MTA BTK Zenetudományi IntézetMTA BTK Zenetudományi Intézet MTA HUN-REN BTK ZTI BTK ZTI (English) MTA HUN-REN BTK ZTI BTK ZTI (English)
MTA BTK Zenetudományi Intézet zti_picbar_02.png zti_picbar_03.png zti_picbar_04.png zti_picbar_05.png zti_picbar_06.png
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Események
  • Kiállítások
  • Koncertek
  • Adatbázisok
  • Kiadványok
  • Munkatársak
  • Kapcsolat
  • 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum
  • Bartók Archívum
  • Magyar Zenetörténeti Osztály
  • Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum
  • Régi Zenetörténeti Osztály
  • Zenetörténeti Múzeum
  • Zenetudományi Szakkönyvtár

tisztaforras banner

 logo lendulet

Rendhagyó tudományos fórum – Egy délután Dohnányival. Könyv-, lemezbemutató és kerekasztal-beszélgetés

jan24

 

Egy délután Dohnányival. Könyv-, lemezbemutató és kerekasztal-beszélgetés

HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. március 20. csütörtök, 18 óra

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

 

dohnanyi 1The Last Romantic in His Own Words.

Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and ­Documents

(Oxford University Press, 2024)

 

Bevezetőt mondanak a közreadók:

Kusz Veronika és James A. Grymes zenetörténészek

 

A könyvet bemutatja:

Bollobás Enikő irodalomtörténész, az MTA levelező tagja

 

 


 

 

Zeneszerzők írásai – a közreadás lehetőségei

A kerekasztal-beszélgetést vezeti: Dalos Anna zenetörténész

A beszélgetés résztvevői: Dargay Marcell zeneszerző, 

Kerékfy Márton, Kusz Veronika és Vikárius László zenetörténészek

 

 


 

 

dohnanyi 2The Original Bösendorfer Piano of Ernst von Dohnányi

(Capriccio, 2024)

 

Sofja Gülbadamova zongoraművésszel 

Mácsai János zenetörténész és hangszerrestaurátor beszélget

Dohnányi Ernő: Szvit régi stílusban op. 24 (részletek)

Johann Strauss – Dohnányi Ernő: „Du und du”-keringő

 

Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt: (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)

  • Tudományos fórum
  • 2025

Gyászjelentés – Fügedi János

fj gyaszjelentes

  • gyász
  • 2025

Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója

resonemus 4 largeGilányi Gabriella, Töredéktől a műhelyig. Egy 15. századi Graduale Strigoniense rekonstrukciója 

/ From Fragment to Workshop. Reconstructing a 15th-Century Graduale Strigoniense. Resonemus pariter 4. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez. Sorozatszerkesztő: Czagány Zsuzsa. Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztály, 2025, pp. 400.

Több olyan hazai zenei kódex ismert, amely hiányos, viszont nagyobb egység, csonka korpusz és/vagy jelentékeny mennyiségű töredékanyag maradt fenn belőle. A most megjelent kötet arra keresi a választ, mit árul el kisebb számú fennmaradt fragmentum az egykori anyakódexről, hol húzódnak a megismerés-azonosítás határai a töredékkutatásban, azaz mekkora részből rekonstruálható az egész?

Gilányi Gabriella évek óta foglalkozik egy izgalmas kottás töredékcsaláddal, amely nyolc pergamen fólióból áll: mindössze ennyit sikerült összegyűjteni a már nem létező anyakódexből. A fragmentumok egy 15. századi, reprezentatív kiállítású magyarországi eredetű graduále maradványai, amelyet könyvkötészeti alapanyagként hasznosítottak újra a tartalom elavulása után. A kutatás és az azonosítás aprólékos folyamata – az őrzőkötetek és a  pergamen levelek kodikológiai, liturgikus-tartalmi, dallami, zenei paleográfiai és intézménytörténeti vizsgálata – nem várt eredménnyel zárult: feltárult az anyakódex háttere, eredete és kapcsolata egy sor rokon forrással (kódexek és kódextöredékek). A töredékcsalád utáni nyomozás tehát az eredeti célt messze túlszárnyalva új fénytörésbe állítja a Magyar Királyság késő középkori zenei kódexművészetét.

