Hírek, események |
|
|
|
Rácz József és Balog József hegedű-zongora estje 2021. Szeptember 1. 18:00 Zenetudományi Intézet, Bartók terem |
A Zenetudományi Intézet évadnyitó koncertjére, Rácz József és Balog József hegedű-zongora estjére szeptember 1-én 18 órától kerül sor a Zenetudományi Intézet székházának Bartók termében (Budapest, Táncsics M. u. 7.).
Műsor:
| L. v. Beethoven | F-dúr (Tavaszi) szonáta |
| Béla Bartók | 2. hegedű-zongora szonáta |
| szünet | |
| Per Dybro Sørensen | „Conversation in Spring” for violin and piano |
| Barnabás Dukay | 2 Hangköltemény hegedűre |
| Leszek, aki leszek | |
| ...megszentelik a legnemesebb figyelmükkel és idejükkel | |
| Gunnar Berg | „Labradorit” for piano solo (dedicated Georg Vásárhelyi) |
| Carl Nielsen | 2. hegedű-zongora szonáta |
|
|
Cantus Planus konferencia 2021. július 28. szerda, 15 óra |
Szeretettel hívunk mindenkit a Nemzetközi Zenetudományi Társaság Cantus Planus gregorián munkacsoportja nemzetközi konferenciájára, amelyet az idén, a 2020 nyarán elmaradt csehországi találkozó helyett online rendeznek a ZOOM keretei között július 28-án 15.00 órától. A konferencia nemcsak formájában, de tartalmában is rendhagyó, sőt „kísérleti”: a résztvevők ötperces villámelőadásokban foglalhatják össze aktuális kutatási témáik, projektjeik legfontosabb eredményeit, és mutathatják be publikációikat, nem több mint két diából álló prezentációk kíséretében. A fórumon a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja – Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel – vesz részt, a középkori magyarországi kottás kódextöredékeket feldolgozó Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis, a magyarországi teljes zenei kódexek dallamkészletét műfajonként rendszerező Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale és a Magyar Neumakatalógus projekteket és a hozzájuk tartozó weboldalakat, valamint a 13. századi Breviarium Notatum Strigoniense 258 töredék alapján készülő rekonstrukcióját mutatva be.
A Cantus Planus Research Forum regisztrációs linkje a következő: https://forms.gle/jWweMMEmsNGJecZj9
„… él itt Magyarországon, Budán, fenn Torbágyi úti kis házában kerek e világ legnagyobb zeneművész…” – írta Rácz Aladárról (1886-1958) barátja, Füst Milán író. A jászberényi muzsikus cigány családból származó cimbalomművész útja fiatalon francia nyelvterületre vezetett. Az ösztönös népi előadó ott alakította ki színvonalas, stilárisan letisztult repertoárját, és érett autodidakta módon valódi előadóművésszé. Még nem volt ötvenéves, amikor svájci feleségével – állandó zongorakísérő partnerével – együtt hazatért Budapestre, ahol a koncertezés mellett kiteljesedett tanári pályája is. „Felejthetetlen, utolérhetetlen művészetét” barátok, tanítványok, muzsikus kollégák, diplomaták, impresszáriók, kritikusok, rajongók kísérték figyelemmel szerte a világon. A „cimbalom zsenijének” nem mindennapi életútjáról őriz dokumentumokat a kéziratos hagyaték, amelynek gondosan elkészített katalógusát tartja most kezében az olvasó.
A kötet szerzőjével, Szepesi Zsuzsannával Papp Ágnes beszélgetett.
