Hírek, események |
|
A magyar, cseh és szlovák kezdeményezésű Early Music in Central Europe online előadássorozat újabb eseményére kerül sor 2023. március 1-én délután 17 órakor. A főszereplő Földváry Miklós István, az ELTE BTK Vallástudományi Tanszék, valamint az ELTE „Lendület” Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője. Az előadás témája a kutatócsoport által létrehozott, a nyugati latin egyház és liturgia középkori és kora újkori úzusváltozatainak világviszonylatban is az egyik legnagyobb szabású digitális gyűjteménye és adatbázisa, az Usuarium. A szervezők, köztük a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel vár minden érdeklődőt. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet február 28-án 17.00 óráig.
A Zenetudományi Intézet a mai formájában 1974-ben jött létre, története ugyanakkor szervesen magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia által alapított jogelőd kutatóhelyekét, a Bartók Archívumét és a Népzenekutató Csoportét is. 2023-ban több olyan évfordulóról is megemlékezünk, amelyek ezekhez a kutatóműhelyekhez kötődnek. 70 éve alakult meg Kodály Zoltán vezetésével a Népzenekutató Csoport, 60 éve hunyt el Lajtha László zeneszerző, a modern magyar népzene- és néptánckutatás egyik meghatározó alakja, 50 évvel ezelőtt a Bartók Archívum alapító igazgatója, Szabolcsi Bence zenetörténész, akadémikus, és 40 éve távozott a magyar és nemzetközi néptánckutatás vezéregyénisége, a Népzenekutató Csoport, majd a Zenetudományi Intézet vezető néptánckutatója, Martin György.
A Zenetudományi Intézet az évfordulók alkalmából tudományos konferenciát szervez, amelynek témái elsősorban a Népzenekutató Csoport történetét és tevékenységét, illetve Lajtha László, Szabolcsi Bence és Martin György életművét ölelik fel. Olyan előadásokat várunk, amelyek
- a Népzenekutató Csoport máig tartó történetét, tudományos kutatásainak jellemző irányait és módszereit vizsgálják,
- működésének és munkatársainak magyar és külföldi kutatókkal, kutatóműhelyekkel, illetve más tudományterületekkel – köztük a zene-, néprajz- és irodalomtudománnyal – való kapcsolatrendszerét tárják fel,
- vagy kifejezetten Lajtha László, Szabolcsi Bence, illetve Martin György zenetudományban, népzene- és néptánctudományban betöltött szerepével, tudományos közéleti hatásával foglalkoznak.
A konferencia időpontja:
2023. november 30–december 1.
Szervezői:
Richter Pál
Riskó Kata
Varga Sándor
A legfeljebb 250 szavas jelentkezéseket 2023. március 31-ig kérjük elküldeni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.
Liszt Ferenc zenei életműve mintegy 700, egy vagy több változatban fennmaradt kompozíciót számlál. A teljes életmű kritikai kiadására eddig két kísérlet történt. Az első avagy „régi” összkiadás Carl Alexander szász-weimar-eisenachi nagyherceg kezdeményezésére indult meg 1907-ben. A nívós, felerészben Liszt-tanítványokból álló közreadó gárda és a zenei összkiadásokban nagy tapasztalattal rendelkező lipcsei kiadó, a Breitkopf & Härtel együttműködésében 1936-ig az életmű egyharmada vált hozzáférhetővé igényes kiadásban. A kényszerűen abbamaradt munka 1970-ben indult újra, a modern kritikai kiadásoktól elvárt elvek alapján.
Az Új Liszt Összkiadás 1970-től Gárdonyi Zoltán és Szelényi István, 1973-tól Sulyok Imre és Mező Imre, 2009-től Kaczmarczyk Adrienne vezetésével folyt az Editio Musica Budapest Zeneműkiadónál. 2021-ig a mintegy 350 kompozícióból álló szólózongora-életmű túlnyomó része, többek közt számos, kéziratból előkerült, addig ismeretlen kompozíció látott napvilágot. A kutatási és közreadási feladatokat a Nemzeti Kulturális Tanács támogatásának köszönhetően 2021. szeptember 1. óta a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán megalakult Liszt kutatócsoport végzi. A Kaczmarczyk Adrienne vezetésével működő kutatócsoport amellett, hogy befejezi a szólózongoraművek két sorozatát, a következő tíz év során elkészíti a zongorára és zenekarra írt művek, valamint a kétzongorás kompozíciók kritikai kiadását.
