Július 31-én vetíti az M5 a Penna magazin 4. részét
A Penna – az élő bölcsészet magazinja negyedik adását 2022. július 31-én, vasárnap délután 15 óra 23 perces kezdettel vetíti, majd augusztus 1-jén, hétfőn reggel 7 órától ismétli az M5 televíziós csatorna.
Honnan származunk és kik lehettek az őseink? Mit lehet még elmondani Trianonról, az utóhatásairól, az előzményeiről? Lehetséges az időutazás, és ha igen, mi köze lehet a filozófiához? Mi adja a Nemessányi Sámuel által készített hegedűk különlegességét? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül három kutató: Dalos Anna, Hornyik Sándor és Kálmán C. György nyerte el 2021-ben a tudományos kiválóság egyik legrangosabb hazai elismerésének számító MTA doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző és eredményeiket sikeresen megvédő kutatók az MTA Székház Dísztermében 2022. június 28-án tartott ünnepségen vehették át az oklevelet. Kálmán C. Györgynek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának a Doktori Tanács sajnálatos módon csak post mortem ítélhette oda a címet.
Fotó: Szigeti Tamás/MTA
Az MTA által működtetett tudományos minősítési rendszer keretében adományozott Magyar Tudományos Akadémia doktora címre ‒ mely a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozattal egyenértékű ‒ 1995 óta lehet pályázni. Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora cím annak ítélhető oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, és tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
„A pályázók évről évre komoly érdeklődést mutatnak a cím megszerzése iránt, ami öröm és elismerés az Akadémia számára”
– mondta el a rendezvényen Benkő Elek akadémikus, az MTA Doktori Tanácsának elnöke, a BTK Régészeti Intézetének korábbi igazgatója, az Ókori, népvándorlás kori és középkori régészeti osztály vezetője.
2021-ben MTA doktora címet szerzett BTK-s kutatók:
Dalos Anna, BTK Zenetudományi Intézet, 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum
tudományos tanácsadó, archívumvezető
Dalos Anna a magyar zenetörténet-írásban elsőként tekintette át a Kádár-korszak 32 évének magyarországi zeneszerzését. Elemezte és értékelte az időszak komponistanemzedékeit és legfontosabb egyéniségeit, csoportjai és műhelyei tevékenységét, arányosan ötvözve egy-egy jelenség, egyéni életmű, stílusirányzat, műfaj és technika monografikus feldolgozását mindezek egymásra hatásának komplex, érzékeny és árnyalt bemutatásával. Értekezésében az 1956 és 1989 között alkotó valamennyi zeneszerző-nemzedék teret kapott, közülük sokan első ízben váltak átfogó tudományos-kritikai elemzés tárgyává. A szintézis alapjául elsősorban maguk a zeneművek szolgáltak: mint a Kádár-kori életérzés reprezentációi, a rejtett politizálás megtestesülései kerültek az elemzés fókuszpontjába. A disszertáció arra kereste a választ, hogyan viszonyultak a Magyarországon működő komponisták a korszak európai művészeti-zenei stílusáramlataihoz, zeneszerzés-technikáihoz (szerializmus, posztmodern, neoavantgárd, repetitív technika, minimalizmus), kinél és milyen mértékben beszélhetünk e minták puszta követéséről, és kinél kreatív újraalakításukról. A munka a korszak releváns nemzetközi kompozíciós irányzatainak közép-európai, illetve sajátosan magyar lecsapódását is értékelte.
