A BTK Bartók Archívumába kerültek Bartók Béla Székely Zoltánhoz írt kiemelkedő kulturális értékű levelei
A Magyar Állam tulajdonát képező, Bartók Béla (1881–1945) Székely Zoltánhoz (1903–2001) írt kiemelkedő kulturális értékű leveleit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2021. szeptember 8-án letétként helyezte el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában. A dokumentumok jelentőségét nemcsak Bartók személye, kézírása és a fiatalabb kortárs hegedűművész, kvartett primárius Székely Zoltán művészi rangja adja, hanem a levelek tartalma is. E levelezés ugyanis többek között Bartók egyik főműve, a Székely Zoltán megrendelésére 1937–38-ban komponált úgynevezett „nagy” Hegedűverseny keletkezését is dokumentálja. A levélhagyaték értékét Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, a „Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása” főszerkesztője méltatja.
A levelek kiemelkedő kulturális értékét fémjelzi az is, hogy azokat a tekintélyes angol Sotheby aukciós ház 2017. november 28-án megrendezett árverésére kiadott katalógusában „highly important series of […] letters” (rendkívül fontos levélsorozat) megjelöléssel hirdette.
Bartók Béla levelei Székely Zoltánhoz
Bartók Béla és Székely Zoltán kapcsolatáról
Bartók zeneszerzői és előadóművészi pályáján és életművében meghatározó szerepet játszott a Hubay Jenő körül kialakult világhírű hegedűs iskola egy sor kimagasló képviselője. Közülük a hegedű- és zeneszerzés tanulmányokat is – utóbbit Kodály Zoltán irányításával – folytató Székely Zoltánnal való kapcsolata különösen hosszú és eredményes volt. Ebből az egyre inkább baráti viszonyból több remekmű született. Székely Zoltánnak szóló ajánlással íródott a 2. rapszódia hegedűre és zongorára, illetve hegedűre és zenekarra (1928–29), valamint a Hegedűverseny, amelyet újabban a Geyer Stefinek ajánlott, s csak a szerző halála után ismertté vált fiatalkori Hegedűverseny mellett 2. Hegedűversenyként is emlegetnek. A 2. rapszódiát Bartók ajánlotta fel a hegedűművésznek, a Hegedűversenyt Székely rendelte meg a zeneszerzőtől.
„Szorgalmas voltam: az 1. és 2. tételnek partiturája készen van, a 3. tétel vázlatban (egészen az egyébként rövidre tervezett Coda kivételével) szintén készen van, 5 lap meg is van már belőle hangszerelve. Azt hiszem nagyon jól sikerült a 3. tétel: tulajdonképen szabad variációja az 1.-nek (ugy hogy sikerült kifognom rajtad, mégis variációkat irtam), nagyon briliáns, hatásos és új dolgok is vannak benne [...]” – olvasható Bartók Székely Zoltánnak írott 1938. szept. 14-i levelében a Hegedűverseny komponálásáról.
A két kiemelkedő művész közötti kapcsolat 1921. április 23-án kezdődött, amikor egy, a kortárs modern zenének szentelt merész műsorral léptek fel együtt. Az ekkor elhangzott Debussy-szonátát később is többször játszották külföldi, elsősorban hollandiai és angliai fellépéseiken. Hamarosan Karol Szymanowski, Ernest Bloch és más jelentős kortárs szerzők műveit is előadták. Bartók rendkívül népszerű Román népi táncok (1915) című zongoradarab-sorozatát Székely Zoltán zongorakísérettel hegedűre írta át, ami a zeneszerző jóváhagyásával 1925-ben jelent meg, és ebben a formában azóta is az egyik leggyakrabban játszott művének mondható. A 2. rapszódia ajánlása Bartók „válasza” volt az átiratért.
Székely Zoltán a legfontosabb nagy hegedűművész, aki Bartóknak mind szólóműveit (a Hegedűverseny mellett mindkét Hegedűrapszódiát, valamint a két Hegedű-zongoraszonátát), mind pedig vonósnégyeseit rendszeresen előadta. A Hungarian Quartet néven világhírűvé vált együttesének az 1960-as években készült hangfelvétele Bartók hat vonósnégyeséből máig etalonnak tekinthető. A neki ajánlott Hegedűverseny ősbemutatójának hangfelvétele ugyancsak kivételesen értékes zenetörténeti dokumentum.