Liszt kétzongorás művei közül a sorozat 1. kötetében két kompozíció jelent meg. A Grand duo Liszt egyetlen olyan műve, amely eleve erre a hangszerösszeállításra íródott. A 23 éves zeneszerző három Mendelssohn-zongoradarabra alapozta művét, amelyeket a Dalok szöveg nélkül 1832-ben kiadott 1. füzetéből választott ki. Noha a duót Liszt és Chopin 1834. december 25-én bemutatta Párizsban, Liszt a kedvező fogadtatás ellenére sem publikálta szerzeményét. A ránk maradt autográf munkakézirat, a kompozíció helyenként hiányos, kidolgozatlan második fele számos szövegkritikai kérdést vet fel (ld. pl. a kötet 48. oldalát). A kötetben kiadott másik kompozíció Schubert ún. Wanderer-fantáziája, amelyet Liszt 1851-ben zongorára és zenekarra, majd legkésőbb 1855-ig két zongorára írt át. Az eredeti Schubert-művet ő ismertette meg még a bécsi koncertlátogatókkal is az 1840-es évek második felében. Lisztet nemcsak a fantázia szépsége ragadta meg; a Schubert-mű mintául szolgált saját kompozíciós módszeréhez, a weimari alkotókorszakában (1848–1860) kidolgozott és emblematikussá vált ún. egybekomponált ciklikus formához.
A két kompozíciót Sas Ágnes adta közre, a keletkezés- és bemutatástörténetet feldolgozó előszót Kaczmarczyk Adrienne írta, a kritikai jegyzeteket a két szerző közösen jegyzi. A három nyelvű kötet az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó gondozásában jelent meg.
|
|
SZABOLCSI BENCE-emlékülés MTA Székház Felolvasóterem, 2023. január 23. hétfő 14:00 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., I. emelet |
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és a Zenetudományi Bizottság tisztelettel meghívja Önt a zenetörténész akadémikus halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett SZABOLCSI BENCE-emlékülésre.
14.00: Somfai László, az MTA rendes tagja, elnök: Emlékezés Szabolcsi Bencére
14.10: Tallián Tibor, az MTA rendes tagja: Kodály, Szabolcsi és a Fontes Musicae Hungaricae
14.40: Dalos Anna, az MTA doktora: Szabolcsi, Zsdanov, 1948
15.10: Szünet
15.20: Demeter Tamás, az MTA doktora: Zenei köznyelv és zenei stílus
15.50: Péteri Lóránt PhD: Kelet-, Külső- és Közép-Európa – régiók Szabolcsi Bence életében és írásaiban
Az emlékülés meghívója itt érhető el.
2022. december 7-én online, a ZOOM keretében került sor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézeteiben működő három- és ötéves Lendület kutatócsoportok, köztük a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult, a középkori kottás kódextöredékek föltárásával, szisztematikus földolgozásával és online megjelenítésével foglalkozó Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport értékelésének záró eseményére. Az eseményen a kutatócsoportok vezetői a bölcsészet- és társadalomtudományok egy-egy területének képviselőiből összeállított Lendület Zsűri előtt rövid prezentáció kíséretében mutathatták be kutatásukat és számolhattak be annak eredményeiről. A bemutatót hosszú folyamat előzte meg: a vezetők által benyújtott terjedelmes, a kutatás célkitűzéseit, módszereit, eredményeit összefoglaló, a hazai és a nemzetközi tudományosságban kiváltott hatására részletesen kitérő írásos beszámolót három anonim szakértő bírálta el. A Lendület Zsűri mindezek alapján, valamint a prezentációt figyelembe véve hozott döntést a kutatócsoportok minősítéséről. Nagy örömünkre szolgált, hogy e folyamat végén a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport a legmagasabb kiváló minősítést kapta. A mára kilenc tagúvá bővült csapat (Czagány Zsuzsa, Enyedi Mózes, Gilányi Gabriella, Göbölösné Gaál Eszter, Meszéna Beáta, Nagy Torma Julianna, Szoliva Gábriel, Tóka Borbála, Varga László Dávid) a projekt fennmaradó két évében tovább folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.
