|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
Tari Lujza Zenésznevek, családnevek című könyvét Balázs Géza nyelvészprofesszor mutatja be.
|
|
2017. május 6. szombat, 16 óra
Kolonits Klára - ének, Ránki Fülöp - Graf-zongora, Fazekas Gergely - házigazda
Beethoven: An die ferne Geliebte – dalciklus, op. 98, Beethoven: Fisz-dúr szonáta Op. 78, Beethoven: Sehnsucht Op. 83/2, Schubert: Sehnsucht D. 123, Schubert: 5 dal
A Budavári Önkormányzat rendezvénye. Jegyek: 3000 Ft-os árban válthatók: https://www.jegy.hu/program/beethoven-budan-2017-kolonits-klara-enek-es-ranki-fulop-zongora-dalestje-77570
A koncert előtt 15 órai kezdettel Fazekas Gergely zenetörténész Beethoven An die ferne Geliebte-dalciklusáról szóló előadására várjuk az érdeklődőket, amely a Bartók Rádió Zenebeszéd című műsorának felvétele is egyben. A belépés az előadásra ingyenes.
|
|
Konferencia Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából
2017. április 27-28. csütörtök-péntek, 10.00 óra
MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Magyar Kodály Társaság kétnapos közös konferenciáján huszonöt zenetörténeti és népzenetudományi témájú előadás tárgyalja Kodály Zoltán munkásságának és hatásának kérdéseit.
|
|
|
|
Martin Eybl (Bécs): Cultural Transfer of Music in Vienna, 1755–1780: Music Distribution, Transformation of Pieces, Involvement of New Consumers Bartók terem, 2017. április 20. csütörtök, 10 óra Martin Eybl 2004 óta a bécsi Zeneakadémia zenetörténeti tanszékének professzora, 2013 óta az Osztrák Zenetudományi Társaság elnöke, 2015 óta pedig az Alban Berg-összkiadás főszerkesztője. Kutatási területei: Heinrich Schenker munkássága, a Bécsi Iskola korai története, valamint a 18. századi osztrák zene. Publikációinak listája elérhető: https://www.mdw.ac.at/imi/martin_eybl |
|
|
Bartók Béla: Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjtemény - digitális kiadás
2017. április 6. csütörtök 16.00
MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
A második, átdolgozott kiadást Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Zagyva Natália, programozó mutatja be.
|
|
Bartók összes zongoraműve Bartók Bösendorfer zongoráján, 14. (befejező) rész
2017. március 30. csütörtök 19.00
Király Csaba - zongora, bevezető előadás: Batta András
B. Marcello–Bartók: B-dúr szonáta; Etűdök op.18 (BB 81); Rapszódia op.1 (BB 36a, 1904)
A Zenetörténeti Múzeum zongoráit 18 órakor Gombos László mutatja be
A 600 (felnőtt) és 300 (diák, nyugdíjas) forintos belépőjegyek a múzeumba egész nap érvényesek (a múzeum 7-kor zár)
|
|
"Bábel" - barokk kamarazene. Barokk szerzők "idegen" nyelven vagy stílusban komponált darabjai
2017. március 26. vasárnap 19.30
Csalog Benedek - barokk fuvola, Bodrogi Éva - ének, Szokos Augustin - csembaló, Nagy Réka - viola da gamba
Műsor: Hasse virtuóz olasz áriája, Robert Hudson, Willem de Fesch, John Stanley, William Yates dalai a 18. század közepéről, Händel német áriája, Leclair fuvolára és gambára írt triója, Johann Christian Bach szonátája
A 600 (felnőtt) és 300 (diák, nyugdíjas) forintos belépőjegyek a múzeumba egész nap érvényesek (a múzeum 4-kor zár)
|
|
Wanda Luzzato és Hubay Jenő budapesti hegedűiskolája
2017. március 23. csütörtök 16.00
Hubay és Vecsey Ferenc művei hangoznak el, km. Szabadi Vilmos (hegedű) és Homor Zsuzsanna (zongora)
Kiállításmegnyitó és prof. Gianluca La Villa (Ferrara) CD-bemutatója az egyik utolsó Hubay-növendék, Wanda Luzzato most megjelent, archív felvételeiből (Meloclassic, 2 CD)
|
|
Ignácz Ádám: A populáris zenei kutatások kezdetei az államszocialista Magyarországon Bartók terem, 2017. március 16. csütörtök, 10 óra |
Nemzeti ünnepünkön, március 15-én Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Széchenyi-díjjal tüntette ki Tallián Tibort, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Zenetudományi Intézet professor emeritusát "a magyar zenetudományt egyedülálló módon gazdagító, kiváló zenetörténészi, kritikusi és oktatói pályája, különösen Bartók Béla életműve, a XX. századi zene, illetve a magyar operatörténet kutatása terén kimagasló tudományos tevékenysége, valamint Erkel Ferenc operáinak kritikai közreadásában végzett meghatározó munkája elismeréseként".
