos időkben Bartók terem, 2021. december 16. csütörtök, 10 óra |
Bárdos Kornél 100
|
|
Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél születésének centenáriuma Bartók terem, 2021. december 15. szerda, 15 óra |
A Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya ezúton tisztelettel meghívja a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél születésének centenáriuma alkalmából rendezett ünnepélyes megemlékezésre.
Az eseményhez kapcsolódva kerül sor a Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására.
ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók-terem (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.)
2021. december 15. szerda, 15 óra
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk, de Zoom-alkalmazáson is követhető. Személyes részvétel esetén a maszkviselés és az oltási igazolvány bemutatása a hatályos előírásoknak megfelelően kötelező.
A meghívó itt érhető el.
„Amerre én járok...” – tudományos konferencia a 70 éves Pávai István tiszteletére
A 70 éves Pávai István tiszteletére tudományos konferenciát szervez 2021. december 9- és 10-én a BTK Zenetudományi Intézet, a Hagyományok Háza és a Zeneakadémia a Zenetudományi Intézet Bartók termében (Budapest, I. ker., Táncsics M. u. 7.).
A meghívó és program itt érhető el.
A konferencia Zoom-on is követhető.
A Zenetudományi Intézet rendezvényein részt venni csak védettségi igazolással lehet, amelyet belépésnél kérünk bemutatni. Az épületen belül szájat és orrot elfedő maszk viselése kötelező!
Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály – kiállításmegnyitó
|
|
Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály – kiállításmegnyitó BTK Zenetudományi Intézet székháza, 2021. november 18. csütörtök, 15 óra |
A BTK Zenetudományi Intézet tisztelettel meghívja Önt és családját a Zenetörténeti Múzeum és a Harmonikások Országos Társasága szervezésében Tabányi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett
Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály
című kiállítás megnyitójára
2021. november 18-án, csütörtökön 15 órára.
A vendégeket köszönti Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője
A kiállítást megnyitja Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója
Harmonikán közreműködik:
Babicsek Bernát, Bódi Gyula, Karkus Tamás, Mezei Gábor, Szász Szabolcs és Szokolai Lóránt
A kiállítást a múzeum 7. termében bemutatja Brauer-Benke József, a kiállítás kurátora
Helyszín:
BTK Zenetudományi Intézet székháza
Budapest, I. Táncsics Mihály utca 7.
Tudományos fórum - Ketty Nez
|
|
Ketty Nez: Hearing Different Spaces: Compositions Inspired by Bartók’s Fieldwork Bartók terem, 2021. november 11. csütörtök, 10 óra
|
Bukáné Kaskötő Marietta, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának fiatal kutatója elnyerte az ELKH Bárány Róbert-Díját
Bukáné Kaskötő Marietta 2012-ben diplomázott kitüntetéssel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán, majd 2012 és 2015 között ugyanazon egyetem Doktori Iskolájában a Zenetudományi PhD-program hallgatója volt. 2011 és 2014 között részt vett a Zenetudományi Intézetben a budapesti hangversenyeket 1900-tól napjainkig rögzítő koncertadatbázis munkálataiban. 2012–2013-ban fél évig a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont külső munkatársaként tevékenykedett.
2013 októberében megkapta a Katholischer Akademischer Ausländer-Dienst (KAAD) „Osteuropa” programjának kutatói ösztöndíját, amellyel öt hónapon keresztül későbbi disszertációjához kapcsolódó kutatásokat folytatott Münchenben, Regensburgban és Liechtensteinben. Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíjban részesült három alkalommal: 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban. 2014 óta a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar Zeneelméleti Intézetének oktatója, 2019 őszétől a győri Brenner János Hittudományi Főiskola kántorképző szakán is tanít. 2021 áprilisában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megvédte „Musia Sacra Hungariae: A cecilianizmus magyarországi története 1897-től 1950-ig” című PhD értekezését.
2014 óta folytat rendszeres publikációs tevékenységet magyar és német nyelven. Szakmai tevékenysége a szűkebb értelemben vett tudományos munkásságon túl kiterjed a zenepedagógia és zenei ismeretterjesztés területére is. Hazai és nemzetközi zenetudományi konferenciákon tartott nagy számú előadása és megjelent tanulmányai 19. és 20. századi magyar zenetörténeti témákkal foglalkoznak. Társszerzője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában idén megjelent „Eritis mihi testes: Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei” című kötetnek. A Zenetudományi Intézet fiatal kutatójaként újabban alkalma nyílik tágítani érdeklődését és zenetörténészi tapasztalatait korábban művelt egyházzene-történeti és himnológiai témái felől indulva kapcsolódó területek – így Magyarország kora újkori zenetörténetének, továbbá 19. századi zenei intézményrendszerének és repertoárjának – kutatása felé.