A színesen illusztrált, kétnyelvű könyvből az NKFIH Mecenatúra pályázat támogatásával magyar és angol internetes kiadvány is készült, amely szabadon elérhető itt: https://resonemus.zti.hu

  • 2025

Sipos János népzenei archívuma

Örömmel jelentjük, hogy megjelent Sipos János ny. munkatársunk új, online kiadványa: www.zti.hu/sipos. Ez a három nyelvű weboldal Sipos János 1987-ben kezdődő törökségi népzenei gyűjtéseinek egy részét mutatja be.

 

Sipos János gyűjt 1989-ben, Anatóliában

Sipos János gyűjt 1989-ben, Anatóliában

 

A Publikációk alatt megtekinthetjük többek között Sipos könyveit, e-könyveit, cikkeit és konferencia szerepléseit.

A Keresés lehetővé teszi a videó- és hangfelvételek műfaj, szövegkezdet, hangszer, adatközlők, illetve gyűjtési hely alapján történő megtekintését és meghallgatását.

A Hang- és a video tárban a gyűjtések teljes, vágatlan formája szerepel, a videók esetében gyakran „road-movie” formában.

 

A gyűjtési helyek térképe

  • 2025

A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989)

musicologiahungarica8

Ignácz Ádám, A munkásdaltól a popdalig – A munkásdalkutatás transzformációi Magyarországon és a keleti blokkban (1949–1989) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2025)

 

Ez a kismonográfia azt mutatja be, miként indult meg és milyen transzformációkon ment keresztül az intézményes munkásdalkutatás az egykori keleti blokkban. A kötet kiemelt figyelmet szentel a munkás­dalkutatók közötti nemzetközi együttműködéseknek; feltárja, hogy a tudományág kelet-európai képviselői az 1950-es évek végétől kezdődően milyen találkozókat szerveztek, milyen – a kutatási anyagok, infor­mációk országok közötti áramlását biztosító – intézményeket működ­tettek, és miként keresték a Nyugat, illetve a harmadik világ hasonló akadémiai-ideológiai profillal rendelkező szakembereivel a kooperáció lehetőségét. A cserekapcsolatok megélénkülése, továbbá a vasfüg­gönyön túlról beáramló tudás az 1960-as évek közepére alapjaiban változtatta meg az addig nemzeti keretek között dolgozó kelet-európai kutatók gondolkodását. Mindez ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy a munkásdalkutatás – amely sokáig az 1945 előtti munkásmozgalom zenei emlékeinek összegyűjtését tekintette a legfontosabb feladatá­nak – lassanként az újabb politikai dalokra, a nyugati folk revivalre és a modern populáris zene néhány műfajára is nyitottá vált. A nemzetközi hálózatok és cserekapcsolatok problémaköréhez a kötet elsősorban magyarországi perspektívából közelít: arra kérdez rá, hogy a külföldi partnerek miként vettek részt a munkásdalkutatás első magyarországi intézményeinek – az MTA Munkásdal Bizottságának és az MTA Bartók Archívum munkásdalrészlegének – kialakításában, illetve hogy a nem­zetközi téren legaktívabb magyar kutatók – a zenetudós Maróthy János és a műgyűjtő Szatmári Antal – kapcsolatrendszerei miként formálták (át) ezen intézmények munkáját.

 

A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.

  • 2025

A Zenetudományi Intézet munkatársai is részt vettek a Glossza Podcast Workshopon

2025. február 13-án a Glossza, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának szerkesztősége workshop-ot rendezett. A Humán Tudományok Kutatóházában megtartott egésznapos programon a Zenetudományi Intézet három munkatársa is részt vett: Lipták Dániel, Németh István Csaba és Németh Zsombor.

  • beszámoló
  • 2025

Bővebben ...

Benyovszky Mária és Bácsi Fanni a Qulto Szakmai Napon

Könyvtárosaink rendszeresen frissítik szakmai ismereteiket. Benyovszky Mária és Bácsi Fanni 2025. február 26-án a Qulto Szakmai Napon vettek részt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. 

  • beszámoló
  • 2025

Bővebben ...

Végvári Rezső Dunapataji népdalgyűjtemény című kötetének ünnepélyes könyvbemutatója

A Magyar Kultúra Napján Dunapatajon ünnepélyes könyvbemutatón vett részt a Zenetudományi Intézet két munkatársa, Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára. A 2024-ben megjelent Dunapataji népdalgyűjtemény című kötet Végvári Rezső 1970-es években végzett gyűjtésének maga készítette, gondosan összeállított, gazdag válogatása. A bemutatót igen színes kulturális program keretezte, amelynek során a könyvben szereplő dalok közül is elhangzott néhány. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a szerző özvegye is.

