A Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század 6. Ferences iskoladrámák második és harmadik kötetében az 1740 és 1762 között a csíksomlyói ferences diákok által előadott misztériumjátékokat olvashatjuk. Az irodalom-, színház-, művelődés- és lelkiségtörténet ezen egyedülálló forráscsoportját a 20. században szó szerinti értelemben is megóvta a csíksomlyói Szűzanya, hiszen a kegyszobor lába alatt teljes épségében fennmaradt a kézirategyüttes. A 2021 őszére megjelent két kötetnek a járványhelyzet miatt 2022. március 29-én megtartott könyvbemutatója kapcsán Kővári Réka, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötetek egyik sajtó alá rendezője ismertetőjét olvashatjuk.

Az MTA Irodalomtudományi Intézetében 1980-ban körvonalazódott a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század c. sorozat terve, a 18. századi iskolai színjátszás szövegkorpuszának közreadására pedig megalakult a Régi Magyar Dráma Kutatócsoport. A Ferences iskoladrámák első kötete (Csíksomlyói passiójátékok 1721–1739) 2009-ben látott napvilágot a Kilián István vezette kutatócsoport munkájaként, majd e kutatás 2016-ban az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre került, Pintér Márta Zsuzsanna irányításával. 2021-ben jelent meg a következő két kötet: Csíksomlyói passiójátékok 1740–1750, és Csíksomlyói passiójátékok 1751–1762.

A sorozat kezdetén meghatározott elvek szerinti közreadás célja, hogy a négy évtizede a csíksomlyói kegytemplomban található Mária-kegyszobor talapzata, oltalma alól épségben előkerült kézirategyüttes bárki számára elérhető legyen. A csíksomlyói ferences rendház könyvtárában őrzött kéziratok közül az iskoladrámák legnagyobb forrása a Liber Exhibens Actiones parascevicas című, vaskos, 1348 oldalas, bőrkötéses gyűjtemény. A sorozat már megjelent első három kötete, s a tervek szerint idén megjelenő negyedik kötete adja közre az ebben a forrásban olvasható passiójátékokat. Az ötödik kötet két másik gyűjtemény, az Actiones Tragicae és az Actiones Comicae című kéziratokban lévő misztériumjátékokat, a hatodik pedig a fennmaradó iskoladrámákat fogja megjeleníteni. Ezzel a közeljövőben le is zárul a bő négy évtizede megkezdett kutatás kritikai szövegkiadása, az RMDE XVIII. század c. sorozat.

A könyvbemutatón megjelenteket Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója köszöntötte, aki említette, hogy a zenekutatás területén is léteznek nagy, több évtizedes kutatásokat igénylő sorozatok, továbbá megemlékezett a két kötet megjelenése után nem sokkal Teremtőjéhez távozó Kilián Istvánról.

A könyvbemutatón kerekasztal beszélgetés hangzott el, aminek résztvevői (Miskei Antal, a latin szöveg gondozója kivételével) a sajtó alá rendezők voltak: Pintér Márta Zsuzsanna és Demeter Júlia (akik egyúttal e kötetek szerkesztői is), Kővári Réka és Medgyesy S. Norbert, a beszélgetést pedig Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója vezette. Több témát is érintett e beszélgetés, amiből a következőket emeljük ki: a sorozat múltja–jelene–jövője, a csíksomlyói kéziratok előkerülése és a kutatócsoport tagjai általi első kézhez vétele, a kéziratok jellegzetességi, a drámaszövegek forrásai, a színházban előadott ún. Csíksomlyói passió kapcsolata a ferences iskoladrámákkal.

Az eseményt a bemutatott két kötetből vett idézetek keretezték. A második kötetben közölt 1741-es passiójátéknak a bevezetője, Prologusa nyitotta az alkalmat, amelyben – ugyan a Zenetudományi Intézetbe, de lélekben – Somlyóra érkezettekhez szólt a figyelmeztetés, hogy Krisztus kínszenvedésén való elmélkedés a legnagyobb, amit az ember tehet. Ugyanezen misztériumjátékból a kerekasztal-beszélgetés után az utolsó szcénát (majdnem teljes egészében) jelenítette meg a Medgyesy S. Norbert által alapított és vezetett Boldog Özséb Színjátszó Kör. A kereszt alatt a jobb lator megtérése, Krisztus halála és Mária siralma hangzott el; utóbbit Kővári Réka ugyanazon dallam háromféle (18. századi erdélyi ferences forrás, bukovinai és moldvai népzenei variáns) változatában adta elő. Végezetül a harmadik kötetben közreadott 1760-as passiójáték utolsó versszaka kívánt – ahogyan annakidején a nagypénteki misztériumjátékok nézőinek, úgy – a könyvbemutatón megjelenteknek a mennyekben koronát.

A könyvbemutatón készült videófelvétel – az ott látott diákkal együtt – a Zenetudományi Intézet csatornáján megtekinthető.

Kővári Réka

Kővári Réka a BTK Zenetudományi Intézet Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: Kájoni János Cantionale Catholicum c. énekeskönyvének kiadásai, dallamforrásai és énekeinek továbbélése a néphagyományban;

Legfontosabb publikációi:

A kézdialmási betlehem-játék. Magyar Egyházzene 2000/2001 (VIII) 31–48.

A Deák–Szentes kézirat. The Deák–Szentes Manuscript. Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – MTA BTK Zenetudományi Intézet, Budapest. (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria – Magyar Ferences Források 6.)

Medgyesy S. Norbert (szerk.) – Kilián István (s.a.r.): A karácsonyi ünnepkör színjátékai Magyarországon (11–18. század). Ráció Kiadó, Budapest, 2017. [Georgius Zrunek miséinek közreadása, más történeti betlehemesek zenei gondozása, jegyzetanyag]

Mária-siralmak a Ferences iskoladrámák 1–3. köteteiben. In: Körömi Gabriella, Kusper Judit, Verók Attila (szerk.) Dulce et utile – Tanulmányok Pintér Márta Zsuzsanna 60. születésnapjára. Líceum Kiadó, Eger, 2021, 135–153. A teljes kötet: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/7254/

Teljes publikációs jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10017469