Könyv, könyvrészlet, dallamtár
„A magyar katolikus egyházi népének kezdetei. Különlenyomat a Jászóvári Premontrei Kanonokrend Budafoki Szent István Gimnáziumának Évkönyvéből. (Budapest, Magyar Kórus, 1942) (= OMCE-szerdák 2.)”, Magyar Kórus 48 (1942).
„A magyar katolikus egyházi népének kezdetei”, in A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Budafoki Szent István Gimnáziumának Évkönyve az 1941–42. iskolai évről, szerkesztette Kolumbán Virgil, 5–24. Budafok: Az iskola igazgatósága, 1942. (NB. ebből a tanulmányhoz tartozó B és C részek - vagyis a kottapéldák és az azokhoz tartozó jegyzetek – hiányoznak.)
Idegen hatások a XVII. század magyar zenéjében. Énekelt dallamaink eredete. Kandidátusi disszertáció. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1960, 1966. (A tézisek elérhetők itt.)
Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás . Versei. Szerkesztette Jenei Ferenc és Klaniczay Tibor és Kovács József és Stoll Béla, a dallamokat összeállította Papp Géza. Régi Magyar Költők Tára XVII. század 2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962. (Elérhető a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet textológiai portálján, illetve a Digiphilen.)
Az unitáriusok költészete. Szerkesztette Stoll Béla és Tarnócz Márton és Varga Imre, a dallamokat összeállította Papp Géza. Régi Magyar Költők Tára XVII. század 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967. (Elérhető a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet textológiai portálján, illetve a Digiphilen.)
A XVII. század énekelt dallamai. Régi Magyar Dallamok Tára 2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. (A tézisek elérhetők itt.)
Készségfejlesztés az általános iskolai ének-zene órán. Budapest: Tankönyvkiadó, 1981, 21984.
„Bevezetés”. In Hungarian Dances: 1784–1810, szerkesztette Papp Géza, 9–51. Musicalia Danubiana 7. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1986. [magyar, angol és német nyelven.]
Fejezetek a Bárdos Kornél, szerk. Magyarország zenetörténete II. 1541–1686. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990. kötetben:
„Történeti bevezetés”, 11–17.
„III. Zenei művelődés: A hangszeres zeneoktatás alkalmai”, 134–139.
„III. Egyházi zeneélet: Katolikus egyház: Egyházi népének”, 160–180.
„IV. Egyházi zeneélet: Katolikus egyház: A többszólamú éneklés szerepe”, 180–186.
„IV. Egyházi zeneélet: Protestáns egyházak: Német és szlovák evangélikusok”, 199–202.
„V. Deákos, népszerű és nemesi énekköltés: Az ének szerepe a 16. és 17. századi magyar társadalomban”, 214–220.
[Csomasz Tóth Kálmánnal:] „V. Deákos, népszerű és nemesi énekköltés: Lírai énektípusok”, 236–241.
„V. Deákos, népszerű és nemesi énekköltés: Az énekvers és szövegvers különválása. – A históriás ének differenciálódása. – A kuruc mozgalmak énekei.”, 243–253.
[Csomasz Tóth Kálmánnal:] „VI. A népies egyszólamúság dallamvilága: A népies egyszólamúság formakészlete, dallamtípusai: Formakészlet. – Dallamtípusok.”, 261–284.
[Csomasz Tóth Kálmánnal:] „VI. A népies egyszólamúság dallamvilága: Költőink zenei mintái”, 284–291.
„VI. A népies egyszólamúság dallamvilága: A népies egyszólamúság forrásai; a dallamok eredete”, 291–306.
„VIII. Hangszeres zene: A hangszeres zene alkalmai és megjelenési formái. – Hangszerek, együttesek.”, 445–463.
„VIII. Hangszeres zene: A hangszeres zene mesterei [bevezetés]”, 463.
A verbunkos kéziratos emlékei. Tematikus jegyzék az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának anyagából. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 16. Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1999.
„A török hódoltság krónikásai”. In »Symphonia Hungarorum« Magyarország zenekultúrájának ezer éve. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 2001. március 30. – október 29., szerkesztette Kárpáti János, 47–54. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum—Országos Széchényi Könyvtár—Magyar Nemzeti Múzeum—Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, 2001.
