Hírek, események |
|
Az Ecsegi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a salgótarjáni Hagyományőrző Civil Társaság idén az ELTE HTK Zenetudományi Intézettel közösen rendezte meg 2025. december 13-án, Luca napján „A zene mindenkié” című, Kodály Zoltán emlékére tartott rendezvényt. Ennek középpontjában Kodály Zoltán személye, az ő palóc vidéki gyűjtése, az általa rögzített népdalok, valamint a település nevét a magyar művelődéstörténetbe beíró „Ecsegi betlehemes” állt.
Musicological Research under the Auspices of the Hungarian Academy of Sciences (1825–2025) – Exhibition catalogue
A Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825–2025) című kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és az ELTE HTK Zenetudományi Intézete rendezte a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából. A kiállított dokumentumok legnagyobb hányada a Zenetudományi Intézet gyűjteményeiből – Bartók Archívum, Népzenei és Néptánc Archívum, 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum, Régi Magyar Zenetörténeti Osztály, Magyar Zenetörténeti Osztály, Zenetudományi Szakkönyvtár – származik. A kiállított tárgyak válogatásában a Zenetudományi Intézet vezető munkatársai vettek részt. A kiállítás megrendezését további emléktárgyak kölcsönzésével biztosító intézmények: az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára és Dobszay-kutatókönyvtára, a Néprajzi Múzeum, valamint a FSZEK Budapest Gyűjtemény. A kiállítás nem jöhetett volna létre a Magyar Tudományos Akadémia nagyvonalú anyagi támogatása nélkül.
ISBN: 9786155167744
Ára: 2900 Ft
68 oldal, ragasztókötött, puha táblás, behajtható füllel
végig színes
angol–magyar nyelvű
Méret: 23 x 26 cm, 30 dkg
Kiadja: ELTE HTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum
Megjelent: 2025. november 28.
Weiner Leóról (1885–1960) jelent meg kismonográfia a Berlász Melinda által szerkesztett Magyar zeneszerzők című sorozatban Kusz Veronika tollából. A Budapest Music Center gondozásában napvilágot látott kiadvány a Weinerről eddig megjelent emlékezésgyűjteményre (Berlász Melinda szerkesztésében) és szaktanulmányokra (elsősorban Batta András, Berlász Melinda, Tari Lujza, Kassai István munkáira), valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtárában őrzött gazdag hagyatékra épülve az első teljes összefoglalást adja a szerző életéről, pedagógiai tevékenységéről és kompozíciós életművéről.
A kiadvány megvásárolható személyesen a BMC Könyvtárban, valamint megrendelhető az Editio Musica Budapest webshopjában.
ISBN 978 615 82 5954 5
Szerző: Kusz Veronika
Felelős szerkesztő, sorozatszerkesztő: Berlász Melinda
Kiadó: Budapest Music Center
Felelős vezető: Gőz László
Szerkesztő munkatársa: Kégl András
Nyomdai szerkesztés: Zágoni Szakács Enikő
A Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében 2025. december 10-én, szerdán 14 órakor kerül sor a digitális kritikai közreadások tematikájában szervezett online workshop-sorozat negyedik eseményére, amelyen
Kateryna Schöning, PD Dr (University of Vienna) és
Ilias Kyriazis, MMus, MA, MLS (Austrian National Library) mutatják be a
E-LAUTE
An Electronic Linked Annotated Unified Tablature Edition című projektet.
A részletes meghívó itt tölthető le.
A Zoom-meetinghez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: ELTEBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik).