Koncsek József Gergő (balról) az MNV Zrt. munkatársa átadja a Bartók-leveleket Vikárius Lászlónak, a Bartók Archívum vezetőjének és
Richter Pálnak, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának.
A levelek
Bartók levelezésének – a gazdag családi levelezést kivéve – viszonylag kevés kiemelkedő jelentőségű, egységesen és szinte teljes egészében fennmaradt dokumentumcsoportja ismert. A Geyer Stefinek 1907–1908-ban írt levelei, illetve svájci ismerőseivel, Annie Müller-Widmann asszonnyal, valamint a karmester-mecénás Paul Sacherral folytatott levelezése az 1930-as évekből alkotja a kevés kiemelkedő jelentőségű levélből álló dokumentumegyüttest. Mindhárom említett levelezést – zenetörténeti jelentőségükre való tekintettel – önálló kötetben adták közre. Ezek mellett is egészen különleges helyet kapnak a Székely Zoltánnak írt levelek, melyek számtalan közös – elsősorban hollandiai, de amellett svájci, angliai, franciaországi – koncert szervezését, és legfőképp a Hegedűverseny komponálását dokumentálják.
A levelezés 1923-tól 1940-ig hosszú időszakot fog át. Az első ismert levél még Bartók első felesége, Ziegler Márta kézírásával készült, azt Bartók csupán aláírásával látta el. A gyűjtemény tartalmaz egy utóiratként megfogalmazott külön levelet Bartók második feleségétől, Pásztory Dittától is, de a levelek döntő többsége Bartók sajátkezű írásával készült.
Valamennyi Bartók által írt és fennmaradt levél tartalma ismert volt a kutatás számára a Székely Zoltán pályájáról – még életében és közreműködésével – elkészült kiváló angol nyelvű monográfia révén. Claude Kenneson Székely and Bartók: The Story of a Friendship (Portland, Oregon: Amadeus Press, 1994) című könyvében ugyanis függelékben – Bartók mindkét fia, ifj. Bartók Béla és Bartók Péter hozzájárulásával – angol fordításban megtalálhatók a levelek. A nagyrészt magyar, kisebb részt német vagy angol nyelven írott levelek jelentős részének eredeti szövege mindeddig azonban nem volt hozzáférhető. Demény János összesen öt Székely Zoltánnak vagy holland feleségének, Igminia Evertsnek szóló levelet, valamint egy Paul Sachernek írt, Székely Zoltánt ajánló levelet közölt a Bartók Béla levelei (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) című kötetében, közülük kettőt magyar eredeti szöveggel, a többit magyar fordításban.
A dokumentumegyüttes összesen több mint 40, nagyrészt kézzel írott levelet, illetve levelezőlapot, valamint néhány további dokumentumot tartalmaz. Az egyéb dokumentumok között kitüntetett érdekességű a Székely-házaspár nem véletlenül „Rapszódia” elnevezést kapott nijmegeni házának vendégkönyve, amely Bartókon és a családtagokon kívül még számos látogató muzsikustól őriz bejegyzéseket.
Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és a dokumentumok
A dokumentumok további sorsa
A levelezést mint kiemelkedő kulturális jelentőségű dokumentumegyüttest őrzi a budapesti Bartók Archívum, ami ideális lehetőséget teremt kutatására, tudományos feldolgozására és közzétételére. Az 1961. szeptember 26-án megnyílt Bartók Archívum fennállásának 60. évfordulója kiváló alkalom arra is, hogy egy kisebb kamarakiállítás keretében már a közeljövőben bemutathassák a gyűjtemény néhány különlegesen érdekes darabját.
Tudományos fórum - Lipták Dániel
|
|
Lipták Dániel: A gyors legényes tánctípus dallamai a Maros–Küküllők vidékén Bartók terem, 2021. október 21. csütörtök, 10 óra |
Tudományos fórum - Kusz Veronika
|
|
Kusz Veronika: A Suite en valse-tól a Szálasi-konferenciáig és tovább. Dohnányi Ernő válságos évei (1943‒1946) Bartók terem, 2021. szeptember 23. csütörtök, 10 óra |
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjainak előadásai az IMS „Cantus Planus” online fórumán
2021. július 28-án különleges körülmények között zajlott le a Cantus Planus Research Forum a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) Cantus Planus munkacsoportja szervezésében. Ez a munkacsoport a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. A magyar zenei medievisztikát a fórumon a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte.
Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből – könyvbemutató
|
|
Bozó Péter Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből című könyvének bemutatója 2021. Szeptember 1. 16:00 JCC Budapest - Bálint Ház (1065 Budapest, Révay utca 16.) |
A Rózsavölgyi és Társa Kiadó minden kedves érdeklődőt szeretettel meghív Bozó Péter Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből című könyvének bemutatójára.
A könyvről Bársony Ágnes és Molnár Szabolcs zenetörténész beszélget a szerzővel.
A bemutató helyszíne: JCC Budapest - Bálint Ház (1065 Budapest, Révay utca 16.)
Időpontja: 2021. szeptember 1., szerda, 16 óra
Az eseményen közreműködik: Subedi Anna (koloratúrszoprán), Kaszanyitzky András (cselló) és Harazdy Miklós (zongora)
Rácz József és Balog József hegedű-zongora estje
|
|
Rácz József és Balog József hegedű-zongora estje 2021. Szeptember 1. 18:00 Zenetudományi Intézet, Bartók terem |
A Zenetudományi Intézet évadnyitó koncertjére, Rácz József és Balog József hegedű-zongora estjére szeptember 1-én 18 órától kerül sor a Zenetudományi Intézet székházának Bartók termében (Budapest, Táncsics M. u. 7.).
Műsor:
| L. v. Beethoven | F-dúr (Tavaszi) szonáta |
| Béla Bartók | 2. hegedű-zongora szonáta |
| szünet | |
| Per Dybro Sørensen | „Conversation in Spring” for violin and piano |
| Barnabás Dukay | 2 Hangköltemény hegedűre |
| Leszek, aki leszek | |
| ...megszentelik a legnemesebb figyelmükkel és idejükkel | |
| Gunnar Berg | „Labradorit” for piano solo (dedicated Georg Vásárhelyi) |
| Carl Nielsen | 2. hegedű-zongora szonáta |
A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai az IMS ‘Cantus Planus’ Research Forum konferencián
|
|
Cantus Planus konferencia 2021. július 28. szerda, 15 óra |
Szeretettel hívunk mindenkit a Nemzetközi Zenetudományi Társaság Cantus Planus gregorián munkacsoportja nemzetközi konferenciájára, amelyet az idén, a 2020 nyarán elmaradt csehországi találkozó helyett online rendeznek a ZOOM keretei között július 28-án 15.00 órától. A konferencia nemcsak formájában, de tartalmában is rendhagyó, sőt „kísérleti”: a résztvevők ötperces villámelőadásokban foglalhatják össze aktuális kutatási témáik, projektjeik legfontosabb eredményeit, és mutathatják be publikációikat, nem több mint két diából álló prezentációk kíséretében. A fórumon a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja – Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel – vesz részt, a középkori magyarországi kottás kódextöredékeket feldolgozó Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis, a magyarországi teljes zenei kódexek dallamkészletét műfajonként rendszerező Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale és a Magyar Neumakatalógus projekteket és a hozzájuk tartozó weboldalakat, valamint a 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense 258 töredék alapján készülő rekonstrukcióját mutatva be.
A Cantus Planus Research Forum regisztrációs linkje a következő: https://forms.gle/jWweMMEmsNGJecZj9
Szepesi Zsuzsanna: A BTK ZTI Könyvtárának Rácz Aladár-hagyatéka – Online könyvbemutató
„… él itt Magyarországon, Budán, fenn Torbágyi úti kis házában kerek e világ legnagyobb zeneművész…” – írta Rácz Aladárról (1886-1958) barátja, Füst Milán író. A jászberényi muzsikus cigány családból származó cimbalomművész útja fiatalon francia nyelvterületre vezetett. Az ösztönös népi előadó ott alakította ki színvonalas, stilárisan letisztult repertoárját, és érett autodidakta módon valódi előadóművésszé. Még nem volt ötvenéves, amikor svájci feleségével – állandó zongorakísérő partnerével – együtt hazatért Budapestre, ahol a koncertezés mellett kiteljesedett tanári pályája is. „Felejthetetlen, utolérhetetlen művészetét” barátok, tanítványok, muzsikus kollégák, diplomaták, impresszáriók, kritikusok, rajongók kísérték figyelemmel szerte a világon. A „cimbalom zsenijének” nem mindennapi életútjáról őriz dokumentumokat a kéziratos hagyaték, amelynek gondosan elkészített katalógusát tartja most kezében az olvasó.
A kötet szerzőjével, Szepesi Zsuzsannával Papp Ágnes beszélgetett.