Gratulálunk!
|
|
Február 27-én, hétfőn a Bartók Béla Emlékházban mutatták be Bónis Ferenc Béla Bartók: Pictures of a Life című kötetét. A könyv a 2006-ban napvilágot látott Élet-képek: Bartók Béla nagyszabású magyar nyelvű kiadvány angol változata.
A 2016-os Bartók-emlékévhez kapcsolódóan most megjelent kötetet, ami elsődlegesen a nem magyar nyelvű közönséget célozza, a magyar kiadáshoz hasonlóan most is a Balassi Kiadó gondozta. Az eseményen, melynek rendezője és házigazdája Vásárhelyi Gábor, Bartók Béla magyarországi jogutódja volt, Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára köszöntötte a megjelenteket. A kötetet Dr. Vikárius László, az MTA BTK ZTI Bartók Archívumának vezetője ismertette, majd maga a szerző, Bónis Ferenc és a kiadó igazgatója, Soóky Andrea szólt a kötet keletkezéséről, elkészítéséről. A közreműködő Papp Dániel és Miczki Rita hegedűművészek Bartók Béla: 44 hegedűduó című művéből adtak elő darabokat.
A Bartók Béla művészetét és egyéniségét eredeti dokumentumokkal népszerűsítő könyv első, 2006-ban, Bartók Béla születésének 125. évfordulóján megjelent magyar kiadását Vásárhelyi Gábor, a 10 évvel későbbi angol megjelentetését pedig Balog Zoltán Miniszter úr, az EMMI támogatása tette lehetővé. Az ünnepi könyvbemutatón a magyar tudományos és zenei élet jeles képviselői mellett többek között Japán, Horvátország, Szlovénia, Belarusz, Lengyelország, India és Albánia Budapestre akkreditált nagykövetei is részt vettek. Az esemény zárásaként Vásárhelyi Gábor és felesége, Virághalmy Ágnes mutatták be Bartók Béla, 2006-ban általuk felújított utolsó magyarországi otthonát és a 2006-ban Vásárhelyi Gábor által kiegészített letéti kiállítást az érdeklődőknek.
Képek a könyvbemutatóról (fotó: Kende Luca)
|
|
Sipos János: A karacsájok népzenéje |
|
|
Megrendülten veszünk búcsút Kiss Gábor tudományos főmunkatárstól, a Régi Zenetörténet Osztály vezetőjétől.
Kiss Gábor 1993-tól, zenetudományi tanulmányai végeztével lett a Zenetudományi Intézet munkatársa, a középkori egyszólamúság elkötelezett kutatója. Kandidátusi címét 1999-ben, a magyarországi ordináriumdallamok vizsgálatával szerezte meg, e dallamokat 2009-ben a Monumenta Monodica Medii Aevi rangos könyvsorozatában tette közzé. 1998 óta irányította a mikrofilmgyűjtemény digitalizálását, folyamatosan foglalkoztatta a számítógépes technológiának a kutatás szolgálatába állítása. 2012-ben kezdeményezte a GRADUALIA-projektet, amely a miseénekek nemzetközi összehasonlítását állította a kutatás középpontjába. Foglalkozott még a gregorián történeti kérdéseivel, a pálos rend liturgiájával, zeneelméleti kérdésekkel, számos nemzetközi rendezvényt szervezett, és 2006 óta szerkesztette a Zenetudományi Dolgozatok sorozatát.