João Pedro d’Alvarenga, Manuel Pedro Ferreira és Alberto Medina de Seiça szerkesztésében megjelent a Fragmenta musicae – Contemporary Perspectives tanulmánykötet. Előzménye a lisszaboni NOVA egyetem Centro de Estudios de Sociologia e Estetica Musical (CESEM) központja és a Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100-c.1600) projekt szervezésében 2023. júliusában Cascaisban megrendezett Lost & Found: Traces of Early Music. An International Colloquium on Fragmentology nemzetközi konferencia. A tanácskozás 29 előadásából a kötetbe végül húsz, középkori és kora újkori kottás töredékekkel foglalkozó tanulmány került be. Többségük a liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásai, forráscsoportjai köré szervezett európai és tengerentúli kutatóműhelyek, kutatási projektek eredményeit mutatja be. Van köztük egy-egy gyűjteményt átfogóan jellemző összefoglalás, töredékekből rekonstruálható énekkészlet, repertórium, polifon gyűjtemény elemzése, de olyan is, amely források fragmentumokból kirajzolódó vándorlásának útvonalát követi nyomon, vagy távoli helyszínek, intézmények között teremt kapcsolatot. A magyarországi zenei fragmentológia számára nagy dicsőség, hogy a rangos Brepols kiadó gondozásában megjelent kötetben az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport két munkatársa, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa írása is helyet kapott. Mindkettő ugyanazzal a forrással foglalkozik: a középkori Magyarország délvidékén, feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában összeállított és használt 15. századi iskoláskönyvvel, Laskai Demeter kéziratával, illetve az annak előzéklapjaiként fennmaradt 12. századi kottás kódextöredékekkel. Gilányi Gabriella a fragmentumokon megőrződött hangjegyírást, a középkori „pre-esztergomi” notáció egyik legkorábbi dokumentumát állította írásának középpontjába, Czagány Zsuzsa pedig a hordozókönyv első lapján halványan olvasható, a közelmúltban rekonstruált bejegyzést és annak kultúrhistóriai hátterét elemezte, felvázolva a kézirat lehetséges késő 15. századi boszniai kapcsolatait. A kötet online változata, Open Access-kiadványként, elérhető a https://doi.org/10.1484/M.EM-EB.5.138187 linken.
Czagány Zsuzsa
November 27-én Vácott a püspöki palota melletti PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpontban az egyházmegye egyik intézményének 150 éves jubileumát ünnepelték. A művelődéstörténeti jelentőséggel is bíró eseményt Varga-Kohári Mária, a palotával szemközti épületben működő Váci Egyházmegyei Könyvtár vezetője szervezte. A „Könyvtár ‒ Könyvek ‒ Emberek” című tudományos konferencia előadásai, valamint emléktábla-avatás és kötetlen ünneplés összekötötte a múltat a jelennel.
|
|
|
Musical Discourses on the National Idea in 19th and 20th Centuries: Music Historiography and Criticism Revisited ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem és Haydn terem, 2025. december 4–5., csütörtök–péntek 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya és az International Musicological Society Study Group Music and Cultural Studies kétnapos nemzetközi konferenciát tart a kulturális nemzetépítés 19. és 20. századi zenei diskurzusairól a zenetörténetírásban és zenekritikában. Az esemény egyben tisztelgés a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója előtt.
A program és további információk a konferencia honlapján érhetők el.
A konferenciát személyes részvétellel tartjuk, ám az előadásokat a Zenetudományi Intézet Zoom-alkalmazáson keresztül, élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a programban szereplő linkekre kattintva tud kapcsolódni pár perccel az esemény megkezdése előtt.
Az ELTE HTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztálya és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport nagy örömmel adja hírül, hogy megjelent a kutatócsoport tagja, Szoliva Gábriel monográfiája az esztergomi székesegyház 13. századi kottás breviáriuma (Breviarium notatum Strigoniense) második, szanktorále kötetének rekonstrukciójával. A rekonstrukció alapjául a kódexnek a zágrábi Metropolitanska knjižnica Zagrebačke nadbiskupije régikönyves gyűjteményében 2019-ben fölfedezett, 15–17. századi nyomtatványok borítójának megerősítéséhez fölhasznált 258 töredéke szolgált, kiegészülve a breviáriumból származó további 14, zágrábi és budapesti könyvtárakban megtalált fragmentummal. A hasonmás kiadást kísérő háromnyelvű (magyar, angol és horvát) tanulmány magába foglalja a fragmentumokon fönnmaradt tartalom aprólékos filológiai, liturgia- és dallamtörténeti elemzését, amelynek segítségével a kódex biztonsággal elhelyezhető a középkori Magyarország gregorián forrásainak láncában. Mellékszálként arra a 17. század végi könyvkötői munkamódszerre is fény derül, amelynek során a kódexet Zágrábban földarabolták, s lapjait a helyi székesegyházi könyvtár nyomtatványainak tábláira ragasztották.
