Elhunyt Ladislav Kačic pozsonyi zenetörténész

2024. augusztus 19-én életének 74. évében, hosszan tartó betegség után Pozsonyban elhunyt Ladislav Kačic zenetörténész, Közép-Európa és benne a történelmi Felvidék régi zenéjének hatalmas tudású, elhivatott és elfogulatlan kutatója, a vele közös témákat művelő magyar zenetörténészek felejthetetlen kollégája és barátja.

1951. május 27-én született Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom). A pozsonyi Előadóművészeti Egyetemen (VŠMU v Bratislave) folytatott zeneelméleti tanulmányokat; ugyanebben az intézményben oktatott pályája utolsó évtizedeiben (2000–2018) zenetörténeti tárgyakat. 1997–2020 között a Szlovák Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének (Slavistický ústav Jána Stanislava SAV) volt tudományos munkatársa, korábban (1983–1996) a Zenetudományi Intézetben (Ústav hudobnej vedy SAV) dolgozott. Pályája elején első munkahelye az OPUS kiadó kotta- és könyvkiadó részlege volt (1973–1982).

Ladislav Kačic a szlovákiai zenetörténet-írásnak azt a csapását követte, amelyen Richard Rybarič (1930–1989) indult el, és amely nem állt messze Bárdos Kornél munkamódszerétől sem. Kačic alapkutatásokat folytatott, hogy minél teljesebben összegyűjtse a mai Szlovákia területéről származó, 17–18. századi zeneéletre vonatkozó forrásanyagot. Érdeklődésének homlokterében mindvégig a zenetörténet barokk korszaka állt, és különösen foglalkoztatta őt a régióban működő szerzetesrendek (ferencesek, jezsuiták, piaristák) zenéje, amely tárgya volt 1998-as PhD-értekezésének is. „Missa franciscana der Marianischen Provinz im 17. und 18. Jahrhundert” című, a forrásközlés szempontjából mérföldkőnek számító, terjedelmes közleményét 1991-ben Budapesten jelentette meg a Studia Musicologica folyóiratban. Tekintélyes életművében fő helyet foglalnak el monográfiái és forráskiadásai, amelyek számos, a 18. században alkotó szerzetes-muzsikust emeltek ki az ismeretlenségből (Gaudentius Dettelbach OFM, Georgius Zrunek OFM, Pantaleon Roškovský OFM, Paulín Bajan OFM, Petrus Peťko SchP, Ferdinandus Pankiewicz SchP, František Budinský SJ), de éppily figyelemre méltóak más pozsonyi – vagy Pozsonyban is aktív – zenészekkel (Paul Charles Durand, Franz Paul Rigler, Anton Zimmermann, Joseph Umstatt) foglalkozó munkái. Kritikai kottakiadásai közül a magyar zenetörténészek számára különösen kedves a lőcsei tabulatúrás könyv közreadása (Pestrý zborník / Tabulatura miscellanea, 2005). Utolsó nagy horderejű levéltári kutatásával az Esterházy Imre érsek pozsonyi udvartartásában patronált zenei együttes adatait tárta fel.

Nyitottsága arra predesztinálta őt, hogy évtizedeken keresztül nemzetközi konferenciák egész sorát szervezze meg a szívéhez közel álló témakörökben, és ilyenkor rendszerint együttműködött más szakterületek – szlavisztika, nyelvészet, irodalom- és történettudomány, művészet- és egyháztörténet – képviselőivel. E konferenciák anyagát többnyire meg is jelentette kötetté szerkesztve. Az általa rendezett tudományos ülésszakokat rendszeresen látogatták elsősorban a Szlovákiával szomszédos országok zenetörténészei – de Szlovéniából, Német- és Horvátországból is –, akik rendre úgy érezhették, hogy valódi regionális partnerség szerveződik Pozsonyban Kačic szárnyai alatt. Ha ezt szóba hozták, ő maga nagyvonalúan és szerényen kitért a méltatás elől.

Életművéért hálásak vagyunk, emlékét megőrizzük! Lux perpetua luceat ei!

Papp Ágnes

A gyászjelentés letöltése.

