Hírek, események |
|
|
A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!
A zárás csak az Intézetre vonatkozik, a Zenetörténeti Múzeum továbbra is nyitva tart, hétfő kivételével naponta 10–16 óra között! |
|
|
Gombos László: Egy világhírű ismeretlen: Kozma József találkozásai Farkas Ferenccel és az alkalmazott zenei műfajokkal |
|
|
Kusz Veronika: Dohnányi amerikai hagyatéka - a dokumentumok jelentősége a kutatásban |
A 40 éves Zenetudományi Intézet 30 éve az Erdődy-Hatvany palotában
|
|
Negyven éve, 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia egyesítette a korábban széttagolt zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet. Tíz évvel később, 1984-ben az addig több várbeli kutatóépületben elhelyezett Zenetudományi Intézet új otthont kapott az Erdődy-Hatvany palotában. A kettős évfordulóról megemlékezendő az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársai 40/30 - a 40 éves Zenetudományi Intézet 30 éve az Erdődy-Hatvany palotában címmel kiállítást rendeztek a Zenetörténeti Múzeumban, amelyen az intézet utóbbi évtizedeinek eredményeit, az intézménynek a neki otthont adó történeti miliővel való összefonódását mutatják be. Ezzel egy időben a 2014 nyarán a "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport közbenjárására Floridából hazaszállított Dohnányi-hagyaték legértékesebb darabjaiból is kiállítás nyílt Végre itthon címmel.
A kiállítás abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Dr. Áder János úr, Magyarország Köztársasági Elnöke volt szíves elvállalni a védnökséget felette, és a 2014. október 1-én, 15 órakor az MTA BTK Zenetudományi Intézetben tartott megnyitóján köztársasági elnök úr levélben, az MTA elnöke, Lovász László úr pedig személyesen köszöntötte a megjelenteket.
|
|
Ferenci Ilona: Magyar világi énekek, szlovák egyházi énekek, táncok, klarínódarabok - egy kisvárosi orgonista repertoárja az 1670-es évekből |
|
|
Szabó Ferenc János: Salome alakváltásai Budapesten (1906-1912) |
|
|
Bolya Mátyás: Magyar citerás antológia - lejegyzésből online tananyag |
|
|
Tallián Tibor: A Bárdos-ügy |
|
|
Papp Ágnes: A tonárius hat évszázadon át: a "második teoretikus összetevő" |
|
|
Varga Sándor: A közép-erdélyi nemesség hatása |
|
|
Gilányi Gabriella: Kottás töredékek a Központi Szeminárium Pálos Könyvtárában - Egy középkori forrásanyag újrafeledezése |
|
|
Riskó Kata: Verbunk és verbunkos - Népi és történeti stílusok kapcsolata |
|
|
Büky Virág: Bartók éjszaka-zenéi - Egy tételtípus fejlődéstörténete |
|
|
Tari Lujza: Többszólamú jelenségek a magyar népzenében |
|
|
Rudasné Bajcsay Márta: A variálódás természetének vizsgálata egy azonos népzenei típus dallamaira énekelt ballada változataiban |
|
|
Tallián Tibor: „Pest (die unmusikalischste Stadt)” Wagner Richárd a magyar fővárosban |
|
|
Kappanyos András: A fordítók odüsszeiája - James Joyce Ulyssesének új magyar kiadásáról |
|
|
Loch Gergely: Mi van a hullámhegyen túl? Bruckner lassú tételei egy formatani reformkísérlet megvilágításában |
|
|
Brauer-Benke József: A magyar citeratípusok történeti-tipológiai elemzése |
|
|
Sipos János: Mit tenne a népzenekutató Bartók Béla ma? Egy nagyszabású keleti népzenei gyűjtőmunka folytatása |
