Hírek, események |
|
|
Nemzetközi konferencia Bartók Béla Brácsaversenyéről HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. július 22. hétfő, 15 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A HUN-REN BTK ZTI Bartók Archívum – a G. Henle Verlaggal és az Editio Musica Budapesttel közösen – július 22-én, hétfőn15 órától angol nyelvű, nemzetközi zenetudományi konferenciát rendez Bartók Béla töredékben maradt Brácsaversenyéről, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A részletes program és az előadások összefoglalói a meghívón olvashatók.
Kurtág György zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el a 2024. évi zeneművészeti Wolf-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és annak zenetudományokat is magában foglaló I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya felterjesztésére. „Kurtág György zenéje hozzájárul a világ kulturális örökségéhez” – indokolta döntését a rangos izraeli kitüntetést odaítélő nemzetközi zsűri.
További részletek a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Fotó: BMC / Hrotkó Bálint
Június 22-én az állandó kiállítás megtekintésén felül koncertekkel és kurátori tárlatvezetésekkel várta az érdeklődőket a Zenetörténeti Múzeum.
Az első programon Bartók műveket hallgathatott a közönség Ábrahám Márta (hegedű) és Borbély László (zongora) előadásában. A két muzsikus a Szonáta no. 2. és a Rapszódia no. 2. darabokkal kápráztatta el a nagy létszámú hallgatóságot. A múzeum első termében Laskai Anna zenetörténész tartott lebilincselő előadást a Filharmóniai Társaság 170 évéről készült kiállításban. Olyan, a mai napig is használatos unikális dokumentumot is megtekinthettek az érdeklődők, mint az ún. „Aranykönyv”, vagyis az emlékkönyv, amelyben a zenekarral közreműködő muzsikusok és karmesterek bejegyzéseit olvashatjuk. A Bartók teremben tartott második koncerten kamarazenék csendültek fel. Két, Londonban élő japán művész, Naoko Inoue (hegedű) és Eri Yamamoto (zongora) már többször szerepelt Budapesten. A Szent Iván éjjelén Fülep Márkkal (fuvola) kiegészült kamaraegyüttes változatos műsort kínált a nagy mesterek ismert műveitől a ritkán hallható érdekességekig. Fülep Márk egy rendkívül szép hangú, különleges fuvolán játszik, amely a magyar állam tulajdona, és ezzel a fellépéssel is köszönetét fejezte ki a hangszer használatáért. Az este folytatásában ismét Bartók Béla kapott főszerepet. Erdősné Borz Zsófia művészettörténész olyan változatos műfajú képzőművészeti alkotásokat mutatott be, amelyeknek Bartók volt az ihlető forrása. A látogatók egy interaktív terminállal saját maguk is készíthettek emailban küldhető mail artot. Az este zárásaként Mozart A-dúr, illetve Brahms h-moll klarinétötösét hallgatgatta a közönség az Erdődy palotában. Varga Gáborhoz (klarinét) budapesti zenekarok tagjaiból álló vonósnégyes csatlakozott. A koncertek műsorvezetője Gombos László zenetörténész volt, aki az elhangzó művekről tartott előadásával még színesebbé tette a koncertélményt.
Weiner Leó (1885‒1960), a világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus elveszettnek hitt kompozíciója bukkant fel Adler Marianne (1890–1966) zongoraművész hagyatékából. A hagyatékból származó kézirategyüttest Brian Lamb, a Hollandiában élő brit műgyűjtő, orgonista és zongorakísérő vásárolta meg a budapesti Darabanth Aukciósház online árverésén 2024 februárjában.