Fájó szívvel értesültünk a Bartók Archívum egykori szeretett munkatársa 2021. július 2-án bekövetkezett haláláról. A franciául, angolul, németül kiválóan beszélő, író Gombocz Adrienne idegen nyelvű levelezőként előbb a Bartók Archívum igazgatója, Szabolcsi Bence, majd a szorosabb értelemben vett Bartók-gyűjteményt kezelő, belga származású Denijs Dille, végül Somfai László titkáraként dolgozott. Számos fontos tudományos kiadvány, elsősorban a Demény János által szerkesztett Bartók Béla levelei, majd az ifj. Bartók Béla által közreadott Bartók Béla Családi levelei és Apám életének krónikája kötetek kéziratainak gondozásában nyújtott nélkülözhetetlen segítséget. Bartók életének, kapcsolatainak, levelezésének, kézírásának egyik legjobb ismerője volt. Bár sokáig elsősorban a háttérben maradva segítette alapvető tudományos publikációk létrejöttét, végül több, dokumentumokat feldolgozó, értékes életrajzi tanulmányt is közölt. Ehhez több külföldi tanulmányutat tett könyvtárak, levéltárak mélyén rejlő fontos, addig ismeretlen forrásokat tárva fel, hiánypótló másolatokkal gazdagítva az Archívum gyűjteményét. Bartók román kolindákról írt könyvének kiadástörténetét, zeneműkiadókkal való kapcsolatát, az osztrák jogvédő társaság iratait, a ritka alkalmakat, amikor a zeneszerző karmesterként lépett vagy léphetett volna fel, élményszerűen megformált, gondosan adatolt dolgozatokban tárgyalta. Több fontos első levélközlésben működött közre, így többek között Somfai Lászlóval Bartók Michel Dimitri Calvocoressinek írt fontos francia és német leveleit gondozta. Kiemelkedően jelentős volt együttműködése a kiváló ausztrál–angol Bartók-kutató Malcolm Gilliesszel, akinek meghívására fél évet Ausztráliában tölthetett, ahol közösen dolgoztak a Béla Bartók Letters: The Musical Mind köteten; ehhez többek között Bartóknak a bécsi Universal Editionhoz írott leveleiből készült válogatást fordította angolra. Franciaországban is rendezett kiállítást Bartókról. De kiadványoktól és rendezvényektől függetlenül is központi szerepet játszott a Bartók-kutatás mindennapjaiban, s ő volt az Archívum gyakori külföldi látogatóinak, vendégkutatóknak és diákoknak legfőbb segítője. Rendszeresen látta vendégül a külföldi látogatókat az Archívum munkatársaival együtt, a munkahelyétől néhány percnyi sétára található otthonában, ahol vendégszeretetét, hangulat- és társaságteremtő képességét, olykor csipkelődéstől sem mentes humorát és konyhaművészetét egyaránt élvezhettük. Miután 70 évesen saját kezdeményezésére nyugdíjba vonult, nem szakadt meg kapcsolata az intézménnyel és munkatársaival. Nemcsak rendezvényeinket látogatta, hanem több vállalkozásba is még aktívan bekapcsolódott. Jegyzéket készített Pásztory Ditta hagyatékának újabban beérkezett dokumentumairól. Kedves emlékeket írt meg a Somfai László 70. születésnapjára összeállított angol nyelvű emlékkönyv számára, s még az Archívum alapításának 50. évfordulóján, 2011 júliusában – épp egy évtizede – a nemzetközi konferencia résztvevői számára előadásban idézte föl e mindannyiunknak fontos intézmény múltját. Gombocz Adrienne nyugdíjba vonulásáig közel negyven évet dolgozott a Bartók Archívumban. Kedves, szellemes, művelt és mélyen emberséges lényének emlékét hálával és szeretettel őrizzük.
Vikárius László
|
|
Németh Zsombor: Bartók Béla és a Pro Arte Vonósnégyes 2021. június 17. csütörtök, 10 óra
|
|
|
Czagány Zsuzsa: A 12th-century Sacramentury from Hungary as a Multilayered Source for Chant History 2021. Június 23. 17:00 |
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt Czagány Zsuzsa angol nyelvű online előadására, melyre az Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum eseményeként kerül sor 2021. június 23-án délután 17.00 órakor. A részvétel regisztrációhoz kötött, ennek részletei a meghívóban olvashatók.
|
|
Minikonferencia Tóth Margit emlékére Szervező: Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság 2021. Június 10. 15:00–17:00 |
Program
- Tari Lujza, Alázat és elhivatottság: Tóth Margit népzenekutatói életútja
- Pálóczy Krisztina, A Lajtha utód-csoport és a Népzenei Osztály fénykora
- Déri Balázs, Tóth Margit Egyiptomban Az előadások között népzenei gyűjtéseiből hangzanak el részletek.
