Hírek, események |
|
|
|
2020. november 12.
Mi a rész és mi az egész? Középkori kottás kódextöredékek és rekonstrukciójuk
Az ülés előadásai:
- Czagány Zsuzsa: A zenei szempontú töredékkutatás a medievisztika szolgálatában
- Gilányi Gabriella: Fragmentumok és kottaírások. Erdély a legújabb gregorián paleográfiai kutatások tükrében
- Szoliva Gábriel: A 13. századi esztergomi hangjelzett breviárium földarabolt második kötete
Az előadások az MTA YouTube-csatornáján élőben követhetők.
A rész és az egész viszonya a kódextöredékek esetében látszólag egyértelmű. Minden fragmentum egy teljes kódexhez tartozott egykor, s mi más volna a fragmentológiai kutatás legfőbb célja, mint ezen egész minél teljesebb helyreállítása? Ez valóban így van, ugyanakkor számolnunk kell egy másik szemponttal is: a középkori kódextöredékek fragmentumai a legtöbbször nem elszigetelten maradtak fönn. Arra is van persze példa, hogy egy-egy kódex lapjai, laptöredékei önmagukban, különálló egységként kerülnek elő, ez azonban a ritkább eset. Sokkal gyakrabban találjuk őket másodlagos funkciójukban: könyvet, iratot fedő kötésként, kötéstáblát, gerincet védő és erősítő borítóként, előzéklapként, kisebb-nagyobb darabokra vágva és méretre szabva, csíkokra hasítva, keresztbe és hosszába ragasztva, a bekötendő könyv formájának/méretének s a mindenkori könyvkötőműhely gyakorlatának, munkamódszerének megfelelően. Az eredeti környezetéből, anyakódexéből kiszakított fragmentum a történelem egy későbbi pontján tehát egy másik objektummal lép kapcsolatba, s alkot vele új egységet. Az új egység – egy új, másféle egész – tudományos vizsgálatában ismét más kutatási szempontok érvényesülnek és más tudományterületek jutnak szóhoz. Céljuk immár nem kizárólag és nem elsősorban az eredeti fragmentum helyreállítása (helyére állítása), hanem – legalább olyan hangsúlyosan – a töredéket hordozó könyv vagy kézirat keletkezéstörténetének megismerése, az új egésznek a komplex földolgozása.
Az egy éve alakult Kutatócsoport három előadója ezen elméleti alapvetésből kiindulva beszél az első év eredményeiről, kutatási tapasztalatairól és legközelebbi terveiről.
Az ülés és előadásainak bővebb leírása elérhető az alábbi linken >>>
|
|
Ignácz Ádám: Populáris zene és nosztalgia a késő Kádár-korszakban Bartók terem, 2020. november 12. csütörtök, 10 óra
|
|
|
Békéssy Lili: Zenei reprezentáció és mindennapi zeneélet. Az 1857-es császár-látogatás Pest-Budán Bartók terem, 2020. október 29. csütörtök, 10 óra
|
Az MTA Lendület-Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szeretettel hív minden érdeklődőt, szakmán belül és kívül, a prágai, pozsonyi és budapesti zenei középkorász-műhelyek által kezdeményezett Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research online előadássorozat nyitó előadására, melyet Barbara Haggh-Huglo, a University of Maryland, College Park professzora tart 2020. október 21-én 17.00 órakor.
Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációhoz szükséges tudnivalók a meghívóban olvashatók.
A Bartók Archívum új adatbázist tett közzé „Népzene Bartók műveiben” címmel, mely Bartók eredeti népi dallamokat felhasználó műveinek népzenei forrásait mutatja be. Tartalma Lampert Vera Népzene Bartók műveiben (Budapest: Helikon, 2005) című kötetében, valamint a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása már megjelent köteteiben (München, Budapest: G. Henle Verlag, Editio Musica Budapest, 2016–) közölt adatokon alapul. Azonban – élve a digitális kiadás kínálta lehetőségekkel – ezeket az adatokat sokféle szempont szerint kereshető formában, magukat a népzenei forrásokat (hangfelvételeket és lejegyzéseket) pedig lehetőség szerint teljes körűen teszi közzé.
Az adatbázis a Zenetudományi Intézet honlapján az Adatbázisok menüpont alatt, illetve közvetlenül innen is elérhető. Szerkesztője Kerékfy Márton, társszerkesztője Biró Viola, a kottagrafikai munkákat Nakahara Yusuke és Büky Virág végezte. A bevezető szöveget Lampert Vera írta.
Az adatbázisról Biró Viola ismertetője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.
Vikárius László, a Bartók Archívum vezetőjének emlékező beszéde Bartók sírjánál 2020. szeptember 26-án.