„A török hódoltság krónikásai”. In Képes magyar zenetörténet, szerkesztette Kárpáti János, 55–64. Budapest: Rózsavölgyi, [2004.]
[Felföldi Lászlóval közösen:] „Magyar táncok – az ungarescától a csárdásig”. Uo., 128–139.
„The Cronicles of the Turkish Occupation”. In Music in Hungary: An Illustrated History, edited by János Kárpáti, 55–64. Budapest: Rózsavölgyi, 2011.
[Co-authored with László Felföldi:] „Hungarian Dances – from Ungaresca to Csárdás”. Uo., 128–139.
Tanulmányok
„Kájoni János orgonakönyve. Az Organo-Missale (1667) tartalmának tematikus jegyzéke”. Magyar Zenei Szemle 2, 1. sz. (1942): 1–23.
„Egy karácsonyi énekünk életrajzához”. Énekszó 14, 75. sz. (1946): 5–7.
„Egy 150 éves énekeskönyv”. Magyar Kórus 69 (1947): 1300–1304.
[– krónikás –:]. „Palestrina Magyarországon (Zenetörténeti jegyzetek)”. Magyar Kórus 73 (1948): 1490–1491.
„Református-e az „Ah hol vagy” dallama?”. Magyar Kórus 80 (1950): 1769–1770. – betiltott, akkor meg nem jelent szám. Újrakiadása: „A Magyar Kórus utolsó száma”. Magyar Egyházzene 4, 1. sz. (1996/1997): Melléklet. Magyar Kórus 80, 43–44.
„Hozzászólás az RMKT új folyama XVII. századi 1. kötetéhez”. Irodalomtörténeti Közlemények 65 (1961): 193–195.
„Ismeretlen Kochanowski-fordítások a XVI–XVII. századból”. Irodalomtörténeti Közlemények 65 (1961): 328–340.
„Über die Verbreitung des Quintwechsels”. Studia Musicologica 8 (1966): 189–209.
„Thordai János lengyel dallammintája”. Irodalomtörténeti Közlemények (1966): 208–210.
„Przyczynki do związków muzyki polskiej z węgierską w XVII wieku”. In Studia Hieronymo Feicht septuagenario dedicata, redacted by Zofia Lissa, 235–251. Kraków: Polskie Wydawnictwo Muzyczne, [1967.]
„Szőlősy Benedek és énekeskönyveinek nyomdahelye”. Magyar Könyvszemle 83, 1. sz. (1967): 78–87.
„Le psautier de Genève dans la Hongrie du XVIIe siècle”. Studia Musicologica 9 (1967): 281–299.
„Beiträge zu den Verbindungen der polnischen und ungarischen Musik im 17. Jahrhundert”. Studia Musicologica 10, 1‒2. sz. (1968): 37–54. (Az 1967-ben megjelent lengyel nyelvű tanulmány német nyelvű változata.)
„A kóruséneklés hazai múltjából”. In Magyar zenetörténeti tanulmányok [II.] Szabolcsi Bence 70. születésnapjára, szerkesztette Bónis Ferenc, 91–101. Budapest: Zeneműkiadó, 1969.
„Die Haupttypen des ungarischen Liedes im XVI–XVII. Jahrhundert”. In Musica Antiqua II. Acta Scientifica, redacted by Jerzy Wiśniowski, 283–313. Bydgoszcz: BTN Filharmonia Pomorska im. I. Paderewskiego, 1969. Papp Géza kottapéldái elérhetők itt.
„Przyczynki do związków dawnej poezji węgierskiej z polską”. In Studia z dziejów polsko-węgierskich stosunków literackich i kulturalnych, redacted by Jan Reychman, 132–150. Wrocław–Warszawa–Kraków: Zakład Narodowy imienia Ossolińskich – Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, 1969. (Az „Ismeretlen Kochanowski-fordítások…” (1961) és a „Thordai János lengyel dallammintája” (1966) lengyel nyelvű változata.)
„Stilelemente des frühen Werbungstanzes in der Gebrauchsmusik des 18. Jahrhunderts”. In Musica Antiqua III. Acta Scientifica, redaction by Jerzy Wiśniowski, 640–679. Bydgoszcz: BTN Filharmonia Pomorska im. I. Paderewskiego, 1972.
