Digital Critical Editions in Music – online workshop
A 2025. április 29-én, kedden 14 órakor kezdődő online workshop-on Jacek Iwaszko (Fryderyk Chopin Institute, Warsaw) és Craig Stuart Sapp (Stanford University / CCARH / PHI) a Fryderyk Chopin Institute két projektjét fogja bemutatni.
A részletes meghívó itt tölthető le.
A Zoom-meetinghez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik).
Tudományos Fórum – Czagány Zsuzsa, Enyedi Mózes, Kőnig Julianna, Tóka Borbála, Varga László Dávid
|
|
Czagány Zsuzsa, Enyedi Mózes, Kőnig Julianna, Tóka Borbála, Varga László Dávid: Kottás kódextöredékek a Gyöngyösi Ferences Könyvtárban HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. április 24. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Népzenedoboz: Fügedi János emlékére
A Dankó Rádió Népzenedoboz című rádióműsorának áprilisi adása Fügedi János néptánckutató emléke előtt tisztelgett. A Bolya Mátyás szerkesztésében készült beszélgetésen tanítványai – Oláh Nóra (Magyar Táncművészeti Egyetem), Horváth-May Dániel (HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet) és Szabó Bálint (HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet) – idézték fel a januárban elhunyt kutató munkásságát, szellemiségét és örökségét.
A felvétel Fügedi János otthonában készült, ahol Takahashi Michiko Kodály-kutató, a kutató özvegye és egykori tanítványa fogadta a vendégeket.
A teljes műsor elérhető a Dankó Rádió oldalán és Spotify-on.
Szoliva Gábriel előadása az ‘Early Music in Central Europe’ online fórumon
A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztálya és az MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hívja az érdeklődőket Szoliva Gábriel angol nyelvű online előadására, melyre 2025. április 9-én 17.00 órakor kerül sor. A téma a 13. századi Esztergomi hangjelzett breviárium (Breviarium notatum Strigoniense) második kötetének helyreállítása 272 töredéke alapján, és a rekonstruált kódex hamarosan megjelenő, háromnyelvű monográfiával kísért hasonmás kiadása. Az esemény a Visegrádi Alap által támogatott Early Music in Central Europe – Collaborated Research, Migrating Sources, Transregional Connections projekt keretében zajlik.
Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni április 8-án 17.00 óráig lehet a következő linken: https://forms.gle/8Q3ZhfnAGeWe87Rp6
Czagány Zsuzsa
Tények és tévhitek a citera hangszertípusról
A citera hangszertípus gazdag története és földrajzi elterjedése számos félreértést szült, amelyek máig élnek a köztudatban. Brauer-Benke József, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársának cikke ezeknek a tévhiteknek jár utána történeti és organológiai szempontból.
Tovább a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjára
XXXVI György Ránki Hungarian Studies Conference and Concert: In Memoriam Béla Bartók (1881-1945)
Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója „Folk Music as Mother Tongue in Bartók’s Works”, Vikárius László, a Budapesti Bartók Archívum vezetője pedig „The Significance of the Complete Critical Edition Series” címmel adnak elő az Indiana University XXXVI György Ránki Hungarian Studies Conference and Concert: In Memoriam Béla Bartók (1881-1945) című konferenciáján 2025. április 5-én.
„Egy délután Dohnányival” – beszámoló
Nagy érdeklődés övezte az „Egy délután Dohnányival” című rendkívüli Tudományos Fórum programját 2025. március 20-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében. Az első részben a The Last Romantic in His Own Words: Ernst von Dohnányi’s Writings and Interviews című (Oxford University Press, 2024) kötetet mutatták be a szerző-közreadók, Kusz Veronika és videóüzenetben James A. Grymes, továbbá Bollobás Enikő irodalomtörténész, az MTA levelező tagja. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen Dalos Anna zeneszerző-írások közreadásának módszertanáról és hasznosíthatóságáról kérdezte a zeneszerző Dargay Marcellt, valamint intézeti kollégáit, Kerékfy Mártont, Kusz Veronikát és Vikárius Lászlót. A programot az orosz‒német zongoraművésznő, Sofja Gülbadamova nagyszerű játéka gazdagította, aki Dohnányi Ernő kompozícióit tűzte műsorára. Az Európa-szerte fellépő Dohnányi-előadó, akivel Németh István Csaba folytatott rövid beszélgetést, a Zenetörténeti Múzeum félköríves klaviatúrájú Bösendorfer-zongoráján, Dohnányi egykori saját hangszerén vett fel nemrégiben lemezt (Capriccio, 2024).
Szabó Ferenc János: „Carissima Pillangó" – Szamosi Elza művészete – könyvbemutató
Szeretettel meghívjuk Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó" – Szamosi Elza művészete című könyvének a bemutatójára.