A meghívó letölthető pdf formátumban.
Tekintve, hogy a vírushelyzet ugyan javul, de még sok a bizonytalanság, az előadásokat zoomon keresztül lehet meghallgatni!
zoom: zoom.us/j/98901940128
Meeting ID: 989 0194 0128
|
|
Ozsvárt Viktória: „Messzi élő valóság”. Lajtha László utolsó alkotókorszaka (1945–1963) 2021. június 4. péntek, 12 óra |
Online formában kerül sor Ozsvárt Viktória, a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos segédmunkatársa doktori védésére. A doktori értekezés címe: „Messzi élő valóság”. Lajtha László utolsó alkotókorszaka (1945–1963). A védés 2021. június 4-én (pénteken) 12 órakor kezdődik, és ezen a linken keresztül érhető el.
|
|
Nakahara Yusuke: GENESIS AND THE ‘SPIRIT’ OF BARTÓK’S MIKROKOSMOS 2021. június 3. csütörtök, 10 óra |
Online formában kerül sor Nakahara Yusuke, a Bartók Archívum tudományos segédmunkatársa doktori védésére. A doktori értekezés címe: „GENESIS AND THE ‘SPIRIT’ OF BARTÓK’S MIKROKOSMOS. A védés 2021. június 3-án (csütörtökön) 10 órakor kezdődik, és ezen a linken (Zoom Meeting ID: 897 9711 4503 Passcode: 390871) keresztül érhető el."
|
|
Dalos Anna: A nyúl éneke avagy Bárdos Lajos és a politikai katolicizmus Magyarországon 2021. május 27. csütörtök, 10 óra
|
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2021. május 19-én 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Pawel Gancarczyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének igazgatója, a késő középkori és kora újkori többszólamúság nemzetközileg elismert kutatója, a Muzyka folyóirat főszerkesztője. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet május 17-én 17.00 óráig.
Az MTA 194., a járvány miatt online megrendezett, rendes közgyűlésén – Karikó Katalin és Lovász László mellett – Kusz Veronika, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató tart előadást Dohnányi Ernőről. A közgyűlésről és az elhangzó előadásokról itt tájékozódhat, Kusz Veronika előadását itt tekintheti meg.
Kutatócsoportunk tagja, Gilányi Gabriella tartja az egyik plenáris előadást a BTK Irodalomtudományi Intézetében működő „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 kutatócsoport és a Reformation Research Consortium (ReFoRC) által rendezett nemzetközi konferencia második napján, 2021. május 7-én. Előadásában az erdélyi gyűjteményekben őrzött, túlnyomórészt protestáns hordozókönyvek borítójaként fönnmaradt középkori hangjelzett kódextöredékeket és kottaírásaikat tekinti át. A konferencia teljes programja itt érhető el: https://reforc.com/wp-content/uploads/2021/04/REFO-Program-Program.pdf
Zene és zeneélet a 20. századi Magyarországon címmel tart online konferenciát Dalos Anna rendezésében a BTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma 2021. május 6–7-én. A esemény részletes programja itt tekinthető meg, a kattintható linkeket a meghívó tartalmazza. Az előadások absztraktjai itt olvashatók.
|
|
Kővári Réka: Az RMDE XVIII. század Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetének zenei munkálatai Bartók terem, 2021. április 29. csütörtök, 10 óra
|
A 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a magyar kultúra és művelődéstörténet kiemelkedő jelentőségű alakja 1881. március 25-én született a Torontál megyei Nagyszentmiklóson. Szerteágazó – zeneszerzői, zongoraművészi és népzenekutatói – életművét Intézetünk Bartók Archívuma immár hat évtizede gondozza és kutatja.
Jelenlegi legfontosabb és leghosszabb távú projektünk Bartók zeneműveinek kritikai összkiadása, amely sorozat öt évvel ezelőtt indult el, s azóta öt kötet látott napvilágot. A magyar Editio Musica Budapest Zeneműkiadó és a német G. Henle Verlag gondozásában megjelenő összkiadás nyomán több mint húsz új Urtext kiadás készült el zongoraművekből és kórusművekből, valamint megjelent a zenekari Concerto kispartitúrája és zenekari anyaga is.