32. internationale Studientagung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Hymnologie – Papp Ágnes beszámolója

Az IAH (iah-hymnologie.de) 2024. július 29. és augusztus 4. között Prágában tartotta kétévente esedékes nemzetközi tudományos konferenciáját mintegy 60 résztvevővel. A munkaközösség a liturgikus, gyülekezeti, templomi és vallásos ének és zene kutatásával és ápolásával foglalkozik a történetitől a kortársi egyházi énekanyagig és énekeskönyvekig, nemzetközi, felekezetközi és interdiszciplináris platformon. Jóllehet az IAH tagságában 31 ország képviselteti magát Izlandtól Taiwanig, Finnországtól Dél-Afrikáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, a témákban és az aktivitásban is folyamatosan érzékelhető az európai túlsúly. Érthető tehát, hogy a társaság mindig is szorgalmazta a brit és tengeren túli Hymn Socety-k működését és az azokkal való kapcsolattartást. Az IAH 1959-es alapításának hetvenedik évfordulójához közeledve a prágai konferencián útjára indították az „IAH History” projektet, mely a magyar zenetörténészek számára is tartogat érdekességeket. Az 1970-es és 1980-as években a magyar himnológia ugyanis korszakos egyéniségein (Csomasz Tóth Kálmán, Czeglédy Sándor, Papp Géza, Schulek Tibor és mások) keresztül nagy tekintéllyel volt jelen a testületben; olyannyira, hogy 1983-ra Budapest kapta a 12. nemzetközi tudományos konferencia rendezési jogát.

Az idei prágai tudományos tanácskozásra a vendéglátó városhoz illő tematikát jelöltek meg a szervezők: Több mint 500 éve nyomtatott és élő egyházi énekek. Az 1501-ben megjelent cseh énekeskönyv és hajtásai. A délelőttökön meghívott előadók, különböző tudományterületek (liturgia-, irodalom-, nyelv-, könyv-, zenetörténet) és résztémák specialistáinak a főtémához, a cseh protestáns felekezetek népnyelvű énekeihez kapcsolódó nagyelőadásait hallgatták a résztvevők. A közép-európai történetet a világegyházra tágította ki a Moravian Church Karib-térségi provinciájából érkezett tiszteletes és zeneigazgató, Mikie Roberts prezentációja. Délutánonként párhuzamos szekciókban kötetlen tárgyú előadások hangzottak el. Az egyik német nyelvű szekcióban tartott előadást Papp Ágnes is, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa olyan magyarországi 16–17. századi, kora protestáns, illetve katolikus énekekről, amelyek forrásaként bizonyítottan a 16. századi utrakvista és a cseh testvérek felekezetéhez tartozó énekeskönyveket lehet megjelölni.

A konferenciának az Univerzita Karlova pedagógiai fakultásának Prága Nové Mĕsto negyedében található épülete adott otthont, a kísérőprogramoknak a környékbeli templomok biztosítottak méltó, inspiráló helyszínt. A tudományos részhez szervesen illeszkedtek az énekeskönyv-bemutatók, a koncert, a Strahovi Könyvtár meglátogatása, a „paper-less singing” workshop, az istentiszteletek és a közös éneklések. A minden szempontból kiemelkedő „Hymn Festival” programján (szerkesztők: Miklós Réka, Tomáš Slavický és Ladislav Moravetz) a közép-európai régió késő középkor és a reformáció óta közös dallamai hangzottak fel szakszerű ismertetésekkel váltakozva. A több mint 500 év távlatában, a latin mellett számos nemzeti nyelven kultivált és ma is élő egyházi énekeket a kézbe adott éneklapok alapján, orgonakísérettel a konferencia résztvevői szólaltatták meg soknyelvűen „rögtönözve” több mint egy órán keresztül. A korai cseh reformáció és a cseh egyházi ének „hőskoráról” alkotott képet mélyítette el a szakemberek vezette két tartalmas kirándulás a huszita mozgalom fellegvárába (Tábor), a Husznak menedéket nyújtó vidékre (Kozí hrádek), a cseh testvérek működtette nyomda és mecénásának emlékhelyeire (Králice, Námĕšť nad Oslavou). 