  • könyvbemutató
  • beszámoló
  • 2025

Bővebben ...

Archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshop Bécsben

Erdélyi-Molnár Klára, Buzás Attila és Szabó Ferenc János, a Zenetudományi Intézet munkatársai egy archív hanghordozók digitalizálásával kapcsolatos workshopon részt vettek Bécsben az ÖAW Phonogrammarchivjában, valamint az Österreichische Mediathekben, azaz az osztrák nemzeti hangtárban. A magyar kollégák bemutatták a Zenetudományi Intézet hangfelvétel-gyűjteményeit, valamint megismerték a bécsi hangarchívumok gyűjtési, digitalizálási, hangrestaurálási és megőrzési gyakorlatát. Zárásként a Wienbibliothek im Rathaus zenei gyűjteményét is meglátogatták. A kétnapos programot, melyen a Zenetudományi Intézet mellett a Magyar Zene Háza, a Csorba Győző Könyvtár és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár munkatársai vettek részt, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM / IAML) Magyar Nemzeti Csoportja szervezte, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

  • beszámoló
  • 2025

Bővebben ...

Bartókról, népzenéről, zenetörténetről – Tanulmányok Lampert Vera tiszteletére

bartokrol nepzenerol zenetortenetrolBiró Viola – Vikárius László (szerk.)

 

Lampert Vera (*1944) neve fogalommá vált a zenetudományban, főként a Bartók zenéjének népzenei háttere iránt érdeklődők számára. Az Amerikában élő magyar zenetörténész – a budapesti Bartók Archívum munkatársa (1969–1978) és a bostoni Brandeis Egyetem zenei könyvtárosa (1983–2014) – legnagyobb hatású munkája a Bartók műveiben fellelhető népi dallamok jegyzéke. Épp ily fontosak nagyszabású közreadói munkái: Bartók népzenei írásainak két kötete, illetve a Bartók-művek kri­tikai összkiadásában való részvétele. Emellett nagyszámú hiánypótló, emlékezetes tanulmány fűződik a nevéhez.

A jelen tanulmánykötet Lampert Vera kutatási területeihez és zenetörténeti érdeklődéséhez kapcsolódó írásokat tartalmaz, vezető szaktekintélyek és fiatalabb kuta­tók tollából. A vegyes nyelvű, magyar illetve angol írásokat egybegyűjtő kötet tizen­hét tanulmánya három fejezetbe rendeződik: zenetörténeti, majd népzenetudományi munkák után a kötet súlyponti része a Bartók-kutatáshoz kapcsolódik. A kötet, mely az Ünnepelt tudományos munkásságának jegyzékét is tartalmazza, zenetörténeti és notációs kérdéseket, előadástörténetet, népzene és műzene viszonyát vizsgáló, mű- és stíluselemzésre, valamint forráskutatásra támaszkodó tanulmányokat foglal magába.

 

Ára: 4500 Ft

magyar–angol nyelvű

ISBN: 978 615 5167 61 4

448 oldal

1050 gramm

kemény táblás, cérnafűzött

HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet

Megjelent: 2025. január 28.

  • 2025

Elhunyt Fügedi János

Fügedi János, Fotó: Csillag Pál2025. január 31-én, 71 esztendős korában elhunyt Fügedi János, a Zenetudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a néptáncrészleg korábbi vezetője. Távozásával a magyar és a nemzetközi etnokoreológia utóbbi évtizedeinek kiemelkedő alakját veszítettük el, aki a néptánc mozgásformáit egy természettudós alaposságával és következetességével kutatta, miközben sohasem veszítette el szeretetét aziránt a népi kultúra iránt, aminek egyik máig tovább élő gyümölcse a néptánc.

Fügedi János egyetemi diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte meg 1976-ban, doktori címét pedig az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2003-ban. 2021-ben habilitált a Magyar Táncművészeti Egyetemen. A néptánccal a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttesében ismerkedett meg, később az ELTE Táncegyüttes, majd a Bihari Táncegyüttes tagja volt. 1973 és 1976 között a Népművelési Intézetben néptáncoktatói képzésen vett részt, itt ismerkedett meg egyik mesterével, Szentpál Máriával és a Lábán Rudolf által feltalált tánclejegyzéssel. 1987-től óta tanított a Magyar Táncművészeti Egyetemen táncjelírást, vendégtanárként oktatott az ELTE és az Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszékén, valamint a nemzetközi Choreomundus programban.

