Hírek, események |
|
Szeretettel invitálunk minden érdeklődőt Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, a PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a BTK Moravcsik Gyula Intézet által 2021. december 16‒17-én megrendezésre kerülő, kéziratosságról szóló IV. Scriptorium konferenciára, amelyen a Zenetudományi Intézet „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoportjának két tagja, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella vesznek részt (17-én 11 órától…) – ezúttal a zenetudomány komfortzónáján kissé kívül eső, irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti szempontból fontos előadásokkal.
A járványhelyzetre való tekintettel a konferencia előadásainak egy része on-line, másik része személyes részvétellel, Bölcsészettudományi Kutatóközpontban hangzik el. A konferencia összes előadása követhető az alábbi zoom-linken:
A program és meghívó itt érhető el.
|
|
Göbölösné Gaál Eszter: Contra pestem. Misepropriumok járványos időkben Bartók terem, 2021. december 16. csütörtök, 10 óra
|
|
|
Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél születésének centenáriuma Bartók terem, 2021. december 15. szerda, 15 óra |
A Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya ezúton tisztelettel meghívja a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél születésének centenáriuma alkalmából rendezett ünnepélyes megemlékezésre.
Az eseményhez kapcsolódva kerül sor a Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására.
ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók-terem (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.)
2021. december 15. szerda, 15 óra
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk, de Zoom-alkalmazáson is követhető. Személyes részvétel esetén a maszkviselés és az oltási igazolvány bemutatása a hatályos előírásoknak megfelelően kötelező.
A meghívó itt érhető el.
A 70 éves Pávai István tiszteletére tudományos konferenciát szervez 2021. december 9- és 10-én a BTK Zenetudományi Intézet, a Hagyományok Háza és a Zeneakadémia a Zenetudományi Intézet Bartók termében (Budapest, I. ker., Táncsics M. u. 7.).
A meghívó és program itt érhető el.
A konferencia Zoom-on is követhető.
A Zenetudományi Intézet rendezvényein részt venni csak védettségi igazolással lehet, amelyet belépésnél kérünk bemutatni. Az épületen belül szájat és orrot elfedő maszk viselése kötelező!
|
|
Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály – kiállításmegnyitó BTK Zenetudományi Intézet székháza, 2021. november 18. csütörtök, 15 óra |
A BTK Zenetudományi Intézet tisztelettel meghívja Önt és családját a Zenetörténeti Múzeum és a Harmonikások Országos Társasága szervezésében Tabányi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett
Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály
című kiállítás megnyitójára
2021. november 18-án, csütörtökön 15 órára.
A vendégeket köszönti Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője
A kiállítást megnyitja Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója
Harmonikán közreműködik:
Babicsek Bernát, Bódi Gyula, Karkus Tamás, Mezei Gábor, Szász Szabolcs és Szokolai Lóránt
A kiállítást a múzeum 7. termében bemutatja Brauer-Benke József, a kiállítás kurátora
Helyszín:
BTK Zenetudományi Intézet székháza
Budapest, I. Táncsics Mihály utca 7.
|
|
Ketty Nez: Hearing Different Spaces: Compositions Inspired by Bartók’s Fieldwork Bartók terem, 2021. november 11. csütörtök, 10 óra
|
Bukáné Kaskötő Marietta 2012-ben diplomázott kitüntetéssel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán, majd 2012 és 2015 között ugyanazon egyetem Doktori Iskolájában a Zenetudományi PhD-program hallgatója volt. 2011 és 2014 között részt vett a Zenetudományi Intézetben a budapesti hangversenyeket 1900-tól napjainkig rögzítő koncertadatbázis munkálataiban. 2012–2013-ban fél évig a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont külső munkatársaként tevékenykedett.
2013 októberében megkapta a Katholischer Akademischer Ausländer-Dienst (KAAD) „Osteuropa” programjának kutatói ösztöndíját, amellyel öt hónapon keresztül későbbi disszertációjához kapcsolódó kutatásokat folytatott Münchenben, Regensburgban és Liechtensteinben. Kodály Zoltán Zenei Alkotói Ösztöndíjban részesült három alkalommal: 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban. 2014 óta a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar Zeneelméleti Intézetének oktatója, 2019 őszétől a győri Brenner János Hittudományi Főiskola kántorképző szakán is tanít. 2021 áprilisában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megvédte „Musia Sacra Hungariae: A cecilianizmus magyarországi története 1897-től 1950-ig” című PhD értekezését.