Papp Ágnes

Konferencia Pejačević Dóra halálának 100. évfordulójára

Zágráb–Nekcse, Horvátország (2023. október 5–7.)

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Békéssy Lili Veronika a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Horvát Zenetudományi Társaság szervezésében, Pejačević Dóra horvát–magyar zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferencián vett részt.

Az ünnepélyes keretek között megrendezésre kerülő konferencia első napján Zágrábban hangzottak el előadások, ezt követően pedig október 6-án és 7-én a még felújítás alatt lévő Pejačević-kastély közelében, a nekcsei városházán.

Az elhangzott előadás Pejačević Dóra magyar felmenőinek, a Vay-és Teleki családok zenei és kulturális vonatkozásait tárgyalta, különös tekintettel a család tagjainak 19. századi budapesti kötődéseire. Az előadásban szó esett Pejačević Dóra egykori tanárának, Noseda Károlynak hatásáról, aki a szervita téri templom (ma Belvárosi Szent Anna Templom) orgonistájaként kezdte pályáját.

• konferencia
• 2023
• beszámoló

Beszámoló a 2023. szeptember 15–17. között Portugáliában, Queluzban megrendezett Historically Informed Performance – Theory and practice of the 18th Century Musical and Theatrical Repertoire című konferenciáról

A Lisszabon melletti egykori királyi rezindenciájáról híres kisváros műemlékként és múzeumként működő palotaegyüttesében megrendezett konferencia immár a tizedik volt a Centro de Estudos Musicais Setecentistas de Portugal nevű egyesület rendezvényeinek sorában. Az évenként meghirdetett tudományos konferencia egyik legfőbb célkitűzése a régebbi korok zenéjével, színházi gyakorlatával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények és ezek gyakorlati felhasználásának együttes bemutatása és értékelése. A háromnapos rendezvénysorozatra Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Európa számos országából is érkeztek előadók. Magyarországról Malina János a pozsonyi Erdődy operaházról, Illés Szabolcs a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa pedig ezúttal a historikus előadói gyakorlat mai helyzetéről és lehetőségeiről tartott élénk érdeklődéssel követett és hosszabb szakmai beszélgetéseket inspiráló előadást.

A konferencia tematikus szekciói között angol, olasz és a versailles-i kutaközpontból érkezett francia szakértők előadásai nyomán a barokk színházi előadói gyakorlatról, annak újjáélesztési kísérleteiről, sőt a 18. századi bábszínházak világáról is képet kaphattak a résztvevők. A korabeli hangszerek, játéktechnika és előadói gyakorlat vizsgálata ezúttal a klarinét, az orgona, a csembaló és a gitár kapcsán került terítékre kanadai, olasz, portugál és spanyol kutatók előadásában. A salzburgi Mozarteum professzora Vittorio Guielmi egy napra szintén tiszteletét tette a rendezvénysorozaton. A második nap délelőttjén tartott előadásán a viola da gamba francia repertoárjáról és Marain Marais stílusának továbbéléséről tartott egy általános, főként gyakorlat-központú előadást. Aznap este pedig lisszaboni szólókoncertjén az elmondottak illusztrálásával is megpróbálkozott.

Külön szekció szólt a korabeli táncokból ma levonható tanulságokról, a színpadi énektechnika rekonstrukciós lehetőségeiről és a korabeli librettók tanulmányozásából nyerhető információkról is.

A kifejezetten eredményes vitákat és megbeszéléseket generáló konferencia kiváló lehetőségeket teremtett a hasonló témában, de különböző területeken és országokban kutató művészek és zenetudósok eszmecseréjére és gondolataik ütköztetésére. A beszélgetések során teljes egyetértés született a konferencia céljának tekinthető, a kutatás és forráselemzés fontosságát kiemelő alapelvekről, melyek az egyre tágabban értelmezett és ezáltal nagymértékben kommercializálódó régizenélés mai környezetében a szükségesnél lényegesen kevesebb alkalommal kerülnek az előadások fókuszába.

Illés Szabolcs

• konferencia
• 2023
• beszámoló