Elhunyt Dr. Gombocz Istvánné Konkoly Adrienne, a Bartók Archívum volt munkatársa
Fájó szívvel értesültünk a Bartók Archívum egykori szeretett munkatársa 2021. július 2-án bekövetkezett haláláról. A franciául, angolul, németül kiválóan beszélő, író Gombocz Adrienne idegen nyelvű levelezőként előbb a Bartók Archívum igazgatója, Szabolcsi Bence, majd a szorosabb értelemben vett Bartók-gyűjteményt kezelő, belga származású Denijs Dille, végül Somfai László titkáraként dolgozott. Számos fontos tudományos kiadvány, elsősorban a Demény János által szerkesztett Bartók Béla levelei, majd az ifj. Bartók Béla által közreadott Bartók Béla Családi levelei és Apám életének krónikája kötetek kéziratainak gondozásában nyújtott nélkülözhetetlen segítséget. Bartók életének, kapcsolatainak, levelezésének, kézírásának egyik legjobb ismerője volt. Bár sokáig elsősorban a háttérben maradva segítette alapvető tudományos publikációk létrejöttét, végül több, dokumentumokat feldolgozó, értékes életrajzi tanulmányt is közölt. Ehhez több külföldi tanulmányutat tett könyvtárak, levéltárak mélyén rejlő fontos, addig ismeretlen forrásokat tárva fel, hiánypótló másolatokkal gazdagítva az Archívum gyűjteményét. Bartók román kolindákról írt könyvének kiadástörténetét, zeneműkiadókkal való kapcsolatát, az osztrák jogvédő társaság iratait, a ritka alkalmakat, amikor a zeneszerző karmesterként lépett vagy léphetett volna fel, élményszerűen megformált, gondosan adatolt dolgozatokban tárgyalta. Több fontos első levélközlésben működött közre, így többek között Somfai Lászlóval Bartók Michel Dimitri Calvocoressinek írt fontos francia és német leveleit gondozta. Kiemelkedően jelentős volt együttműködése a kiváló ausztrál–angol Bartók-kutató Malcolm Gilliesszel, akinek meghívására fél évet Ausztráliában tölthetett, ahol közösen dolgoztak a Béla Bartók Letters: The Musical Mind köteten; ehhez többek között Bartóknak a bécsi Universal Editionhoz írott leveleiből készült válogatást fordította angolra. Franciaországban is rendezett kiállítást Bartókról. De kiadványoktól és rendezvényektől függetlenül is központi szerepet játszott a Bartók-kutatás mindennapjaiban, s ő volt az Archívum gyakori külföldi látogatóinak, vendégkutatóknak és diákoknak legfőbb segítője. Rendszeresen látta vendégül a külföldi látogatókat az Archívum munkatársaival együtt, a munkahelyétől néhány percnyi sétára található otthonában, ahol vendégszeretetét, hangulat- és társaságteremtő képességét, olykor csipkelődéstől sem mentes humorát és konyhaművészetét egyaránt élvezhettük. Miután 70 évesen saját kezdeményezésére nyugdíjba vonult, nem szakadt meg kapcsolata az intézménnyel és munkatársaival. Nemcsak rendezvényeinket látogatta, hanem több vállalkozásba is még aktívan bekapcsolódott. Jegyzéket készített Pásztory Ditta hagyatékának újabban beérkezett dokumentumairól. Kedves emlékeket írt meg a Somfai László 70. születésnapjára összeállított angol nyelvű emlékkönyv számára, s még az Archívum alapításának 50. évfordulóján, 2011 júliusában – épp egy évtizede – a nemzetközi konferencia résztvevői számára előadásban idézte föl e mindannyiunknak fontos intézmény múltját. Gombocz Adrienne nyugdíjba vonulásáig közel negyven évet dolgozott a Bartók Archívumban. Kedves, szellemes, művelt és mélyen emberséges lényének emlékét hálával és szeretettel őrizzük.
Vikárius László
Tudományos fórum - Németh Zsombor
|
|
Németh Zsombor: Bartók Béla és a Pro Arte Vonósnégyes 2021. június 17. csütörtök, 10 óra
|
Czagány Zsuzsa előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
|
|
Czagány Zsuzsa: A 12th-century Sacramentury from Hungary as a Multilayered Source for Chant History 2021. Június 23. 17:00 |
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadására, melyre az Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum eseményeként kerül sor 2021. június 23-án délután 17.00 órakor. A részvétel regisztrációhoz kötött, ennek részletei a meghívóban olvashatók.