Az év utolsó napján, 2022. december 31-én, szombaton délután 16:33-tól vetíti az M5 televíziós csatorna a Penna – az élő bölcsészet magazinja utolsó, 10. részét.
Milyenek voltak az ókori ünnepi szokások? Hogyan lehet kutatni a moldvai Magyarfalu hitéletét? Mit tartalmaznak Erkel Ferenc operáinak összkiadásai? Milyen ünnepi énekeket és verseket találhatunk a régi magyar irodalomban? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
|
|
Magyarország zenetörténete a 19. században. A BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának kutatástörténeti konferenciája id. Ábrányi Kornél születésének 200. évfordulója alkalmából Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Ötpacsirta Szalon, 2022. december 19. hétfő 10:00–17:30 Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4. |
A BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya egynapos évfordulós emlékülést szervez id. Ábrányi Kornél, Legánÿ Dezső és Németh Amadé tiszteletére.
Az emléknap személyesen és online részvétellel is látogatható.
A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben a Magyar Zenetörténeti Osztály honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
Meeting ID: 872 6899 5779 Passcode: 775192
Bartók Béla hagyatékának precíz feldolgozásával nemcsak a géniusznak, de a saját önbecsülésének is tartozik a nemzet. Mi mindenre terjed ki ez a bonyolult filológiai munka, kik végzik és hogyan, és mit láthat ebből a közönség?
Forrás: magyarnarancs.hu
December 1-jén Kodály Zoltán és a magyar tehetség címmel tartott előadást Kecskeméten, a Katona József Könyvtárban Dalos Anna zenetörténész, a BTK Zenetudományi Intézete 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának vezetője. Az előadás egy három részes zenetörténeti sorozat első alkalma volt, amelyet a megyei könyvtár és a Magyar Kodály Társaság kecskeméti tagcsoportja közösen szervezett a zeneszerző születésének 140. évfordulója tiszteletére.
A rendezvényről a hiros.hu beszámolója itt olvasható.
Forrás: abtk.hu
|
|
Tallián Tibor: Kodály és a zenetörténet – Székfoglaló előadás MTA Székház Felolvasóterem, 2022. december 12., 11:00 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. |
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tisztelettel meghívja Önt Tallián Tibor, az MTA rendes tagja „Kodály és a zenetörténet” címmel tartandó székfoglaló előadására.
Bővebb információk az MTA honlapján érhetők el.
A meghívó letölthető ezen a linken.
2022. november 26-án Újvidéken került sor a vajdasági szlovák muzikológusok és muzsikusok rendes évi konferenciájára, 18. Konferencia muzikológov a hudobných odborníkov – Slovenská hudba vo Vojvodine 2022 – Zbierky slovenských ľudových piesní na Dolnej zemi – komparácia címmel, szlovákiai, romániai, bulgáriai, horvátországi és szerbiai kollégák részvételével.
A Penna – az élő bölcsészet magazinja nyolcadik adását 2022. november 20-án, vasárnap délután 15 óra 13 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Hogyan élhettek az első földművelők a Dunántúlon? Miként kutathatók a népmesék? Milyen új eredményei vannak a mohácsi csata kutatásának? Mit gyűjt a Magyar Filozófiai Archívum? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.
A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.
Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.
További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!
2022. november 10-én az ELKH Természettudományi Kutatóközpont konferenciatermében átadták az ELKH 2022. évi tudományos díjait. Somfai László a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa kutató professor emeritus címet vehetett át.
Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb élő alakjai közé tartozik. Bartók Béla zenei hagyatékának nemzetközileg is elismert szaktekintélye. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot, munkájával jelentősen hozzájárult a 2016 óta folyamatosan megjelenő Bartók-összkiadás előkészítéséhez. A salzburgi Mozart-kutató Intézet és a kölni Joseph Haydn Intézet tagja. 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, valamint a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia külföldi tagja, illetve a Brit Akadémia levelező tagja. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Erkel Ferenc-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.
