|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
Czagány Zsuzsa: A töredékkutatás fő- és mellékágai. A Laskói Demeter-kódex boszniai kapcsolata Bartók terem, 2022. február 24. csütörtök, 10 óra
|
A kora újkori és újkori nyomtatványok, levéltári iratok borítójaként, kötésük megerősítőjeként fönnmaradt középkori kódextöredékek számos tudományág érdeklődésére tarthatnak számot, tudományos vizsgálatuk szinte kötelezően hordozza magában az interdiszciplinaritás igényét és eszköztárát. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne közelíthetnénk feléjük egyetlen tudományterület oldaláról, és ne érhetnénk el eredményeket a kérdésfeltevések és válaszok egy-egy behatárolt körén belül is. Ezek érvényessége azonban korlátozott marad mindaddig, amíg nem erősítjük meg őket a további területek további kérdéseire adott válaszaival, ütköztetve egymással a különböző, olykor ellentmondásos részeredményeket. A többirányú és többszintű kutatás néha meglepő fordulatokat vesz, a kezdeti kutatási főcsapásról nem várt leágazások nyílnak.
Előadásom témájául egy ilyen, a középkori kottás kódextöredékek kutatásának főágáról legombolyodó mellékág szolgál. 2021 szeptemberében munkatársaimmal a horvátországi Šibenik ferences kolostorában az ott őrzött 15. századi magyarországi kéziratot, a Laskói Demeter-kódexet, valamint az ennek kötésében megbújó két 12. századi kottás kódexlapot tanulmányoztuk és digitalizáltuk. Előadásomban azt az oknyomozó folyamatot mutatom be, melynek során a hordozókézirat tulajdonosi bejegyzéseiből kiinduló vizsgálat a feltáruló tények, események és következményeik láncolatának megismerése folytán túlnőtt eredeti célkitűzésén, s a mellékágként induló csapás egy időre a kutatás főcsapásává vált.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt: https://zoom.us/j/96410704725?pwd=YUxueWxYVVdFaDF0cGM4bENZWHcwQT09. (Meeting ID: 964 1070 4725. Passcode: 225393. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