„Egy prozódiai jelenség Kodály kórusműveiben”. Kóta 2, 3. sz. (1972): 1–3.
„A korai verbunkos stíluselemei XVIII. századi közhasználatú zenénkben”. Magyar Zene 17, 3. sz. (1976): 227–247. (Az 1972-es német nyelvű tanulmány magyarul.)
„Zur Geschichte der ungarischen Tanzmusik. Probleme des Webungstanzes”. In Studia instrumentorum musicae popularis IV, edited by Erich Stockmann, 142–147. Stockholm: Musikhistoriska museet, 1976.
„Egy prozódiai jelenség Kodály kórusműveiben”. Az Ének-Zene Tanítása 25, 3. sz. (1982): 104–108. (A Kótában 1972-ben megjelent írás kibővített változata.)
„Philipp Caudella magyar táncai”. In Zenetudományi írások 1983, szerkesztette Benkő András, 268–271. Bukarest: Kriterion, 1983.
„További adatok a verbunkos kiadványok megjelenési idejéhez (1822–1848)”. Magyar Zene 25, 3. sz. (1984): 245–267.
„Pontosítás ürügyén. (A Psalmus Hungaricus szövegének kérdéséhez.)”. Magyar Zene 25, 4. sz. (1984): 389–398.
„Az úgynevezett Chlopiczky-nóta. Néhány hangszeres adalék Liszt VI. rapszódiájának első témájához”. Magyar Zene 28, 1. sz. (1987): 43–48.
„Liszt ismeretlen verbunkosátiratai”. Magyar Zene 28, 2. sz. (1987): 173–188.
„Liszt Ferenc III. magyar rapszódiája”. Muzsika 30, 5. sz. (1987. május): 16–17.
„Unbekannte »Verbunkos«-Transkriptionen von Ferenc Liszt. »Ungarischer Romanzero«”. Studia Musicologica 29 (1987): 181–218. (A Magyar Zenében megjelent tanulmány („Liszt ismeretlen verbunkosátiratai”) német fordítása.)
„Zwei ungarische Gesangbüchlein 1732, 1734. (Beitrag zur Missionstätigkeit der Jesuiten und der Franziskaner in Ungarn.)”. I.A.H. Bulletin (1987): 87–89.
„Egy elveszettnek hitt kéziratos énekeskönyv”. Magyar Zene 29, 4. sz. (1988): 379–394.
„Az iskolai színjáték és a zene a 16–17. századi Magyarországon”. In Iskoladráma és folklór, szerkesztette Pintér Márta Zsuzsanna és Kilián István, 79–86. Folklór és etnográfia 50. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1989.
„Alte ungarische Psalmlieder”. I.A.H. Bulletin 19 (1991): 81–94.
„A Liszt-rapszódiák forrásaihoz”. Magyar Zene 34, 2. sz. (1993): 163–171.
„A budapesti eucharisztikus világkongresszus (1938) zenéje”. Magyar Egyházzene 3 (1995/1996): 327–332.
„A Magyar Kórus utolsó száma”. Magyar Egyházzene 4, 1. sz. (1996/1997): [Melléklet] Magyar Kórus 80, 43–44.
„Száz évvel ezelőtt”. Magyar Egyházzene 4, 2. sz. (1996/1997): 183–188.
„A Nagy Potpourri. Tények, föltevések, ellentmondások, következtetések”. In Zenetudományi Dolgozatok 1995–1996: A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság első tudományos konferenciája, 1995. október 5–8, szerkesztette Gupcsó Ágnes, 167–175. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1997.
„Egy Bihari-verbunkos tanulságai”. In Zenetudományi Dolgozatok 2000. Szabolcsi Bence emlékére születésének 100. évfordulója alkalmából, szerkesztette Sz. Farkas Márta, 37–50. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2000.
Verbunkos bibliográfiák
„A verbunkoskiadványok kronológiájához”. Magyar Zene 20, 3. sz. (1979), 239–259.
„Die Quellen der »Verbunkos-Musik«. Ein bibliographischer Versuch. A) Gedruckte Werke I. 1784–1823”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 21, 2‒4. sz. (1979): 151–217.
