Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

A BTK Zenetudományi Intézet székháza 2022. november 1. és 2023. március 31. között technikai okok miatt zárva tart. Az Intézet munkatársai csak emailen érhetők el. Kérjük szíves megértésüket!

 

A Zenetörténeti Múzeum az intézeti zárvatartás alatt a szokott időben is nyitva tart.

maj19

 

Két előadás „A magyarországi cantus planus az egyetemes zenetörténetben: Célok, módszerek, távlatok a 21. század elején” című projekt eredményeiből
Bevezeti: Czagány Zsuzsa
Bartók terem, 2016. május 19. csütörtök, 10 óra
video

Rudolf Krisztina: Tropizált traktuskompozíciók a 15. században: A Laus tibi Christe — Filio Mariae traktus megjelenési formái cseh, lengyel és magyar forrásokban

A traktus azon kevés gregorián műfajok egyike, amelyeket rendszerint nem szoktak tropizálni (azaz szövegi-zenei betoldással ellátni). Többek között ezért is meglepő egy szövegi betoldásokkal ellátott, nem a hagyományos repertoárhoz tartozó traktus jelenléte a zágrábi székesegyház 18. századi graduáléjában. A szakirodalom szűkös adatai, továbbá valamennyi rendelkezésre álló cseh, lengyel és magyar forrás tanúsága szerint a Laus tibi Christe traktust a 15. század elején komponálhatták. A források bemutatása mellett az előadás összefoglalja a tétel különleges dallami-szerkezeti tulajdonságait, közép-európai párhuzamait, feltételezhető utrakvista kapcsolatait. A késő középkori liturgikus énekkészlet véletlenszerűen felbukkanó darabja olyan tételek csoportjára derít fényt, amelyek szöveges betoldásaik és zenei megformálásaik miatt különleges, innovatív alkotások: a gregorián repertoár egyedülálló, ámbár rövid életű darabjai.


Sanda Anna: Az úrnapi officium átmeneti alakja: Egy késő középkori ünnep kodifikációjának és zsolozsmaváltozatainak állomásai

A késő középkori ünnepek zsolozsmái – a klasszikus zsolozsmakészlet gyarapításai – többnyire megmaradtak egy térség vagy csoport használatában. Ettől az általános jelenségtől tér el az úrnapi officium végső formájának (Sacerdos in aeternum) az egyes zsolozsma-hagyományokon túlmutató ismertsége, melyhez Aquinói Tamás szerzői tekintélye nagymértékben hozzájárulhatott.

Az előadás összefoglalja az ünnep kodifikációjának mintegy öt évtizedes történetét, bemutatja legkorábbi fennmaradt forrásait, megvilágítja a végső zsolozsma kikristályosodásának állomásait. A változatokat tárgyaló szakirodalom áttekintéséből kiindulva az előadás egy átmeneti zsolozsmaalak (Sapientia aedificavit) forrásaira összpontosít. A Sapientia aedificavit ciklus két további, a nemzetközi szakirodalom számára eddig ismeretlen 14. századi zágrábi-kalocsai forrásának (H-Bu Clmae 33 és Hr-Zu MR 43), valamint a 13. század végi esztergomi breviárium (Cz-Ps DE I 7) úrnapi zsolozsmájának vizsgálata újabb adalékokkal szolgálhat a zsolozsmaváltozatok évtizedek óta nyitott diskurzusához.