1987-ben vált a Zenetudományi Intézet kutatójává, ahol utóbb tudományos főmunkatársként a néptánc részleget vezette 2023-ig. Kutatási területe a kinetográfia, a tánclejegyzés elmélete, a táncelemzés és a motívumkutatás volt. Ezen túlmenően számos etnokoreológiai gyűjtést végzett többek között Kalotaszegen, Maros-Küküllő mentén és Gyimesben. Tudományos pályáját közel harminc önállóan vagy társszerzőkkel jegyzett könyv és száznál több szakcikk fémjelzi. Monográfiákat alkotott egy-egy felvidéki és baranyai falu tánckultúrájáról, de munkásságának középpontjában a táncjelírás kutatása maradt. Ezen a területen főműve a 2011-ben megjelent Tánc – Jel – Írás, illetve ennek bővített angol nyelvű kiadása a Signs of Dance.

2015-től 2022-ig elnöke volt a Lábán Kinetográfia Nemzetközi Tanácsa (International Council of Kinethography Laban) nemzetközi szervezetnek, aktív tagja volt az ICTMD Etnokoreológiai Munkacsoportjának (International Council for Traditions of Music and Dance). 2021-től vezette az MTE Tánctudományi Kutatóközpontját, alapító tagja volt a Magyar Etnokoreológiai Társaságnak és az MTA Tánctudományi Munkabizottságának, 2020 óta pedig elnöke a Magyar Tánctudományi Társaságnak. Tudományos munkájáért 2013-ban „A tánctudományért” díjat, 2017-ben Pesovár Ernő emlékplakettet, 2020-ban Magyar Arany Érdemkeresztet, 2023-ban pedig Martin György-díjat vehetett át.

 

Fotó: Csillag Pál

  • gyász
  • 2025

Végvári Rezső: Dunapataji népdalgyűjtemény – könyvbemutató

dunapataji nepdalgyujtemenyMeghívó A magyar kultúra napja alkalmából Végvári Rezső: Dunapataji népdalgyűjtemény című művének bemutatójára.

 

Rendezők: Pataji Múzeum, Dunapataj Nagyközség Önkormányzata
Helyszín: Pataji Múzeum (Dunapataj, Ordasi u. 7.)
Időpont: 2025. január 22., 17.00

 

A kötetet bemutatják a könyv szerkesztői Dr. Kővári Réka és Erdélyi-Molnár Klára a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet munkatársai

 

A műsorban közreműködnek:
a Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület énekkara és furulya régizene együttese (művészeti vezető: Szűcsné Török llona; Wolfárt László és népzenész barátai),

a Fényes Csillag Citerazenekar (művészeti vezető: Havasi Zoltán; Szűcs Hanna - felkészítő tanára: Szabó LászIó),

a Kodály Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola gyermek néptánccsoportja (felkészítő tanár: Kővágó Zsolt),

valamint a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület táncosai.

  • könyvbemutató
  • 2025

Tudományos Fórum – V. Szűcs Imola

jan24

 

V. Szűcs Imola: A reformkori kéziratos kottás énekeskönyvek népzenei és műzenei kapcsolatai. Színház és folklorizáció

HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. január 23. csütörtök, 10 óra

1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.

  • Tudományos fórum
  • 2025

Bővebben ...

Megjelent Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó” – Szamosi Elza művészete című kötete

szabo ferenc janos szamos elza2024 decemberében, Szamosi Elza és Giacomo Puccini halálának centenáriuma alkalmából megjelent Szabó Ferenc János „Carissima Pillangó” – Szamosi Elza művészete című kötete. A Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa kötetének első fejezetében az énekesnő életútját dolgozza fel, a második fejezetben pedig a korabeli operakritika mellett korai hangfelvételek és fénykép-, valamint némafilm-felvételek segítségével elemzi az énekesnő előadói stílusát. A kötet függelékében az énekesnő életére és pályájára vonatkozó dokumentumok, statisztikák és jegyzékek, köztük diszkográfia és képjegyzék, valamint Giacomo Puccini Szamosi Elzához írott leveleinek szövegei kaptak helyet.

 

A kötet a Gramofon Könyvek kiadásában jelent meg.

