Hírek, események |
|
2022. november 26-án Újvidéken került sor a vajdasági szlovák muzikológusok és muzsikusok rendes évi konferenciájára, 18. Konferencia muzikológov a hudobných odborníkov – Slovenská hudba vo Vojvodine 2022 – Zbierky slovenských ľudových piesní na Dolnej zemi – komparácia címmel, szlovákiai, romániai, bulgáriai, horvátországi és szerbiai kollégák részvételével.
A Penna – az élő bölcsészet magazinja nyolcadik adását 2022. november 20-án, vasárnap délután 15 óra 13 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Hogyan élhettek az első földművelők a Dunántúlon? Miként kutathatók a népmesék? Milyen új eredményei vannak a mohácsi csata kutatásának? Mit gyűjt a Magyar Filozófiai Archívum? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.
A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.
Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.
További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!
2022. november 10-én az ELKH Természettudományi Kutatóközpont konferenciatermében átadták az ELKH 2022. évi tudományos díjait. Somfai László a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa kutató professor emeritus címet vehetett át.
Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb élő alakjai közé tartozik. Bartók Béla zenei hagyatékának nemzetközileg is elismert szaktekintélye. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot, munkájával jelentősen hozzájárult a 2016 óta folyamatosan megjelenő Bartók-összkiadás előkészítéséhez. A salzburgi Mozart-kutató Intézet és a kölni Joseph Haydn Intézet tagja. 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, valamint a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia külföldi tagja, illetve a Brit Akadémia levelező tagja. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Erkel Ferenc-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.
A további díjazottakról a BTK honlapján olvashatnak!
|
|
Lajtha László írásai I-II. (Közreadja: Berlász Melinda. A közreadó munkatársai: Biró Viola, Ozsvárt Viktória. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete - Rózsavölgyi és Társa kiadó, 2021.) – Könyvbemutató Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete, VIII. emeleti Tárgyalóterem, 2022. november 24., 14:00 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. |
Házigazdaként bevezetőt mond és a rendezvényt levezeti:
Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.
A kötetet bemutatja: Riskó Kata, BTK Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos munkatársa.
Lajtha László A magyar siratókról című előadásának keletkezéstörténetét ismerteti: Berlász Melinda, a BTK Zenetudományi Intézete ny. főmunkatársa, a kötet közreadója.
Lajtha László A magyar siratókról című előadásából felolvas: Lipták Dániel, a Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos segédmunkatársa
Válogatás Lajtha László széki gyűjtéséből – előadják:
Sőregi Anna (ének), Lipták Dániel (hegedű), Árendás Péter (kontra) és Tímár Márton (nagybőgő).
Zárszó: Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.
A könyvbemutatója meghívója itt érhető el.
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével, a kutatócsoport cseh és szlovák társprojektjeivel együttműködve 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2022. november 16-án 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Elżbieta Witkowska-Zaremba, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének nyugalmazott igazgatója, a középkori zeneelmélet egyik legkiválóbb kutatója. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet november 14-én 17.00 óráig.
A meghívó itt érhető el.
|
|
Ötvenöt esztendő. A BTK Zenetudományi Intézet ünnepi konferenciája a 80 éves Berlász Melinda, Domokos Mária és Bereczky János tiszteletére BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay terem, 2022. november 17–18. 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár |
A BTK Zenetudományi Intézet tudományos konferenciával köszönti három, több mint fél évszázada az intézményben dolgozó kutatóját, Berlász Melindát, Domokos Máriát és Bereczky Jánost, akik ebben az évben ünneplik 80. születésnapjukat.
A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
November 17. Csütörtök Meeting ID: 885 4267 3006 Passcode: 337535
November 18. Péntek Meeting ID: 867 8257 0642 Passcode: 554118
Zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez címmel új forrásközlő sorozatot indított a BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma. Az első kötet Ránki György (1907–1992) zeneszerző, a Pomádé király új ruhája című opera, az Egy szerelem három éjszakája című musical és a Körhinta című film komponistája válogatott írásait tartalmazza a Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, Ozsvárt Viktória közreadásában. A kiadvány egyaránt közöl rádióelőadásokat, referátumokat, tanulmányokat, utazási beszámolókat, emlékezéseket, interjúkat, leveleket, valamint verseket. A közreadott szövegek nagyobbik része mindeddig ismeretlen volt a szélesebb olvasóközönség számára, hiszen ezeket az írásokat kéziratos formában őrizte a komponista hagyatéka, amelyet a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum gondoz. A forrásközlő sorozat, amely a tervek szerint évente bővül egy-egy kötettel, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.
A Tiszta forrás település címet 2022-ben a Békés (valaha Bihar) megyei Méhkerék nyerte el. A program történetében rendhagyó módon ezúttal nem a magyar népzenegyűjtés első évtizedei legnagyobbjainak: Vikár Bélának, Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak vagy Lajtha Lászlónak valamely gyűjtőhelyére, hanem a magyar népzenei és néptáncmozgalomban kiemelkedő szerepet játszó román nemzetiségi településre esett a választás. Méhkerék ez évben ünnepli jeles táncos adatközlőjének, Nyisztor Györgynek, A népművészet mesterének születése 100., kitüntetése 50., valamint a Méhkeréki Népi Együttes megalakulásának 75. évfordulóját.
A román és magyar nyelvű emléktáblák elkészítését ezúttal a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata támogatta. A táblákat, illetve a Néprajzi Múzeumban és az MTA–Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában őrzött, kiemelkedően gazdag méhkeréki folklóranyag digitális másolatait és teljes dokumentációját október 22-én Méhkeréken, emlékezetes gálaműsor keretében, Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, és Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke adta át Tát Margit polgármester asszonynak.