A díjazott pályaműve 2021 tavaszán megvédett PhD értekezése volt. A vizsgált, 1897 és 1950 közé eső periódusban mindenekelőtt a katolikus egyházzene megreformálására irányuló magyarországi törekvések történeti hátterének megvilágítására vállalkozott a bajorországi Cecília-mozgalommal történő párhuzamba állításon keresztül. Kutatásai során világossá vált, hogy a Cecília-mozgalom meglehetősen komplex módon fejtette ki hatását Magyarország zenei életére. A liturgikus szertartás terén kimutatható impulzusokon túl az (egyház)zeneoktatás és az általános zenei közélet, így például a hangversenyélet platformjain is meghatározó nyomot hagytak a mozgalom magyarországi képviselői. Tanulságokat lehetett levonni a ceciliánus ideológia hatására megfogant új egyházzenei repertoár stiláris és esztétikai vonatkozásában is. E kompozíciók és az azokat összefoglaló korabeli gyűjteményes kiadványok főbb jellemvonásainak bemutatására vállalkozott az értékezés második, fő része elemző kottapéldák segítségével. Az elérhető sajtóforrások birtokában esetenként fény vetülhetett a művek recepciótörténeti értelmezésére.
A téma kidolgozása során adódott, hogy a Cecília-mozgalom történetét négy főbb időszakra tagolva érdemes vizsgálni a magyar egyházzenei élet horizontján: a prececiliánus időszakban és az azt követő három hullámban különböző zeneszerzői és esztétikai irányzatok különíthetők el attól függően, hogy mennyiben kapcsolódtak azok képviselői a bajor mozgalom gyökereihez. A cecilianizmus magyarországi történetének feldolgozása tehát olyan, a szűkebb értelemben vett egyházzenei mozzanatok feltárásán túlmutató hozadékokkal járt, amelyek által a kor zeneszerzői irányzatainak stiláris, esztétikai koncepciójáról, az általános zenei közélet nemzetközi és magyarországi kölcsönhatásairól, egyház- és sajtótörténeti viszonyairól, a mindennapi politikától függő diskurzusokról és a mindezek nyomán kialakult zenetörténeti kánonról is kép alkotható. A disszertáció ily módon újabb nézőpontból láttatja a múlt század első felének magyarországi zenetörténetét.
Kusz Veronika előadása az MTA rendezvényén
2021. november 12-én az MTA Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva Kusz Veronika előadás tart az MTA Dísztermében megrendezett, középiskolásoknak szóló, „Miért jó kutatónak lenni?” című programon. Az eseményt élőben közvetítik és később is elérhető lesz; a szervezők ajánlák mindenkinek, akiknek középiskolás tanítványai vannak.
Részletes program és linkek: Diákok az Akadémián 2.: Miért jó kutatónak lenni? | Eseménynaptár MTÜ | MTA.
A magyar néptánckutatás eredményei 2020–2021: Beszámolók – Könyvbemutatók
|
|
A magyar néptánckutatás eredményei 2020–2021: Beszámolók – Könyvbemutatók BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. november 16. kedd, 16:00. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Program
Megnyitó
A néptánckutatás műhelyei és eredményei
Könyvbemutatók:
- Ethnographia 2020/2
- Acta Ethnographica 2020/1
- Dance, Age, and Politics
- Selected Papers of György Martin
Közreműködnek: Bekecs Együttes és a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
Regisztrációval az esemény online is megtekinthető: https://forms.gle/5uU489rgMwkJ3Cee6.
Az eseményt az MMA támogatja.
A meghívó itt érhető el.
Az intézeti szabály szerint a bemutatón az orrot és a szájat fedő maszk viselése kötelező.
Ferenczi Ilona: Magyar Nyelvű Antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban – Könyvbemutató
|
|
Ferenczi Ilona: Magyar Nyelvű Antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban – könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. november 9. kedd, 17:00. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója. Házigazda: Papp Ágnes, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára.
A könyvet ismerteti: H. Hubert Gabriella irodalomtörténész, Korompay Klára nyelvtörténész, Domokos Mária zenetörténész.
Az antifónákat énekli a budavári Schütz-kórus Hacknauer Bettina vezetésével.
A meghívó itt érhető el.