Ahogy a szerző fogalmaz a kötet Előszavában, a kódex „egy képzeletbeli kapu, amelyen keresztül beléphetünk a középkori esztergomi székesegyház kórusába, a káptalan zsolozsmájának helyszínére, sőt dallamainak megszólaltatásával benyomást szerezhetünk az egykori »hangzó katedrálisról«.”
A kötet megszületéséhez szükséges kutatást az MTA Lendület és Mecenatúra programjai, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja támogatta. A szerző és a szerkesztő külön háláját fejezi ki Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Oberfrank Ferencnek, az MTA köztestületi igazgatójának és Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának a könyv megjelentetésében nyújtott hathatós támogatásukért is.
A Musicalia Danubiana sorozat 27. köteteként Czagány Zsuzsa szerkesztésével napvilágot látott kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban kapható (1053 Budapest, Magyar utca 40), illetve az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen rendelhető.
Amint az a címéből is kiderül, a konferencia tematikus vezérfonala a 13. századi francia liturgikus zene közép-európai (elsősorban csehországi) recepciója volt. A téma nagyonis aktuális, és jól beleillik abba a folyamatba, amely az elmúlt évtized digitális forrásbősége és nyílttá váló publikációs rendszere következtében a Rajnától keletre művelt tudományos kutatás horizontjának soha nem tapasztalt kitágulásához vezetett. Többek között ahhoz, hogy a magunk tudományterületén újra föltegyünk néhány alapvető, egy-egy térség és hagyomány eredetét feszegető kérdést, s hosszú ideje rögzült teóriák érvényességét vonjuk kétségbe. Például azt, hogy az ezredforduló táján születő, hagyományosan német orientációjúnak tekintett közép-európai egyházak liturgikus zenéjét ne csak (dél)német, hanem mondjuk francia és/vagy olasz mintákra vezessük vissza. A dolog persze árnyaltabb annál, minthogy egyszavas válaszokat adjunk az eredetkérdésekre, s az is igaz, hogy a magyarországi gregoriánkutatás mindig is számolt a német nyelvterületen kívülről érkező hatások lehetőségével.
Különleges konferenciát rendezett a Bartók Archívum a „hitelesség” kérdéséről a zenei közreadás területén, neves külföldi kutatók közreműködésével – melynek gondolatát a Bartók-összkiadás előkészítése és tíz évvel ezelőtt bejelentett kiadása alapozta meg és tette aktuálissá (G. Henle Verlag, München és Editio Musica Budapest). Az 2025. november 14–15-én az ELTE HTK Zenetudományi Intézetében tartott szimpózium Mozarttól Bartókig és a forráskutatástól a hagyományos zenei repertoárig igen gazdag és sokszínű tematikát kínált. Bár a konferencia elsődlegesen a „hiteles közreadás” fogalmának illetve megvalósítása feltételeinek és lehetőségeinek vizsgálatát tűzte ki célul, a négy ülésszak előadásai sokféle megközelítésben járták körül a „hitelesség” kérdését.