Időpont: 2025. március 21. (péntek), 17 óra
Helyszín: Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)
A beszélgetés résztvevői:
Karczag Márton, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője
Szabó Ferenc János zenetörténész, a kötet szerzője
Szatmári Áron irodalomtörténész, a kötet szerkesztője
Moderátor:
Retkes Attila zenetörténész, a Gramofon főszerkesztője
Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének közgyűlése
A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) Magyar Nemzeti Csoportja a Zenetudományi Intézet Könyvtárában tartotta 2025. évi közgyűlését. A közgyűlés hivatalos programja után a tagság szakmai fórumot tartott, melyen a hazai zenei gyűjtemények aktuális tevékenysége, projektjei, kihívásai kerültek szóba. Különös hangsúlyt kapott a beszélgetés során az AIBM Magyar Nemzeti Csoport a Magyar Zene Házával együttműködésben szervezett zenei könyvtáros továbbképzése, melynek első alkalmára 2025. április 4-én kerül sor.
Szabó Ferenc János
Rendhagyó tudományos fórum – Egy délután Dohnányival. Könyv-, lemezbemutató és kerekasztal-beszélgetés
|
|
Egy délután Dohnányival. Könyv-, lemezbemutató és kerekasztal-beszélgetés HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. március 20. csütörtök, 18 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
The Last Romantic in His Own Words.
Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and Documents
(Oxford University Press, 2024)
Bevezetőt mondanak a közreadók:
Kusz Veronika és James A. Grymes zenetörténészek
A könyvet bemutatja:
Bollobás Enikő irodalomtörténész, az MTA levelező tagja
Zeneszerzők írásai – a közreadás lehetőségei
A kerekasztal-beszélgetést vezeti: Dalos Anna zenetörténész
A beszélgetés résztvevői: Dargay Marcell zeneszerző,
Kerékfy Márton, Kusz Veronika és Vikárius László zenetörténészek
The Original Bösendorfer Piano of Ernst von Dohnányi
(Capriccio, 2024)
Sofja Gülbadamova zongoraművésszel
Mácsai János zenetörténész és hangszerrestaurátor beszélget
Dohnányi Ernő: Szvit régi stílusban op. 24 (részletek)
Johann Strauss – Dohnányi Ernő: „Du und du”-keringő
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt: (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója
Gilányi Gabriella, Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója
/ From Fragment to Workshop. Reconstructing a 15th-Century Graduale Strigoniense. Resonemus pariter 4. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez. Sorozatszerkesztő: Czagány Zsuzsa. Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztály, 2025, pp. 400.
Több olyan hazai zenei kódex ismert, amely hiányos, viszont nagyobb egység, csonka korpusz és/vagy jelentékeny mennyiségű töredékanyag maradt fenn belőle. A most megjelent kötet arra keresi a választ, mit árul el kisebb számú fennmaradt fragmentum az egykori anyakódexről, hol húzódnak a megismerés-azonosítás határai a töredékkutatásban, azaz mekkora részből rekonstruálható az egész?
Gilányi Gabriella évek óta foglalkozik egy izgalmas kottás töredékcsaláddal, amely nyolc pergamen fólióból áll: mindössze ennyit sikerült összegyűjteni a már nem létező anyakódexből. A fragmentumok egy 15. századi, reprezentatív kiállítású magyarországi eredetű graduále maradványai, amelyet könyvkötészeti alapanyagként hasznosítottak újra a tartalom elavulása után. A kutatás és az azonosítás aprólékos folyamata – az őrzőkötetek és a pergamen levelek kodikológiai, liturgikus-tartalmi, dallami, zenei paleográfiai és intézménytörténeti vizsgálata – nem várt eredménnyel zárult: feltárult az anyakódex háttere, eredete és kapcsolata egy sor rokon forrással (kódexek és kódextöredékek). A töredékcsalád utáni nyomozás tehát az eredeti célt messze túlszárnyalva új fénytörésbe állítja a Magyar Királyság késő középkori zenei kódexművészetét.
A színesen illusztrált, kétnyelvű könyvből az NKFIH Mecenatúra pályázat támogatásával magyar és angol internetes kiadvány is készült, amely szabadon elérhető itt: https://resonemus.zti.hu
Sipos János népzenei archívuma
Örömmel jelentjük, hogy megjelent Sipos János ny. munkatársunk új, online kiadványa: www.zti.hu/sipos. Ez a három nyelvű weboldal Sipos János 1987-ben kezdődő törökségi népzenei gyűjtéseinek egy részét mutatja be.