Az intézeti szabály szerint a bemutatón az orrot és a szájat fedő maszk viselése kötelező.
Magyar Tudomány Ünnepe 2021
2021. november 3-26. között kerül megrendezésre a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 rendezvénysorozat, melyen a BTK Zenetudományi Intézet három programmal vesz részt.
2021. november 10., 11:00-12:00 óra között BTK Zenetudományi Intézet „Beethoven Magyarországon” címmel ingyenes tárlatvezetés fakultatív kvízjátékkal
2021. november 17., szerda 16.00 BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem Katalógusok, inventáriumok, adatbázisok. A kapcsolatteremtés és hálózatépítés innovatív lehetőségei a zenei középkorkutatásban
2021. november 18., csütörtök 15.00 BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály című kiállítás megnyitója és harmonika hangverseny
A BTK rendezvényei ezen a linken, míg a programsorozat összes eseménye ide kattintva érhető el.
A Bartók Archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett bemutató
|
|
A Bartók Archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett bemutató Bartók terem, 2021. október 29. péntek, 16 óra |
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívuma az archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából bemutató rendez.
A vendégeket köszönti LAMM VANDA, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnöke és BALOGH BALÁZS, a
Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója.
BARTÓK: HAT TÁNC BOLGÁR RITMUSBAN (A MIKROKOSMOSBÓL) Zongorán előadja: RÁNKI FÜLÖP
A BARTÓK MUNKÁSSÁGA HONLAPOT bemutatja: RICHTER PÁL, a Zenetudományi Intézet igazgatója; VIKÁRIUS LÁSZLÓ, a Bartók Archívum vezetője; KERÉKFY MÁRTON és BIRÓ VIOLA, a Bartók Archívum munkatársai.
A MIKROKOSMOS KIRITKAI KÖZREADÁSÁRÓL KOVÁCS SÁNDOR beszélget a közreadóval NAKAHARA YUSUKÉVEL.
A BARTÓK LEVELEI SZÉKELY ZOLTÁNHOZ KAMARAKIÁLLÍTÁST ismerteti VIKÁRIUS LÁSZLÓ.
A meghívó itt érhető el.
A rendezvény csak szájat és orrot fedő maszkban látogatható!
BARTÓK VONÓSNÉGYESEI – A Bartók Archívum nemzetközi konferenciája (angol nyelven)
|
|
BARTÓK VONÓSNÉGYESEI – A Bartók Archívum nemzetközi konferenciája (angol nyelven) a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében Bartók terem, 2021. október 29. péntek, 10 óra |
A Bartók Archívum 2021. október 29-én angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervez a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók termében.
A teljes program és az absztrakt itt érhető el.
A rendezvény csak szájat és orrot fedő maszkban látogatható!
Tudományos fórum - Lipták Dániel
|
|
Lipták Dániel: A gyors legényes tánctípus dallamai a Maros–Küküllők vidékén Bartók terem, 2021. október 21. csütörtök, 10 óra
|
Laskai Anna–Ozsvárt Viktória (szerk.): Dohnányi-tanulmányok 2021
2021 októberében megjelent a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma két munkatársa, Laskai Anna és Ozsvárt Viktóra szerkesztésében a Dohnányi-tanulmányok 2021. A sorozat legújabb kötete megújult külsőt kapott, amelyhez a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Kiadványszerkesztő-csoportja is hozzájárult. A kötet a Penna Bölcsész Könyvesboltban vásárolható meg.
A kötet tartalma:
Richter Pál: Előszó
TANULMÁNYOK
Dalos Anna: Túlélési stratégiák Trianon után. Bartók, Dohnányi, Kodály hármas útja
Kusz Veronika: A Dohnányi-ügy első hulláma (1945–1946)
Pásku Veronika: Dohnányi Ernő Ruralia Hungarica című művének népzenei forrásai
Gombos László: A zene, a mozgás és a cselekmény összefüggései Dohnányi Pierrette fátyola című pantomimjében
Laskai Anna: Dohnányi hangszerelései Schubert f-moll fantáziájából és a Moments musicaux zongoraciklusból
Bozó Péter: Aus dem bürgerlichen Heldenleben: Dohnányi Mesterdalnokok-persziflázsa?