Gilányi Gabriellát, a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársát nemrég megjelent kötete kapcsán – Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója – debütáló műsorvezetőnk, Lipták Dániel kérdezi a középkori magyar és európai gregorián, ill. a töredékek kutatásáról. A Repríz alapkoncepciójának megfelelően az érdeklődők szélesebb körének szánt, közvetlen hangvételű és személyes mozzanatokat is felvillantó tudománynépszerűsítő beszélgetés érinti a zenei fragmentológia munkamódszerét: a liturgikus tartalom, a dallamanyag és a kottaírás elemzését, melyet a hordozókönyv interdiszciplináris megközelítése egészít ki. Szóba kerülnek a töredékek felfedezésének hagyományos módszerei (a történelmi Magyarország területén lévő könyv- és levéltárakba tett kutatóutak) és olyan új lehetőségei, mint pl. a töredékkutatás szakértőinek szóló Twitter-csatornák.
|
|
Mingshanwang: Articulating Bach: Approaching the Unwritten in Bach’s Keyboard Concertos through Historical Sources and Modern Interpretation on the Piano and Harpsichord – Lecture Recital ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. november 19. csütörtök, 13 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2025. október 21-én az ELTE-HTK Zenetudományi Intézete múzeumi tárlatvezetéssel egybekötött hangversennyel ünnepelte Liszt Ferenc születésének 114. évfordulóját. Kéry János zongoraművész, a Zeneakadémia tanára Liszt Transzcendens etűdjeit adta elő.
Liszt, bár 1811. október 22-én a magyarországi Doborjánban látta meg a napvilágot, hazai közép- és felsőfokú zenei oktatási intézmények hiányában külföldön igyekezett megszerezni a tehetségéhez méltó képzettséget, majd felnőttként is nagyrészt hazájától távol tevékenykedett. Magyarországra 1839 karácsonyán, pozsonyi és pesti koncertmeghívásra tért vissza először, és ettől kezdve haláláig ápolta honfitársaival a „hű rokoni” szálakat. A kapcsolatot a magyar politikai és intellektuális elit kezdeményezte, de annak fenntartására és széleskörű bővítésére Liszt maga is vágyott. A két fél együttműködésének legfontosabb eredményeként 1875-ben megalakult a Királyi Zeneakadémia, amely Liszttel és Erkel Ferenccel az elnöki és az igazgatói székben és a zongoratanszakon, majd a rövidesen felálló számos további tanszakkal együtt néhány évtizeden belül már képes volt a magyar tehetségek magas szintű hazai képzésének biztosítására. Liszt és honfitársai gazdag kapcsolati hálójába is bepillantást nyújt a Magyar ábránd: Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kiállítás, amelyet Kim Katalin vezetésével a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai készítettek és ez alkalommal is ők mutattak be az érdeklődőknek.
|
|
|
Concepts and Criteria of “Éditions authentiques” in Music ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. november 14–15., péntek–szombat 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
A Bartók Archívum neves külföldi kutatók közreműködésével kétnapos nemzetközi konferenciát tart a “hitelesség” kérdéséről a zenei közreadás területén.
A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva.
Mi történik, amikor a hangzás maga válik kérdéssé, párbeszéddé, új nyelvvé?
Dalos Anna zenetörténész könyvében, Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon, a korszak zenéjét, gondolkodásmódját és fordulópontjait idézi meg. A művek nemcsak koruk tükrei, hanem a zenei gondolkodás útkeresésének pillanatai is. A kötet most angol nyelven, átdolgozott kiadásban is megjelent (With a Lock on the Door. New Music in Hungary (1956–1989), Berlin: Peter Lang, 2025), így a nemzetközi közönség számára is láthatóvá válik ez az izgalmas, sokszínű zenei világ.
A szerzővel Bándoli Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjteményének vezetője beszélget arról, hogyan alakult át a magyar zeneszerzés gondolkodása, milyen új hangzások és formák születtek, és mit hallhatunk ma ezekből a művekből.
A programot zenei részletek kísérik, hogy a közönség együtt fedezhesse fel a korszak zenéjének különleges hangulatát.
Helyszín: FSZEK Ötpacsirta Szalon, Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4.
Iődpont: 2025 november 14. péntek, 18 óra
A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. További információk az esemény Facebook oldalán találhatóak.
|
|
Kiállítás Dévai Tibor emlékére ELTE HTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum, 2025. november 11., kedd, 16 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
2025. november 11-én, kedden 16 órakor a Zenetörténeti Múzeum megnyitja a Dévai Tibor zongoraművész és pedagógus hagyatékát bemutató kamarakiállítást.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Hivatása: Kutató című interjúsorozatának hetedik adásában Somfai László zenetörténészt kérdezi életéről, munkásságáról és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának történetéről kollégája Vikárius László.