Koszorúzás az MTA székházában a Bartók emléktáblánál
A Zenetudományi Intézet igazgatója és a BTK ZTI Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum munkatársai az emlékezés koszorúját helyezték el az MTA székházában, abban a helyiségben, ahol Bartók 1934-től dolgozott a magyar népdalok rendezésén.
Koszorúzás Bartók sírjánál
Fotó: Zeneakadémia.
A BTK Zenetudományi Intézet igazgatójának kiegészítései Berta Péter, a Magyarságtudományi Kutatóintézet munkatársának cikkéhez.
|
|
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és az MTA „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport meghívja Önt legújabb kiadványainak hangversennyel egybekötött bemutatójára.
A rendezvényen a kiadványok kedvezményesen vásárolhatók meg.
Tekintettel a járványhelyzetre, az Intézetben kézfertőtlenítési és maszkviselési kötelezettség áll fenn, a teremben pedig legföljebb 50 fő tartózkodhat egyszerre. A távolságtartási protokollnak megfelelően a székek egymástól 1,5–2 méterre állnak. Azokat, akik helyet kívánnak biztosítani maguknak a teremben, arra kérjük, hogy részvételi szándékukat 2020. szeptember 21-ig Meszéna Beátánál, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen jelezzék. Azok számára, akik nem vállalják a személyes jelenlétet, mégis szeretnének részesei lenni az eseménynek, azt javasoljuk, hogy a ZOOM rendszerén keresztül csatlakozzanak hozzánk. Ennek technikai részleteit és a szükséges linket a bemutató előtti napon, szeptember 23-án küldjük el.
A mostoha körülmények ellenére mindenkit szeretettel várunk, akár a valóságos, akár a virtuális térben,
|
|
Lipták Dániel: Dincsér Oszkár hagyatéka a Zenetudományi Intézetben Bartók terem, 2020. szeptember 24. csütörtök, 11 óra
|
Mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. EŐSZE LÁSZLÓ Széchenyi-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja 2020. augusztus 17-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Hamvasztás utáni búcsúztatását 2020. szeptember 30-án 10.00 órakor a Farkasréti temető Hóvirág utcai ravatalozójában tartjuk evangélikus szertartás szerint.
„Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog”
(Jn 11, 25)
Életéért hálát adnak, halálát siratják, emlékét szívükben őrzik: fia és lánya, menye és veje, unokái, dédunokái; Csekő Imre és családja, rokonai, barátai, kollégái, tisztelői.
Dr. Eősze Lászlót a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Táviratcím: Csekő, 1026 Budapest, Hollósy Simon utca 14.
A University of California Press 20. századi zenetörténeti sorozatában megjelent Dalos Anna Zoltán Kodály’s World of Music című monográfiája.
A kötetről a kiadó honlapján lehet tájékozódni.
A Kusz Veronika közreadásában megjelent Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok című kötet bemutatója elmarad.
A Zene és rendszerváltás című konferencia elmarad.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet „TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS (FIATAL KUTATÓ)” közalkalmazotti munkakörének betöltésére.
A pályazat részletei itt érhetőek el.
A Zenetörténeti Múzeum a megszokott rend szerint június 2-től ismét nyitva tart!
(Kedd-Vasárnap: 10:00-16:00, Hétfő: zárva)
A kiállítótérben egyidejűleg legfeljebb 20 fő látogató tartózkodhat a személyek közötti előírt védőtávolságot megtartva, illetve a múzeum területén a látogatók kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (pl. maszk, sál, kendő) viselni!
The Museum of Music History will be open again from June 2, as usual!
(Tuesday-Sunday: 10:00-16:00, Monday: closed)
Maximum 20 visitors can be in the exhibition space at the same time, keeping the prescribed safety distance between the persons, and the visitors are obliged to wear a device covering their mouth and nose (eg. mask, scarf, shawl) in the museum area!
2020. március 15-én a Zenetudományi Intézet munkatársai közül Berlász Melinda nyugalmazott főmunkatárs Széchenyi-díjat, Czagány Zsuzsanna osztályvezető, tudományos főmunkatárs Szabolcsi Bence-díjat és Fügedi János tudományos főmunkatárs a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést vehetett át. Mindhárom kollégánknak szívből gratulálunk, és további eredményes munkájukhoz jó egészséget, nyugodt munkakörülményeket és töretlen munkakedvet kívánunk!
|
|
|
|
|
|
Tallián Tibor: Ujfalussy József Mozartja Bartók terem, 2020. február 20. csütörtök, 10 óra |
|
|
Ozsvárt Viktória: Ritmus és dallam szerepe Lajtha László zenéjében – Táncok, indulók és katonazenék Bartók terem, 2020. január 23. csütörtök, 10 óra |
|
|