2014 óta folytat rendszeres publikációs tevékenységet magyar és német nyelven. Szakmai tevékenysége a szűkebb értelemben vett tudományos munkásságon túl kiterjed a zenepedagógia és zenei ismeretterjesztés területére is. Hazai és nemzetközi zenetudományi konferenciákon tartott nagy számú előadása és megjelent tanulmányai 19. és 20. századi magyar zenetörténeti témákkal foglalkoznak. Társszerzője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában idén megjelent „Eritis mihi testes: Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei” című kötetnek. A Zenetudományi Intézet fiatal kutatójaként újabban alkalma nyílik tágítani érdeklődését és zenetörténészi tapasztalatait korábban művelt egyházzene-történeti és himnológiai témái felől indulva kapcsolódó területek – így Magyarország kora újkori zenetörténetének, továbbá 19. századi zenei intézményrendszerének és repertoárjának – kutatása felé.
A díjazott pályaműve 2021 tavaszán megvédett PhD értekezése volt. A vizsgált, 1897 és 1950 közé eső periódusban mindenekelőtt a katolikus egyházzene megreformálására irányuló magyarországi törekvések történeti hátterének megvilágítására vállalkozott a bajorországi Cecília-mozgalommal történő párhuzamba állításon keresztül. Kutatásai során világossá vált, hogy a Cecília-mozgalom meglehetősen komplex módon fejtette ki hatását Magyarország zenei életére. A liturgikus szertartás terén kimutatható impulzusokon túl az (egyház)zeneoktatás és az általános zenei közélet, így például a hangversenyélet platformjain is meghatározó nyomot hagytak a mozgalom magyarországi képviselői. Tanulságokat lehetett levonni a ceciliánus ideológia hatására megfogant új egyházzenei repertoár stiláris és esztétikai vonatkozásában is. E kompozíciók és az azokat összefoglaló korabeli gyűjteményes kiadványok főbb jellemvonásainak bemutatására vállalkozott az értékezés második, fő része elemző kottapéldák segítségével. Az elérhető sajtóforrások birtokában esetenként fény vetülhetett a művek recepciótörténeti értelmezésére.
A téma kidolgozása során adódott, hogy a Cecília-mozgalom történetét négy főbb időszakra tagolva érdemes vizsgálni a magyar egyházzenei élet horizontján: a prececiliánus időszakban és az azt követő három hullámban különböző zeneszerzői és esztétikai irányzatok különíthetők el attól függően, hogy mennyiben kapcsolódtak azok képviselői a bajor mozgalom gyökereihez. A cecilianizmus magyarországi történetének feldolgozása tehát olyan, a szűkebb értelemben vett egyházzenei mozzanatok feltárásán túlmutató hozadékokkal járt, amelyek által a kor zeneszerzői irányzatainak stiláris, esztétikai koncepciójáról, az általános zenei közélet nemzetközi és magyarországi kölcsönhatásairól, egyház- és sajtótörténeti viszonyairól, a mindennapi politikától függő diskurzusokról és a mindezek nyomán kialakult zenetörténeti kánonról is kép alkotható. A disszertáció ily módon újabb nézőpontból láttatja a múlt század első felének magyarországi zenetörténetét.
2021. november 12-én az MTA Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva Kusz Veronika előadás tart az MTA Dísztermében megrendezett, középiskolásoknak szóló, „Miért jó kutatónak lenni?” című programon. Az eseményt élőben közvetítik és később is elérhető lesz; a szervezők ajánlák mindenkinek, akiknek középiskolás tanítványai vannak.
Részletes program és linkek: Diákok az Akadémián 2.: Miért jó kutatónak lenni? | Eseménynaptár MTÜ | MTA.
|
|
A magyar néptánckutatás eredményei 2020–2021: Beszámolók – Könyvbemutatók BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. november 16. kedd, 16:00. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Program
Megnyitó
A néptánckutatás műhelyei és eredményei
Könyvbemutatók:
- Ethnographia 2020/2
- Acta Ethnographica 2020/1
- Dance, Age, and Politics
- Selected Papers of György Martin
Közreműködnek: Bekecs Együttes és a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
Regisztrációval az esemény online is megtekinthető: https://forms.gle/5uU489rgMwkJ3Cee6.