Hornyik Sándor, BTK Művészettörténeti Intézet
tudományos főmunkatárs
Hornyik Sándor akadémiai doktori értekezése elsőként tárgyalja monografikus igénnyel eszme- és kultúrtörténeti összefüggésben Csernus Tibor szürnaturalista periódusát. Hornyik a szürnaturalizmus fogalmát egyrészt jelentéstani dinamikájában, másrészt mint a korszak egyik jellegzetes, Csernus széles körű hatásával összefüggő művészeti praxisát vizsgálta. A kettőt együtt – a szürrealizmus és a naturalizmus ötvözeteként – a tárgyalt időszak egyik globálisan is egyedülálló, magyarországi (jóllehet sok nemzetközi párhuzammal is jellemezhető) jelenségeként: mágikus szocialista realista festészetként értékelte. Módszertanában Foucault és Deleuze „archeológiai” perspektíváját a kritikai ikonológia elméleti belátásaival és interpretációs stratégiáival ötvözte. Az értekezés jelentős mértékben árnyalja, illetve több ponton újrapozicionálja a korai Kádár-korszak művészeti világára vonatkozó ismereteinket, miközben – a kísérlet jogosultságát és sikerét saját munkájában prezentálva – a magyar művészettörténet-írás nyelvi, fogalmi megújítására is hatásos javaslatot tesz. Értekezésével jelentős elmozdulás történt az ötvenes–hatvanas évek magyarországi művészetének komplexebb leírása felé, amelynek eredményeként a szürnaturalizmus fogalma és művészeti teljesítményei is szervesebben illeszkedhetnek a művészet és társadalom napjainkban is folyamatosan újraíródó európai és globális történeteibe.
Kálmán C. György, BTK Irodalomtudományi Intézet
Kálmán C. György (1954–2021) akadémiai doktori értekezésében azt vizsgálta meg, hogy az irodalomelmélet kérdésfeltevései és eredményei milyen következményekkel járnak az irodalommal való professzionális foglalatoskodás gyakorlatai számára. Az értekezés elmélet és gyakorlat viszonyát három vonatkozásban vizsgálja: az értelmezés, az irodalomtörténet-írás és a kánon fogalma állnak a mű gerincét alkotó fejezetek középpontjában. Az irodalomtudomány meghatározó kérdései irányítják az érvelést, egyrészt, hogy a teória miképpen hat a szövegek interpretációjának praxisára, s egyáltalán mi avat egy megnyilvánulást értelmezéssé, másrészt, hogy milyen narratív tényezők alapozzák meg az irodalmi események összefüggő történetté, vagyis irodalomtörténetté formálását, harmadrészt, hogy milyen formai, történeti és intézményes relációk alakulhatnak ki az értelmező közösségek („interpretive communities”) és az egymással versengő értékrendek (kánonok) tekintetében. Kálmán C. György értekezése főként a kanonizáció és a magyar avantgárd területén járul hozzá érdemi eredményekkel az irodalomtudomány mindennapos praxisában jelentkező elméleti kérdések jobb megértéséhez és pontosabb artikulálásához. A disszertáció következetesen valósít meg egy olyan, széles körű tájékozottságon alapuló értekezői attitűdöt, amelynek egyik legfőbb erőssége a folyamatos, körültekintő önreflexióban ismerhető fel.
Nemessányi Sámuel, a „magyar Stradivarius” Konferencia – Kiállítás – Könyvbemutató – Hegedűkészítő verseny
2022. június 30. csütörtök
15.00 KONFERENCIA 1. NAP
A vendégeket Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója köszönti
Megnyitóbeszédet mond Semmelweis Tibor, a Magyar Hangszerész Szövetség örökös elnöke
15:15 – 16:45
Elnök: FARKAS Zoltán
RADNÓTI Klára: Nemessányi-hangszerek a Magyar Nemzeti Múzeumban
BARANYI Anna: Reményi László, a Nemessányi-kutató
GOMBOS László: Zenebarátok, tanárok, virtuózok – a Nemessányi-hangszerek tulajdonosai és játékosai
17:00 KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ, KÖNYVBEMUTATÓ, EREDMÉNYHÍRDETÉS
A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója
A kiállítást megnyitja Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese
A Nemessányi család nevében Nemessányi Roland emlékezik meg a nagy magyar hegedűkészítőről
A „Kiss Péter” Nemessányi hegedűt Kállai Ernő, a Magyar Állami Operaház koncertmestere szólaltatja meg
Nemessányi Sámuel, a „magyar Stradivarius” Reményi László hangszerkutatásai
A könyvet bemutatja Michael Reményi és Gombos László, a kötet szerkesztője
A „Biedl” Nemessányi-csellót Herbert Hein szólaltatja meg
A Nemessányi Sámuel Nemzetközi Hegedűkészítő Verseny eredményét kihirdeti Florian Leonhard, a zsűri elnöke
