Hírek, események |
|
A Penna – az élő bölcsészet magazinja hatodik adását 2022. szeptember 25-én, vasárnap délután 15 óra 35 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Mit lehet tudni a 16. századi betűművészekről, kalligráfusokról? Miről mesélnek a középkori gazdaságtörténeti kutatások eredményeit bemutató kiállítás tablói? Miként lehet a természetet emberi közreműködéssel védeni és megőrizni? Hogyan interpretáltak szövegeket az ókorban és a középkorban? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának hatodik részében Mikó Árpád igazgató bemutatja a számos fontos gyűjteménnyel rendelkező BTK Művészettörténeti Intézetet, amely az államalapítástól napjainkig egészében foglalkozik a magyar művészet történetével. Gulyás Borbála, az intézet tudományos munkatársa ismerteti 2020-ban megjelent hiánypótló művét a 16. században élt kiváló kalligráfusról, Bocskay Györgyről, a magyarországi késő reneszánsz művészet egyik fontos, ám mindeddig kevéssé ismert képviselőjéről.
A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport a Magyar Királyság gazdaságának mozgatórugóit, színtereit, forrásanyagait és tárgyi emlékeit vizsgálja immár nyolc éve. Weisz Boglárka, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője az epizódban az általa vezetett kutatócsoport eredményeiről beszél a magyaregregyi Máré-várban, ahol ismeretterjesztő tablók segítségével tárul fel a középkor világa, köszönhetően többek között a BTK Történettudományi Intézet kutatásainak.
A természetvédelemről azt gondolnánk, hogy elsődleges célja az emberektől megóvni az állat- és növényvilágot. Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa szlovén és magyar munkatársaival – történészekkel, biológusokkal, etnográfusokkal és gazdaságelemzőkkel – azt vizsgálja az egymással határos Őrségi és a szlovéniai Goričko Nemzeti Parkban, hogy miként lehet a természetet megőrizni, védeni emberi közreműködéssel, és milyen szerepe lehet ebben a lakosságnak és a helyi gazdálkodóknak.
Az irodalmi szövegek sosem önmagukban hatnak, hanem mindig a hozzájuk kapcsolható értelmezések révén, mondja Takács László, a BTK Moravcsik Gyula Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, aki a Penna magazin hatodik részében azt elemzi Vergilius IV. eklogáján keresztül, hogy miként interpretáltak szövegeket az ókorban és a középkorban.
