Tanulmánykötet jelent meg a Częstochowai pálos kantuáléról
A Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán működő Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa (BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály) és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.
A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.
A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.
A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.
A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.
Október 23-án vetíti az M5 a Penna magazin 7. részét
A Penna – az élő bölcsészet magazinja hetedik adását 2022. október 23-án, vasárnap délután 15 óra 15 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Milyen történeteket gyűjtenek a kutatók Kalotaszegen? Hogyan alakult a Kárpát-medence genetikai térképe? Hol találhatók a könyvillusztrátorként jól ismert Hincz Gyula faldíszítményei, azaz muráliái? Milyen értékes dokumentumokat találunk a Zenetörténeti Múzeum új Bartók-kiállításán? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Rangos nemzetközi díjat kapott az „Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei c. kötet
Az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában 2021-ben jelent meg az 1938. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételeiről szóló kötet („Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei. Sound Recordings of the 1938 International Eucharistic Congress), melyet Szabó Ferenc János, a ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa szerkesztett. A magyar és angol nyelvű kötetben Szabó Ferenc János és B. Kaskötő Marietta tanulmányai mellett a fennmaradt hangfelvételek listája is szerepel, s a kötet CD-melléklete válogatást tartalmaz a hangfelvételekből.
A kötet elnyerte az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) 2022. évi díjai között a Best Historical Research on General Recording Topics kategóriában a „Best Discography” díjat. Ez a magyar zenetörténész és zenei könyvtáros szakmának egyaránt komoly nemzetközi elismerés, és egyedülálló eredmény a magyar hangfelvétel-történeti kutatások területén. A hivatalos sajtóközlemény és a díjazottak teljes listája ide kattintva olvasható.
Tudományos fórum – Lipták Dániel
|
|
Lipták Dániel: Egy félbemaradt népzenekutatói pálya, avagy hogyan veszítettük el Dincsér Oszkárt BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. október 20. csütörtök, 10:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Sipos János: Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről – KÖNYVBEMUTATÓ
|
|
Sipos János Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről című kötetének bemutatója BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. októbert 20. csütörtök, 15:00 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Tisztelettel meghívjuk Sipos János Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről című kötetének bemutatójára
Időpont: 2022. október 20. csütörtök, 15:00
Helyszín: a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete, Bartók terem (Budai Vár, Táncsics Mihály utca 7.)
Házigazda: Richter Pál, az Intézet Igazgatója,
a kötetet bemutatja Vikárius László, az Intézet Bartók Archívumának vezetője, majd a szerző szól a kiadványról.
Szemelvények a török dallamokból és koncert:
- Néhány dallam Bartók 1936-os fonográfos anatóliai gyűjtéséről
- A dallamok mai élete (Sipos videófelvételei)
- Guessous Majda Mária koncertje Bartók anatóliai gyűjtéséből
A meghívó itt érhető el.