Beethoven Reception and Reception History. An International Musicological Online Conference
The RCH Institute for Musicology commemorates the 250th anniversary of Ludwig van Beethoven’s birth with an international conference with invited scholars on December 4, 2020, from 11 AM. The focus is primarily, but not exclusively, on the Beethoven reception in Central and East-Central Europe both from a historical perspective and terms of reception theory. The papers explore the history of the Beethoven cult’s formulation on the level of everyday musical practice, and examine the connections between certain musical centers, prominent institutions and individuals in constructing and cultivating Beethoven’s image both as a person and a composer, and in contextualizing his works.
The program is available here, or from the event's official website.
The conference will be broadcast via Zoom through this link.
Elismerő oklevelet kapott az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától Gilányi Gabriella
Gilányi Gabriella, a BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagja, a középkori gregorián kottaírások szakértője, az elmúlt időszakban Bolyai-ösztöndíjasként végzett kiemelkedő kutatómunkájáért a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától elismerő oklevelet kapott.
A Gotizáló hangjegyírások Magyarországon a közép-európai gregorián forrásrepertoár tükrében című Bolyai-projekt a késő középkori hazai hangjegyírások és az attól elválaszthatatlan (csak kontextusban értelmezhető) regionális, azaz délnémet, közép-európai (lengyel, cseh) írásmódok a korábbinál részletgazdagabb feltérképezését tűzte ki célként. A kutatás eredménye a sok publikáció mellett egy új hazai hangjelzés-terminológia megalkotása, illetve az összes hazai gregorián forrás hangjegykészletét feldolgozó nagyszabású adatbázis kialakítása volt.
A kottaírásokhoz kapcsolódó rendkívül izgalmas detektívmunka a hazai cantus planus térképén számos fehér foltot színezett ki, s lehetővé tette több ismeretlen középkori kottaíró alhagyomány és másolóműhely elkülönítését pl. a Felvidéken, illetve Erdély egyes tájain.
Tudományos fórum - Ignácz Ádám
|
|
Ignácz Ádám: Populáris zene és nosztalgia a késő Kádár-korszakban Bartók terem, 2020. november 12. csütörtök, 10 óra
|
From Wombs to Worship: Three Mothers – Anne, Elizabeth, and Mary – in the Liturgies of Prague and Cambrai. Barbara Haggh-Huglo online előadása
Az MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt, szakmán belül és kívül, a prágai, pozsonyi és budapesti zenei középkorász-műhelyek által kezdeményezett Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research online előadássorozat nyitó előadására, melyet Barbara Haggh-Huglo, a University of Maryland, College Park professzora tart 2020. október 21-én 17.00 órakor.
Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz szükséges tudnivalók a meghívóban olvashatók.
Új adatbázis: „Népzene Bartók műveiben”
A Bartók Archívum új adatbázist tett közzé „Népzene Bartók műveiben” címmel, mely Bartók eredeti népi dallamokat felhasználó műveinek népzenei forrásait mutatja be. Tartalma Lampert Vera Népzene Bartók műveiben (Budapest: Helikon, 2005) című kötetében, valamint a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása már megjelent köteteiben (München, Budapest: G. Henle Verlag, Editio Musica Budapest, 2016–) közölt adatokon alapul. Azonban – élve a digitális kiadás kínálta lehetőségekkel – ezeket az adatokat sokféle szempont szerint kereshető formában, magukat a népzenei forrásokat (hangfelvételeket és lejegyzéseket) pedig lehetőség szerint teljes körűen teszi közzé.
Az adatbázis a Zenetudományi Intézet honlapján az Adatbázisok menüpont alatt, illetve közvetlenül innen is elérhető. Szerkesztője Kerékfy Márton, társszerkesztője Biró Viola, a kottagrafikai munkákat Nakahara Yusuke és Büky Virág végezte. A bevezető szöveget Lampert Vera írta.
Az adatbázisról Biró Viola ismertetője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.