Az eseményt az MMA támogatja.
A meghívó itt érhető el.
Az intézeti szabály szerint a bemutatón az orrot és a szájat fedő maszk viselése kötelező.
|
|
Ferenczi Ilona: Magyar Nyelvű Antifónák 16–17. századi kéziratokban és nyomtatványokban, énekeskönyvekben és graduálokban – könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. november 9. kedd, 17:00. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója. Házigazda: Papp Ágnes, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára.
A könyvet ismerteti: H. Hubert Gabriella irodalomtörténész, Korompay Klára nyelvtörténész, Domokos Mária zenetörténész.
Az antifónákat énekli a budavári Schütz-kórus Hacknauer Bettina vezetésével.
A meghívó itt érhető el.
Az intézeti szabály szerint a bemutatón az orrot és a szájat fedő maszk viselése kötelező.
2021. november 3-26. között kerül megrendezésre a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 rendezvénysorozat, melyen a BTK Zenetudományi Intézet három programmal vesz részt.
2021. november 10., 11:00-12:00 óra között BTK Zenetudományi Intézet „Beethoven Magyarországon” címmel ingyenes tárlatvezetés fakultatív kvízjátékkal
2021. november 17., szerda 16.00 BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem Katalógusok, inventáriumok, adatbázisok. A kapcsolatteremtés és hálózatépítés innovatív lehetőségei a zenei középkorkutatásban
2021. november 18., csütörtök 15.00 BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem Tabányi Mihály, a magyar harmonikakirály című kiállítás megnyitója és harmonika hangverseny
A BTK rendezvényei ezen a linken, míg a programsorozat összes eseménye ide kattintva érhető el.
|
|
A Bartók Archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett bemutató Bartók terem, 2021. október 29. péntek, 16 óra |
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Bartók Archívuma az archívum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából bemutató rendez.
A vendégeket köszönti LAMM VANDA, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnöke és BALOGH BALÁZS, a
Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója.
BARTÓK: HAT TÁNC BOLGÁR RITMUSBAN (A MIKROKOSMOSBÓL) Zongorán előadja: RÁNKI FÜLÖP
A BARTÓK MUNKÁSSÁGA HONLAPOT bemutatja: RICHTER PÁL, a Zenetudományi Intézet igazgatója; VIKÁRIUS LÁSZLÓ, a Bartók Archívum vezetője; KERÉKFY MÁRTON és BIRÓ VIOLA, a Bartók Archívum munkatársai.
A MIKROKOSMOS KIRITKAI KÖZREADÁSÁRÓL KOVÁCS SÁNDOR beszélget a közreadóval NAKAHARA YUSUKÉVEL.
A BARTÓK LEVELEI SZÉKELY ZOLTÁNHOZ KAMARAKIÁLLÍTÁST ismerteti VIKÁRIUS LÁSZLÓ.
A meghívó itt érhető el.
A rendezvény csak szájat és orrot fedő maszkban látogatható!
|
|
BARTÓK VONÓSNÉGYESEI – A Bartók Archívum nemzetközi konferenciája (angol nyelven) a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében Bartók terem, 2021. október 29. péntek, 10 óra |
A Bartók Archívum 2021. október 29-én angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervez a Zeneakadémia Bartók Világversenyének keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók termében.
A teljes program és az absztrakt itt érhető el.
A rendezvény csak szájat és orrot fedő maszkban látogatható!
|
|
Lipták Dániel: A gyors legényes tánctípus dallamai a Maros–Küküllők vidékén Bartók terem, 2021. október 21. csütörtök, 10 óra
|
2021 októberében megjelent a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma két munkatársa, Laskai Anna és Ozsvárt Viktóra szerkesztésében a Dohnányi-tanulmányok 2021. A sorozat legújabb kötete megújult külsőt kapott, amelyhez a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Kiadványszerkesztő-csoportja is hozzájárult. A kötet a Penna Bölcsész Könyvesboltban vásárolható meg.
A kötet tartalma:
Richter Pál: Előszó
TANULMÁNYOK
Dalos Anna: Túlélési stratégiák Trianon után. Bartók, Dohnányi, Kodály hármas útja
Kusz Veronika: A Dohnányi-ügy első hulláma (1945–1946)
Pásku Veronika: Dohnányi Ernő Ruralia Hungarica című művének népzenei forrásai
Gombos László: A zene, a mozgás és a cselekmény összefüggései Dohnányi Pierrette fátyola című pantomimjében
Laskai Anna: Dohnányi hangszerelései Schubert f-moll fantáziájából és a Moments musicaux zongoraciklusból
Bozó Péter: Aus dem bürgerlichen Heldenleben: Dohnányi Mesterdalnokok-persziflázsa?