Sipos János gyűjt 1989-ben, Anatóliában
A Publikációk alatt megtekinthetjük többek között Sipos könyveit, e-könyveit, cikkeit és konferencia szerepléseit.
A Keresés lehetővé teszi a videó- és hangfelvételek műfaj, szövegkezdet, hangszer, adatközlők, illetve gyűjtési hely alapján történő megtekintését és meghallgatását.
A Hang- és a video tárban a gyűjtések teljes, vágatlan formája szerepel, a videók esetében gyakran „road-movie” formában.
A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989)
Ignácz Ádám, A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2025)
Ez a kismonográfia azt mutatja be, miként indult meg és milyen transzformációkon ment keresztül az intézményes munkásdalkutatás az egykori keleti blokkban. A kötet kiemelt figyelmet szentel a munkásdalkutatók közötti nemzetközi együttműködéseknek; feltárja, hogy a tudományág kelet-európai képviselői az 1950-es évek végétől kezdődően milyen találkozókat szerveztek, milyen – a kutatási anyagok, információk országok közötti áramlását biztosító – intézményeket működtettek, és miként keresték a Nyugat, illetve a harmadik világ hasonló akadémiai-ideológiai profillal rendelkező szakembereivel a kooperáció lehetőségét. A cserekapcsolatok megélénkülése, továbbá a vasfüggönyön túlról beáramló tudás az 1960-as évek közepére alapjaiban változtatta meg az addig nemzeti keretek között dolgozó kelet-európai kutatók gondolkodását. Mindez ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy a munkásdalkutatás – amely sokáig az 1945 előtti munkásmozgalom zenei emlékeinek összegyűjtését tekintette a legfontosabb feladatának – lassanként az újabb politikai dalokra, a nyugati folk revivalre és a modern populáris zene néhány műfajára is nyitottá vált. A nemzetközi hálózatok és cserekapcsolatok problémaköréhez a kötet elsősorban magyarországi perspektívából közelít: arra kérdez rá, hogy a külföldi partnerek miként vettek részt a munkásdalkutatás első magyarországi intézményeinek – az MTA Munkásdal Bizottságának és az MTA Bartók Archívum munkásdalrészlegének – kialakításában, illetve hogy a nemzetközi téren legaktívabb magyar kutatók – a zenetudós Maróthy János és a műgyűjtő Szatmári Antal – kapcsolatrendszerei miként formálták (át) ezen intézmények munkáját.
A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.
A Zenetudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Glossza Podcast Workshopon
2025. február 13-án a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának szerkesztősége workshop-ot rendezett. A Humán Tudományok Kutatóházában megtartott egésznapos programon a Zenetudományi Intézet három munkatársa is részt vett: Lipták Dániel, Németh István Csaba és Németh Zsombor.
Benyovszky Mária és Bácsi Fanni a Qulto Szakmai Napon
Könyvtárosaink rendszeresen frissítik szakmai ismereteiket. Benyovszky Mária és Bácsi Fanni 2025. február 26-án a Qulto Szakmai Napon vettek részt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
Végvári Rezső Dunapataji népdalgyűjtemény című kötetének ünnepélyes könyvbemutatója
A Magyar Kultúra Napján Dunapatajon ünnepélyes könyvbemutatón vett részt a Zenetudományi Intézet két munkatársa, Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára. A 2024-ben megjelent Dunapataji népdalgyűjtemény című kötet Végvári Rezső 1970-es években végzett gyűjtésének maga készítette, gondosan összeállított, gazdag válogatása. A bemutatót igen színes kulturális program keretezte, amelynek során a könyvben szereplő dalok közül is elhangzott néhány. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a szerző özvegye is.
Archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshop Bécsben
Erdélyi-Molnár Klára, Buzás Attila és Szabó Ferenc János, a Zenetudományi Intézet munkatársai egy archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshopon részt vettek Bécsben az ÖAW Phonogrammarchivjában, valamint az Österreichische Mediathekben, azaz az osztrák nemzeti hangtárban. A magyar kollégák bemutatták a Zenetudományi Intézet hangfelvétel-gyűjteményeit, valamint megismerték a bécsi hangarchívumok gyűjtési, digitalizálási, hangrestaurálási és megőrzési gyakorlatát. Zárásként a Wienbibliothek im Rathaus zenei gyűjteményét is meglátogatták. A kétnapos programot, melyen a Zenetudományi Intézet mellett a Magyar Zene Háza, a Csorba Győző Könyvtár és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársai vettek részt, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) Magyar Nemzeti Csoportja szervezte, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Bartókról, népzenéről, zenetörténetről – Tanulmányok Lampert Vera tiszteletére
Biró Viola – Vikárius László (szerk.)