  • 2025

A Musicologica Hungarica sorozatban megjelent Dalos Anna új kötete

musicologiahungarica7 b1 honlapraDalos Anna, Viták a cigányzenéről a Horthy-korszakban (1920–1944) (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet , 2024)

 

Bartók Béla Cigányzene? Magyar zene? című 1931-es előadása jelentős fordulatot hozott Magyarországon a cigányzene és a magyar népzene megítélésében. E kötet arra tesz kísérletet, hogy megvilágítsa a Bartók-előadás létrejöttének kontextusát, s ezzel együtt azt, milyen ismeretátadási stratégiák és sajtóviták övezték a magyar népzene elfogadottságának általánossá válását. A kötet bemutatja a vitákban részt vevő szereplőket, azokat a társadalmi változásokat és közpolitikai adottságokat, amelyek a közbeszéd alakulását befolyásolták, valamint a városi és a falusi cigányzene kutatásának kezdeti lépé­seit. Az a Horthy-korszakbeli diskurzus, amely a cigányzenének a magyar zene történetében betöltött szerepét tisztázta, elválasztha­tatlan a magyar népzenetudomány harmincas évekbeli sikertörténetétől: a magyar etnomuzikológia ugyanis – a népművelést az indoktrinációval sikeresen ötvözve, a kutatási eredmények közkinccsé tétele, az oktatás, a sajtó és a zenei ismeretterjesztés révén – keve­sebb mint két évtized alatt tudta látványosan megváltoztatni a közgondolkodást a magyar népzenéről és a cigányzenéről.

 

A kötet megrendelhető a Penna könyvesboltból.

  • 2025

Megjelent Kusz Veronika és James A. Grymes új Dohnányi-kötete

the last romantic dohnanyiDohnányi Ernő (1877–1960) életművéről jelent meg könyv az Oxford University Press kiadásában James A. Grymes, a University of North Carolina professzora és Kusz Veronika, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa közreadásában. A nemzetközi kooperációban készült, The Last Romantic in His Own Words című kötet a nagy magyar zeneszerző, zongoraművész és karmester írásaiból, leveleiből, nyilatkozataiból ad válogatást, s a dokumentumokat részletes kísérőtanulmányokkal és gazdag jegyzetapparátussal közli. A könyv minden eddiginél teljesebb képet ad a méltatlan politikai okokból sokáig elfeledett muzsikusról, és összefoglalja az immár közel huszonöt éves, nemzetközi Dohnányi-kutatás eredményeit. 

 

 

A kiadó honlapján: https://global.oup.com/academic/product/the-last-romantic-in-his-own-words-9780197769218?cc=us&lang=en&#

Grymes - Kusz (eds.), The Last Romantic in His Own Words. Ernst von Dohnányi's Selected Writings and Interviews (New York: Oxford University Press, 2024)

  • 2024

Kiváló minősítést kapott a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport

Eredményes - Kiváló minősítést kapott a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán 2019 októberében Czagány Zsuzsa vezetésével megalakult Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport záróbeszámolója az MTA Lendület Zsűrijétől.

 

czagany lendulet

 

A kutatócsoport változatlan összetételben a Töredékek, dallamok, kottaírások. A zenei fragmentológia ökoszisztémája című, az NKFIH támogatását élvező projekt keretében folytatja a magyarországi és határon túli könyvtárakban, levéltárakban, muzeális gyűjteményekben őrzött középkori hangjelzett fragmentumok helyszíni feltárását, a töredékek és hordozóik, dallamaik és kottaírásaik elemzését, az összetartozó töredékek, töredékcsaládok, sőt teljes források rekonstrukcióját.

  • 2024

Konferencia és kiállításmegnyitó a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében

2024. december 10-én a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor a Budapesti zenei hálózatok című ünnepi konferenciára Szőnyiné Szerző Katalin tiszteletére. A résztvevőket és az ünnepeltet Kim Katalin (a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője), Boronkay Antal (Editio Musica Budapest Zeneműkiadó művészeti vezetője) és Laskai Anna (MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtár csoportvezetője) köszöntötte. A nap folyamán a résztvevők több szekcióban hallgathattak meg előadásokat, amelyek – Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkássága mellett – a korszak zenei életének különböző aspektusait világították meg. 

  • kiállítás
  • konferencia
  • beszámoló
  • 2024

Bővebben ...