Invenciózus, ugyanakkor a részletekre is aprólékosan ügyelő, a tudományos problémák gyökeréig hatoló kutatói alkata határozta meg pályáját, s tette szakterületének külföldön is elismert művelőjévé. Súlyos betegsége ellenére élete utolsó pillanatáig dolgozott. Elvesztése pótolhatatlan hiányt jelent a középkori zene hazai és nemzetközi kutatásában.
Kiss Gábor búcsúztatására 2017. február 23-án, csütörtökön, 15:30-kor kerül sor a Maglódi Öreg temetőben. Az urnaelhelyezést meglőzően, 14 órakor Ullmann Péter Ágoston O.Praem atya celebrál szentmisét a maglódi katolikus templomban (Maglód, Szent István tér 1.).
Fájdalommal értesültünk róla, hogy egykori kollégánk, dr. Szekeres Kálmánné Farkas Márta 2017. január 18-án elhunyt.
Tisztelői 2017. február 7-én, 14:30-kor vehetnek tőle végső búcsút a Farkasréti temetőben.
Dr. Szekeres Kálmánné Farkas Márta majd harminc éven keresztül, 1970-től 1996-ig irányította a Zenetörténeti Múzeumot, közben 1980 és 1995 között a Zenetudományi Intézet ügyvezető igazgatója is volt. Az Erdődy-Hatvany palota új kiállítóhelyiségeiben elsőként a Zenetörténeti Múzeum állandó tárlatát (1985), majd az időszaki kiállítások egész sorát rendezte. Kutatómunkája eredményeként A Múlt Magyar Tudósai sorozatban Bartalus István népzenekutatói munkásságát dolgozta fel, majd a Magyar Zeneszerzők sorozatban férjével, Szekeres Kálmánnal együtt Sugár Rezsőről, később Lendvay Kamillóról készített kismonográfiát. Folyamatosan publikált a Magyar Zene, a Muzsika, a Zenetudományi Dolgozatok és a Studia Musicologca folyóiratokban.
Nagy igényességgel szerkesztette a Zenetudományi Intézet kiadványait, a Studia Musicologica idegen nyelvű köteteit (1980-tól 2006-ig), a Zenetudományi Dolgozatok és a Dohnányi évkönyvek több évfolyamát.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézetben a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) támogatásával létrejött honlap Sipos János törökségi népzenei kutatásait mutatja be. Sipos az elmúlt 30 év során összesítve mintegy 10 évet töltött törökök lakta területeken, ez idő alatt tízezernyi dallamot gyűjtött és jegyzett le, valamint számos könyvet, tanulmányt publikált. 8000 kereshető video- és hangfelvételen, 15 könyvön, 2 e-könyvön és számos cikken keresztül az olvasó megismerkedhet a törökök, azerik, kazakok, kirgizek, karacsájok, türkmének és a törökországi szúfi iszlám zenei világával.
|
|
Az MTA BTK Zenetudományi Intézetben a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) támogatásával létrejött honlap Sipos János törökségi népzenei kutatásait mutatja be. Sipos az elmúlt 30 év során összesítve mintegy 10 évet töltött törökök lakta területeken, ez idő alatt tízezernyi dallamot gyűjtött és jegyzett le, valamint számos könyvet, tanulmányt publikált.
A bemutatón beszédet mond: Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója, Richter Pál, az MTA BTK ZTI igazgatója és Pınar Havva Özcan, a TIKA magyarországi programkoordinátora.
2017. január 31. kedd, 16 óra
MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
|
|
Hovánszki Mária: A magyar nyelvű műdalirodalom kibontakozása a 18. század végén a „Magyar Hárfás” munkásságának tükrében Bartók terem, 2017. január 26. csütörtök, 10 óra |