A négykezes zongoramű Weiner Leó Csongor és Tünde című műve egy részleteként került árverezésre. Lamb a számára elérhető információk alapján nem tudta beazonosítani a kompozíciót, ezért arra gyanakodott, hogy ismeretlen művel áll szemben, és Kőry Ágneshez, a Londonban élő zenetörténészhez, a londoni Béla Bartók Centre for Musicianship alapító igazgatójához fordult levélben. A megkeresés neki köszönhetően keresztül jutott el Kusz Veronikához, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársához. Az általa végzett azonosítás során kiderült, hogy a kézirat kétséget kizárólag Weiner tollából való, ám a műnek valóban nincs köze a Csongor és Tünde eddig ismert műalakjához, vagyis a kézirat címlapján – talán idegen kéztől származó – felirat részben téves. Az ugyanitt olvasható „Scherco” [sic!] és „op. 1” megjelölés miatt ugyanakkor felmerült a lehetőség, hogy Weiner elveszettnek hitt első opusza bukkant fel. A zeneszerző eredetileg vonósötösre komponált Scherzóját már 1905 júniusában, Weiner diplomázása előtt egy évvel eljátszották a budapesti Zeneakadémián, egy évvel később pedig zenekari változata is elhangzott a Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenyén (1906. október 22., vezényelt: Kerner István). A közönségsiker ellenére Weiner valószínűleg nem volt teljesen elégedett művével – alighanem ezért is maradhatott kéziratban –, de annyi bizonyos, hogy tovább foglalkoztatta a scherzo-írás problematikája. Gál György Sándor szerint, aki az 1950-es évek végén hosszas interjúkat folytatott az idős zeneszerzővel, Weiner akkor határolódott el végleg a közkedvelt műtől, amikor sikerült megtalálnia az általa ideálisnak érzett scherzo-hangütést a Csongor és Tündében. A szerző saját jegyzékei arról tanúskodnak, hogy Weiner a mű kéziratát megsemmisítette, bár ezek szerint nem végzett tökéletes munkát, hiszen egy négykezes kivonatról, melyet korábban az Adler-családnak adott át feltehetőleg otthoni használatra, megfeledkezhetett. A gyanút, hogy a Weiner keze által lejegyzett ismeretlen mű az op. 1-es „Scherzo” lehet, számos izgalmas zenei és életrajzi tényező igazolja – ezek tudományos bemutatására a közeljövőben a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetben kerül sor.
Brian Lamb, aki gyermekkora óta gyűjt zenei kéziratokat, és szenvedélyesen kutatja a zeneszerzők írásmódja és az interpretációs árnyalatok kapcsolatát, előszeretettel foglalkozik kevésbé előtérben álló komponisták életművével. Ahogy ő maga fogalmazott: „Minden bizonnyal habókosnak tartanak, de ez engem csöppet sem zavar. Csakis az érdekel, hogy minden arra érdemes zenemű napvilágra kerüljön, és ne csak az unalomig ismert legnagyobb zeneszerzőket játsszák.” Mr. Lamb bevallása szerint műgyűjtői tevékenységének csúcspontja, s egyben számára a legszebb 75. születésnapi ajándék a kitűnő korai Weiner-mű felfedezése. A kiadásra és a mű bemutatására vonatkozóan máris megkezdődtek az előkészületek.
Kusz Veronika
A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) 2024. június 21. és 28. között, a Dél-afrikai Köztársaság Stellenbosch városában rendezte éves kongresszusát. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa nemcsak részt vett az eseményen, de több feladatot is vállalt.
2024. június 10–11-én a University of Surrey adott otthont a bécsi székhelyű Gesellschaft für Historische Tonträger éves konferenciájának, melyhez ebben az évben a University of Surrey „Early Recordings Association” projektje is csatlakozott. Szabó Ferenc János, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa szekcióelnökként és előadóként is részt vett a programon, előadásában a His Master’s Voice 1928. évi magyar zenei hanglemezsorozatát mutatta be. A konferencia keretében az Early Recordings Association workshopot tartott rekonstruált akusztikus hangfelvételi eszközökről, Szabó Ferenc János egy zongoradarab kétféle eljátszásával tesztelhette a 20. század elejének hangfelvételi eljárását.
2024. június 25-én, kedden délután 16 órakor Czagány Zsuzsa Töredékek, dallamok, kottaírások. Hangjelzett kódextöredékek a középkori Magyarországról címmel előadást tart a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztályának vitaülésén.
Az előadás helyszíne: HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, Bp., 1118. Ménesi út 11–13., első emeleti tanácsterem.
Az előadásról felvétel készül, amely a következő előadás után lesz elérhető a https://mtabtk.videotorium.hu/ portálon.