Korody-Paku István: Dohnányiék Gmundenben
Németh Zsombor: Dohnányi Ernő és a Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes
Kovács Ilona: Interpretáció és analízis Dohnányi Ernő zongorás kamarazenéjében. Beszélgetés Frankl Péter zongoraművésszel
Laki Péter: Fischer Annie és a h-moll szonáta
Stachó László: Dohnányi előadói stílusa: a kutatás pillérei
Szabó Ferenc János: Dohnányi Ernő előadóművészi diszkográfiája
RECENZIÓK
Kovács Sándor: Dohnányi amerikai koncertfelvételeiről. Kusz Veronika (összeáll.), The Last Romantic. Dohnányi’s American Concert Recordings/Az utolsó romantikus. Dohnányi amerikai koncertfelvételei
Gombos László: Dohnányi életműve új perspektívában. Kovács Ilona, Dohnányi Ernő új perspektívában
Molnár Szabolcs: A Kaposvár-Tallahassee tengely. Kusz Veronika, A Wayfaring Stranger – Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949–1960
Batta András: Après une lecture de Dohnányi. Kusz Veronika, Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok
Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott. Az eseményen intézetünket Richter Pál, Somfai László, Vikárius László és Szalay Olga képviselte. Az MTA cikke a megemlékezésről az alábbi linken olvasható.
Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia. A hangszerek átadására 2021. október 5-én került sor a múzeumban, amelyen részt vett az MTA részéről Kondácsné Dallos Sarolta gazdasági igazgató és Csákiné Tóth Piroska vagyongazdálkodási szakreferens, illetve Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, Baranyi Anna, a Zenetörténeti Múzeum vezetője, Brauer-Benke József, a múzeum tudományos főmunkatársa, továbbá a hangszerek felajánlói.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Mali István, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar klarinétművésze ajánlotta fel az 1920-as évek körül készült, Stowasser márkájú basszustárogatót a múzeumnak. A hangszer nevét készítője, Stowasser János után kapta, akinek 1897-ben szabadalmazott szoprántárogatója nemzeti hangszereink közé tartozik, és széles körben elterjedt. A hangszerkészítő mester a 20. század elején egész tárogatócsaládot hozott létre, különféle méretekben, hangfekvésekben, így basszusban is.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébe most kerülő hangszer kuriózum, ugyanis ismereteink szerint világszinten csak két darab maradt fenn belőle, a másik hangszer az Egyesült Államokban található. Különlegességét növeli, hogy egyedi példány: korpusza brazil cocobolo rózsafából készült, kézileg kivitelezett rézbillentyűkkel. Bár a mester nem ma faragta ki a rózsafából a basszustárogató testét, a hangszer állapota ennek ellenére kitűnő, játékra is alkalmas, igazi mestermunka. Mali Istvánt az átadásra elkísérte felesége, Schneider Katalin, aki a Magyar Állami Operaház zenekarában volt hegedűs.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Vágvölgyi Éva, a Dohnányi Zeneiskola hegedűtanára, szolfézstanára tízévesen szüleitől kapta a Sáránszky-hegedűt. A tőle vásárolt hangszer különleges helyet foglal el a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményében, amelynek egyik legértékesebb részét a hegedűk jelentik, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedűk csoportja. 2014. október elseje óta a múzeum állandó kiállításának része az Egy 20. századi hegedűkészítő műhely és magyar mesterhegedűk című tárlat, amely Pilát Pál (1860–1931) és Sáránszky Pál (1919–2000) műhelyének tárgyaiból, valamint a Zenetörténeti Múzeum 20. századi hegedűgyűjteményének anyagából mutat be válogatást. Sáránszky által készített hegedűvel eddig még nem rendelkeztünk.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A múzeum dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérték az eladó hangszereket, és nagy öröm volt, amikor rátaláltak az eladásra kínált, nagyon szép, hibátlan állapotú, 1957-ben Sáránszky mester által készített hegedűre. Sáránszky Pál személye a mai hangszerkészítőknek is fontos, hiszen még együtt dolgozhatott a 20. század elejének nagyra értékelt mestereivel is, de hosszú élete révén hatással volt a kortárs hegedűkészítőkre is.