Korody-Paku István: Dohnányiék Gmundenben
Németh Zsombor: Dohnányi Ernő és a Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes
Kovács Ilona: Interpretáció és analízis Dohnányi Ernő zongorás kamarazenéjében. Beszélgetés Frankl Péter zongoraművésszel
Laki Péter: Fischer Annie és a h-moll szonáta
Stachó László: Dohnányi előadói stílusa: a kutatás pillérei
Szabó Ferenc János: Dohnányi Ernő előadóművészi diszkográfiája
RECENZIÓK
Kovács Sándor: Dohnányi amerikai koncertfelvételeiről. Kusz Veronika (összeáll.), The Last Romantic. Dohnányi’s American Concert Recordings/Az utolsó romantikus. Dohnányi amerikai koncertfelvételei
Gombos László: Dohnányi életműve új perspektívában. Kovács Ilona, Dohnányi Ernő új perspektívában
Molnár Szabolcs: A Kaposvár-Tallahassee tengely. Kusz Veronika, A Wayfaring Stranger – Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949–1960
Batta András: Après une lecture de Dohnányi. Kusz Veronika, Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok
Megemlékezés Bartók Béláról és Kodály Zoltánról az MTA Székházban
Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott. Az eseményen intézetünket Richter Pál, Somfai László, Vikárius László és Szalay Olga képviselte. Az MTA cikke a megemlékezésről az alábbi linken olvasható.
Két különleges hangszerrel gyarapodott a Zenetörténeti Múzeum
Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Mali István, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar klarinétművésze ajánlotta fel az 1920-as évek körül készült, Stowasser márkájú basszustárogatót a múzeumnak. A hangszer nevét készítője, Stowasser János után kapta, akinek 1897-ben szabadalmazott szoprántárogatója nemzeti hangszereink közé tartozik, és széles körben elterjedt. A hangszerkészítő mester a 20. század elején egész tárogatócsaládot hozott létre, különféle méretekben, hangfekvésekben, így basszusban is.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébe most kerülő hangszer kuriózum, ugyanis ismereteink szerint világszinten csak két darab maradt fenn belőle, a másik hangszer az Egyesült Államokban található. Különlegességét növeli, hogy egyedi példány: korpusza brazil cocobolo rózsafából készült, kézileg kivitelezett rézbillentyűkkel. Bár a mester nem ma faragta ki a rózsafából a basszustárogató testét, a hangszer állapota ennek ellenére kitűnő, játékra is alkalmas, igazi mestermunka. Mali Istvánt az átadásra elkísérte felesége, Schneider Katalin, aki a Magyar Állami Operaház zenekarában volt hegedűs.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Vágvölgyi Éva, a Dohnányi Zeneiskola hegedűtanára, szolfézstanára tízévesen szüleitől kapta a Sáránszky-hegedűt. A tőle vásárolt hangszer különleges helyet foglal el a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményében, amelynek egyik legértékesebb részét a hegedűk jelentik, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedűk csoportja. 2014. október elseje óta a múzeum állandó kiállításának része az Egy 20. századi hegedűkészítő műhely és magyar mesterhegedűk című tárlat, amely Pilát Pál (1860–1931) és Sáránszky Pál (1919–2000) műhelyének tárgyaiból, valamint a Zenetörténeti Múzeum 20. századi hegedűgyűjteményének anyagából mutat be válogatást. Sáránszky által készített hegedűvel eddig még nem rendelkeztünk.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A múzeum dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérték az eladó hangszereket, és nagy öröm volt, amikor rátaláltak az eladásra kínált, nagyon szép, hibátlan állapotú, 1957-ben Sáránszky mester által készített hegedűre. Sáránszky Pál személye a mai hangszerkészítőknek is fontos, hiszen még együtt dolgozhatott a 20. század elejének nagyra értékelt mestereivel is, de hosszú élete révén hatással volt a kortárs hegedűkészítőkre is.
A különleges hangszerek a múzeum állandó kiállításában kapnak helyet, így ezek a jelentős műtárgyak is hozzáférhetők, és egyaránt megtekinthetők a kutatók és a hangszerek iránt érdeklődő, zeneszerető közönség számára.
Zenekritika és zenei ismeretterjesztés – konferencia
|
|
Zenekritika és zenei ismeretterjesztés – a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 8–9. péntek–szombat. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Kedves Kollégák, Kedves Érdeklődők!
2021. október 8–9-e között kerül megrendezésre a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája Zenekritika és zenei ismeretterjesztés címmel a Zenetudományi Intézetben. A tudományos előadások sorát kerekasztal-beszélgetés és kamarazenei hangverseny fogja követni.
A konferencia programját elérheti az ezen a linken.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, az esemény nyilvános és ingyenes. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az Intézetben a jelenlegi rendelkezés szerint a programok csak maszkban látogathatóak.
Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság
