Főoldal
Köszöntjük az olvasót honlapunkon!
Papp Gézára mint magyar zenetörténeti alapkutatások művelőjére és a Magyarország zenetörténete II. kötetének egykori megbízott szerkesztőjére emlékezik a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának jelenkori munkaközössége.
Papp Géza a magyar zenetudomány alakuló intézményeiben lényegében mindvégig megmaradt „külsősnek”. A Bartók Archívumban és a Zenetudományi Intézetben az 1960-as évek második felétől egészen az 1980-as évekig – valószínűleg az akkor érvényes munkaügyi szabályozás következtében – csak másodállásban, megbízással dolgozhatott. Előbb 17–18. századi tánczenei forrásaink dallamadatainak rögzítését bízták rá, később vázlattanulmányok írását, majd egy darabig az említett Magyarország zenetörténete kézikönyv kora újkori kötetének szerkesztői-szervezői munkáját. Pályájának utolsó évtizedeiben ugyanakkor a magyar zenetörténész szakma egészéhez szoros szálak fűzték: intenzív könyvtári kutatásainak helyszínein, szakmai testületek tagjaként, a Muzsika és a Magyar Zene lapok visszatérő szerzőjeként. Jelzés értékű, hogy 1999-ben a Zenetudományi Intézet Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez című sorozatába Papp Géza egyik nagy terjedelmű, tematikus jegyzékét is befogadta (A verbunkos kéziratos emlékei). A XVII. század magyar dallamai – az Akadémiai Kiadónál megjelent Régi Magyar Dallamok Tára II. kötete –, amely tíz évvel korábban benyújtott kandidátusi értekezésére épülve nőtt adattárrá, és amelyre 1971-ben végre megkapta a tudományos fokozatot, éppúgy megkerülhetetlen alapmű, mint verbunkos bibliográfiáinak sora.
A szerkesztő szándéka szerint a honlap a részletes életrajz és a teljes irodalomjegyzék (valamint a róla szóló publikációk) segítségével széles betekintést nyújt Papp Géza kétpillérű zenetudósi életművébe, sőt, munkásságának a zenetörténeten kívül eső, fontos területére: pedagógiai szakmai tevékenységére is.
