Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A Zenetörténeti Múzeum az intézeti zárvatartás alatt a szokott időben is nyitva tart.

2022. november 26-án Újvidéken került sor a vajdasági szlovák muzikológusok és muzsikusok rendes évi konferenciájára, 18. Konferencia muzikológov a hudobných odborníkov – Slovenská hudba vo Vojvodine 2022 – Zbierky slovenských ľudových piesní na Dolnej zemi – komparácia címmel, szlovákiai, romániai, bulgáriai, horvátországi és szerbiai kollégák részvételével.

Bővebben ...

Penna – az élő bölcsészet magazinja nyolcadik adását 2022. november 20-án, vasárnap délután 15 óra 13 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna

Hogyan élhettek az első földművelők a Dunántúlon? Miként kutathatók a népmesék? Milyen új eredményei vannak a mohácsi csata kutatásának? Mit gyűjt a Magyar Filozófiai Archívum? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Bővebben ...

2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója számos konferenciát hívott életre, ezek közé tartozott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont intézetei részvételével a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében megtartott Aranybulla 800 konferencia is.

A tanácskozás középpontjában nem az Aranybulla, azaz a kiadásához vezető út, a szöveg elemzése állt, hanem az a szellemi és építészeti környezet, amelyben a törvény megszületett, valamint az a hatás, amelyet évszázadok alatt kifejtett. Az előadások jól szemléltették az egyes intézetekben folyó kutatások összetartozását, továbbá a bölcsészettudományok mellett a természettudományok és az informatika kínálta lehetőségeket is felhasználták.

Kim Katalin, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet igazgatóhelyettese „Díszmű” Ferenc József és Erzsébet 1857-es nemzeti színházi látogatása alkalmából. Erkel Ferenc – Franz Doppler – Karl Doppler: Erzsébet című előadása az opera komponálásának és bemutatójának körülményeit, fogadtatását és elfeledését, és mindezek hátterét mutatta be. Ferenc József 1857-es országjárásának látványos előkészületei közül kiemelkedik az a zárt körű pesti nemzeti színházi előadás, amelyen a társulat három zeneszerzőjének ez alkalomra komponált operáját, az Erzsébetet mutatták be. Az igazgató, gróf Ráday Gedeon meglehetősen későn döntötte el az alkalmi üdvözlő zenemű megíratását, innen ered a darab többszerzősége. Az Erzsébet lelkes fogadtatásának ugyanakkor politikai felhangja is volt.

További részletek és videó az eseményről a BTK honlapján!

somfai laszlo 20222022. november 10-én az ELKH Természettudományi Kutatóközpont konferenciatermében átadták az ELKH 2022. évi tudományos díjait. Somfai László a BTK Zenetudományi Intézet munkatársa kutató professor emeritus címet vehetett át.

Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb élő alakjai közé tartozik. Bartók Béla zenei hagyatékának nemzetközileg is elismert szaktekintélye. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot, munkájával jelentősen hozzájárult a 2016 óta folyamatosan megjelenő Bartók-összkiadás előkészítéséhez. A salzburgi Mozart-kutató Intézet és a kölni Joseph Haydn Intézet tagja. 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, valamint a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia külföldi tagja, illetve a Brit Akadémia levelező tagja. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Erkel Ferenc-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.

 A további díjazottakról a BTK honlapján olvashatnak!

jan24

 

Lajtha László írásai I-II. (Közreadja: Berlász Melinda. A közreadó munkatársai: Biró Viola, Ozsvárt Viktória. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete - Rózsavölgyi és Társa kiadó, 2021.)  – Könyvbemutató

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete, VIII. emeleti Tárgyalóterem, 2022. november 24., 14:00

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.

 

lajtha irasai konyvekHázigazdaként bevezetőt mond és a rendezvényt levezeti:
Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.


A kötetet bemutatja: Riskó Kata, BTK Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos munkatársa.


Lajtha László A magyar siratókról című előadásának keletkezéstörténetét ismerteti: Berlász Melinda, a BTK Zenetudományi Intézete ny. főmunkatársa, a kötet közreadója.


Lajtha László A magyar siratókról című előadásából felolvas: Lipták Dániel, a Zenetudományi Intézet népzenekutatója, tudományos segédmunkatársa


Válogatás Lajtha László széki gyűjtéséből – előadják:

Sőregi Anna (ének), Lipták Dániel (hegedű), Árendás Péter (kontra) és Tímár Márton (nagybőgő).


Zárszó: Balogh Balázs, a BTK főigazgatója.

 

 

A könyvbemutatója meghívója itt érhető el.

A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével, a kutatócsoport cseh és szlovák társprojektjeivel együttműködve 2020-ban alakult Early Music in Central Europe: Local Elements – Transregional Connections – International Research nemzetközi online fórum következő eseményére kerül sor 2022. november 16-án 17.00 órakor. Az előadó ezúttal Elżbieta Witkowska-Zaremba, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészeti Intézete zenetudományi részlegének nyugalmazott igazgatója, a középkori zeneelmélet egyik legkiválóbb kutatója. Az előadás a ZOOM rendszerén keresztül követhető, mely előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a meghívóban megadott linken lehet november 14-én 17.00 óráig.