Guminár Tamás, a Magyar Hangszerész Szövetség elnöke díszokleveleket ad át
Konferál és tolmácsol: Becze Szilvia
A kiállítást a múzeum 5. termében bemutatja Baranyi Anna, a kiállítás kurátora
A hegedűkészítő versenyre nevezett hangszerek 16 órától megtekinthetők a Zenetörténeti Múzeum 2. termében
2022. július 1. péntek
14.00 KONFERENCIA 2. NAP
Guminár Tamás, a Magyar Hangszerész Szövetség elnökének bevezetője
14:15 – 16:45
Elnök: Michael Reményi
BENEDEK Péter (München): Nemessányi Sámuel kalandos élete és „Biedl” csellójának bemutatása
SZEMMELVEISZ Tibor (London): History of Hungarian Violin Making after the Second World War
DRASKÓCZY Gábor (London): Construction Points on a Stradivari Violin Scroll
16:45 – 17:00 KÁVÉSZÜNET
17:00
Elnök: Michael Reményi (Toronto)
Florian LEOHARD (London): Sherlock Holmes in the Violin World – the Story of the Analysis of a Violin for its Authenticity
18.00 DÍJÁTADÁS ÉS HANGVERSENY
A Nemessányi Sámuel Nemzetközi Hegedűkészítő Verseny díjainak átadása
Közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar vonósnégyese
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei – Kiállítás az archívum fennállásának tizedik évfordulóján
|
|
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum kincsei – Kiállítás az archívum fennállásának tizedik évfordulóján BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. június 24. péntek, 15:30 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A BTK Zenetudományi Intézet igazgatója tisztelettel meghívja Önt és hozzátartozóját 2022. június 24-én, pénteken 15.30 órára a BTK Zenetudomány Intézet székházába (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.) a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum fennállása tizedik évfordulója alkalmából a Zenetörténeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitására.
A megjelenteket üdvözli: Lamm Vanda, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke
A kiállítást megnyitja: Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója
A kiállítást bemutatja: Dalos Anna, tudományos tanácsadó, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője
Az esemény házigazdája: Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója
Közreműködik:
- Finszter Eszter és Csölley Martin – ének
- Szabó Ferenc János – zongora
Elhangzik:
- Jeney Zoltán: Dalok Tandori Dezső verseire
- Farkas Ferenc: Gyümölcskosár (részletek)
- Szőllősy András: Nyugtalan ősz
A kiállítást támogatja:
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
- Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
A meghívó itt tölthető le.
Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai – Könyvbemutató
|
|
Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai – Könyvbemutató BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. június 16. csütörtök, 16:00. 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Köszöntőt mondanak
Molnár Antal a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese
Várady Tibor a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja
A kötetről és a kötet szerkesztéséről, Vujicsics Tihamérról és délszláv népzenei hagyatékáról szólnak
Richter Pál a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, a kötet főszerkesztője
Jelena Jovanović és Danka Lajić Mihajlović a SZTMA Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársai, a kötet szerkesztői
valamint a szerkesztők munkatársai,
Lásztity Péró a Szerb Intézet igazgatója
Vujicsics Marietta szerkesztő, műfordító, diplomata, a Vujicsics hagyaték örököse
Eredics Gábor a Vujicsics Egyesület elnöke, a Vujicsics Együttes vezetője, Kossuth-díjas
A kötet online mellékletét ismerteti
Káplán Szofia a Szerb Intézet tudományos munkatársa, a Melléklet társszerkesztője
A kötetet bemutatja
Lipták Dániel a BTK Zenetudományi Intézetének kutatója
A programban közreműködik
Básits Branka Junior Prima díjas népdalénekes
Borbély Mihály a Vujicsics Együttes szólistája, Kossuth-díjas
Jelena Jovanović a SZTMA levelező tagja, a Moba Énekegyüttes vezetője (Belgrád)
Szabó Zoltán néprajzkutató, népzenész (Hagyományok Háza Budapest)
Az esemény meghívója itt, a kötet ismertetője pedig itt tölthető le.
A könyvbemutatót támogatta a Zuglói Szerb Önkormányzat