Somfai László, a Zenetudományi Intézet kutatóprofesszora, a Bartók tematikus műjegyzék szerkesztője, a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása alapító szerkesztője. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb kutatói közé tartozik.
Őt kérdezi Vikárius László, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Bartók Archívum jelenlegi vezetője, aki Somfai László tanítványaként és munkatársaként több évtizede dolgozik vele együtt.
Forrás: ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Többéves kutatás eredményeként 2025 októberében megjelent Szabó Ferenc János az Eternola Mechanikai Rt. történetét és diszkográfiáját feltáró kötete a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány kiadásában, a kiadó magyar diszkográfiasorozatának folytatásaként. Az Eternola Mechanikai Rt. története és jellegzetesen 1920-as évekbeli repertoárja az 1980-as évek óta vonja magára a magyar hanglemeztörténet kutatóinak figyelmét, hangfelvételei iránt pedig a 2010-es évek végétől kezdődően már a nemzetközi diszkográfiai kutatás is érdeklődni kezdett. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos munkatársának kötete az Eternola Mechanikai Rt. történetének és hanglemezeinek első monografikus összefoglalása. A könyv első része egy részletes tanulmány, amely bemutatja az Eternola Mechanikai Rt. történetét, nemzetközi kapcsolatrendszerét, illetve elemzi a cég repertoárját. E tanulmány mintegy bevezetőként szolgál a kötet nagyobb részét kitevő diszkográfiához, amelyet a szerző a magyar és külföldi gyűjteményekben fennmaradt eredeti lemezek, valamint a magyar és jugoszláv lemezkatalógusok és más szekunder források alapján állított össze. Bár maga a cég csak rövid ideig létezett – nem élte túl a gazdasági világválságot –, s mindössze kettő dokumentálható hangfelvételi ülést tartott, a Trianon utáni Magyarország első önálló lemezcégeként mégis fontos mind a magyar hanglemeztörténet, mind pedig a zenetörténet szempontjából.
Ferenczi Ilonával a Csáti Graduál, az első magyar nyelvű kéziratos protestáns graduál kritikai kiadása kapcsán beszélget a Repríz főszerkesztő-műsorvezetője, Németh István-Csaba. A podcast-beszélgetés diakronikus, majd szisztematikus nézőpontból tekinti át a magyar gregoriánt. A történeti szál a 16. század közepén, a Reformációt követően a gregorián-alapú anyanyelvű gyülekezeti énekek kialakulásával indul. Foglalkozik a források – Huszár Gál énekeskönyveinek, az egy műhelyből való Ráday, Batthyány és Óvári Graduál, végül az Öreg Graduál – egymáshoz való viszonyával. Majd eljut az 1674-es eperjesi vértörvényszék után meggyengülő protestáns egyházakhoz, amelyek lemondtak a gregorián-éneklés gyakorlatáról. De utóéletről is beszélhetünk: a szóban forgó historikus liturgia ugyanis a mai keresztény felekezetek közös, bármikor feleleveníthető örökségeként is releváns. A katolikus énekeskönyv készítésekor a szerkesztők a protestáns graduálokhoz nyúltak vissza az 1980-as években, mert hiszen a katolikusok számára nem állt készen használható fordítás – jegyzi meg Ferenczi Ilona. A mélyebb összefüggések szintjén pedig felmerül az idegen nyelven (latinul, németül) ill. az anyanyelven való éneklés eltérő szöveg-percepciójának kérdése. Erre rímelnek a Zenetudományi Intézet nagy sorozatainak (Magyar Népzene Tára, Musicalia Danubiana, Studia Musicologica) korábbi, latin nyelvű címoldalai, melyek manapság, az angol nyelv hegemóniájának korában szinte már furcsának hatnak.