 

A meghívó itt érhető el.

jan24

 

Ötvenöt esztendő. A BTK Zenetudományi Intézet ünnepi konferenciája a 80 éves Berlász Melinda, Domokos Mária és Bereczky János tiszteletére

BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay terem, 2022. november 17–18.

1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár

otvenotesztendo konf plakat webA BTK Zenetudományi Intézet tudományos konferenciával köszönti három, több mint fél évszázada az intézményben dolgozó kutatóját, Berlász Melindát, Domokos Máriát és Bereczky Jánost, akik ebben az évben ünneplik 80. születésnapjukat.

 

A konferencia meghívója és részletes programja letölthető az alábbi linkekre kattintva:

Meghívó

Program

Programfüzet

 

A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:A konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az intézmény honlapján is elérhetővé teszi. A valós idejű közvetítéshez a Zoom-alkalmazásban az alábbi adatokkal tud csatlakozni:

November 17. Csütörtök Meeting ID: 885 4267 3006 Passcode: 337535

November 18. Péntek Meeting ID: 867 8257 0642 Passcode: 554118

Zeneszerzok Ranki Borito vegleges BC 2 vágott page 0001 1Zeneszerzők szóban és írásban. Dokumentumok a 20. századi magyar zene történetéhez címmel új forrásközlő sorozatot indított a BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma. Az első kötet Ránki György (1907–1992) zeneszerző, a Pomádé király új ruhája című opera, az Egy szerelem három éjszakája című musical és a Körhinta című film komponistája válogatott írásait tartalmazza a Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, Ozsvárt Viktória közreadásában. A kiadvány egyaránt közöl rádióelőadásokat, referátumokat, tanulmányokat, utazási beszámolókat, emlékezéseket, interjúkat, leveleket, valamint verseket. A közreadott szövegek nagyobbik része mindeddig ismeretlen volt a szélesebb olvasóközönség számára, hiszen ezeket az írásokat kéziratos formában őrizte a komponista hagyatéka, amelyet a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum gondoz. A forrásközlő sorozat, amely a tervek szerint évente bővül egy-egy kötettel, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jelenik meg. 

tisztaforras 2022 mehkerekA Tiszta forrás település címet 2022-ben a Békés (valaha Bihar) megyei Méhkerék nyerte el. A program történetében rendhagyó módon ezúttal nem a magyar népzenegyűjtés első évtizedei legnagyobbjainak: Vikár Bélának, Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak vagy Lajtha Lászlónak valamely gyűjtőhelyére, hanem a magyar népzenei és néptáncmozgalomban kiemelkedő szerepet játszó román nemzetiségi településre esett a választás. Méhkerék ez évben ünnepli jeles táncos adatközlőjének, Nyisztor Györgynek, A népművészet mesterének születése 100., kitüntetése 50., valamint a Méhkeréki Népi Együttes megalakulásának 75. évfordulóját.

A román és magyar nyelvű emléktáblák elkészítését ezúttal a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata támogatta. A táblákat, illetve a Néprajzi Múzeumban és az MTA–Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívumában őrzött, kiemelkedően gazdag méhkeréki folklóranyag digitális másolatait és teljes dokumentációját október 22-én Méhkeréken, emlékezetes gálaműsor keretében, Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, és Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke adta át Tát Margit polgármester asszonynak.

Az eseményen bővebb beszámoló az alábbi linken olvasható.

cantuale kotetA Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán működő Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában megjelent a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról tanulmánykötet. A Czagány Zsuzsa (BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály) és Sarbak Gábor (ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport) által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magába, melyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását veszik alaposan szemügyre.

A częstochowai pálos kolostor (Fényes Hegy – Clarus Mons – Jasna Góra) könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papírkézirat egyszerre forrása a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténetnek, de a lengyel kultúrhistória számára sem érdektelen. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.

A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, s tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja; azt tartalmazza – mégha olykor kusza és esetlegesnek tűnő módon is –, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben a leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat magában foglaló gyászszertartást a haldokó utolsó kenetének fölvételétől a sírbatétel körüli cselekményekig, himnuszokat, szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.

A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekinti át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.

A könyv a Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. 2022 novemberére tervezett bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a Zenetudományi Intézetben.

 

Cantuale 1 Cantuale 2 Cantuale 3

Cantuale 4 Cantuale 5

Penna – az élő bölcsészet magazinja hetedik adását 2022. október 23-án, vasárnap délután 15 óra 15 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna. 

Milyen történeteket gyűjtenek a kutatók Kalotaszegen? Hogyan alakult a Kárpát-medence genetikai térképe? Hol találhatók a könyvillusztrátorként jól ismert Hincz Gyula faldíszítményei, azaz muráliái? Milyen értékes dokumentumokat találunk a Zenetörténeti Múzeum új Bartók-kiállításán? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Bővebben ...