A különleges hangszerek a múzeum állandó kiállításában kapnak helyet, így ezek a jelentős műtárgyak is hozzáférhetők, és egyaránt megtekinthetők a kutatók és a hangszerek iránt érdeklődő, zeneszerető közönség számára.
|
|
Zenekritika és zenei ismeretterjesztés – a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 8–9. péntek–szombat. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Kedves Kollégák, Kedves Érdeklődők!
2021. október 8–9-e között kerül megrendezésre a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság éves szakmai konferenciája Zenekritika és zenei ismeretterjesztés címmel a Zenetudományi Intézetben. A tudományos előadások sorát kerekasztal-beszélgetés és kamarazenei hangverseny fogja követni.
A konferencia programját elérheti az ezen a linken.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, az esemény nyilvános és ingyenes. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az Intézetben a jelenlegi rendelkezés szerint a programok csak maszkban látogathatóak.
Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság
Munkatársunk, Szoliva Gábriel OFM közbenjárására kutatócsoportunk két tagja, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa 2021. szeptember 20-án látogatást tehetett a horvátországi Šibenik ferences (minorita) kolostorában (Samostan Sv. Frane), ahol az ott őrzött 15. századi ún. Laskó Demeter-kódexet tanulmányozhatta a kolostor könyvtárosa, Fra Ivan szíves engedélyével. A kézirat, amelynek egységeit – az egyes traktátusokat – feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában jegyezték le az 1430-as évek első felében s fűzték össze könyvvé, a múlt század 80-as éveitől kezdve jól ismert a magyar művelődéstörténeti, könyv- és irodalomtörténeti kutatás előtt, hiszen 16. lapján egy ötsoros magyar nyelvű verses imádság olvasható. Azt már kevesebben tudják, hogy a kódex első és hátsó borítójához, feltehetően azok megerősítéseként egy-egy 12. századi pergamenlapot kötöttek, s hogy e pergamenlapokon a középkori magyar (esztergomi) kottaírás egyik legkorábbi emléke maradt fönn. A Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport terepmunkáját Kemecsei Zsolt segítette nagyszerűen, aki a helyszínen nemcsak a teljes kéziratot digitalizálta, hanem különleges műszaki-fénytechnikai eszközök alkalmazásával, ultraibolya- és súrlófény használatával eddig olvashatatlannak s végleg elveszettnek hitt sorokat, szöveges és kottás bejegyzéseket is láthatóvá tett a főszövegben és a töredékes oldalakon egyaránt. A mind paleográfiailag, mind liturgikus-zenei tartalmát tekintve egyedülálló két kottás kódextöredék teljes anyagának megismerése új megvilágításba helyezheti, de legalábbis jelentősen árnyalhatja a magyarországi zenei íráskultúra legkorábbi korszakáról kialakult kutatói véleményt.
A hangjegyes fragmentumok elemző leírása hamarosan elérhető lesz a kutatócsoport http://fragmenta.zti.hu/ weboldalán.
|
|
Tánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet bemutatója BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2021. október 15. csütörtök, 18 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Örömmel invitálunk minden kedves kollégát aTánctudományi Tanulmányok 2020–2021 kötet bemutatójára!
Helyszín: BTK Zenetudományi Intézet Bartók-termében (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
Időpont: 2021. október 15-én 18:00 órakor.
Kérjük, hogy a részvételi szándékot előzetes regisztrációval jelezzék!
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a kötet szerkesztői: Fuchs Lívia, Fügedi János és Péter Petra.
A kötetbemutató programja:
- Megnyitó performansz: Mészáros Máté: A távolság mechanikája – performatív-részvételi séta Vadas Zsófia Tamara vezetésével.
- A szerkesztők bemutatják a kötetsorozat múltját, a 2020–2021-es kötet szerzőit, írásait, valamint a jövőbeli terveket.
- Kerekasztal-beszélgetés a kötet szerzőivel Péter Petra vezetésével, mely során azt kérjük a szerzőktől, mutassák be a saját kutatási területüket, szakmai hátterüket és ennek kapcsán arról is beszéljünk, ki hogyan látja a hazai tánckutatás jövőbeli lehetőségeit.