„Die Quellen der »Verbunkos-Musik«. Ein bibliographischer Versuch. A) Gedruckte Werke II. Sammlungen 1822–1836”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24, 1‒2. sz. (1982): 35–97.
„A verbunkos kéziratos emlékei I. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: A Podmaniczky–Vigyázó-hagyaték zenei anyagából”. Magyar Zene 24, 3. sz. (1983): 248–268.
„Die Quellen der »Verbunkos-Musik« – Ein bibliographischer Versuch. A) Gedruckte Werke III. 1822–1836”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 26 (1984): 59–132.
„A verbunkos kéziratos emlékei II. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének könyvtára Major Ervin hagyatékának zenei anyagából”. In Zenetudományi dolgozatok 1986, szerkesztette Berlász Melinda és Domokos Mária, 301–327. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1986.
„Die Quellen der »Verbunkos-Musik«. Ein bibliographischer Versuch. A) Gedruckte Werke IV. 1837–1848”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 32 (1990): 55–224.
„Die Quellen der »Verbunkos-Musik«. Ein bibliographischer Versuch. B) Handschriften (–ca. 1850) I. Aus dem Material der Budapester Bibliotheken”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 45 (2004): 331–406.
Zenepedagógiai írások
„Mozaikok a lengyel iskolai énektanításról”. Az Ének-Zene Tanítása 4, 3. sz. (1961): 11–13.
„Módszertani kísérletek Lengyelországban”. Az Ének-Zene Tanítása 7, 5. sz. (1964): 225–229.
[C. Nagy Bélával:] „A népzene szerepe a nevelésben. Beszámoló”. Az Ének-Zene Tanítása 7, 6. sz. (1964): 269–272.
„Az éneklés és zenehallgatás tartalmi egysége”. Az Ének-Zene Tanítása 8, 1. sz. (1965): 2–7.
[Kalmár Mártonnal:] „Hanglemezgyűjtemény a lengyel iskolai oktatásban”. Az Ének-Zene Tanítása 11, 2. sz. (1968): 58–63.
[Kalmár Mártonnal:] „Kórustalálkozó Kecskeméten”. Az Ének-Zene Tanítása 11, 3. sz. (1968): 131.
[Lukin Lászlóval:] „A IX. ISME-konferencia (Moszkva, 1970. július 8–14.)”. Az Ének-Zene Tanítása 14, 1. sz. (1971): 41–43.
„Átdolgozott tankönyveinkről”. Az Ének-Zene Tanítása 14, 4. sz. (1971): 183–187.
[Hozzászólás Petneki Jenő: Az ének-zene tanításának helyzete és feladatai c. cikkéhez]. Az Ének-Zene Tanítása 15, 5. sz. (1972): 228.
„Miért nem?” [Hozzászólás Szekrényessy Júlia „Zenéről indulatosan” c. könyvismertetéséhez]. Élet és Irodalom, 1974. február 9., 3.
„Tankönyv és módszer (1–2–3. rész)”. Az Ének-Zene Tanítása 17, 3. sz. (1974): 111–114; 17, 4. sz. (1974): 171–178; 17, 6. sz. (1974): 259–260, 269–275.
„Programozás, programozott oktatás?”. Az Ének-Zene Tanítása 17, 5. sz. (1974): 203–209.
„Tankönyv és módszer (4–5–6. rész)”. Az Ének-Zene Tanítása 18, 2. sz. (1975): 55–63; 18, 3. sz. (1975): 111–119; 18, 5. sz. (1975): 197–203.
„Tankönyv és módszer (7., befejező rész)”. Az Ének-Zene Tanítása 19, 1. sz. (1976): 23–28.
„So vagy szó? Szolmizáljunk magyarul!”. Az Ének-Zene Tanítása 22, 2. sz. (1979): 83–85.
„Széljegyzetek egy vázlatsorhoz”. Az Ének-Zene Tanítása 22, 6. sz. (1979): 268–270.
„Iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről” [Hozzászólás egy zenepedagógiai vitában]. Muzsika 23, 9. sz. (1980): 30–32.
„Pont helyett pontosvessző. (Tegzes György Vázlatainak vitájához.)”. Az Ének-Zene Tanítása 24, 1. sz. (1981): 37–40.
„Gondolatok a »333«-ról”. Az Ének-Zene Tanítása 24, 5. sz. (1981): 217–224.
Recenziók, ismertetések
„A. Harmat: Sex hymni […] Budapest, 1938”. Magyar Kórus 29 (1938): 554*.
„Emil Paul: Das kirchliche Orgelspiel […] Leipzig, 1936”. Magyar Kórus 32 (1939): 616*.
„Pálos L. Ferenc: Kovács János Márk (1782–1854) énekeskönyvének szerepe a katolikus egyházi énekreformok történetében. Pannonhalma, 1940”. Magyar Kórus 42 (1941): 810*–811*.
„Hegyi László: Az egyházi ének kezdetei. Az első három század egyházi zenéje. Budapest, 1941”. Magyar Kórus 42 (1941): 811*.
„Petró Sándor: A magyarnyelvű egyházi ének középkori emlékei. Különlenyomat az Archivum Philologicum (Egyetemes Philologiai Közlöny) 1941. évi III. füzetéből. (Magyar Kórus, Budapest, 1941. 16 l.)”. Magyar Kórus 44 (1941): 851*.
„Dincsér Oszkár: Két csíki hangszer. Mozsika és gardon. A Néprajzi Múzeum füzetei, 7. sz. Szerkeszti: Domanovszky György. 87 l., 71 kép. Magyar Történeti Múzeum kiadása. Budapest, 1943”. Ethnographia 55 (1944): 46–47.
„Volly István: 101 Mária-ének. Tanulmány a katolikus népének kérdéseiről. Népkóta[,] 1948”. Magyar Kórus 74 (1948):1548.
„Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák 5. osztálya számára”. Az Ének-Zene Tanítása 5, 1. sz. (1962): 27.
„Az új 3. osztályos énekeskönyv, munkafüzet és kézikönyv”. Az Ének-Zene Tanítása 6, 3. sz. (1963): 67–71.
„Énekeskönyv az általános iskolák 4. osztálya számára”. Az Ének-Zene Tanítása 7, 1. sz. (1964): 47–48.
„Csomasz Tóth Kálmán, A XVI. század magyar dallamai (Ungarische Melodien aus dem 16. Jahrhundert). Régi Magyar Dallamok Tára I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. 784 S.”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 6, 1. sz. (1964): 159–162.
„Ének-zene kézikönyv az általános iskolák 5. osztályában tanító nevelők számára”. Az Ének-Zene Tanítása 8, 2. sz. (1965): 88–89.
„Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák 7. osztálya számára”. Az Ének-Zene Tanítása 8, 5. sz. (1965): III.
„Az új zenei lexikon margójára”. Az Ének-Zene Tanítása 9, 2. sz. (1966): 93–94.
„Vásárhelyi, Zoltán: Az énekkari vezénylés módszertana. (The Methodology of Choir-Leading.) Zeneműkiadó Vállalat Budapest, 1965. 304 p.”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 9, 1‒2. sz. (1967): 246–247.
„Bemerkungen zu einer slowakischen Quellenausgabe (anstelle einer Rezension)”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 9, 3‒4. sz. (1967): 427–437.
„Studia Hieronymo Feicht septuagenario dedicata. Polskie Wydawnictwo Muzyczne, Kraków, 1967. p. 486.”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 10, 1‒2. sz. (1968): 196–198.
„Ének-zene kézikönyv az általános iskolák 8. osztályában tanító nevelők számára”. Az Ének-Zene Tanítása 11, 1. sz. (1968): 36.
„Kodály Zoltán: Válogatott bicíniumok. – Tankönyvkiadó, 1968”. Az Ének-Zene Tanítása 11, 4. sz. (1968): 178.
„Péterffy Ida – Th. Molnár Magda: Ének-zene ajánló bibliográfia az 5–8. osztályos tanulók számára”. Az Ének-Zene Tanítása 11, 4. sz. (1968): 178–179.
„Két új tankönyv. [Ének-zene az általános iskolák szakosított tantervű ének-zenei 3. és 4. osztálya számára.]”. Az Ének-Zene Tanítása 12, 4. sz. (1969): 156–159.
„Bárdos, Lajos: Harminc írás a zene elméletének és gyakorlatának különböző kérdéseiről – 1929–1969. (Thirty papers on different problems of musical theory and practice – 1929–1969). Zeneműkiadó (Editio Musica) – Budapest 1969. (Magyar zenetudomány – Hungarian Musicology 13), 508 pages”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 13, 1‒4. sz. (1971): 386–391.
„Répertoire International des Sources Musicales (RISM) – Serie A/I: Einzeldrucke vor 1800. Band 1 (Aarts – Byrd), Band 2 (Cabezón – Eyre), Band 3 (Faa – Gyrowetz), red. Karlheinz Schlager. Bärenreiter (Kassel, basel, Tours, London) 1971, 1972”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 16, 1‒4. sz. (1974): 289–290.
„Szomjas-Schiffert György: Hajnal vagyon, szép piros… Énekes várvirrasztók és órakiáltók. [Es ist Morgen, schöner, roter Morgen… Burgwächter- und Nachtwächterlieder]. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1972, 224 S”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 16, 1‒4. sz. (1974): 290–293.
„Symbolae Historiae Musicae – Hellmut Federhofer zum 60. Geburtstag überreicht von Freunden, Kollegen und Schülern. Herausgeber: Friedrich Wilhelm Riedel und Hubert Unverricht. B. Schott’s Söhne Mainz, 1971; S. 289”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 18, 1‒4. sz. (1976): 392–394.
„Wolfgang Wittrock: Die ältesten Melodietypen im ostdeutschen Volksgesang. N. G. Elwert Verlag Marburg 1969 (Schriftenreihe der Kommission für ostdeutsche Volkskunde in der deutschen Gesellschaft für Volkskunde E. V. Herausgegeben von Erhard Riemann, Band 7), S. 224”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 18, 1‒4. sz. (1976): 394–396.
„Kodály szemináriumok”. Az Ének-Zene Tanítása 26, 5. sz. (1983): 236–237.
„A Kodály Intézet Évkönyve (Kecskemét, 1982)”. Az Ének-Zene Tanítása 26, 5. sz. (1983): 238–239.
„Szögi Ágnes: »...van itt egy iskola…« A kecskeméti ének-zene iskola története a kezdetektől 1973-ig (Kecskemét, 1983.)”. Az Ének-Zene Tanítása 26, 5. sz. (1983): 239.
Lexikonszócikkek
Brockhaus–Riemann Zenei lexikon I–III, szerkesztő Boronkay Antal. Budapest: Zeneműkiadó, 1984, 1985.
„Berner Ádám”, 1:187.
„Bihari János” [Major Ervin szócikkének átdolgozása], 1:197.
„Caudella, Philipp”, 1:302–303.
„daloskönyvek”, 1:396–397.
„Feigerl (Figési) Illés”, 1:559.
„Kájoni János” [Szabolcsi Bence szócikkének átdolgozása], 2:257–258.
„Rózsavölgyi Márk” [Major Ervin szócikkének átdolgozása], 3:267–268.
„Sztáray Mihály”, 3:473–474.
„verbunkos” [Szabolcsi Bence szócikkének átdolgozása], 3:592–594.
Magyar Katolikus Lexikon, szerkesztő Diós István és Viczián János. Budapest: Szent István Társulat, 1993–2014.
„Bajnai énekeskönyv”, 1:520.
„Balás Ágoston”, 1:541.
„Bozóky Mihály kéziratos énekgyűjteménye”, 2:16.
„Buzgó szívnek énekes fohászkodásai”, 2:125.
„Cantionale Catholicum”, 2:168.
„Cantus Catholici”, 2:168–169.
„csíkcsobotfalvi kézirat”, 2:438.
„Csima István”, 2:464.
„Deák–Szentes-kézirat”, 2:536.
„Döri énekeskönyv”, 2:702.
„Écsi énekeskönyv”, 2:763.
„Egerszegi kézirat”, 2:781.
„Egri püspöki megye énekes könyve”, 2:802.
„Egyházi énekek”, 2:882.
„Egyházi énekes könyv”, 2:882–883.
„Énekek könyve”, 3:109.
„Énekes ájtatosság”, 3:109.
„énekeskönyv”, 3:110–111.