2024. június 7-én a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajza József születésének 220. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát A Nemzeti Színház műsorkínálata az induló évtizedben (1837–1848) címmel. A Bajor Gizi Színészmúzeumban tartott eseményen a Magyar Zenetörténeti Osztály két munkatársa is szerepelt.
|
Carl Van Eyndhoven: “Je n’enseigne pas, je raconte” – Some Reflections on Dille’s Bartók Research HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. június 20. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Május 30-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor a Geyer Stefi életéről szóló kötet bemutatójára. A 20. század elején Geyer Stefi meghatározó szereplője volt a hazai és a nemzetközi koncertéletnek, a gyorsan felejtő közönség azonban már csak úgy emlékszik rá, mint Bartók Béla ifjúkori reménytelen szerelmére, aki a neki ajánlott Hegedűversenyen kívül, még a kapcsolatuk megszakítása után is, számos további kompozíció megírására ihlette. Személye a nagyközönség számára ismeretlen volt, ahogyan, néhány levéltől eltekintve, a Bartókkal 1907 és 1908 között folytatott levelezést is csak a Bartók kutatók szűk köre ismerhette, jó ideig ennek is csak az egyik felét, Bartók Geyer Stefihez írt leveleit, a Paul Sacher Stiftung kis példányszámban megjelent facsimile kiadásából. Húsz évvel az 1908-as szakítás után, Stefi második férjének, Walter Schultessnek köszönhetően, a két művész ismét kapcsolatba került egymással. Az egykori szerelem igaz barátsággá szelídült, néhány közös hangversenyt is adtak, levelezésük újra felvett fonala pedig csak azt követően szakadt meg ismét, amikor Bartók Amerikába ment. A kötetben közölt utolsó Bartók-tétel, egy 1945. július 16-ára datált levéltöredék azonban azt mutatja, hogy ekkor sem szakadt volna meg végleg. Bartók Béla és Geyer Stefi teljes levelezését 2021-ben, a zürichi Peter Lang kiadó adta közre, Váradi Helga és Dominik Sackmann gondozásában. Ez a kötet jelent meg most magyarul a Balassi Kiadónál, Váradi Helga és Vikárius László közreadásában.
|
Geyer Stefi hegedűművész életútja. Levelezése Bartók Bélával – könyvbemutató HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 30. csütörtök, 15 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Balassi Kiadó és a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézete tisztelettel meghívja 2024. május 30-án 15 órára a Zenetudományi Intézet Bartók termében tartandó könyvbemutatóra!
A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója.
A könyv megjelenését méltatja Tallián Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A kötetet bemutatja Váradi Helga és Vikárius László, a kötet sajtó alá rendezői.
Moderátor Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója, a kötet szerkesztője.
Közreműködik Kokas Katalin, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Kelemen Olga, Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész.
A könyv kiadását támogatta a Schulthess Családi Alapítvány.
A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható!
Május 23-án a Zenetudományi Intézet Bartók termében Tudományos Fórum keretében mutatták be Grabócz Márta, az MTA külső tagjának Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetét. Az eseményt Kim Katalin, a Tudományos Fórum szervezője nyitotta meg, majd Tallián Tibor bevezetője után a Zenetudományi Intézet három munkatársa mutatta be a könyvet. Kaczmarczyk Adrienne, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és Dalos Anna, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője egy-egy tematika mentén különböző fejezeteket ismertettek. A rendezvény zárásaként Grabócz Márta Nagy Dániellel, a kötet szerkesztőjével beszélgetett. A szerző többek között rámutatott arra is, milyen az általa használt elemzési mód, amely a kötetben tárgyalt szerzők – Mozart, Beethoven, Liszt, Bartók, Kurtág, Dusapin, Eötvös, Mâche – műveinek széles időbeli spektruma ellenére egységessé formálja a kötetet.
|
Grabócz Márta: Zenei jelentés és narratív stratégiák a 18–20. századi zeneművekben (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024) című kötetének bemutatója HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 23. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A kötetet bemutatja Dalos Anna, Kaczmarczyk Adrienne, Tallián Tibor és Vikárius László
A szerzővel Nagy Dániel, a kötet szerkesztője beszélget
A Tudományos Fórum szervezője: Kim Katalin
Technikai munkatárs: Gusztin Rudolf
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám a programot a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, a későbbiekben pedig az Intézet honlapján elérhetővé teszi.
