A magyar népzenetudomány világszerte elismert eredménye a hatalmas mennyiségű összegyűjtött népdalanyag rendezettsége. A Bartók és Kodály által kialakított, továbbfinomított, s az utánuk következő kutató-generációk által folyamatosan gyarapított és gondozott, dallamtipológiai és stiláris ala-pon rendezett zenei gyűjtemény létrehozásának egyik legfontosabb célja volt az anyagban jelentkező dallamösszefüggések minél árnyaltabb szemléltetése. A dallamokat, így a Kodály által 1912-ben, 1914-ben és 1915-ben Bars me¬gyében gyűjtött népdalokat is zenei jellemvonásaik alapján osztották be a megfelelő zenei rendbe. Az utókor ugyanakkor szívesen látja együtt a táji és történeti vonásokat erőteljesebben szemléltető egyes gyűjtemény-egységeket.

2018 júliusában Kodály Bars megyei (Szlovákia) gyűjtése került kia-dásra. A kiadást az is indokolta, hogy míg a szomszédos Nyitra megyét (az ún. Zoborvidéket) Kodály nyomában gyakran felkeresték a kutatók, s gazdag dalkincse ezáltal és a Nyitra megyéhez köthető Kodály kompozíciókon ke-resztül egyaránt kiemelt figyelmet kapott, addig a szomszédos Bars megye Kodály népzenegyűjtői- és zeneszerzői tevékenységén belül meglehetősen homályban maradt.

A sajátos kistáji vonásokkal rendelkező, Garam-mentén fekvő honfoglaláskori Bars megyei falvakból való dallamkincs különösen gazdag régi magyar műdalokban és a lakodalmi rítusokban használt, Európával is kapcsolatot mutató dallamokban, gyermekdalokban. A dallamanyag a táji vonások mellett a környezethez és a magyar nyelvterület egészéhez való kap-csolódást is jól példázza. A pásztorok által natúr kürtökön és trombitán ját-szott szignálok fonográf-felvételei pedig egészen egyedülállók a korszakon belül.

Az előadás e gyűjtésekbe nyújt bepillantást Kodálynak a tájnyelvet il-letően is gondosan lekottázott, zenei rendszerbe sorolt, jegyzetekkel ellátott, részben fonográfra rögzített népzenegyűjtése alapján.

• Tudományos fórum
• 2018