„Erdélyegyházmegyei énekeskönyv”, 3:169.
„Gyászmise-énekek”, 4:271.
„Halottas Énekek A’ Szomorú Temetések alkalmatosságára…”, 4:552–553.
„halotti énekek”, 4:555.
„Hozsanna”, 5:79.
„Jól meghalásra serkentő magyar egyházi énekeskönyv”, 5:883.
[társszerzőkkel:] „Kájoni János”, 6:24.
„Kájoni latin-magyar versgyűjteménye”, 6:24–25.
„Kájoni-kódex”, 6:25.
„kántorkönyv”, 6:136–137.
„Katolikus egyházi énektár”, 6:347.
„Katolikus kar-béli kótás énekeskönyv”, 6:360.
„Keresztény katholikai isteni tiszteletnek minden ágaira kiterjedő ének könyv”, 6:583.
„Kiss-Sándor-énekeskönyv”, 6:908.
[társszerzővel:] „Kovács Márk János”, 7:289–290.
„Lyra Caelestis”, 8:214.
„Magyar Cantionale”, 8:258.
„Mihál Farkas-kódex”, 9:114.
„miseénekek”, 9:206.
„Nemes György toldaléka”, 9:654.
„népének”, 9:738–740.
„olvasmányénekek”, 10:104.
„Orgonahangok”, 10:163.
„Őseink buzgósága imák- és énekekben”, 10:376.
„Paksi Márton György-énekeskönyv”, 10:433.
„Pálffi Márton-énekeskönyv”, 10:461.
[társszerzővel:] „pápai himnusz”, 10:557.
„Pécsi énekeskönyv”, 10:757.
„Petri András-énekeskönyv”, 10:915.
„Régi és új énekek és isteni dicsiretek”, 11:519.
„Római katholikus egyházi énekek”, 11:664.
„Simon Péter Jukundián”, 12:131.
„Soltári Énekek A’ Magyar Anyaszentegyház vigasztalására”, 12:198.
„Sursum corda!”, 12:400.
„Szakcsi kántorkönyv”, 12:517.
„Szent vagy, Uram!”, 12:927.
„Szoszna Demeter énekeskönyve”, 13:438.
„Temetési gyászénekek a szokásos egyházi imák- és szent szertartásokkal”, 13:814.
„Turóci Cantionale”, 14:390.
„Vépi énekeskönyv”, 14:960.
„Veszprémi énekeskönyv”, 15:119.
„Zemlény János-énekeskönyv”, 15:533.
„Zirci énekeskönyv”, 15:576.
„Csomasz Tóth, Kálmán”. In Die Musik in Geschichte und Gegenwart, Zweite, neubearbeitete Ausgabe, Personenteil 5: Cov–Dz. Herausgegeben Ludwig Finscher, 5:163. Kassel, Basel etc.: Bärenreiter, 2001.
Ismeretterjesztő és alkalmi írások
„Elmélkedés a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Zenei Rendjéről”. Magyar Kórus 31 (1938): 589*–591*.
„Kis magyar zenetörténet: Az énekmondók hivatása”. Éneklő Ifjúság 2, 4. sz. (1942): 42–43.
„Kis magyar zenetörténet: »Jersze, emlékezzünk mostan mi nagy dolgokról…«”. Éneklő Ifjúság 2, 5. sz. (1943): 53–54.
„Kis magyar zenetörténet: Sokat szóltam én a régi dolgokról”. Éneklő Ifjúság 2, 7. sz. (1943): 82–83.
„Kis magyar zenetörténet: Az egyházi ének (I.)”. Éneklő Ifjúság 2, 8. sz. (1943): 95–96.
„Kis magyar zenetörténet: Az egyházi ének (II.)”. Éneklő Ifjúság 2, 10. sz. (1943): 116–117.
„Kis magyar zenetörténet: A királyi és fejedelmi udvarok zeneélete a régi világban”. Éneklő Ifjúság 3, 5. sz. (1944): 59–60.
„Kis magyar zenetörténet: A hangszeres zene 17. századi emlékei”. Éneklő Ifjúság 3, 6. sz. (1944): 68–69.
„Nem Füll tsiklándoztató… Báró Amade László istenes énekeiről”. Magyar Kórus 69 (1947): 1304.
