Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A Zenetörténeti Múzeum az intézeti zárvatartás alatt a szokott időben is nyitva tart.

nov1

MTU 20202020. november 12.
Mi a rész és mi az egész? Középkori kottás kódextöredékek és rekonstrukciójuk


Az ülés előadásai:

  • Czagány Zsuzsa: A zenei szempontú töredékkutatás a medievisztika szolgálatában
  • Gilányi Gabriella: Fragmentumok és kottaírások. Erdély a legújabb gregorián paleográfiai kutatások tükrében
  • Szoliva Gábriel: A 13. századi esztergomi hangjelzett breviárium földarabolt második kötete

 Az előadások az MTA YouTube-csatornáján élőben követhetők.

 

A rész és az egész viszonya a kódextöredékek esetében látszólag egyértelmű. Minden fragmentum egy teljes kódexhez tartozott egykor, s mi más volna a fragmentológiai kutatás legfőbb célja, mint ezen egész minél teljesebb helyreállítása? Ez valóban így van, ugyanakkor számolnunk kell egy másik szemponttal is: a középkori kódextöredékek fragmentumai a legtöbbször nem elszigetelten maradtak fönn. Arra is van persze példa, hogy egy-egy kódex lapjai, laptöredékei önmagukban, különálló egységként kerülnek elő, ez azonban a ritkább eset. Sokkal gyakrabban találjuk őket másodlagos funkciójukban: könyvet, iratot fedő kötésként, kötéstáblát, gerincet védő és erősítő borítóként, előzéklapként, kisebb-nagyobb darabokra vágva és méretre szabva, csíkokra hasítva, keresztbe és hosszába ragasztva, a bekötendő könyv formájának/méretének s a mindenkori könyvkötőműhely gyakorlatának, munkamódszerének megfelelően. Az eredeti környezetéből, anyakódexéből kiszakított fragmentum a történelem egy későbbi pontján tehát egy másik objektummal lép kapcsolatba, s alkot vele új egységet. Az új egység – egy új, másféle egész – tudományos vizsgálatában ismét más kutatási szempontok érvényesülnek és más tudományterületek jutnak szóhoz. Céljuk immár nem kizárólag és nem elsősorban az eredeti fragmentum helyreállítása (helyére állítása), hanem – legalább olyan hangsúlyosan – a töredéket hordozó könyv vagy kézirat keletkezéstörténetének megismerése, az új egésznek a komplex földolgozása.

Az egy éve alakult Kutatócsoport három előadója ezen elméleti alapvetésből kiindulva beszél az első év eredményeiről, kutatási tapasztalatairól és legközelebbi terveiről.

 

Az ülés és előadásainak bővebb leírása elérhető az alábbi linken >>>