Az eseményen bővebb beszámoló az alábbi linken olvasható.
A Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán működő Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa (BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály) és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.
A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.
A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.
A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.
A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.
A Penna – az élő bölcsészet magazinja hetedik adását 2022. október 23-án, vasárnap délután 15 óra 15 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Milyen történeteket gyűjtenek a kutatók Kalotaszegen? Hogyan alakult a Kárpát-medence genetikai térképe? Hol találhatók a könyvillusztrátorként jól ismert Hincz Gyula faldíszítményei, azaz muráliái? Milyen értékes dokumentumokat találunk a Zenetörténeti Múzeum új Bartók-kiállításán? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában 2021-ben jelent meg az 1938. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételeiről szóló kötet („Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei. Sound Recordings of the 1938 International Eucharistic Congress), melyet Szabó Ferenc János, a ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa szerkesztett. A magyar és angol nyelvű kötetben Szabó Ferenc János és B. Kaskötő Marietta tanulmányai mellett a fennmaradt hangfelvételek listája is szerepel, s a kötet CD-melléklete válogatást tartalmaz a hangfelvételekből.
A kötet elnyerte az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) 2022. évi díjai között a Best Historical Research on General Recording Topics kategóriában a „Best Discography” díjat. Ez a magyar zenetörténész és zenei könyvtáros szakmának egyaránt komoly nemzetközi elismerés, és egyedülálló eredmény a magyar hangfelvétel-történeti kutatások területén. A hivatalos sajtóközlemény és a díjazottak teljes listája ide kattintva olvasható.
|
|
Lipták Dániel: Egy félbemaradt népzenekutatói pálya, avagy hogyan veszítettük el Dincsér Oszkárt BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. október 20. csütörtök, 10:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
|
|
Sipos János Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről című kötetének bemutatója BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. októbert 20. csütörtök, 15:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Tisztelettel meghívjuk Sipos János Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről című kötetének bemutatójára
Időpont: 2022. október 20. csütörtök, 15:00
Helyszín: a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete, Bartók terem (Budai Vár, Táncsics Mihály utca 7.)
Házigazda: Richter Pál, az Intézet Igazgatója,
a kötetet bemutatja Vikárius László, az Intézet Bartók Archívumának vezetője, majd a szerző szól a kiadványról.
Szemelvények a török dallamokból és koncert:
- Néhány dallam Bartók 1936-os fonográfos anatóliai gyűjtéséről
- A dallamok mai élete (Sipos videófelvételei)
- Guessous Majda Mária koncertje Bartók anatóliai gyűjtéséből
A meghívó itt érhető el.
„Modell és inspiráció”. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 19. tudományos konferenciája
|
|
„Modell és inspiráció”. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 19. tudományos konferenciája BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. októbert 6–8. csütörtök–szombat 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság – a BTK Zenetudományi Intézettel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel együttműködve – zenetudományi konferenciát rendez az idén 60 esztendős Vikárius László tiszteletére Modell és inspiráció címmel 2022. október 6-8-án a BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.).
A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva.
Harmadszor emlékeztek meg Bartók Béla és Kodály Zoltán egykori dolgozószobájában, az MTA jelenlegi alelnökeinek székhelyén az egykor Kodály vezette Népzenekutató Csoport mostani kutatói a csoport 1953. őszi megalapításáról. A Kodály Zoltán születésének 140. évfordulóján elhelyezett koszorún egy idézet olvasható tőle: „mindig Magyarország tanítója szerettem volna lenni (Praeceptor Hungariae)”. Az ünnepség zárásképp Kővári Réka, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa egy Kodály halálát követően született beadványt olvasott fel, amelyben a Népzenekutató Csoport arra kéri az Akadémia I. Osztályát, hogy kaphasson Kodály is egy Bartókéhoz hasonló emléktáblát, tekintettel arra, hogy Kodály ugyanúgy részt vett a magyar népzenei összkiadás megvalósításában, sőt irányította azt.
Az eseményről a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent cikk itt olvasható.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás - Forrás: mta.hu
2022. szeptember 28-án a Kossuth Rádió Az este című műsorában Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetőjének vendége volt Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója. A gondolatébresztő beszélgetés a felsőfokú magyar népzene oktatásának jelenét és jövőjét járta körbe. Az adás az alábbi linken hallgatható vissza.
|
|
BARTÓK, az inspiráció – BARTÓK és hegedűművész partnerei – KIÁLLÍTÁS BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. szeptember 29. csütörtök, 17:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2022. szeptember 29-én 17 órakor a Zenetörténeti Múzeum „Bartók, az inspiráció”, valamint a Bartók-archívum „Bartók és hegedűművész partnerei” című kiállításának megnyitására kerül sor a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója.
A kiállításokat megnyitja Tallián Tibor akadémikus.
Közreműködik:
Banda Ádám hegedűművész,
zongorán kíséri Soós Orsolya
A kiállításokat a Zenetörténeti Múzeum termeiben Borz Zsófia, Németh Zsombor és Vikárius László kurátorok mutatják be.
A meghívó itt tölthető le.
A Penna – az élő bölcsészet magazinja hatodik adását 2022. szeptember 25-én, vasárnap délután 15 óra 35 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Mit lehet tudni a 16. századi betűművészekről, kalligráfusokról? Miről mesélnek a középkori gazdaságtörténeti kutatások eredményeit bemutató kiállítás tablói? Miként lehet a természetet emberi közreműködéssel védeni és megőrizni? Hogyan interpretáltak szövegeket az ókorban és a középkorban? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