Minikonferencia Tóth Margit emlékére
|
|
Minikonferencia Tóth Margit emlékére Szervező: Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság 2021. Június 10. 15:00–17:00 |
Program
- Tari Lujza, Alázat és elhivatottság: Tóth Margit népzenekutatói életútja
- Pálóczy Krisztina, A Lajtha utód-csoport és a Népzenei Osztály fénykora
- Déri Balázs, Tóth Margit Egyiptomban Az előadások között népzenei gyűjtéseiből hangzanak el részletek.
A meghívó letölthető pdf formátumban.
Tekintve, hogy a vírushelyzet ugyan javul, de még sok a bizonytalanság, az előadásokat zoomon keresztül lehet meghallgatni!
zoom: zoom.us/j/98901940128
Meeting ID: 989 0194 0128
Ozsvárt Viktória doktori védése
|
|
Ozsvárt Viktória: „Messzi élő valóság”. Lajtha László utolsó alkotókorszaka (1945–1963) 2021. június 4. péntek, 12 óra |
Online formában kerül sor Ozsvárt Viktória, a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos segédmunkatársa doktori védésére. A doktori értekezés címe: „Messzi élő valóság”. Lajtha László utolsó alkotókorszaka (1945–1963). A védés 2021. június 4-én (pénteken) 12 órakor kezdődik, és ezen a linken keresztül érhető el.
Nakahara Yusuke doktori védése
|
|
Nakahara Yusuke: GENESIS AND THE ‘SPIRIT’ OF BARTÓK’S MIKROKOSMOS 2021. június 3. csütörtök, 10 óra |
Online formában kerül sor Nakahara Yusuke, a Bartók Archívum tudományos segédmunkatársa doktori védésére. A doktori értekezés címe: „GENESIS AND THE ‘SPIRIT’ OF BARTÓK’S MIKROKOSMOS. A védés 2021. június 3-án (csütörtökön) 10 órakor kezdődik, és ezen a linken (Zoom Meeting ID: 897 9711 4503 Passcode: 390871) keresztül érhető el."
Tudományos fórum - Dalos Anna
|
|
Dalos Anna: A nyúl éneke avagy Bárdos Lajos és a politikai katolicizmus Magyarországon 2021. május 27. csütörtök, 10 óra
|
Paweł Gancarczyk (Varsó) előadása a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport online fórumán
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2021. május 19-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Pawel Gancarczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének igazgatója, a késő középkori és kora újkori többszólamúság nemzetközileg elismert kutatója, a Muzyka folyóirat főszerkesztője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet május 17-én 17.00 óráig.
Kusz Veronika előadása az MTA 194. közgyűlésén
Az MTA 194., a járvány miatt online megrendezett, rendes közgyűlésén – Karikó Katalin és Lovász László mellett – Kusz Veronika, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató tart előadást Dohnányi Ernőről. A közgyűlésről és az elhangzó előadásokról itt tájékozódhat, Kusz Veronika előadását itt tekintheti meg.
Gilányi Gabriella előadása a RefoRC konferenciáján
Kutatócsoportunk tagja, Gilányi Gabriella tartja az egyik plenáris előadást a BTK Irodalomtudományi Intézetében működő „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 kutatócsoport és a Reformation Research Consortium (ReFoRC) által rendezett nemzetközi konferencia második napján, 2021. május 7-én. Előadásában az erdélyi gyűjteményekben őrzött, túlnyomórészt protestáns hordozókönyvek borítójaként fönnmaradt középkori hangjelzett kódextöredékeket és kottaírásaikat tekinti át. A konferencia teljes programja itt érhető el: https://reforc.com/wp-content/uploads/2021/04/REFO-Program-Program.pdf
Zene és zeneélet a 20. századi Magyarországon – online konferencia
Zene és zeneélet a 20. századi Magyarországon címmel tart online konferenciát Dalos Anna rendezésében a BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma 2021. május 6–7-én. A esemény részletes programja itt tekinthető meg, a kattintható linkeket a meghívó tartalmazza. Az előadások absztraktjai itt olvashatók.
Tudományos fórum - Kővári Réka
|
|
Kővári Réka: Az RMDE XVIII. század Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetének zenei munkálatai Bartók terem, 2021. április 29. csütörtök, 10 óra
|
