|
A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja. |
Hírek, események |
|
|
|
Borz Zsófia: Az MTA BTK Zenetörténeti Múzeumának képzőművészeti gyűjteménye Bartók terem, 2018. december 13. csütörtök, 10 óra |
Az MTA Zenetudományi Intézet részeként 1969-ben alapított Zenetörténeti Múzeum egyik feladata a Magyarországon fellelhető, zenei élethez kötődő képzőművészeti alkotások – festmények, grafikák, szobrok, domborművek, érmek, plakettek, illetve kortárs műtárgyak – gyűjtése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A mintegy 1300 műtárgyat számláló gyűjtemény nemcsak a zenetudomány, hanem a művészettörténet számára is igen fontos alkotásokat foglal magába. Az anyag művészettörténeti feldolgozása kiterjed az ikonográfiai és proveniencia vizsgálatokra, továbbá kiegészül kultúrtörténeti kutatásokkal is.
Előadásomban műfajonként mutatom be a Zenetörténeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményét, az egyes gyűjteményegységek létrejöttét, az ismert és kevésbé feldolgozott alkotásokat, illetve kiemelt példákon szemléltetem a művészettörténészi–muzeológusi kutatómunkát. A prezentáció egyúttal betekintést nyújt a Zenetörténeti Múzeum 50 éves fennállása alkalmából készülő, új kutatásokra támaszkodó 2019-es jubileumi kiállításba is, amelyet a Múzeum képzőművészeti gyűjteményének műtárgyaiból kollégáimmal közösen rendezek.