Eritis mihi testesAz Országos Széchényi Könyvtár kiadásában 2021-ben jelent meg az 1938. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételeiről szóló kötet („Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei. Sound Recordings of the 1938 International Eucharistic Congress), melyet Szabó Ferenc János, a ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa szerkesztett. A magyar és angol nyelvű kötetben Szabó Ferenc János és B. Kaskötő Marietta tanulmányai mellett a fennmaradt hangfelvételek listája is szerepel, s a kötet CD-melléklete válogatást tartalmaz a hangfelvételekből.

A kötet elnyerte az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) 2022. évi díjai között a Best Historical Research on General Recording Topics kategóriában a „Best Discography” díjat. Ez a magyar zenetörténész és zenei könyvtáros szakmának egyaránt komoly nemzetközi elismerés, és egyedülálló eredmény a magyar hangfelvétel-történeti kutatások területén. A hivatalos sajtóközlemény és a díjazottak teljes listája ide kattintva olvasható.

jan24

 

Lipták Dániel: Egy félbemaradt népzenekutatói pálya, avagy hogyan veszítettük el Dincsér Oszkárt

BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. október 20. csütörtök, 10:00

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

Bővebben ...

jan24

 

Sipos János Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről című kötetének bemutatója

BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. októbert 20. csütörtök, 15:00

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

Tisztelettel meghívjuk Sipos János Bartók Anatóliában – Írások Bartók Béla kis-ázsiai gyűjtéséről című kötetének bemutatójára

Időpont: 2022. október 20. csütörtök, 15:00

Helyszín: a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete, Bartók terem (Budai Vár, Táncsics Mihály utca 7.)


Házigazda: Richter Pál, az Intézet Igazgatója,

a kötetet bemutatja Vikárius László, az Intézet Bartók Archívumának vezetője, majd a szerző szól a kiadványról.

Szemelvények a török dallamokból és koncert:
- Néhány dallam Bartók 1936-os fonográfos anatóliai gyűjtéséről
- A dallamok mai élete (Sipos videófelvételei)
- Guessous Majda Mária koncertje Bartók anatóliai gyűjtéséből

 

A meghívó itt érhető el.

jan24

 

„Modell és inspiráció”. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság 19. tudományos konferenciája

BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. októbert 6–8. csütörtök–szombat

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság – a BTK Zenetudományi Intézettel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel együttműködve – zenetudományi konferenciát rendez az idén 60 esztendős Vikárius László tiszteletére Modell és inspiráció címmel 2022. október 6-8-án a BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében (1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.).

 

A konferencia részletes programja elérhető a linkre kattintva.

Harmadszor emlékeztek meg Bartók Béla és Kodály Zoltán egykori dolgozószobájában, az MTA jelenlegi alelnökeinek székhelyén az egykor Kodály vezette Népzenekutató Csoport mostani kutatói a csoport 1953. őszi megalapításáról. A Kodály Zoltán születésének 140. évfordulóján elhelyezett koszorún egy idézet olvasható tőle: „mindig Magyarország tanítója szerettem volna lenni (Praeceptor Hungariae)”. Az ünnepség zárásképp Kővári Réka, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa egy Kodály halálát követően született beadványt olvasott fel, amelyben a Népzenekutató Csoport arra kéri az Akadémia I. Osztályát, hogy kaphasson Kodály is egy Bartókéhoz hasonló emléktáblát, tekintettel arra, hogy Kodály ugyanúgy részt vett a magyar népzenei összkiadás megvalósításában, sőt irányította azt.

Az eseményről a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent cikk itt olvasható.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás - Forrás: mta.hu

2022. szeptember 28-án a Kossuth Rádió Az este című műsorában Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetőjének vendége volt Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója. A gondolatébresztő beszélgetés a felsőfokú magyar népzene  oktatásának jelenét és jövőjét járta körbe. Az adás az alábbi linken hallgatható vissza.

jan24

 

BARTÓK, az inspiráció – BARTÓK és hegedűművész partnerei – KIÁLLÍTÁS

BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2022. szeptember 29. csütörtök, 17:00

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

bartok inspiracio 20222022. szeptember 29-én 17 órakor a Zenetörténeti Múzeum „Bartók, az inspiráció”, valamint a Bartók-archívum „Bartók és hegedűművész partnerei” című kiállításának megnyitására kerül sor a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

 

A vendégeket köszönti Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója.


A kiállításokat megnyitja Tallián Tibor akadémikus.

 

Közreműködik:
Banda Ádám hegedűművész,
zongorán kíséri Soós Orsolya


A kiállításokat a Zenetörténeti Múzeum termeiben Borz Zsófia, Németh Zsombor és Vikárius László kurátorok mutatják be.

 

A meghívó itt tölthető le.

A Penna – az élő bölcsészet magazinja hatodik adását 2022. szeptember 25-én, vasárnap délután 15 óra 35 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Mit lehet tudni a 16. századi betűművészekről, kalligráfusokról? Miről mesélnek a középkori gazdaságtörténeti kutatások eredményeit bemutató kiállítás tablói? Miként lehet a természetet emberi közreműködéssel védeni és megőrizni? Hogyan interpretáltak szövegeket az ókorban és a középkorban? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.  

Bővebben ...