Valós idejű közvetítéshez az alábbi linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény előtt:
https://us06web.zoom.us/j/7690441289?pwd=7ygb4abOEWy28m40wIbDmv2yhyW7Gq.1&omn=81237664994
(Meeting ID: 864 8168 7111. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
Régóta tervezett erdélyi kutatókörútjukra indultak 2024. május 12-én a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Tóka Borbála. A három helyszínen – Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában –folytatott kutatásnak kettős célja volt: egyrészt minél több középkori kottás kódextöredék föltárása, azonosítása és digitalizálása, másrészt az új leletek elhelyezése a középkori Erdély liturgikus-zenei forrástérképén. Az utóbbi cél persze inkább távlati, hiszen az eléréséhez szükséges mélyelemző munkára jórészt a helyszíni terepszemlét követően kerül majd sor.
|
Nakahara Yusuke: Még egyszer Veress Sándor I. szimfóniájáról. Fejlesztés vagy elvetés és megalkotás HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. május 16. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
„Musical Practice in the long nineteenth century. Unknown Ego documents from Central Europe” alcímmel jelent meg a Studien zur Musikwissenschaft 62. kötete. A Guido Adler által alapított tekintélyes zenetudományi periodika különszáma a 2022-ben azonos címmel, Bécsben megrendezett tudományos workshop előadásainak tanulmánnyá átdolgozott változatait közli. A bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen (MDW) lezajlott szakmai találkozó a személyes források, ego-dokumentumok (naplók, levelek) kutatásának újabb eredményeire, egyben a forrástípus vizsgálatának módszertani lehetőségeire összpontosított. A megbeszélések tanulságait is magukba foglaló esettanulmányok a hosszú 19. század eddig ismeretlen és kiadatlan ego-dokumentumain keresztül arra mutatnak rá, hogy a levelekből és visszaemlékezésekből milyen zenetörténeti tanulságok rajzolódhatnak ki. A Martin Eybl, Gesa Finke és Békéssy Lili Veronika által szerkesztett kötet szerzői között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének több munkatársa is szerepel.
Fotó: Filharmónia Magyarország
Idén ismét három állami zenei ösztöndíj segíti a pályakezdő előadó- és alkotóművészeket: Fischer Annie zenei előadó-művészeti ösztöndíjban és Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban hat-hat, Lakatos Ablakos Dezső jazz-előadóművészeti ösztöndíjban pedig három fiatal részesült. A díjakat Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára és Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója adta át május 6-án a Zenetudományi Intézetben.
A Zenetudományi Intézet munkatársai közül hárman részesültek támogatásban: Laskai Anna, Gusztin Rudolf és Horváth Pál nyerte el a Kodály Zoltán zenei alkotó ösztöndíjat – gratulálunk nekik ehhez a szép szakmai sikerhez!
Halász Péter
Ötven éve, 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia összevonta korábbi zenetudományi kutatóhelyeit, a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumból kibővült Zenetudományi Intézetet. Így jött létre az azóta is működő, a zenetudomány számos területét művelő Zenetudományi Intézet. Az évforduló alkalmából a ZTI kutatói április 11–12-én konferencián ismertették a kutatások történetével és az aktuális kutatási témákkal kapcsolatos gondolataikat.
A svédországi Örebro Egyetem zenei, színházi és művészeti fakultása 2024. április 9. és 11. között a stockholmi Olasz Kulturális Intézetben rendezte meg a Neue Sachlichkeit North and South. Transforming Music during the European Interwar Years (and Beyond) című konferenciát. A szimpózium előadói a Neue Sachlichkeit jelenséget vizsgálták zeneszerzés-történeti, zeneesztétikai, hatás- és médiatörténeti, valamint előadóművészeti szempontból. Szabó Ferenc János, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa „Record criticism and new attitudes of music listeners” című előadásában Polgár Tibor zeneszerző a Tükör folyóiratban megjelent hanglemezkritikáinak elemzésével a harmincas évek új, objektívebb, a gépzene által életre hívott zenehallgatási módjait tárgyalta.
A konferencia programja itt megtekinthető: https://www.oru.se/english/schools/music-theatre-and-art/research/conference-neue-sachlichkeit-north-and-south-9-11-april-2024/
|
|
Konferencia a Zenetudományi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2024. április 11. csütörtök és április 12. péntek 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Zenetudományi Intézet 50 évvel ezelőtt vált műzenei, népzenei és néptánc-kutatásokat összefogó, komplex intézménnyé. Ebből az alkalomból a ZTI kutatói április 11–12-én konferencián mutatják be az elmúlt évtizedek kutatási irányait és eredményeit, illetve a jelenben folyó projektek némelyikét.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!