Megjelent a Bartók-összkiadás énekhangra és zongorára komponált Népdalfeldolgozások-kötete

2024 novemberében jelent meg a Bartók Béla Zeneművei Kritikai Összkiadásának 10. kötete, amely a zeneszerző valamennyi énekhangra és zongorára írt népdalfeldolgozását tartalmazza. A kötet azáltal, hogy a műfaj minden darabját egybegyűjtve közli, egyedülálló áttekintés ad e különleges, Bartók műhelyében oly fontos szerepet játszó műfajról, és ennek stiláris változásairól. Sokatmondó a kötet műveinek kivételesen tág időkerete is: a kötet legkorábbi darabja egyidős Bartók első, meghatározó népdal-élményével (Székely népdal, 1904), a legkésőbbi a halálának évére datálható (Három ukrán népdal, 1945). A kötet különlegessége ugyanakkor, hogy számos Bartók életében kiadatlan, illetve korábban nem ismert műalakot tesz közzé, ezáltal minden eddiginél árnyaltabb képet nyújt Bartóknak e műfajhoz való viszonyáról. 

A Lampert Vera közreadásában, Biró Viola közreműködésével készült kötet kotta főrésze hét kompozíciót tartalmaz, köztük olyan jól ismert műveket, mint a Nyolc magyar népdal, a szlovák népdalokra komponált Falun, a Húsz magyar népdal, vagy a Bartók és Kodály által 1906-ban közösen kiadott Magyar népdalok Bartók-dalai (ez utóbbiakat két verzióban közli, az első kiadás, illetve az utolsó revideált kiadás szövege szerint). A kottarész Függelék-anyaga ellenben jelentős részben újdonság: a mintegy nyolc, kéziratban maradt mű (végigírt de nem véglegesített sorozatok – köztük egy kilenc darabból álló, eddig jószerivel ismeretlen román népdalciklus –, alkalmi összeállítások, és befejezetlen vagy töredékes művek), illetve néhány műverzió egy része most került először kiadásra. Miközben e kiadatlan, többnyire a népdalgyűjtések időszakából származó művek Bartók kompozíciós és népzenekutatói munkájának szoros összefüggéseiről árulkodnak, a műverziók a népdalfeldolgozás módjának és céljának sokféleségéről adnak képet. Ez utóbbira különleges példa a Bartók–Kodály kiadvány néhány darabjának háromféle feldolgozása: a kiadásban megjelent, műkedvelőknek szánt eredeti változat (Magyar népdalok, BB 42, 1906), az ezzel egykorú, Bartók saját használatára szánt koncertverzió (Négy magyar népdal, 1906), végül a mintegy húsz évvel későbbi, lemezfelvételen rögzített, merész harmonizálású koncertverzió (Öt magyar népdal, BB 97, 1928). 

A kötet anyagát gazdag szövegapparátus egészíti ki. A kottaközreadást a művek keletkezés-, előadás- és fogadtatástörténetéről tájékozató háromnyelvű előszó vezeti be, amelyet az előadóknak szánt, Bartók kottaírási sajátságait és előadási kérdéseket tárgyaló fejezet követ. A Függelék második részében a dalszövegek szószerinti angol fordítása kap helyet. Végül kritikai megjegyzések zárják a kötetet, amelyek a művek kompozíciós forrásait mutatják be, olykor keletkezéstörténeti kérdések részletes tárgyalásával, illetve kottakéziratok – mindenekelőtt a Húsz magyar népdal teljes fogalmazványának – átírásával.

Biró Viola

 

bbcce10 bb42 bbcce10 f bb65
  • Bartók Béla
  • 2024

Szabó Ferenc János nyerte el a HUN-REN Bárány Róbert Díját

Szabó Ferenc János, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumának tudományos munkatársa hangfelvétel- és interpretációtörténeti kutatásainak, valamint nemzetközi tudományos tevékenységének elismeréséül elnyerte a HUN-REN Bárány Róbert Díját. A díjjal a HUN-REN a 40 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkáját ismeri el, az odaítélésekor az elért eredmények mellett figyelembe veszik a tudományos munka innovatív megközelítését, valamint a benne rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket. Szabó Ferenc János a díjat a HUN-REN 2024. december 5-i gáláján, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében vette át Gulyás Balázstól, a HUN-REN elnökétől, valamint Robert Baranytól, a Nobel-díjas Bárány Róbert dédunokájától. A díjazottakkal készült kisfilmek megtekinthetők a HUN-REN honlapján.

 

szfj barany robert dij

  • díj, kitüntetés
  • 2024

mta1 mta2 mta3 visegrad europeana tripadvisor

↑ Top

© HUN-REN BTK ZTI 2025