Másik fontos vállalkozásunk Bartók írásainak magyar nyelvű kritikai összkiadása, melynek eddig négy kötete látott napvilágot szintén az Editio Musica Budapest gondozásában.
Tavaly nyáron új adatbázist tettünk közzé Népzene Bartók műveiben címmel, amely a Bartók-életműben nagy szerepet játszó népzene-feldolgozások eredeti hangzó és írott forrásait teszi közzé teljes körűen és sokféle szempont szerint kereshető formában.
Számunkra, munkásságnak és életrajzának kutatói számára Bartók ma is a legfontosabb emberi és művészi mércét és inspirációt jelenti.
 |
 |
 |
Kárpáti János (1932) a Zenetudományi Tanszak első, legendás osztályának volt tagja: tanulmányait többek között Szabolcsi Bence, Bartha Dénes és Bárdos Lajos irányította, diplomáját 1956-ban szerezte meg. Pályája kezdetén kismonográfiákat írt Domenico Scarlattiról és Arnold Schönbergről (1959, 1963), ám tudományos munkásságának fókuszába mégis Bartók Béla zenéje került: a komponista vonósnégyeseiről, illetve kamarazenéjéről szóló monográfiáit mindmáig a Bartók-kutatás alapműveiként tartják számon (1967, 1976), ezek angol (1975, 1994), illetve japán (1998) nyelvű kiadása számottevő nemzetközi visszhangot is kiváltott. A Bartók-kutatáson belül igen jelentős eredményeket mondhatott magáénak Bartók és az arab népzene vizsgálata terén is. Szerkesztője volt a részben a Zenetudományi Intézet kiadványaként megjelent Bartók és az arab népzene című CD-ROM-nak. Másik meghatározó tudományos szakterülete a Kelet zenéje, melyről két magyar nyelvű monográfiát is publikált (1981, 1998), e kötetek előkészítéseként lehetősége nyílt arra, hogy Marokkóban és Japánban kutasson. Az Élet és Irodalom, valamint a Magyar Zene recenzenseként másfél évtizedig szemlézte a kortárs magyar zene legújabb termését. E tevékenységének részeként kezdett behatóan foglalkozni Szőllősy András művészetével, amelyről két kötete is napvilágot látott (1999, 2005). A Zeneakadémia könyvtárának vezetőjeként aktívan közreműködött a RIPM tevékenységében, feldolgozva a 19. századi magyar zenei folyóiratokat. 1998-tól 2006-ig a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Ő kezdeményezte és rendezte a Társaság eddigi legjelentősebb projektjét 2001-ben, a teljes magyar zenetörténetet bemutató Symphonia Hungarorum kiállítást, amelynek nyomán szerkesztésében megjelent a Képes magyar zenetörténet című kiadvány. 1980 és 1986 között alelnöke volt az International Association of Music Libraries-nek. 1971-ben Erkel Ferenc-díjban, 1991-ben a Magyar Alkotóművészek Egyesülete nagydíjában, 2005-ben Széchenyi-díjban részesült, és elnyerte az Amerikai Liszt Társaság „Award for Excellence” érmét (1996). 2005-ben neki ítélték az MTA Eötvös József-koszorúját. Utolsó nagyobb terjedelmű munkája, Mozart leveleinek válogatott kiadása, 2017-ben jelent meg. A Zeneakadémia könyvtárának vezetőjeként, valamint a Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnökeként folyamatos kapcsolatot ápolt a Zenetudományi Intézettel, az Intézet szakmai tevékenységét szakértőként tanácsokkal támogatta. Figyelmére, segítőkészségére mindig számíthattunk, ha problémáinkkal hozzá fordultunk. Személyében a Zenetudományi Intézet munkatársai nemcsak egy kiváló tudóst, de egy kedves, megértő barátot is gyászolnak.