A további díjazottakról a BTK honlapján olvashatnak!
|
|
Lajtha László írásai I-II. (Közreadja: Berlász Melinda. A közreadó munkatársai: Biró Viola, Ozsvárt Viktória. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete - Rózsavölgyi és Társa kiadó, 2021.) – Könyvbemutató Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete, VIII. emeleti Tárgyalóterem, 2022. november 24., 14:00 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. |
Házigazdaként bevezetőt mond és a rendezvényt levezeti:
Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.
A kötetet bemutatja: Riskó Kata, BTK Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos munkatársa.
Lajtha László A magyar siratókról című előadásának keletkezéstörténetét ismerteti: Berlász Melinda, a BTK Zenetudományi Intézete ny. főmunkatársa, a kötet közreadója.
Lajtha László A magyar siratókról című előadásából felolvas: Lipták Dániel, a Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos segédmunkatársa
Válogatás Lajtha László széki gyűjtéséből – előadják:
Sőregi Anna (ének), Lipták Dániel (hegedű), Árendás Péter (kontra) és Tímár Márton (nagybőgő).
Zárszó: Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.
A könyvbemutatója meghívója itt érhető el.
A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével, a kutatócsoport cseh és szlovák társprojektjeivel együttműködve 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2022. november 16-án 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Elżbieta Witkowska-Zaremba, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének nyugalmazott igazgatója, a középkori zeneelmélet egyik legkiválóbb kutatója. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet november 14-én 17.00 óráig.
A meghívó itt érhető el.
|
|
Ötvenöt esztendő. A BTK Zenetudományi Intézet ünnepi konferenciája a 80 éves Berlász Melinda, Domokos Mária és Bereczky János tiszteletére BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay terem, 2022. november 17–18. 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár |
A BTK Zenetudományi Intézet tudományos konferenciával köszönti három, több mint fél évszázada az intézményben dolgozó kutatóját, Berlász Melindát, Domokos Máriát és Bereczky Jánost, akik ebben az évben ünneplik 80. születésnapjukat.
A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:
A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:
November 17. Csütörtök Meeting ID: 885 4267 3006 Passcode: 337535
November 18. Péntek Meeting ID: 867 8257 0642 Passcode: 554118
Zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez címmel új forrásközlő sorozatot indított a BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma. Az első kötet Ránki György (1907–1992) zeneszerző, a Pomádé király új ruhája című opera, az Egy szerelem három éjszakája című musical és a Körhinta című film komponistája válogatott írásait tartalmazza a Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, Ozsvárt Viktória közreadásában. A kiadvány egyaránt közöl rádióelőadásokat, referátumokat, tanulmányokat, utazási beszámolókat, emlékezéseket, interjúkat, leveleket, valamint verseket. A közreadott szövegek nagyobbik része mindeddig ismeretlen volt a szélesebb olvasóközönség számára, hiszen ezeket az írásokat kéziratos formában őrizte a komponista hagyatéka, amelyet a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum gondoz. A forrásközlő sorozat, amely a tervek szerint évente bővül egy-egy kötettel, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg.
A Tiszta forrás település címet 2022-ben a Békés (valaha Bihar) megyei Méhkerék nyerte el. A program történetében rendhagyó módon ezúttal nem a magyar népzenegyűjtés első évtizedei legnagyobbjainak: Vikár Bélának, Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak vagy Lajtha Lászlónak valamely gyűjtőhelyére, hanem a magyar népzenei és néptáncmozgalomban kiemelkedő szerepet játszó román nemzetiségi településre esett a választás. Méhkerék ez évben ünnepli jeles táncos adatközlőjének, Nyisztor Györgynek, A népművészet mesterének születése 100., kitüntetése 50., valamint a Méhkeréki Népi Együttes megalakulásának 75. évfordulóját.
A román és magyar nyelvű emléktáblák elkészítését ezúttal a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata támogatta. A táblákat, illetve a Néprajzi Múzeumban és az MTA–Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában őrzött, kiemelkedően gazdag méhkeréki folklóranyag digitális másolatait és teljes dokumentációját október 22-én Méhkeréken, emlékezetes gálaműsor keretében, Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, és Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke adta át Tát Margit polgármester asszonynak.
Az eseményen bővebb beszámoló az alábbi linken olvasható.
A Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán működő Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa (BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály) és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.
A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.
A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.
A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.
A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.
