Liszt Ferenc kétzongorás művei kritikai kiadásban
Liszt Ferenc zenei életműve mintegy 700, egy vagy több változatban fennmaradt kompozíciót számlál. A teljes életmű kritikai kiadására eddig két kísérlet történt. Az első avagy „régi” összkiadás Carl Alexander szász-weimar-eisenachi nagyherceg kezdeményezésére indult meg 1907-ben. A nívós, felerészben Liszt-tanítványokból álló közreadó gárda és a zenei összkiadásokban nagy tapasztalattal rendelkező lipcsei kiadó, a Breitkopf & Härtel együttműködésében 1936-ig az életmű egyharmada vált hozzáférhetővé igényes kiadásban. A kényszerűen abbamaradt munka 1970-ben indult újra, a modern kritikai kiadásoktól elvárt elvek alapján.
Az Új Liszt Összkiadás 1970-től Gárdonyi Zoltán és Szelényi István, 1973-tól Sulyok Imre és Mező Imre, 2009-től Kaczmarczyk Adrienne vezetésével folyt az Editio Musica Budapest Zeneműkiadónál. 2021-ig a mintegy 350 kompozícióból álló szólózongora-életmű túlnyomó része, többek közt számos, kéziratból előkerült, addig ismeretlen kompozíció látott napvilágot. A kutatási és közreadási feladatokat a Nemzeti Kulturális Tanács támogatásának köszönhetően 2021. szeptember 1. óta a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán megalakult Liszt kutatócsoport végzi. A Kaczmarczyk Adrienne vezetésével működő kutatócsoport amellett, hogy befejezi a szólózongoraművek két sorozatát, a következő tíz év során elkészíti a zongorára és zenekarra írt művek, valamint a kétzongorás kompozíciók kritikai kiadását.
Liszt kétzongorás művei közül a sorozat 1. kötetében két kompozíció jelent meg. A Grand duo Liszt egyetlen olyan műve, amely eleve erre a hangszerösszeállításra íródott. A 23 éves zeneszerző három Mendelssohn-zongoradarabra alapozta művét, amelyeket a Dalok szöveg nélkül 1832-ben kiadott 1. füzetéből választott ki. Noha a duót Liszt és Chopin 1834. december 25-én bemutatta Párizsban, Liszt a kedvező fogadtatás ellenére sem publikálta szerzeményét. A ránk maradt autográf munkakézirat, a kompozíció helyenként hiányos, kidolgozatlan második fele számos szövegkritikai kérdést vet fel (ld. pl. a kötet 48. oldalát). A kötetben kiadott másik kompozíció Schubert ún. Wanderer-fantáziája, amelyet Liszt 1851-ben zongorára és zenekarra, majd legkésőbb 1855-ig két zongorára írt át. Az eredeti Schubert-művet ő ismertette meg még a bécsi koncertlátogatókkal is az 1840-es évek második felében. Lisztet nemcsak a fantázia szépsége ragadta meg; a Schubert-mű mintául szolgált saját kompozíciós módszeréhez, a weimari alkotókorszakában (1848–1860) kidolgozott és emblematikussá vált ún. egybekomponált ciklikus formához.
A két kompozíciót Sas Ágnes adta közre, a keletkezés- és bemutatástörténetet feldolgozó előszót Kaczmarczyk Adrienne írta, a kritikai jegyzeteket a két szerző közösen jegyzi. A három nyelvű kötet az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó gondozásában jelent meg.
SZABOLCSI BENCE-emlékülés
|
|
SZABOLCSI BENCE-emlékülés MTA Székház Felolvasóterem, 2023. január 23. hétfő 14:00 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., I. emelet |
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és a Zenetudományi Bizottság tisztelettel meghívja Önt a zenetörténész akadémikus halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett SZABOLCSI BENCE-emlékülésre.
14.00: Somfai László, az MTA rendes tagja, elnök: Emlékezés Szabolcsi Bencére
14.10: Tallián Tibor, az MTA rendes tagja: Kodály, Szabolcsi és a Fontes Musicae Hungaricae
14.40: Dalos Anna, az MTA doktora: Szabolcsi, Zsdanov, 1948
15.10: Szünet
15.20: Demeter Tamás, az MTA doktora: Zenei köznyelv és zenei stílus
15.50: Péteri Lóránt PhD: Kelet-, Külső- és Közép-Európa – régiók Szabolcsi Bence életében és írásaiban
Az emlékülés meghívója itt érhető el.
Kiváló minősítést kapott a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
2022. december 7-én online, a ZOOM keretében került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézeteiben működő három- és ötéves Lendület kutatócsoportok, köztük a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult, a középkori kottás kódextöredékek föltárásával, szisztematikus földolgozásával és online megjelenítésével foglalkozó Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport értékelésének záró eseményére. Az eseményen a kutatócsoportok vezetői a bölcsészet- és társadalomtudományok egy-egy területének képviselőiből összeállított Lendület Zsűri előtt rövid prezentáció kíséretében mutathatták be kutatásukat és számolhattak be annak eredményeiről. A bemutatót hosszú folyamat előzte meg: a vezetők által benyújtott terjedelmes, a kutatás célkitűzéseit, módszereit, eredményeit összefoglaló, a hazai és a nemzetközi tudományosságban kiváltott hatására részletesen kitérő írásos beszámolót három anonim szakértő bírálta el. A Lendület Zsűri mindezek alapján, valamint a prezentációt figyelembe véve hozott döntést a kutatócsoportok minősítéséről. Nagy örömünkre szolgált, hogy e folyamat végén a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a legmagasabb kiváló minősítést kapta. A mára kilenc tagúvá bővült csapat (Czagány Zsuzsa, Enyedi Mózes, Gilányi Gabriella, Göbölösné Gaál Eszter, Meszéna Beáta, Nagy Torma Julianna, Szoliva Gábriel, Tóka Borbála, Varga László Dávid) a projekt fennmaradó két évében tovább folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.
December 31-én vetíti az M5 a Penna magazin 10. részét
Az év utolsó napján, 2022. december 31-én, szombaton délután 16:33-tól vetíti az M5 televíziós csatorna a Penna – az élő bölcsészet magazinja utolsó, 10. részét.
Milyenek voltak az ókori ünnepi szokások? Hogyan lehet kutatni a moldvai Magyarfalu hitéletét? Mit tartalmaznak Erkel Ferenc operáinak összkiadásai? Milyen ünnepi énekeket és verseket találhatunk a régi magyar irodalomban? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Magyarország zenetörténete a 19. században – kutatástörténeti konferencia
|
|
Magyarország zenetörténete a 19. században. A BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának kutatástörténeti konferenciája id. Ábrányi Kornél születésének 200. évfordulója alkalmából Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Ötpacsirta Szalon, 2022. december 19. hétfő 10:00–17:30 Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4. |
A BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya egynapos évfordulós emlékülést szervez id. Ábrányi Kornél, Legánÿ Dezső és Németh Amadé tiszteletére.
Az emléknap személyesen és online részvétellel is látogatható.
A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
Meeting ID: 872 6899 5779 Passcode: 775192