Lampert Vera (*1944) neve fogalommá vált a zenetudományban, főként a Bartók zenéjének népzenei háttere iránt érdeklődők számára. Az Amerikában élő magyar zenetörténész – a budapesti Bartók Archívum munkatársa (1969–1978) és a bostoni Brandeis Egyetem zenei könyvtárosa (1983–2014) – legnagyobb hatású munkája a Bartók műveiben fellelhető népi dallamok jegyzéke. Épp ily fontosak nagyszabású közreadói munkái: Bartók népzenei írásainak két kötete, illetve a Bartók-művek kritikai összkiadásában való részvétele. Emellett nagyszámú hiánypótló, emlékezetes tanulmány fűződik a nevéhez.
A jelen tanulmánykötet Lampert Vera kutatási területeihez és zenetörténeti érdeklődéséhez kapcsolódó írásokat tartalmaz, vezető szaktekintélyek és fiatalabb kutatók tollából. A vegyes nyelvű, magyar illetve angol írásokat egybegyűjtő kötet tizenhét tanulmánya három fejezetbe rendeződik: zenetörténeti, majd népzenetudományi munkák után a kötet súlyponti része a Bartók-kutatáshoz kapcsolódik. A kötet, mely az Ünnepelt tudományos munkásságának jegyzékét is tartalmazza, zenetörténeti és notációs kérdéseket, előadástörténetet, népzene és műzene viszonyát vizsgáló, mű- és stíluselemzésre, valamint forráskutatásra támaszkodó tanulmányokat foglal magába.
Ára: 4500 Ft
magyar–angol nyelvű
ISBN: 978 615 5167 61 4
448 oldal
1050 gramm
kemény táblás, cérnafűzött
HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
Megjelent: 2025. január 28.
Elhunyt Fügedi János
2025. január 31-én, 71 esztendős korában elhunyt Fügedi János, a Zenetudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a néptáncrészleg korábbi vezetője. Távozásával a magyar és a nemzetközi etnokoreológia utóbbi évtizedeinek kiemelkedő alakját veszítettük el, aki a néptánc mozgásformáit egy természettudós alaposságával és következetességével kutatta, miközben sohasem veszítette el szeretetét aziránt a népi kultúra iránt, aminek egyik máig tovább élő gyümölcse a néptánc.
Fügedi János egyetemi diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte meg 1976-ban, doktori címét pedig az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2003-ban. 2021-ben habilitált a Magyar Táncművészeti Egyetemen. A néptánccal a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttesében ismerkedett meg, később az ELTE Táncegyüttes, majd a Bihari Táncegyüttes tagja volt. 1973 és 1976 között a Népművelési Intézetben néptáncoktatói képzésen vett részt, itt ismerkedett meg egyik mesterével, Szentpál Máriával és a Lábán Rudolf által feltalált tánclejegyzéssel. 1987-től óta tanított a Magyar Táncművészeti Egyetemen táncjelírást, vendégtanárként oktatott az ELTE és az Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszékén, valamint a nemzetközi Choreomundus programban.
1987-ben vált a Zenetudományi Intézet kutatójává, ahol utóbb tudományos főmunkatársként a néptánc részleget vezette 2023-ig. Kutatási területe a kinetográfia, a tánclejegyzés elmélete, a táncelemzés és a motívumkutatás volt. Ezen túlmenően számos etnokoreológiai gyűjtést végzett többek között Kalotaszegen, Maros-Küküllő mentén és Gyimesben. Tudományos pályáját közel harminc önállóan vagy társszerzőkkel jegyzett könyv és száznál több szakcikk fémjelzi. Monográfiákat alkotott egy-egy felvidéki és baranyai falu tánckultúrájáról, de munkásságának középpontjában a táncjelírás kutatása maradt. Ezen a területen főműve a 2011-ben megjelent Tánc – Jel – Írás, illetve ennek bővített angol nyelvű kiadása a Signs of Dance.
2015-től 2022-ig elnöke volt a Lábán Kinetográfia Nemzetközi Tanácsa (International Council of Kinethography Laban) nemzetközi szervezetnek, aktív tagja volt az ICTMD Etnokoreológiai Munkacsoportjának (International Council for Traditions of Music and Dance). 2021-től vezette az MTE Tánctudományi Kutatóközpontját, alapító tagja volt a Magyar Etnokoreológiai Társaságnak és az MTA Tánctudományi Munkabizottságának, 2020 óta pedig elnöke a Magyar Tánctudományi Társaságnak. Tudományos munkájáért 2013-ban „A tánctudományért” díjat, 2017-ben Pesovár Ernő emlékplakettet, 2020-ban Magyar Arany Érdemkeresztet, 2023-ban pedig Martin György-díjat vehetett át.
Fotó: Csillag Pál