Lajtha László és Papp Géza. „Egy székely Mária-ének”. Magyar Kórus 69 (1947): 1314.
„Régi énekeskönyveink előszavából [I.]”. Magyar Kórus 69 (1947): 1307.
„Régi énekeskönyveink előszavából [II.]”. Magyar Kórus 69 (1947): 1312.
„Régi énekeskönyveink előszavából [III.]”. Magyar Kórus 69 (1947): 1318–1319.
[Benda Kálmán összáll.; közreműködött Hofer Tamás, Papp Géza, Péter Katalin, Zimányi Vera]. „»A magyar romlásának százada«”. In Hogyan éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődés történetéből, szerkesztette Hanák Péter, 73–92. Budapest: Gondolat, 1980.
„Egy befejezetlen tudományos életmű. Emlékezés Szigeti Kiliánra”. Vigilia 47, 11. sz. (1982): 863–865.
»Dans le style Hongrois.« Forgotten Hungarian Piano Music from the 19th Century. Jazz Oktatási és Kulturális Alapítvány, 1998. (Pannon Classic) [Lemezkísérő füzet szövege.]
Rózsavölgyi Márk (1789–1848): Társastáncok / Ballroom Dances. Hungaroton Records, 1998. (HCD 31781) [Lemezkísérő füzet szövege.]
Zenemű, kottaközreadás, antológia, tankönyv
Három magyar paraszt dal Kodály Zoltán és Vikár Béla gyűjtésében. Budapest: A Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége kiadása, 1938. [A Magyar Dal folyóirat melléklete, 1938. április.]
Orgonaszó 5. Bach műveiből. Budapest: Magyar Kórus, 1942. [MK 2855.]
Halász Kálmán, Szőllősy András, Vajda Cecília et al. munkája, szerkesztette Papp Géza. Zenei ismeretek a tanítóképzők III. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó, 1952.
Máthé Miklósné, Kapi-Králik Jenő társszerzőkkel. Zongoraiskola a tanítóképzők I. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó, 1952.
Máthé Miklósné, Kapi-Králik Jenő társszerzőkkel. Zongoraiskola a tanítóképzők II. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó, 1953.
Gárdonyi Zoltán; Vajda Cecília et al. munkája, szerkesztette Papp Géza. Zenei ismeretek a tanítóképzők IV. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó, 1953.
Máthé Miklósné, Kapi-Králik Jenő társszerzőkkel. Zongoraiskola a tanítóképzők III. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó, 1954.
Máthé Miklósné, Kapi-Králik Jenő társszerzőkkel. Zongoraiskola a tanítóképzők IV. osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó, 1955.
Michael Haydn: Sinfonia in B, per 2 oboi, 2 corni ed archi, 1766. Partitura. Budapest: Zeneműkiadó, 1969. [A kiadást átvette: Diletto Musicale 313. Wien: Doblinger, 1969.]
Szőlő érik. 115 dal zongorakísérettel. Az általános iskolák 1–4. osztályának dalaiból. Dalkíséretek 1. Budapest: Tankönyvkiadó, 1972.
Hungarian Dances 1784–1810. Musicalia Danubiana 7. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1986.
Posztumusz megjelent írások
[Papp Ágnessel:] „A katolikus egyházi népének a 18. században”. In Zenei repertoár és zenei gyakorlat a 18. századi Magyarországon, szerkesztette Szacsvai Kim Katalin, Elek Martin és Horváth Pál, 149–191. Műhelytanulmányok a 18. század zenetörténetéhez 2. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2017.
[H. Hubert Gabriella gondozásában:] „A 18. századi gyülekezeti ének”. Uo., 255–281.
„Változatok magyar verbunkosra”. In Lavottától Kodályig. Zempléni konferenciák a verbunkos zenéről. Magyar zenetörténeti tanulmányok: 1990–2020, szerkesztette Sziklavári Károly és Dombóvári János, 48–54. Sátoraljaújhely: Lavotta János Kamarazenekar Alapítvány, 2021.
„Egy kántor kottás feljegyzései a XIX. század harmincas éveiből”. Uo., 93–104.
„Adatok Lavotta verbunkosainak elterjedéséhez”. Uo., 105–109.