|
|
Gilányi Gabriella: Magyar Neumakatalógus. Zenei írásjelek a középkori Magyarországról Bartók terem, 2021. március 25. csütörtök, 10 óra
|
Almási István, a 19. század jeles dalgyűjtőjének, Almási Sámuelnek dédunokája, 1934-ben született Kolozsváron, s ugyanott érettségizett 1951-ben. A Kolozsvári Zeneakadémia hallgatójaként csatlakozott a Jagamas János vezette népzenei terepkutatásokhoz. Érdeklődése homlokterébe hamarosan a népzenei hagyomány kutatása került, amely mellett egy egész életre elkötelezte magát. Miután 1956-ban zenetanári és karvezetői oklevelet szerzett, egészen nyugdíjazásáig a Román Akadémia Kolozsvári Folklór Intézetének tudományos kutatójaként tevékenykedett. Gyűjtéseinek egyik célja az úgynevezett „fehér foltok”, a népzenei szempontból ismeretlen vagy kevéssé ismert területek feltárása volt (Érmellék, Szilágyság, Lápos mente, Aranyosszék, Kis-Küküllő – Maros köze, Nyárád mente, Homoród mente, Háromszék). Többezer énekes és hangszeres dallamot gyűjtött, s azok nagyrészéről lejegyzést is készített.
Fontos szerepet játszott Seprődi János népzenei hagyatékának közreadásában (1974). Számos idevágó témájú publikációja mellett kutatástörténeti érdeklődését tükrözi 1989-ben megvédett doktori disszertációjának címe: Az erdélyi magyar népzenekutatás kezdeti korszaka (1920-ig). Kiemelkedő jelentőségű a Szilágysági magyar népzene című monográfiája (1979). Ugyancsak hiánypótló munka a Iosif Herțeával készített 245 népi táncdallam című gyűjtemény. Számos témakört felölelő tudományos közleményeiből két gyűjteményes kötetben jelent meg válogatás az utóbbi években: A népzene jegyében (2009), „Most jöttem Erdélyből” (2019).
Számos tudományos, közművelődési és oktatási fórumokon tartott előadásokat magyar, román, német és angol nyelven. Nyelvtudását szaktanulmányok többirányú fordításával is kamatoztatta, hozzájárulva ezzel a román, magyar és német nyelvű szakirodalmak átjárhatóságához. A rendszerváltás utáni években előadásokat tartott kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi egyetemeken, az ELTE Folklór Tanszékén és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén.
Munkásságának kényszerű megszakadása nagy veszteség a magyar népzenetudomány számára. Befejezetlen munkáinak folytatása, gyűjtéseinek közreadása a következő kutatógenerációk nemes feladata. Emlékét megőrizzük és továbbadjuk szellemi utódainknak.
Paksa Katalin 1971 óta, azaz fél évszázadon át tartozott az ELKH BTK Zenetudományi Intézet és jogelődeinek aktív kutatói állományába. A magyar népzenetudomány meghatározó jelentőségű képviselője volt, aki pályafutását Bálint Sándor és Vargyas Lajos mellett kezdte, és utóbbi hívta át a Néprajzi Múzeumból az MTA Népzenekutató Csoportjába 1971-ben. 1995–1998 között a Népzenei Osztály vezetője volt. 1988-ban A magyar népdal díszítése c. témájával a kandidátusi fokozatot, 2003-ban a Magyar népzenetörténet c. könyvével MTA doktora fokozatot szerzett. Munkássága felöleli a népzenetudomány minden területét: a népzenei gyűjtést, lejegyzést, rendszerezést, szomszéd- és rokonnépi összehasonlítást, monografikus vizsgálatot, népzenetörténeti kutatást, a hagyományos népi előadás- és díszítésmódot, a népzene és műzene kapcsolatának vizsgálatát. Mindezeken a területeken alapvető eredményekkel gazdagította tudományágát. Alakja, személyiségének kisugárzása meghatározó volt intézetünkben, mostantól már csak emlékét őrizhetjük. Amíg azonban kutatómunkájának otthona, a Zenetudományi Intézet létezik, ígérhetjük, hogy tudományos eredményeit ápoljuk, gondozzuk, és tudományos munkáit képességeinkhez és lehetőségeinkhez mérten folytatjuk. Nyugodjék békében!
